Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-05 / 235. szám

10 Kelet*Magyafország KULTÚRA 1995. október 5., csütörtök Szezonkezdet Bodnár István Nyíregyháza — A nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színház évadnyitó előadása után hamarosan más sza­bolcsi városokban is meg­kezdődik az idei színházi szezon. A kisvárdai művészetek házában már nemes hagyo­mánya van a színházlátoga­tásnak. Az új évadban meg­szépült színpad, modernebb hang- és fényeffektusok te­szik látványosabbá az elő­adásokat. A munkálatok épp a jövő héten fejeződnek be. Október 16-án lesz a premier; a kassai társulat a Bánk bán című drámát mu­tatja be, amelyet Verebes Isfrán rendezett. A művé­szetek háza egész évben számít a határon túli teátru­mok vendégeskedésére, ezért a nagyváradi, a szat­márnémeti, a marosvásár- helyi, a beregszászi színház kapott meghívást. Rajtuk kívül több más társulat is ellátogat majd Kisvárdára. Felső-Szabolcs központjá­ban egyébként 12 bérletso­rozat indul, és 5-6 ezer nézőre számítanak. A mátészalkai művelődé­si központban a hetedik évadot indítják útjára. Vál­tozatlanul nagy az érdeklő­dés Thália csarnoka iránt, ezt bizonyítja, hogy az idén több bérletet adtak el, mint tavaly. Három bérletsorozat könnyíti meg a választást, a Móricz-, a Csortos- és a Pó­dium-bérlet 4—4 produkciót kínál. Az általános iskolá­sok számára szintén szer­veztek bérletsorozatot. A tervek szerint a Móricz-bér- let előadásai között a Nóra című dráma, a Mandala Dalszínház Kolumbusz cí­mű produkciója, az I. Er­zsébet című történelmi gro­teszk és a híres zenés játék, a Van. aki forrón szereti ta­lálható: A Csortos-bérlet tervezett kínálata: Adáshi­ba. Furcsa pár, Maya, Hyppolit, a lakáj, Van, aki forrón szereti, Hal négyes­ben című darabok. E szín­művek közül válaszható ki a négy darab. A Pódium­bérlet sorozatban neves művészek produkcióiban gyönyörködhet majd a kö­zönség, Bánsági Ildikó, He­gedűs D. Géza, Esztergá­lyos Cecília, Xantus Barba­ra, Csonka András, Nem­csak Károly, Gyurkovics Zsuzsa, Verebes István, Pregitzer Fruzsina, Bede- Fazekas Szabolcs és Nyer­tes Zsuzsa látogat majd el Mátészalkára. Szatmár fő­városában az első előadás október 30-án lesz a Ko­lumbusz című darab színre- vitelével. Vásárosnaményban sem maradnak el a színházi pro­dukciók; igaz, itt jóval ke­vesebb előadás lesz, mint a többi városban. Itt is hama­rosan megkezdődik az évad, amikor a Miskolci Premier Színház a Lili bá­rónő című nagyoperettet mutatja be. Október 26-án kerül színre a Mese a fekete cilinderről című darab, majd november 6-án a Dan- kó Pista című zenés játékot láthatják Vásárosnamény­ban. Hírcsokor A Holló... ...együttes szerepel a nyír­egyházi művelődési köz­pont hangversenytermében október 27-én. Műsoruk cí­me: Hej-hó boszorkány. (KM) A régi... ...idők szocija című kabaré­műsor október 8-án látható először a Móricz Zsigmond Színházban. (KM) Két újabb... ...bemutató lesz a nyíregy­házi Móricz Zsigmond Színházban ebben a hónap­ban. Az Übü király című darab premierje október 12- én, A velencei kalmár című produkció bemutatója pe­dig október 28-án lesz. (KM) A kassai... ...Thália Színház művészei látogatnak el novemberben Nyíregyházára, ahol több előadásban a Semmi és végtelen című darabot mu­tatják be. A színmű ren­dezője Verebes István. (KM) Company of Ten Nyíregyháza (KM - K. D.) —1 Nagy sikerrel vendég­szerepeit a közelmúltban nemcsak megyénk székhe­lyén, hanem Debrecenben is Nyíregyháza testvérváro­sának, az angliai St. Albans színtársulata, a Company of Ten. Az egyik előadás előtt beszélgettünk Dórin Ste- wwttal, az amatőr színház rendezőjével. — 1934-ben tíz barát ha­tározta el, hogy színtársula­tot alapítanak, innen ered a név is, Tízek Társasága — idézte a kezdeteket a szim­patikus direktomő. Egy kis épületben kezd­ték, az évek múlásával egy­re nőtt a színészek száma, bár nem ez volt a főfoglal­kozásuk, ma sem az. A má­sodik világháború után egyikük kertjének végében építették fel kis színházu­kat, bárral és két öltözővel, nyolcvanan láthatták egy­szerre az előadásokat. Napjainkban a társulat ötszáz tagot számlál, 1968- ban újabb, még nagyobb épületbe költöztek, s nem­csak az általuk színpadra állított darabokat láthatják a környékbeliek, de más, vendégszínházak előadása­inak is helyt ad központjuk. A Company of Ten kül­földi vendégszerepléseket szívesen vállal; többek kö­zött jártak már Görögor­szágban és az Egyesült Ál­lamokban. A Nyíregyházán és Debrecenben látott dara­bot (Priestley A felügyelő látogatása) azért választot­ták, mert úgy gondolták, nemcsak érdekes és tanul­ságos. de könnyen érthető a magyar diákok és felnőttek számára. Régi mese mai felnőtteknek A Hyppolit, a lakáj sikerszéria előtt áll • Emlékezetes alakításokat láttunk Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A Mó­ricz Zsigmond Színház új éva­dának első nagyszínpadi pro­dukciója sikerszéria előtt áll. Ennek megjóslásához nem szükséges különösebb tehet­ség, mert a Hyppolit, a lakájt kipróbálta az idő. Klasszikus lett a maga műfajában. A bu­kás lehetősége éppen ebben a tényben van, mert nem köny- nyű elkerülni azt, hogy a szín­házi előadás ne Székely István filmjének halvány lenyomata legyen. Á nyíregyházi előadás, Bo- dori Anna rendezésében, tuda­tosan felvállalta az 1931-ben készült filmet. Erre utal mind­járt az elején a vetített stáblis­ta, vagy később a film egy je­lenetének a megidézése. Nagy kár, hogy a feliraton az egyik főszereplő, Hetey László neve hibásan szerepel. A Hyppolit, a lakáj meséje közismert, időszerűsége azon­ban mostanában újra eleven. A meggazdagodott polgár Schneider Mátyás a Rózsa­dombra költözik. Az új lakás­ban szakítani kell a régi élet­formával. Erre az asszony — legalábbis a felszínen — haj­landó, de Mátyás nehezen sza­kít a hagymával, a kiadós ét­kezésekkel, a sörrel. Nemigen tudja elképzelni, hogy a va­csorái pörkölt kedvéért szmo­kingot öltsön. Az újgazdag polgár alakja Moliére óta ked­venc témája a vígjátékoknak. Úgy látszik, a téma mindaddig időszerű lesz, amíg a társadal­mi folyamatok a felszínre dob­nak olyan rétegeket, amelyek még nem alakították ki a ma­guk világlátását, értékrendjét, és inkább hasonlítani akarnak, mintsem felvállalnák a maguk természetes tapasztalatait, kia­lakult morálját. Hyppolit, a la­káj éppen ezért fontos figura, Jelenet az előadásból mert ő az, aki megleckézteti a nagyravágyó asszonyt, ezt az újpolgári magatartást. Hyppo­lit, aki a társadalmi ranglétrá­nak mégis csak az alacso­nyabb fokán áll. Albert Samek csehországi német filmkereskedő jóvoltá­ból az eredeti polgárgúnyoló darab éle tompult, mert az volt a kívánsága, hogy legyen a történetben szerelmi szál is. így került bele Nagy András sofőr és Terka kapcsolata. Ez összhangban volt azzal, hogy a harmincas évek „álomgyá­ra”, a film ontotta ontotta azo­kat a helyzeteket, amelyekben a különböző társadalmi réte­gekhez tartozó fiatalok egy­másba szerettek. A nyíregyházi előadásban nem volt ez a szál különöseb­ben hangsúlyos, mert a három főszereplő — Bárány Frigyes, Hetey László, Szabó Tünde — játéka ezt nem tette lehetővé. Már az előadás kezdetén lehe­tett érezni, hogy a közönség kiéhezett várakozással fogadja a játékot: a színrelépést taps köszöntötte. Ez az érdeklődés mindvégig megmaradt, sőt, ha lehet még fokozódott is. Bárány Frigyesre szükség­szerűen rátalált ez a szerep. Az ő Hyppolitja sokáig emlékeze­tes marad, mégpedig azért, Harasztosi Pál felvétele mert fegyelmezettségén né­hány jelenetben átsütött meleg embersége. Ilyenkor megmu­tatta, hogy nem pusztán a for­ma érdekli, hanem érző szív­vel is rendelkezik. Schneider Mátyáshoz nem volt megvető­en elutasító, inkább azt érzé­keltette: annak felkapaszko- dottsága mosolyt fakaszt, mert nem tudja, hogy „minden em­ber arisztokrata, de csak né­hány születik annak”. Hetey lászlónak nem volt könnyű dolga. Már másodszor került abba a helyzetbe, hogy el kell felejtetnie azt, akinek a nevéhez fűződik az ő szerepé­nek a megformálása. így volt ez a Hegedűs a háztetőn tejes­emberével, s így van ez most is, amikor Kabos Gyula halha­tatlan alakítását kell újragon­dolnia. Helyesen tette, amikor nem gondolt arra, hogy telje­sen szakít ezzel a hagyo­mánnyal, inkább jelezte, hogy elvállalja, de azért hozzáteszi a maga személyiségét. Ezáltal lett az ő játékában Schneider Mátyás nevetséges, de azért szerethető figura. A komikum az ő felfogásában erőteljeseb­ben jelent meg, mint a Kabos Gyuláéban, de ez teljesen iga­zolható, mivel az ezredfordu­lóhoz közeledve valóban ne­vetségesebb ez a magatartás. Szabó Tünde Arankája iga­zán nagyravágyó figura. Egyetlen cél lebeg a szeme előtt: minél közelebb kerülni az arisztokráciához. Ezért az­tán elfogadja a lakáj tanítását. Szabó Tünde jókedvvel, sze­retettel formáíta meg ezt a karaktert, kitűnőek voltak a hangulatváltásai. Elhittük ne­ki, hogy ebben a házasságban valóban övé a főszerep, mert Mátyás az ő akaratának enge­delmeskedik. A szerelmi szál három tagja — Gosztola Adél, Petneházy Attila, Horváth László Attila — eljátszotta a lírai hősszerel­mest (Petneházy A.), a kissé bumfordi, csélcsap úri fiút (Horváth L. A.), illetve az iga­zi után sóvárgó, éteri tisztasá­gú kisasszonyt (Gosztola A.). A „második” vonalban Sán­dor Júlia és Tóth Károly sze­relmi kettőse azt mutatta, ho­gyan jelenik meg a szerelem a szolgálók szintjén. Ebben a megfogalmazásban van egy jó adag arisztokratizmus, egy rész a népszínművek közhe­lyeiből. A színészi játék meg­próbálta ezeket eltakarni, ele­ven és kedves, olykor magával ragadó volt. Olyan életörömöt vittek bele a játékba, hogy le­hetetlen volt őket ezért nem szeretni. Réti Szilvia és Kocsis Antal játéka is nagyon tetszett. Ko­csis tökéletes főtanácsos volt, Réti Szilvia nagyszerűen ala­kította a lokáltáncosnőt. Leg­feljebb még meg kell szoknia, hogy igazából törnek a tányé­rok a színpadon. Mintha saj­nálta volna valamennyit a földhöz vágni. Jó hangulatú előadást ünne­pelt a bemutató közönsége. S erre a felszabadult örömre egyre nagyobb szükségünk van valamennyiünknek. Jó lenne, ha többször lenne benne részünk a színház falain kívül is. Nagy utazás a lélek mélyére Karádi Zsolt Nyíregyháza — Nem akarok szabályos bírálatot írni az Utas és holdvilág bemutatójáról. Többek között azért, mert olyan erős élményt nyújt, amelynek intellektuális több­értelműsége elfedi a színre vi­tel egyenetlenségeit. Aztán pe­dig azért, mert a bemutató Ga­lambos Péter vizsgarendezé­se, s mint ilyen, magán viseli a mindent elmondani vágyás, a totalitásigény erényeit (és csapdáit) is. S végül pedig azért sem, mert az ábrázolt gondolati tartalom túlságosan is mélyen érint; a téma iránti személyes fogékonyság, az azonosulás gátja lehet a pártat­lan értékelésnek. Marad tehát az impresszionista kritika, a leírás és értelmezés lirizmusa, amely egyedül méltó e premi­erhez. Merthogy az Utazás és hold­világ líra és nosztalgia, mene­külés és látomás különös ele­gye, bódító álom, szeszélyes bódulat. Szenvedélyes utazás jelenbe és múltba, térbe és idő­be. Szerb Antal 1937-ben ke­letkezett regénye ifjúság és felnőttség, élet és halál örök témájának egyedi variációja. A helyszín éppen ezért Itália, az európai kultúra halhatatlan, ugyanakkor minden kövéből az enyészet túlérett szépségét lehelő világa, az az ország, amelyet királyok és költő nosztalgiájából építettek. Ez az írót is elemi erővel vonzó föld az, amely a könyv főhősét odüsszeuszi bolyongásra hív­ja. Róla vallotta Szerb Antal 1936-ban a Nyugatban: „eszembe jutott, hogy okvetle­nül Olaszországba kell men­nem, amíg Olaszország még a helyén van, és amíg Olaszor­szágba mehetek. Ki tudja, meddig mehetek még Olaszor­szágba, meddig mehetek, meddig mehetünk még egyál­talán valahová”. Szerb Antal több mint há­romszáz oldalas regényét Ga­lambos Péter három és fél órás előadássá változtatta. (A dra- matizálást jól segítette a mű szövege, hiszen a könyv túl­nyomó része eleve dialógus formájú.) A rövidítések követ­keztében elsősorban a történet fő vonalára koncentrált: a val­lástörténésznek indult, majd a polgári világba betagozódni kívánó Mihály szökését és vég nélküli utazását állította a kö­zéppontba. Az ifjú félj a ha­gyományos polgári módon szervezett nászúton hagyja el feleségét, mert előbb Velencé­ben, majd Ravennában rásza­badulnak kamaszkorának dé­monai, akik a halál felé taszít­ják. O azonban, megjárva kép­zelt és valós rettenetek, vívó­dások és gyötrődések dantei útját, találkozva a végzetes szerelem pusztulásba hívó múzsájával, öngyilkossá lett hajdani barátja folytonosan ki­sértő alakjától nem tudván szabadulni, szintén meg akar halni, ám a hétköznapiság ba­nalitásaiban rejlő véletlenek sorozata következtében mégis csak életben marad. Megvilá­gosodik előtte, hogy neki kon- formizálódnia kell. Galambos Pétert bizonyára ez a kétségekkel, szorongá­sokkal teli história érdekelte: a Velence, Firenze, Bologna, Róma, Assisi, Gubbio, Foligni sokszögében fejlődő-bonyoló­dó történet, amelyeknek kultu­rális erőterét Szent Ferenc mellett Goethe Blake Keats, Homérosz, s az etruszk mito­lógia halálhetérái alkotják. Galambos e realitás és irreali­tás határán egyensúlyozó mű­ben észrevette az emberek örök útját, a lázadás és bele­nyugvás, az életmámor és ha­lálvágy, egyben az önmegis­merés keserves útját szimboli­záló mesét. Ehhez a fájdalma­san szép és nosztalgikusan ér­zékeny vízióhoz ő tervezte az atmoszférikus, itáliaira stili­zált, s az enyészettől is meg­érintett díszleteket is: a fény­függönyökkel tagolt többfunk­ciós terek között viszonylag könnyen megoldhatók a szín­váltások. Galambos Péter hűséges a nyersanyaghoz; bátrabb húzá­sokkal kurtíthatott volna az előadás időtartalmán. Rende­zés közben nehéz dolga lehe­tett: meg kellett próbálnia a szövegcentrikus, epikus jele­nethalmazt színházzá szervez­ni. Munkája nem nélkülözi olykor a komikum elemeit sem: Safranek Károlyt a hűvö­sebb angol humor, Gados Bé­lát viszont a markánsabb víg­játéki eszközök alkalmazása jellemzi. Öröm ismét üdvözöl­ni Safraneket, aki Ellesleyként kellően bölcs és enervált. Sze- petneki Jánost a tőle megszo­kott eleganciával jeleníti meg Megyeri Zoltán. Millicentet Incze Ildikó alakítja, a főhős feleségét (kissé halaványan) Szabó Márta mutatja meg. Varjú Olgának mindössze pár perce maradt arra, hogy meggyőzze a nézőt arról: érte érdemes a halált választani. Csorna Judit egy-két ötletes gesztussal jellemzi Sárit, a pá­rizsi nőt. Az Isten által az idő­ből kiemelt Pater Severinust, azaz Ervint, a hősök kamasz­korának központi figuráját Gazsó György szelíd egysze­rűséggel formálja meg. Az utast, a játék főszereplő­jét, a lelke bugyrai felé tá- molygó férfit Kerekes László igényes megfogalmazása teszi emlékezetessé. A vívódó más­ság kínjaitól szenvedő, polgár­rá válni nem akaró, poétikus lelkű, önkereső Mihályként rá kell jönnie, hogy nem halhat meg úgy, mint ifjúsága bálvá­nya, Ulpius Tamás: e folyamat láttatása Kerekes értelmezésé­ben hihetővé válik. Látomása­inak kínzó szépsége, misztikus titokzatossága, a szerelem és múlandóság dialektikáját bor- zongva megélő fájdalma a Krúdy Színpadon igazi intel­lektuális élményt kínál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom