Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-05 / 235. szám
10 Kelet*Magyafország KULTÚRA 1995. október 5., csütörtök Szezonkezdet Bodnár István Nyíregyháza — A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház évadnyitó előadása után hamarosan más szabolcsi városokban is megkezdődik az idei színházi szezon. A kisvárdai művészetek házában már nemes hagyománya van a színházlátogatásnak. Az új évadban megszépült színpad, modernebb hang- és fényeffektusok teszik látványosabbá az előadásokat. A munkálatok épp a jövő héten fejeződnek be. Október 16-án lesz a premier; a kassai társulat a Bánk bán című drámát mutatja be, amelyet Verebes Isfrán rendezett. A művészetek háza egész évben számít a határon túli teátrumok vendégeskedésére, ezért a nagyváradi, a szatmárnémeti, a marosvásár- helyi, a beregszászi színház kapott meghívást. Rajtuk kívül több más társulat is ellátogat majd Kisvárdára. Felső-Szabolcs központjában egyébként 12 bérletsorozat indul, és 5-6 ezer nézőre számítanak. A mátészalkai művelődési központban a hetedik évadot indítják útjára. Változatlanul nagy az érdeklődés Thália csarnoka iránt, ezt bizonyítja, hogy az idén több bérletet adtak el, mint tavaly. Három bérletsorozat könnyíti meg a választást, a Móricz-, a Csortos- és a Pódium-bérlet 4—4 produkciót kínál. Az általános iskolások számára szintén szerveztek bérletsorozatot. A tervek szerint a Móricz-bér- let előadásai között a Nóra című dráma, a Mandala Dalszínház Kolumbusz című produkciója, az I. Erzsébet című történelmi groteszk és a híres zenés játék, a Van. aki forrón szereti található: A Csortos-bérlet tervezett kínálata: Adáshiba. Furcsa pár, Maya, Hyppolit, a lakáj, Van, aki forrón szereti, Hal négyesben című darabok. E színművek közül válaszható ki a négy darab. A Pódiumbérlet sorozatban neves művészek produkcióiban gyönyörködhet majd a közönség, Bánsági Ildikó, Hegedűs D. Géza, Esztergályos Cecília, Xantus Barbara, Csonka András, Nemcsak Károly, Gyurkovics Zsuzsa, Verebes István, Pregitzer Fruzsina, Bede- Fazekas Szabolcs és Nyertes Zsuzsa látogat majd el Mátészalkára. Szatmár fővárosában az első előadás október 30-án lesz a Kolumbusz című darab színre- vitelével. Vásárosnaményban sem maradnak el a színházi produkciók; igaz, itt jóval kevesebb előadás lesz, mint a többi városban. Itt is hamarosan megkezdődik az évad, amikor a Miskolci Premier Színház a Lili bárónő című nagyoperettet mutatja be. Október 26-án kerül színre a Mese a fekete cilinderről című darab, majd november 6-án a Dan- kó Pista című zenés játékot láthatják Vásárosnaményban. Hírcsokor A Holló... ...együttes szerepel a nyíregyházi művelődési központ hangversenytermében október 27-én. Műsoruk címe: Hej-hó boszorkány. (KM) A régi... ...idők szocija című kabaréműsor október 8-án látható először a Móricz Zsigmond Színházban. (KM) Két újabb... ...bemutató lesz a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban ebben a hónapban. Az Übü király című darab premierje október 12- én, A velencei kalmár című produkció bemutatója pedig október 28-án lesz. (KM) A kassai... ...Thália Színház művészei látogatnak el novemberben Nyíregyházára, ahol több előadásban a Semmi és végtelen című darabot mutatják be. A színmű rendezője Verebes István. (KM) Company of Ten Nyíregyháza (KM - K. D.) —1 Nagy sikerrel vendégszerepeit a közelmúltban nemcsak megyénk székhelyén, hanem Debrecenben is Nyíregyháza testvérvárosának, az angliai St. Albans színtársulata, a Company of Ten. Az egyik előadás előtt beszélgettünk Dórin Ste- wwttal, az amatőr színház rendezőjével. — 1934-ben tíz barát határozta el, hogy színtársulatot alapítanak, innen ered a név is, Tízek Társasága — idézte a kezdeteket a szimpatikus direktomő. Egy kis épületben kezdték, az évek múlásával egyre nőtt a színészek száma, bár nem ez volt a főfoglalkozásuk, ma sem az. A második világháború után egyikük kertjének végében építették fel kis színházukat, bárral és két öltözővel, nyolcvanan láthatták egyszerre az előadásokat. Napjainkban a társulat ötszáz tagot számlál, 1968- ban újabb, még nagyobb épületbe költöztek, s nemcsak az általuk színpadra állított darabokat láthatják a környékbeliek, de más, vendégszínházak előadásainak is helyt ad központjuk. A Company of Ten külföldi vendégszerepléseket szívesen vállal; többek között jártak már Görögországban és az Egyesült Államokban. A Nyíregyházán és Debrecenben látott darabot (Priestley A felügyelő látogatása) azért választották, mert úgy gondolták, nemcsak érdekes és tanulságos. de könnyen érthető a magyar diákok és felnőttek számára. Régi mese mai felnőtteknek A Hyppolit, a lakáj sikerszéria előtt áll • Emlékezetes alakításokat láttunk Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — A Móricz Zsigmond Színház új évadának első nagyszínpadi produkciója sikerszéria előtt áll. Ennek megjóslásához nem szükséges különösebb tehetség, mert a Hyppolit, a lakájt kipróbálta az idő. Klasszikus lett a maga műfajában. A bukás lehetősége éppen ebben a tényben van, mert nem köny- nyű elkerülni azt, hogy a színházi előadás ne Székely István filmjének halvány lenyomata legyen. Á nyíregyházi előadás, Bo- dori Anna rendezésében, tudatosan felvállalta az 1931-ben készült filmet. Erre utal mindjárt az elején a vetített stáblista, vagy később a film egy jelenetének a megidézése. Nagy kár, hogy a feliraton az egyik főszereplő, Hetey László neve hibásan szerepel. A Hyppolit, a lakáj meséje közismert, időszerűsége azonban mostanában újra eleven. A meggazdagodott polgár Schneider Mátyás a Rózsadombra költözik. Az új lakásban szakítani kell a régi életformával. Erre az asszony — legalábbis a felszínen — hajlandó, de Mátyás nehezen szakít a hagymával, a kiadós étkezésekkel, a sörrel. Nemigen tudja elképzelni, hogy a vacsorái pörkölt kedvéért szmokingot öltsön. Az újgazdag polgár alakja Moliére óta kedvenc témája a vígjátékoknak. Úgy látszik, a téma mindaddig időszerű lesz, amíg a társadalmi folyamatok a felszínre dobnak olyan rétegeket, amelyek még nem alakították ki a maguk világlátását, értékrendjét, és inkább hasonlítani akarnak, mintsem felvállalnák a maguk természetes tapasztalatait, kialakult morálját. Hyppolit, a lakáj éppen ezért fontos figura, Jelenet az előadásból mert ő az, aki megleckézteti a nagyravágyó asszonyt, ezt az újpolgári magatartást. Hyppolit, aki a társadalmi ranglétrának mégis csak az alacsonyabb fokán áll. Albert Samek csehországi német filmkereskedő jóvoltából az eredeti polgárgúnyoló darab éle tompult, mert az volt a kívánsága, hogy legyen a történetben szerelmi szál is. így került bele Nagy András sofőr és Terka kapcsolata. Ez összhangban volt azzal, hogy a harmincas évek „álomgyára”, a film ontotta ontotta azokat a helyzeteket, amelyekben a különböző társadalmi rétegekhez tartozó fiatalok egymásba szerettek. A nyíregyházi előadásban nem volt ez a szál különösebben hangsúlyos, mert a három főszereplő — Bárány Frigyes, Hetey László, Szabó Tünde — játéka ezt nem tette lehetővé. Már az előadás kezdetén lehetett érezni, hogy a közönség kiéhezett várakozással fogadja a játékot: a színrelépést taps köszöntötte. Ez az érdeklődés mindvégig megmaradt, sőt, ha lehet még fokozódott is. Bárány Frigyesre szükségszerűen rátalált ez a szerep. Az ő Hyppolitja sokáig emlékezetes marad, mégpedig azért, Harasztosi Pál felvétele mert fegyelmezettségén néhány jelenetben átsütött meleg embersége. Ilyenkor megmutatta, hogy nem pusztán a forma érdekli, hanem érző szívvel is rendelkezik. Schneider Mátyáshoz nem volt megvetően elutasító, inkább azt érzékeltette: annak felkapaszko- dottsága mosolyt fakaszt, mert nem tudja, hogy „minden ember arisztokrata, de csak néhány születik annak”. Hetey lászlónak nem volt könnyű dolga. Már másodszor került abba a helyzetbe, hogy el kell felejtetnie azt, akinek a nevéhez fűződik az ő szerepének a megformálása. így volt ez a Hegedűs a háztetőn tejesemberével, s így van ez most is, amikor Kabos Gyula halhatatlan alakítását kell újragondolnia. Helyesen tette, amikor nem gondolt arra, hogy teljesen szakít ezzel a hagyománnyal, inkább jelezte, hogy elvállalja, de azért hozzáteszi a maga személyiségét. Ezáltal lett az ő játékában Schneider Mátyás nevetséges, de azért szerethető figura. A komikum az ő felfogásában erőteljesebben jelent meg, mint a Kabos Gyuláéban, de ez teljesen igazolható, mivel az ezredfordulóhoz közeledve valóban nevetségesebb ez a magatartás. Szabó Tünde Arankája igazán nagyravágyó figura. Egyetlen cél lebeg a szeme előtt: minél közelebb kerülni az arisztokráciához. Ezért aztán elfogadja a lakáj tanítását. Szabó Tünde jókedvvel, szeretettel formáíta meg ezt a karaktert, kitűnőek voltak a hangulatváltásai. Elhittük neki, hogy ebben a házasságban valóban övé a főszerep, mert Mátyás az ő akaratának engedelmeskedik. A szerelmi szál három tagja — Gosztola Adél, Petneházy Attila, Horváth László Attila — eljátszotta a lírai hősszerelmest (Petneházy A.), a kissé bumfordi, csélcsap úri fiút (Horváth L. A.), illetve az igazi után sóvárgó, éteri tisztaságú kisasszonyt (Gosztola A.). A „második” vonalban Sándor Júlia és Tóth Károly szerelmi kettőse azt mutatta, hogyan jelenik meg a szerelem a szolgálók szintjén. Ebben a megfogalmazásban van egy jó adag arisztokratizmus, egy rész a népszínművek közhelyeiből. A színészi játék megpróbálta ezeket eltakarni, eleven és kedves, olykor magával ragadó volt. Olyan életörömöt vittek bele a játékba, hogy lehetetlen volt őket ezért nem szeretni. Réti Szilvia és Kocsis Antal játéka is nagyon tetszett. Kocsis tökéletes főtanácsos volt, Réti Szilvia nagyszerűen alakította a lokáltáncosnőt. Legfeljebb még meg kell szoknia, hogy igazából törnek a tányérok a színpadon. Mintha sajnálta volna valamennyit a földhöz vágni. Jó hangulatú előadást ünnepelt a bemutató közönsége. S erre a felszabadult örömre egyre nagyobb szükségünk van valamennyiünknek. Jó lenne, ha többször lenne benne részünk a színház falain kívül is. Nagy utazás a lélek mélyére Karádi Zsolt Nyíregyháza — Nem akarok szabályos bírálatot írni az Utas és holdvilág bemutatójáról. Többek között azért, mert olyan erős élményt nyújt, amelynek intellektuális többértelműsége elfedi a színre vitel egyenetlenségeit. Aztán pedig azért, mert a bemutató Galambos Péter vizsgarendezése, s mint ilyen, magán viseli a mindent elmondani vágyás, a totalitásigény erényeit (és csapdáit) is. S végül pedig azért sem, mert az ábrázolt gondolati tartalom túlságosan is mélyen érint; a téma iránti személyes fogékonyság, az azonosulás gátja lehet a pártatlan értékelésnek. Marad tehát az impresszionista kritika, a leírás és értelmezés lirizmusa, amely egyedül méltó e premierhez. Merthogy az Utazás és holdvilág líra és nosztalgia, menekülés és látomás különös elegye, bódító álom, szeszélyes bódulat. Szenvedélyes utazás jelenbe és múltba, térbe és időbe. Szerb Antal 1937-ben keletkezett regénye ifjúság és felnőttség, élet és halál örök témájának egyedi variációja. A helyszín éppen ezért Itália, az európai kultúra halhatatlan, ugyanakkor minden kövéből az enyészet túlérett szépségét lehelő világa, az az ország, amelyet királyok és költő nosztalgiájából építettek. Ez az írót is elemi erővel vonzó föld az, amely a könyv főhősét odüsszeuszi bolyongásra hívja. Róla vallotta Szerb Antal 1936-ban a Nyugatban: „eszembe jutott, hogy okvetlenül Olaszországba kell mennem, amíg Olaszország még a helyén van, és amíg Olaszországba mehetek. Ki tudja, meddig mehetek még Olaszországba, meddig mehetek, meddig mehetünk még egyáltalán valahová”. Szerb Antal több mint háromszáz oldalas regényét Galambos Péter három és fél órás előadássá változtatta. (A dra- matizálást jól segítette a mű szövege, hiszen a könyv túlnyomó része eleve dialógus formájú.) A rövidítések következtében elsősorban a történet fő vonalára koncentrált: a vallástörténésznek indult, majd a polgári világba betagozódni kívánó Mihály szökését és vég nélküli utazását állította a középpontba. Az ifjú félj a hagyományos polgári módon szervezett nászúton hagyja el feleségét, mert előbb Velencében, majd Ravennában rászabadulnak kamaszkorának démonai, akik a halál felé taszítják. O azonban, megjárva képzelt és valós rettenetek, vívódások és gyötrődések dantei útját, találkozva a végzetes szerelem pusztulásba hívó múzsájával, öngyilkossá lett hajdani barátja folytonosan kisértő alakjától nem tudván szabadulni, szintén meg akar halni, ám a hétköznapiság banalitásaiban rejlő véletlenek sorozata következtében mégis csak életben marad. Megvilágosodik előtte, hogy neki kon- formizálódnia kell. Galambos Pétert bizonyára ez a kétségekkel, szorongásokkal teli história érdekelte: a Velence, Firenze, Bologna, Róma, Assisi, Gubbio, Foligni sokszögében fejlődő-bonyolódó történet, amelyeknek kulturális erőterét Szent Ferenc mellett Goethe Blake Keats, Homérosz, s az etruszk mitológia halálhetérái alkotják. Galambos e realitás és irrealitás határán egyensúlyozó műben észrevette az emberek örök útját, a lázadás és belenyugvás, az életmámor és halálvágy, egyben az önmegismerés keserves útját szimbolizáló mesét. Ehhez a fájdalmasan szép és nosztalgikusan érzékeny vízióhoz ő tervezte az atmoszférikus, itáliaira stilizált, s az enyészettől is megérintett díszleteket is: a fényfüggönyökkel tagolt többfunkciós terek között viszonylag könnyen megoldhatók a színváltások. Galambos Péter hűséges a nyersanyaghoz; bátrabb húzásokkal kurtíthatott volna az előadás időtartalmán. Rendezés közben nehéz dolga lehetett: meg kellett próbálnia a szövegcentrikus, epikus jelenethalmazt színházzá szervezni. Munkája nem nélkülözi olykor a komikum elemeit sem: Safranek Károlyt a hűvösebb angol humor, Gados Bélát viszont a markánsabb vígjátéki eszközök alkalmazása jellemzi. Öröm ismét üdvözölni Safraneket, aki Ellesleyként kellően bölcs és enervált. Sze- petneki Jánost a tőle megszokott eleganciával jeleníti meg Megyeri Zoltán. Millicentet Incze Ildikó alakítja, a főhős feleségét (kissé halaványan) Szabó Márta mutatja meg. Varjú Olgának mindössze pár perce maradt arra, hogy meggyőzze a nézőt arról: érte érdemes a halált választani. Csorna Judit egy-két ötletes gesztussal jellemzi Sárit, a párizsi nőt. Az Isten által az időből kiemelt Pater Severinust, azaz Ervint, a hősök kamaszkorának központi figuráját Gazsó György szelíd egyszerűséggel formálja meg. Az utast, a játék főszereplőjét, a lelke bugyrai felé tá- molygó férfit Kerekes László igényes megfogalmazása teszi emlékezetessé. A vívódó másság kínjaitól szenvedő, polgárrá válni nem akaró, poétikus lelkű, önkereső Mihályként rá kell jönnie, hogy nem halhat meg úgy, mint ifjúsága bálványa, Ulpius Tamás: e folyamat láttatása Kerekes értelmezésében hihetővé válik. Látomásainak kínzó szépsége, misztikus titokzatossága, a szerelem és múlandóság dialektikáját bor- zongva megélő fájdalma a Krúdy Színpadon igazi intellektuális élményt kínál.
