Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-28 / 254. szám
1995■ OKTÓBER 28., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete ÍRÓJEGYZET Ha... Lázár István ... én jelentős orgánumokra — újság, tévécsatorna, rádió — kellő hatással lehetnék, rávenném azokat, illetve vezetőiket, hogy további híreket, nyílt és kiszivárogtatott információkat le- geslegföljebb hetenként egyszer tegyenek közzé arról: mikor is juthat majd be végül Magyarország a NATO-ba és a Közös Piacba. Mert a most na- ponta-óránként reánk zúdított hírek és találgatások, prognózisok és cáfolatok hideg és meleg zuhanyával torkig van a közvélemény. És ha netán nálunk erősödni kezdene holmi ingerült Európa-ellenesség, abban ennek a túladagolt, hektikus hírözön- nek is része lenne. ... felszólalnék mostanában egy országos újságíró-tanácskozáson, ott nyomatékkai azt ajánlanám tisztelt és kevésbé tisztelt kollégáimnak, kollektive és egyenként, hogy olyan politikusokkal ne álljanak többé szóba, kerüljék el a velük való találkozást, megnyilatkozásaikat ne tegyék közzé, akik hetenként egynél több sajtóértekezlet tartására vetemednek. Különleges események torlódásakor ez alól annyi felmentés adható, hogy átlagot számolunk: aki valamely igazán rendkívüli okból sűríti valamikor sajtókonferenciáit, annak később, pótlólag kell önmérsékletet tanúsítania'. A sajtótól ugyanis ne várjon méltányos magatartást az, aki maga agresszíven rátelepszik a médiákra, szüntelen jelenlétével óhatatlanul másokat szorítva ki a köznyilvánosság hatóköréből. ... bőpénzű hirdető lennék, talán ajánlatos lenne elgondolkodnom azon, valóban mennyire hatásosak azok a reklámklipek, amelyek a rockiparból kölcsönzött, idiotikusáorzpo- fákkal hirdetik árucikkem nagyszerűségét, miközben rángógörcsös vonag- lásukat még az operatőr optikai trükkjei is tetézik. Meg azon, hogy a rádióbeli hangos reklámoknak sikeréhez mennyire elengedhetetlen a lihegő hadarás. Meg hogy napi hány bársonyos seggű csecsemőt, erotikus ízű jégkrémnyalást, nők mennyi lesz- bikusan-narcisztikusan kéjes önsimo- gatását és nyilvános biszex pettinget; mennyi mosóportól, étolajtól és margarintól üdvözült háziasszonymosolyt bír el az ép érzékű néző, anélkül, hogy kiábrándulna vagy dacreakció kelne benne: „Csakazértse!” Nekem történetesen már listám van — ámbár csak a fejemben — azon árucikkekről, márkákról, amelyeket soha nem vásárolok; helyekről, ahová soha be nem teszem a lábam — pusztán a túl agresszív, engem és többi vásárlót de- bilisnek vélelmező reklámkampányaik elleni polgári, magánemberi tiltakozásként. S úgy tudom, ebben nem állok egyedül. Engel Tevan István rajza Amikor megszólalt a rádió Az 1924-i kiállítás szenzációja • Matuzsálemek a múzeumban Margóciy József Az örökváltsági szerződés megkötésének 100. évfordulóján, 1924 szeptemberében nagyszabású mezőgazdasági, ipari és kulturális kiállítást és vásárt rendezett Nyíregyháza városa, megannyi országos szervezésű szakmai gyűléssel egy időben. Ennek keretében az evangélikus elemiben, a mai Kodály Zoltán iskolában, az északi szárnyon lévő emeleti tanteremben Komá- romy Károly, az áramszolgáltató villanytelep igazgatója rádióbemutatót rendezett. Szeptember 12-én délben egyszerre többen is hallgathatták a csepeli adóállomás kísérleti adásaként az MTI híreit, este 8 óra után pedig külföldi adók zenei adását élvezhették. Antennája az evangélikus templom tornya és az iskola padlása között feszült. Oly nagy az érdeklődés, hogy már nem tudták elegendő fülhallgatóval ellátni az odasereglett csodálkozókat, azért két nap múlva Budapestről hangszórókat hoztak: így még nagyobb lehetett a csodát hallók száma. Egy-két hét múlva, a Zrínyi Ilona utca 9. számú, mára már lebontott épületben, a mai Gösser és a házasságkötő (volt banképület) között, Bleich Simon villamossági szaküzletében is rendelkezésre áll egy angol gyártmányú vevőkészülék. Ezen, mint az újság fellengzős szövege mondja, Csepel ugyan még nehezebben hallható, de Párizs zenéje kifogástalanul fogható. (Egyébként a fog igének is ekkoriban szélesedett ki a jelentése: ettől kezdve már nemcsak kézzel, hanem füllel fogható valamiről is lehet beszélni.) A hírhez még az a hangzatos kommentár csatlakozik, hogy ti. lám, Nyíregyháza ebben is az első között halad a vidék városai között, mert sikeresen kapcsolódik bele a rádióhullámok forgatagába... így kezdődött a technikai csoda élete városunkban, kisérve néhány amatőrnek kristálvdetektoros kísérleteivel A következő évben, 1925 januárjában a városházán rendezik be a magyar Távirati Iroda helyi vevőállomását: ennek vezetője Zwick-Zsolnai Vilmos, főgimnáziumi tanár, a későbbi igazgató. Ezen az úton híreket és fontos központi intézkedéseket olvastak be. Ez nagyon megkönnyítette, gyorsította a hírszolgálatot: így a Nyírvidék c. lap is ezekre a déli hírekre állíthatta be Legújabbak című rovatát. Ugyanis a gyorsírni jól tudó Máczay Lajos tanár úr a szerkesztőség tagjaként vette a híreket. Az ő tanrendjét is úgy készítették a Kossuth gimnáziumban, hogy ilyenkor mindig szabad legyen. Baj csak abból támadt, ha kedvezőtlenek a vételi viszonyok, ahogy ezt az akkori szaknyelven megfogalmazták. Ilyenkor csak a régi szokás szerinti hírforrások, a déli gyorssal érkező országos lapok közleményei, vagyis az előző napi pesti újdonságok lettek az aznapi legújabbak. Ugyancsak 1925- ben, júniusban Szalai Sándor cserkész őrsvezető, a gimnázium 88. sz. Szabolcs csapatának tagja, VII. osztályos diák, a pünkösdi cserkésznapon megszólaltatta lámpás készülékét, amelynek minden darabját ő állította elő finom kivitelben. A későbbi egyetemi tanárról, a Kossuth-díjas atomfizikusról van szó, akinek édesapja az iskola fizikatanára. Még mindig 1925-ben, majd június folyamán kezdi a belügyminisztérium engedélyhez kötni a vevőállomások üzembentartá- sát: ennek az évnek a végéig 13 helybeli állomás váltja ki ezt az engedélyt. A Háger- Monográfia szerint az 1. számú engedélyt az úttörő Komárorny Károly nevére állították ki. Érdemes emlékét kissé részletesebben is feleleveníteni: 1881-ben született a Nyitra vármegyei Nagysurányban, Érsekújvár közelében. 1903-ban kapta meg gépészmérnöki oklevelét és a MÁV szolgálatába lépett. Előbb Szombathelyen, majd Budapesten működött. Közben hosszabb háborús katonai szolgálatot teljesített s szépen dekorálva, főhadnagyként szerelt le. \ 1921-ben jött ide: a villanytelep üzletigazgatója lett. Kisportolt testalkatú, elegáns úriember, a város társadalmának közismert, kedvelt alakja — feleségével és két lányával együtt. A harmincas évek legvégén kezdett betegeskedni, Budapesten ápolták, ott is halt meg 1940. október 7- én, s a Farkasréten temették el. Itthon munkahelye, minden testület, bizottság, amelynek tagja volt, igen elismerő és meleg szavakkal örökítette meg emlékét jegyzőkönyvében. Visszatérve a nyíregyházi rádiózáshoz: még néhány adat ide kívánkozik az első időkből. Jó alkalom adódik, hogy megalakuljon egy újabb társadalmi szervezet széles tisztikarral: a Nyírségi Rádióegyesület. Elnöke a polgármester, Bencs Kálmán, titkára pedig Hűnek Emil, maga is rádió- fabrikátor, az 1931-ben megjelent monográfia népszerű szerkesztője. 1927-ben már meghaladta a hélyi előfizetők száma a kétszázat. 1928-ban újabb rádiós szenzáció következik: november 18- tól közlekedett Budapest és Nyíregyháza között az a gyorsvonatpár, amelynek kocsijaiban minden fejpárna mögött csatlakozót talál az utas, az utazó személyzet szolgáltatja hozzá a megkívánt fejhallgatót. Ennek bérleti díja az az öt és fél órás útra 2 pengő 40 fillér, rövidebb időre, pl. egy órára 70 fillér. Általában a bécsi és a budapesti műsort kapcsolják, adásszünet esetén önálló műsort szolgáltatnak. Ennek milyenségéről nem szól a híradás, de arról igen, hogy ezen a hálózaton tájékoztatják az utasokat, hogy éppen hová érkezik a vonat. Arról nincs tudomás, hogy meddig élt a gyakorlatban ez az újítás. Es végül: az első Nyíregyházáról adott helyszíni közvetítés 1930. június 22-én folyt le. A színházban sorra került ötven- perces műsort Vietórisz József nyitotta meg; a kir. kát. gimnázium énekkarát Zats- kó Gyula vezényelte, Nyíregyháza kultúrájáról a főjegyző Szobor Pál csevegett, a két budapesti népszerű énekművészt, Nagy Margitot és Laurisin Lajost pedig Horthy Istvánná kísérte zongorán. Aznap este a Korona kávéházából zilahi Kokas Rezső cigányprímás és zenekarának produkcióját, mint a már-már kevély helyi újságíró jelenti egész Európa hallhatja. Azon a napon tehát már eléggé régen, bemuzsikálta magát Nyíregyháza Európának kapu nélküli légterébe. Régi vevőkészülékek Elek Emil felvételei Komárorny Károly Archív felvétel A tragikus sorsú királyfi Csonkarét) Károly Imrét, mert nem ő volt István király elsőszülött fiúgyermeke, kora gyermekségében egyházi pályára szánta az atyja, hogy majd ő legyen a magyar egyház feje, s így személyében is biztosítva legyen a magyarság megerősítése kereszténységében. Ennek tudható be, hogy a papnak készülő ifjú a ma is álló veszprémi székesegyház altemplomában (amely napjainkban is felkereshető) szüzességi fogadalmat tett, s azt haláláig megtartotta. Amikor azonban bátyja, Ottó meghalt, Imre lett a trónörökös. Ezzel megkezdődött nevelésének továbbfejlesztése, hogy majdan a kor felfogása szerinti jó uralkodó váljék belőle. Ettől kezdve Imre gyakran elkísérte atyját az országban, hogy az Intelmek alapelveit a kormányzásban István király példájából közvetlenül is elsajátíthassa. Ezenkívül, nagyjából húszévesen, 1027-ben, mint trónörökös, elfoglalta a bihari városközponttal megszervezett dukátust, hercegséget, ahol önálló udvartartást rendezett be. A bihari püspökség is ennek köszönheti megalapítását, hiszen természetesnek számított, hogy a trónörökös vára az egyik püspökségnek is a központja. Szent Imrét ábrázoló érme A kormányzás művészetéhez azonban nem csupán a királyi birtokok igazgatásának ellenőrzése, a törvénykezés és a bíráskodás tartozott. Imre a király hadseregében elsajátította a hadvezetés tudományát is. O lett a nehézfegyverzetű páncélos-vértes katonák parancsnoka, ami nem jelképes tisztség volt. Tudjuk, hogy ott harcolt atyja mellett 1030-ban, és részt vett II. Konrád német császár csapatainak a szétverésében a Fertő vidékén. Valószínűleg a hadjárat után következett be az eljegyzése. Arájának kiléte azonban bizonytalan. Egyes források szerint a horvát király leányát jegyezte el, a Szent Margit-legenda pedig úgy tudja, hogy „Imrének nemes- séges jegyese görög császárnak leánya” volt. Éz utóbbival a veszprémvölgyi görög apácamonostor is kapcsolatba hozható, mert feltételezhető, hogy a görög császárleány kísérői és nevelői ott laktak, és a fiatal ara is ott nevelkedett. Továbbá István király II. Bazileosz szövetségese volt, vele közösen viselt hadat a bolgárok ellen, s a kilátásba helyezett társaság ezt a szövetséget tovább erősítette. A királyi vadászaton, 1031-ben az Imrére rontó vadkan azonban kettétörte a rendkívül jó uralkodói képességekkel bíró ifjú pályáját. Sírjánál számtalan csoda történt, s 1083. november 5-én szentté avatták. Tisztelete már a kora középkortól elterjedt, s a legújabb időkig él, amit számtalan neki szentelt templom és a róla elnevezett község tanúsít: Szentimrefalva, Mát- raszentimre, Pestszentimre, Soltszentimre, Tiszaszentimre stb. 1930-ban Szent Imre- évet tartottak, amikor leleplezték Kisfalu- di Stróbl Zsigmond Szent Imre-szobrát Budán, a mai Móricz Zsigmond körtéren. fiP— I Hi
