Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)

1995-10-27 / 253. szám

1995. október 27., péntek HAZAI HOL-MI Az ítélőtábláké a jövő Exkluzív interjú Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével a jogértelmezésről —^^— Solt Pál Nagy Gábor (ISB) felvétele Horváth Magdolna Budapest (ISB) — Kormány­zati tervek szerint visszaállíta­nák az ítélőtáblákat. Ezzel egy kis lélegzethez jutnának a he­lyi bíróságok, és a Legfelsőbb Bíróság az évi közel ötezer fellebezési tárgyalás helyett tisztán jogkérdések eldöntésé­vel, az egységes jogértelmezés feltételeinek megteremtésével törődhetne — nyilatkozta la­punknak Solt Pál, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke. OÖn már évek óta sürgeti a felsőbíróságok, korábbi nevü­kön ítélőtáblák felállítását. Szakmai körökben támogat­ják, avagy ellenzik ezt az el­képzelést? — A kormányzat részéről a jelenlegi három szintű bírósá­gi rendszer — helyi, megyei, és Legfelsőbb Bíróság — négy szintűvé tétele elvileg elfoga­dott, hiszen a felsőbíróságok visszaállítását már tartalmazza az új alkotmánykoncepció. Ráadásul ez a megoldás nem idegen sem a magyar, sem a nemzetközi hagyományoktól. Hazánkban 1949-50-ben szün­tették meg az addig működő öt ítélőtáblát. O Miért lenne jó a négyszin­tű bírósági rendszer visszaál­lítása? — El szeretném oszlatni azt a tévhitet, mely szerint az íté­lőtáblák visszahozásával még lassabbá válnának az eljárá­sok, hiszen így teremtődne még egy fórum, ahová felle- bezni lehetne. Nem erről van szó! Ha ismét működhetnének a felsőbíróságok, akkor a me­gyei szinten hozott ítéletek el­len éppen ide, és nem a Leg­felsőbb Bírósághoz lehetne fellebbezni. Ebben az esetben a helyi bíróságok is mentesül­nének az őket sújtó nyomasztó mennyiségű ügytől, a hatáskö­rök jobb elosztásával egy kis lélegzethez jutnának ezek az ítélkezési fórumok. Ez pedig az ügyek gyorsabb elintézésé­vel járna. CJ A Legfelsőbb Bíróságon dolgozó bírákat is elárasztják a fellebbezés folytán oda kerü­lő ügyek. Emellett a bírósági hierarchia csúcsán elhelyez­kedő szervezetnek a jogegysé­gesítés, a jogér­telmezés is fel­adata. Az ítélő­táblák felállítá­sával a Legfel­sőbb Bíróság feladatai ho­gyan változná­nak? — A bírósági eljárások gyor­sulása mellett a másik eredmé­nye a négyszin­tű bíráskodás visszaállításá­nak éppen az volna, hogy a Legfelsőbb Bí­róság fellebbe­zési bíróságként nem működne tovább. Feladata így tehát az alkotmánynak megfelelően az elvi irányítás, a jogegység megteremtése, és a rendkívüli perorvoslatok, azaz a felül­vizsgálati eljárások lefolytatá­sa lenne. Jelenleg évente mint­egy tízezer üggyel foglalkozik a Legfelsőbb Bíróság, s ennek nagyobb része, de legalább a fele fellebbezési ügy. Nem csak az én véleményem azon­ban, hogy hasonlóan a világ más országaihoz, a Legfelsőbb Bíróságot hazánkban is csak a jogkérdések eldöntésére kell fenntartani. O Hány ítélőtáblára lenne szükség? — Az alkotmánykoncepció három felsőbíróság felállításá­ról szól. Az egyik, s feltehető­en az első Budapesten, a má­sik kettő pedig a keleti, illetve a nyugati országrészben léte­sülne. n Sok kritika éri a bírósá­gok lassú működését. Elmon­dása szerint a bírósági rend­szer átalakítása az ügyek gyorsabb elbírálásához is hoz­zájárulna, de ezt a célt szol­gálná a közelmúltban beveze­tett eljárási szabálymódosítás is. Ön szerint ez utóbbi elérte a jogalkotó által remélt célt? — A gyorsítási csomag na­gyon fontos volt, de ez önma­gában nagy áttörést nem ered­ményez. Teljesen új, jobb eljá­rási rendet kellene alkotni an­nak érdekében, hogy már a bí­róságokra érkezéskor meg le­hessen különböztetni az egy­szerű ügyeket a bonyolulttól, a kis ügyeket a nagytól. így ren­geteg eset egyszerűsített eljá­rásban lenne tárgyalható. De legalább ennyire fontos lenne a bírák megfelelő anyagi elis­merése, a bíróságok mőködési feltételeinek jelentős javítása. O Egy pár évvel ezelőtti in­terjújában bizonygatta, hogy a bíróságok függetlenek, a poli­tika nem környékezi ezt a ha­talmi ágat. Ez azóta is így van? — Teljes mértékben ez a helyzet. Amióta én a Legfel­sőbb Bíróság élén állok, a bí­róságok teljesen befolyásmen­tesen dolgoznak. Ezen a terü­leten nem hozott változást az 1994-es parlamenti választás, de a kormányváltás sem. Csak elnapolták a kilakoltatást Ötvenmillió forinttal tartoznak a városnak a bérlakásban élő nem fizetők Nyíregyháza (KM - Cs. K., Sz. J.) — Egymásnak ellent­mondó hírek kaptak szárnyra a bérlőkilakoltatásokról Nyír­egyházán. Egy országos napi­lap már azt is tudni véli, hogy 370 család kerül az utcára még a tél beállta előtt a megyeszék­helyen. Ugyanakkor egy teg­napra tervezett kilakoltatás el­maradt, mert állítólag leállítot­ták az akciót. Most akkor mi az igazság? — erről érdeklőd­tünk Vinginder Tibortól, a Házkezelő Kft. ügyvezető igazgatójától. Százezrek Megtudtuk: nem leállították, hanem elnapolták a kilakolta­tást. (Cáfolta, hogy leállították volna a kilakoltatásokat a vá­ros jegyzője, dr. Fazekas Já­nos is.) Nyíregyházán egyéb­ként 72 jogerős bírósági ítélet született már a bérleti szerző­dés felmondásáról. Tudni kell: nem kis összegekkel — egyenként 100-200 ezer fo­rinttal — tartoznak az önkor­mányzatnak az e lakásokban élők. Van olyan bérlő például, aki négy éve egy fillért sem fi­zetett, viszont segítségért sem fordult sehová, hogy kötele­zettségeinek eleget tehessen. Támogatás Mintegy háromszáz bírósági ügy van folyamatban azokkal szemben, akiknek a tartozása meghaladja a tízezer forintot. Ismételten hangsúlyozta az ügyvezető: mindaddig lehető­sége van a bérlőnek tartozása rendezésére — a részletfizeté­si kedvezményt is felajánlják minden esetben —, míg a bí­rósági ítélet meg nem születik. Aki nehéz helyzetbe kerül, lakhatási támogatást kérhet a polgármesteri hivatal szociális irodáján. Még egy figyelemre méltó adatot tudtunk meg: a hárome­zer nyíregyházi bérlakás éves előirányzata hetvenmillió fo­rint (ez az összes lakás bére és vízdíja), a halmozott kintlevő­ség viszont már eléri az ötven millió forintot a megyeszékhe­lyen. Mint ahogy már hírt adtunk arról, a napokban fejeződött be egy kérdőíves környezetta­nulmány, mely több száz csa­ládra teijedt ki, méghozzá olyanokra, akik tartozási ügye bírói szakban van, azaz poten­ciális kilakoltatottak. A Tóth- né dr. Kerülő Judit szocioló­gus, főiskolai docens vezette művelődésszervező szakos ta­nárképző főiskolásokból álló csoport egy héten át gyűjtötte a helyzetelemzéshez szüksé­ges információkat. A cél an­nak kiderítése: hol, miben tud­nak segíteni az erre hivatottak. Elgondolkodtatóak tapasztala­taik. Elég sokan nem érhetők el, félnek, bujkálnak, csak éj­szakára mennek haza — gon­dolván, így nem kerülhetnek utcára. HBO, igen... Van, ahol egész lépcsőház la­kói vállalnak egymással szoli­daritást, s egyben kockázatot, abban reménykednek, hogy egy egész lépcsőházat talán mégsem „pakolnak ki”... Zömében döbbenetesen ala­csony iskolai végzettségűekről van egyébként szó, akik nem tudnak előre gondolkodni, s nem tudják igazán felmérni cselekvéseik következményét. Ide tartoznak azok, akiknek van, mondjuk HBO-előfizeté- sük, miközben notórius nem fizetők, ráadásul segítséget sem kémek, inkább menekül­nek. Többségük halmozottan hátrányos helyzetű, javarészt nagycsaládos, ahol az egyik vagy mindkét szülő munka­nélküli, rokkantnyugdíjas. Ér­dekes megfigyelés, hogy a csoportban minimális az öreg­kori nyugdíjasok aránya. A kutatók a döntéshozók asztalá­ra tett megoldási verziókban a hegynyi restancia megelőzésé­ről, az adósságok felhalmozó­dásának megakadályozására tettek javaslatot. A szolgálta­tók készségesek, s szívesen együttműködnek a gondok megoldása érdekében, hiszen a kilakoltatás révén nem jut­nak egyetlen fillérhez sem... 1996 — az idegenforgalom éve lesz Térségünk is számos programmal szerepel a nemzetközi naptárban Budapest (ISB - D. Á.) — Negyedszer kerül sor Buda­pesten a Kongresszusi Köz­pontban a magyar turizmus kí­nálatának a börzéjére. Utazási irodák, szállodák, idegenfor­galommal foglalkozó cégek nyújthatták be programcso­magjaikat az elkövetkező esz­tendőre. A Welcome to Hun­gary alkalmával 140 külföldi látogató érkezett, hogy kap­csolatot teremtsen a magyar idegenforgalommal. Ez alkalommal jelent meg az a naptár, amely 100 kiemelt nemzetközi eseményt és mint­egy 1000 országos rendez­vényt tartalmaz. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal májusi pályázati felhívására olyan te­rületek és kisebb régiók is be­nyújtották programajánlatu­kat, amelyek eddig fehér folt­nak számítottak a magyar ide­genforgalom palettáján. Az északkeleti térség szá­mos programja szerepel az an­gol és német nyelvű nemzet­közi ajánlófüzetben. így pél­dául a debreceni Bartók Béla Kórusfesztivál és a Virágkar­nevál, a mezőkövesdi Matyó­föld Nemzetközi Néptánc Fesztivál, vagy a Zempléni Zenei Napok, illetve a mária- pócsi zarándokhely 300 éves jubileuma alkalmából rende­zendő egyházi világtalálkozó, vagy Vaján a Vay család le­származottjainak világtalálko­zója. A magyar nyelvű bő ese­ménynaptárban pedig szinte hemzsegnek a térséget érintő programok. Az 1996-os egész éves ren­dezvénysorozat célja a Hon­foglalás 1100 éves évforduló­jával összhangban, az elma­radt EXPO évében, a nemzet­közi és belföldi turizmus fi­gyelmének Magyarországra irányítása. A szándékok között szerepel egy pozitív Magyar- ország-image kialakítása, s an­nak a tudatosítása, hogy 1996 a turizmus éve lesz hazánk­ban. A csütörtöki sajtótájékoz­tatón ezt Schagrin Tamás is megerősítette. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke beszámolt arról, hogy jövőre összességében mintegy 4 mil­liárd forint áll majd az idegen- forgalom rendelkezésére, ami egy minőségi előrelépést je­lent az idei esztendőhöz viszo­nyítva. Elhunyt nagykállói Kállay András Nyíregyháza (KM) — 1995. október 14-én, életé­nek 76. évében, a német- országi Einbeckben lévő családi otthonában várat­lanul visszaadta lelkét Te­remtőjének nagykállói Kállay András. Lelki üd­véért az engesztelő gyász­misét Budapesten, októ­ber 28-án, szombaton 11.30 órakor a Budavári Koronázó (Mátyás) Fő­templomban tartják. Vég­ső nyughelye Kállósem- jénben, a családi kápolna kriptájában lesz, temeté­séről a család később in­tézkedik — kaptuk az ér­tesítést. Kállay András 1919. de­cember 24-én született Nagykállóban, Kállay Mik­lós főszolgabíró, a későbbi m. kir. miniszterelnök har­madszülött fiaként. A Pécsi Zrínyi Miklós Reáliskolá­ban maturált 1937-ben, a Ludovika Akadémiát 1940- ben végezte el. Rendfoko­zatai: hadnagy (1940), fő­hadnagy (1943), testőr fő­hadnagy (1944. február). A Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságá­nak javaslatára, a honvédel­mi miniszter 1992. augusz­tus 20-a alkalmából alezre­dessé léptette elő. 1940-1943 között több alakulatnál teljesített szol­gálatot. 1944. februártól a lovas testőrség beosztott tisztje volt. Az 1944. októ­ber 16-i várbeli összecsapás során a németek foglyul ej­tették, majd Mauthausenbe * Kállay András hurcolták. Az amerikaiak szabadították ki 1945 máju­sában. 1946. május 30-án hazatért, július-augusztus­ban szovjet fogságban volt Budapesten. 1946. szep­temberétől 1949. októberé­ig Kállósemjénben gazdál­kodott a megmaradt családi birtoktesten. Miután ezt el kellett hagynia, Budapestre távozott és segédmunkás­ként dolgozott több válla­latnál. 1951-ben kitelepítet­ték Mezőberénybe, ahon­nan 1953 őszén távozhatott el. 1956 karácsonyán Ró­mába menekült a már ott élő Kristóf testvéréhez, s itt élt családjával 10 hónapig. 1957-ben az einbecki Kle- inwanzlebener Saatzucht A. G. magtermeltető világ­céghez került, s ennek igaz­gatójaként ment nyugdíjba 1983-ban. 1946. szeptember 21-én vette nőül gróf Pongrácz Erzsébetet, házasságukból egy fiú született, Dénes. v 5...5 '-Xf 4 Dr. Lakatos Sarolta muzeológus * „...A parancsnok egyszer nagyon emberséges volt: megmondta, hogy András fiam is a táborban van, és megengedte, hogy megláto­gasson. Hívnak az előcsar­nokba, ott áll az én szép szál fiam, akit utoljára a magyar királyi testőrség pompás díszöltönyében lát­tam, most meg ott van ron­gyokban, rongyain a rabsá­gát jelző rávarrott keresz­tekkel, felnyírt, égnek álló hajjal, a közepén kétujjnyi széles kiberetvált csíkkal, a jelképeként annak, amivel a nemzetiszocializmus meg­ajándékozta a világot. Sze­gény, kedves fiam, látva megdöbbenésemet, azt mondta: „De apám, hiszen a hajtársaktól a legjobb holmikat szedtem össze s vettem magamra, és alapo­san meg is mosdottam, hogy ne szomorítsam ma­gát.” Az őr jelenlétében be­szélgettünk, és félmonda­tokban elmondtunk egy­másnak, amennyit lehe­tett... Később még egyszer kapott engedélyt, hogy meglátogasson. Amikor az­tán az amerikaiak felszaba­dították Mauthausent, és hosszas hányattatások után Capri-szigetén végre felke­reshetett, akkor tudtam meg tőle, hogy amiért október 16-án a védelem lefúvása után ő a várban még tovább is ellenállt és tüzelt, Lázár Károllyal, a testőrség pa­rancsnokával együtt elő­ször a budapesti Royal Szállóba, onnan repülőgé­pen Bécsbe, végül pedig Mauthausenbe vitték...” (Kállay Miklós miniszterel­nök és fia, Kállay András ta­lálkozása a mauthauseni ha­láltáborban. Kállay Miklós: Magyarország miniszterel­nöke voltam 1942-1944) ka ......IJ- . jk . i..... f|| _ (f I A Kassai... ...Magyar Színház művé­szei vendégszerepeitek a napokban a baktalórántházi művelődési házban. A nagy sikerű előadás címe Csal a feleségem volt — a publi­kum számára a századeleji kabaré éledt fel. (KM) A hét négy... ...napján (hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken) reg­gel 8-tól 14 óráig várják a Vöröskereszt munkatársai az önkéntes véradókat a fe­hérgyarmati véradóállomá­son. (KM) A független... ...közgyűlési képviselők alapítvány létrehozását kezdeményezték azzal Nyíregyházán, hogy a havi tiszteletdíjukból háromezer forintot ajánlottak fel. Az alapítvány támogatói a pénzösszeget nyíregyházi beteg gyermekek gyógyke­zelésére kívánják felhasz­nálni. (KM) Nagy sikere... ...volt ez év tavaszán Máté­szalkán a megyei Tátika és Karaokea vetélkedőnek. Két elődöntőben, majd a legjobbak számára megren­dezett döntőben több mint 300 gyermek és diák szere­pelt a megye szinte minden pontjáról, Bujtól Penyigéig. A látványos show novem­ber 5-én délután 3 órától lesz a szálkái színházterem­ben. (KM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom