Kelet-Magyarország, 1995. október (52. évfolyam, 232-256. szám)
1995-10-02 / 232. szám
1995. október 2., hétfő HÁTTÉR Kelei-Magyarország 3 A táj megőrizte arculatát A megye környezetvédelmi programja 2000-ig határozza meg a feladatokat Hamarosan helyi védettséget kaphat a Leveleki-tó is Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - O. K.) — Mint arról lapunkban már beszámoltunk: 2000-ig szóló környezetvédelmi programot dolgozott ki és hagyott jóvá a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Önkormányzati Közgyűlés. A program egyrészt felvázolja a jelenlegi helyzetet, s ennek alapján körvonalazza a teendőket. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük e dokumentum legfontosabb kitételeit. A program készítői abból indultak ki. hogy az ökológiai egyensúlyt ma már nem lehet megteremteni, de legalább törekednünk kell arra, hogy az élővilág és a mikroklimatikus viszonyok megteremtése érdekében lépéseket tehessünk. Szerencsére, megyénkben még van mit menteni, hiszen itt a természeti környezet és a táj megőrizte jellegzetes arculatát, ritka növény és állatfajok fordulnak elő. Víz, talaj, levegő Az ország 3223 hektár természetvédelmi területének több mint kilenc százaléka található nálunk, a helyi védettségű természeti területek, értékek száma pedig 15 év alatt csaknem megháromszorozódott. Különös jelentősége van az erdősítésnek. Jelenleg a megye területének 18 százalékát borítják erdők, ám a 25-30 százalék elérése lenne az ideális. Igen fontos területe a környezetvédelemnek a talajvédelem. A talajélet fenntartására, szerkezetének javítására a szerves trágya a legalkalmasabb. Ennek ellenére az állatállomány folyamatos csökkenése miatt egyre romlik a helyzet, és lényeges javulásra a közeljövőben sem lehet számítani. A gondok közé sorolható, hogy a vezetékes ivóvízhálózat befejezésével ugrásszerűen megnőtt a termelt szennyvíz, a közüzemi csatornahálózat építése azonban csak elenyésző mértékben növekedett. Sok helyen megoldatlan a rendszeres szemétszállítás, illetve a hulladék elhelyezése, csökkent a zöldterületek nagysága, egyes forgalmas útszakaszok és ipari objektumok közelében nőtt a levegőszennyezettség, valamint a zajterheltség. E helyzetelemzés alapján a program több területen is számos intézkedést irányoz elő. Mivel a megye természetvédelmi területei elöregedtek, ezek szakszerű és folyamatos rekonstrukcióját el kell végezni. Igen komoly munkát igényel a védelemre javasolt területek értékfelmérése, előkészítése is. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben mintegy négyezer hektáron ki kell alakítani egy bioszféra-rezervátumot, mely nemzetközileg kiemelkedő jelentőséggel bírhat. Emellett el kell végezni a beregi tőzegmohaiápok (Nyirjes tó, Bábtava, Navas patak, Bence tó, Zsid tó) teljes rekonstrukcióját. Sóstófürdőn pedig egy ökológiai park hozandó létre. Több természeti értéket is helyi védettség alá kívánnak vonni, így a tiszabe- csi árteret, a Jándi erdőt és a Leveleki-tavat. Célszerű előírni A talajvédelem szempontjából különösen fontos az illegális szemételhelyezések megszüntetése, illetve Záhony speciális talajszennyezettségi problémáinak megoldása. A vizek védelmében elsődleges feladat a vízgyűjtő rendszert sújtó szennyezés csökkentése, valamint a felszíni és a felszín alatti ivóvízbázisok védelme. Ez mindenekelőtt a szennyvízelhelyezés és tisztítás megoldásával biztosítható. Az öntözővizet is szállító kettős működésű csatornákat 130 kilométer hosszúságban kell felújítani. A távlati feladatok között szerepel a Lónyay főcsatorna, a Kraszna és a Tisza Vásáros- namény-Záhony védvonalának fejlesztése. A települések sűrűn lakott belterületén, szennyezésre érzékeny területein csak zárt szennyvíztároló akadályozza meg a környezetszennyezést. Ezért helyi önkormányzati rendeletben célszerű előírni az ilyen tároló készítését. Elsősorban önkormányzati feladat a kommunális hulladék rendszertelen, szabálytalan lerakásának megszüntetése, az illegális lerakók felszámolása. Szorgalmazni kell a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésést, gondoskodni kell a felszámolt nagyüzemek, termelők hulladékának biztonságos elhelyezéséről. A tervek szerint regionális hulladékégetőt létesítenének Nyíregyháza és Nagy- kálló között, valamint az Ajak, Nyírtass és Gyulaháza települések által határolt területen. A levegőminőség védelmének érdekében legszennyezettebb városainkban, Nyíregyháza belvárosában, valamint Záhony közelében forgalomszervezési és korlátozási intézkedések bevezetésére van szükség. A feladatok között szerepel a kedvezőtlen levegő- szennyezettségi állapotok megszüntetése, illetve mérséklése Vásárosnamény és Ra- kamaz térségében. Elfogadták Megfelelő szervezéssel javítani fogják a közúti közlekedés okozta zajterhelést a záhonyi határátkelőnél, valamint Nyíregyházán az Orosi úton, az Erdő soron, a Dózsa György, az Egyház és a Rákóczi utcákban. Rendezési tervben fogják szabályozni, hogy az új üzemek, vállalkozások létesítésénél az üzemek és a lakóházak megfelelő távolságban legyenek. A Közgyűlésen többen is kritikai észrevételeket, kiegészítéseket fűztek a programhoz, melyet végül is ezekkel együtt fogadtak el. Y -r a még egy hétig életÍ-J ben marad a Tisza- A A környék egyik kis falucskájában élt parasztember, ötvenegy év után találkozhatott volna a múltjával. Elolvashatta volna az orosz f ontról 1944-ben a családjának írt tábori levelezőlapját. Egy távoli orosz városkából ugyanis szokatlan borítékot hozott nemrég a posta. Az idős asszony a címzett, gyanakodva forgatta a levelet, a kicsit furcsán egymáshoz kapaszkodó, majd szétváló betűket, aztán csak rászánta magát, hogy belenézzen, mit takar a boríték. Ekkor már a szomszédok is előkerültek... — Csak nem a kárpótlási ügyben kapott levelet Eszti néném? — kérdezte az alig fiatalabb szomszédasszony. Ebben a faluban még él a régi szokás, ha valaki négy-öt évvel idősebb a másiknál, azt magázni kell, itt még minden tisztelet kijár az eltelt éveknek. Együtt bontották fel a borítékot, amiből egy teljesen megsárgult, tintaceruzával Hiányzó mozaik Naggyából ennyi derült ki a kísérő levélből, s még az, ha tényleg célba ér a levél, írjanak néhány sort a feladónak, mert kíváncsi egy kicsit, vajon jó kezekbe került-e az ötvenegy év után hazakerült levél. Teri néni, a már nyugdíjas tanárnő megígérte, ő majd megírja a köszönő levelét, tudja, milyen emberséges cselekedetnek tartják a címzettek, hogy bár megtehették volna, a megtalálók nem dobták el az ismeretlen nyelvű levelet, hanem elküldték Magyarországra. Az öröm és a köszönet mellett azt is kénytelen lesz megírni, hogy a levél íróját alig egy hete temették el, így szegény nem érhette meg, hogy fél évszázad után olvassa a háború viharában írt levelet. De a családnak igen kedves emlék marad... A Tisza menti kisfaluban ötvenegy év után üzent a háború. Mintha egy utolsó mozaikot akarná odailleszteni, ahonnan az eddig hiányzott. 4«4CW44lX4MMM4HMM4MMWM40MCiiMCWC>HlM4ttH4M44946>!9i4M<iMN Balogh József A z önkormányzati törvény előkészítésének idején heves vita dúlt azon: maradjanak-e meg a megyei önkormányzatok, vagy — mint a diktatúrát megtestesítő hatalom kinyújtott csápjai — végleg tűnjenek el a közigazgatás palettájáról. Amióta pedig megszületett az önkormányzati törvény, folyamatosan arról tart a vita: vajon jót tett-e az államigazgatásnak a megszüntetett középszint? A megyei közgyűlés elnökének az a véleménye: kifejezetten hátrány, ráadásul csak látszólag nincs középszint, a hatásköröket a kormány dekoncentrált szervei gyakorolják. (Jelenleg 37 dekoncentrált szervezet működik az országban, az ott dolgozók száma ebben a megyében meghaladja a 600-at. A valamikori megyei tanácsnál összesen 210-en dolgoztak). Miért volt erre szükség? Mert az önkormányzati törvény kimondja, hogy az ön- kormányzatok között nem lehet alá- és fölérendeltség, tehát a megyei közgyűlést nem lehet olyan hatáskörrel és feladatkörrel felruházni, hogy felügyeleti szerve legyen egy önkormányzatnak. Am éppen abból a megfontolásból, hogy egyik állam- hatalmi szén' sem lehet a másik fölé rendelve, az sem rendjén való, hogy némely első fokú jogosítványt nem a helyi települési önkormányzatok gyakorolnak, hanem a kormány, csak dekoncentrált szerveinek köz- beiktatásával. Egy példát erre. Van olyan minisztérium, amelyik egyik szervének ad középfokú szerepkört, a másiknak nem. A Közúti Igazgatóságnak a KHV nem adott hatósági jogkört, helyette létrehozta a közlekedési felügyeletet, míg a vízügyi szakszolgálati vonalon nem hozott létre ilyen középszintű szervet, hanem odaadta egy üzemeltetőszolgáltató szervezetnek, amely saját magának épít és engedélyez. Most zajlik a területfejlesztési törvény vitája. Ez lehetőséget ad arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján olyan megoldás kidolgozására, amelyik elfogadható mindenki számára. Színteltérítés Magyarázkodás helyett Nyéki Zsolt M ár majdnem természetesnek veszi a közvélemény, ha újabb nagy összegű tartozásokról, fizetni nem tudó és nem is akaró adósokról szerez tudomást. Legfeljebb a körülmények, az ügyeskedők személyei, a piszkos ügyletek keltenek izgalmat, de a felröppenő hírek gyorsan to- vaszállnak, s máris új ügy szerepel a porondon. Nem véletlen, hogy sokan emlegetik a cserekereskedelem időszakát, amikor minden világos, tiszta és egyszerű volt. Tudta mindenki a piacon, mi mennyit ér, egy kecskebőrért mennyi búzát kell adni, s hogy a fazekas mennyi sóra számíthat edényeiért. A pénz megjelenése egyszerűbbé tette az adásvételfolyamatát, de a fejlődéssel párhuzamosan kezdődtek el a bonyodalmak is. Váltókkal, részvényekkel, cirkalmatos szerződésekkel terhes világunkban ismét szükség lenne a történelmi tanulmányok ismétlésére, hogy egy-egy rázósabb esetnél ne az ügy összetettségével, bonyolultságával magyarázzák bizonyítványukat az érintettek. Mert amikor egy városnak hosszú ideje nem fizet bérleti díjat egy cég, akkor lehet ecsetelni a privatizáció rögös útját, a jogi formulákat, a többször is módosított szerződéseket, az elődök hibáit, de az alapállás megmarad: valaki nem tartotta be a megállapodást, milliós tartozást halmozott fel, s tehette, teheti mindezt következmények nélkül. Az egy-két ezer forintos súlyadóját késve befizető polgár viszont példás szigorra számíthat. Az pedig már csak hab a tortán, ha egy ügyet azzal próbálnak meg kivonni a reflektor- fényből, hogy más cég még több pénzzel tartozik a köznek. S az sem igazán szerencsés, ha egy ügy kezelését átvevő új vezetőség csak a jövőbe néz, mert bár ez a megoldás felé vezető út, felelősségre vonás nélkül újabb és újabb kétes ügyek születnek. A tudatosan vétő számoljon el tettével, a jóhiszemű alkalmatlantól pedig meg kell válni. Egyszerű a recept, s még csak mesterszakács sem kell hozzá. Csapadékos ősz Ferter János rajza írt keménylap hullott ki. Egy tábori háborús levelezőlap, amit a fronton harcoló katonák küldtek a második világháborúban otthonmaradottaknak, két ütközet szünetében. Miután előkerült a nélkülözhetetlen szemüveg, az idős asszony, mint aki nem hisz a szemének, a szívéhéz kapott... —Ezt meg az uram írta, ez az a lap, ami soha sem érkezett meg, de amit mindig emlegetett az uram. Azután írta, amikor a partizánok elfogták, majd szabadon engedték, mondván, menjen amerre lát. Hetek múlva találta meg a bajtársait. Akkor írta a lapot... Ötvenegy évet késett a posta, azaz a történelem érdekes tréfát űzött a szabolcsi családdal. A tábori levél mellett néhány soros cirillbetűs üzenet is állt, amelyet természetesen hiába forgattak, nézegettek a címzett és a szomszédasszony, abból semmit nem értettek. Honnan jött? Kik küldték? Hogyan jutott eszébe valakinek a távoli orosz városkában, hogy postára tegye a levelet, s hogyan jutott hozzá? Ezekkel a kérdésekkel viaskodott az idős parasztasszony, amíg sietősen magára kapta a kendőjét és ment Teri tanárnőhöz, így hívták az egyik pedagógusnőt, aki az orosz nyelvet tanította az iskolában. — Ebben az áll, hogy a városukban nem túl rég tűz ütött ki a levéltár épületében. A mentés közben különféle levelek, iratkötegek is szétszóródtak. így került az egyik tanár kezébe a szokatlan levél, amelyet annak idején más háborús iratokkal együtt a partizánok zsákmányoltak, egy ott állomásozó magyar egységtől. Ok már nem sok hasznát vehetik, inkább elküldik a magyarországi címre, hátha élnek még a családtagok, hozzátartozók... Ez állt a levélben.
