Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-27 / 228. szám

1995. szeptember 27., szerda Fórum olvasóink ICM-POSTA—— leveleiből Itt van az ősz... Elek Emil felvétele Kard és könny A Kard és könny című könyv a Zrínyi Katonai Kiadó gondo­zásában jelent meg, s a máté­szalkai Harmónia és Royal nyugdíjasklub tagjainak szep­tember 18-án mutatta be Erdé­lyi Béla nyugállományú őr­nagy. A hallgatók betöltötték a klubtermet, nagy érdeklődés­sel hallgatták a könyv ismerte­tését, melynek egy részét az előadó írta. Sok taps, és né­hány katona-, valamint népdal eléneklése után a kedves, han­gulatos klubdélutánt dr. Szilá­gyi Dénes polgármester zárta be. Cserti Mihályné, rendező, Mátészalka Nem fizetik A Nyíregyháza, Körte utca 51-59. számú társasház lakói a vízhálózat felújításának be­fejezése óta nem fizetnek a meleg víz használata után víz­díjat. Ezzel a magatartásukkal sok lakótársuknak gondot és bosszúságot okoznak. A Nyír­egyháza és Térsége Víz- és Csatornamű Vállalat több mint 500 ezer forint vízdíjhát­ralék miatt bírósági eljárást kezdeményezett a társashá­zunk ellen, s lassan már egy éve folyik a per. Havonta kül­dik a felszólítást, hogy a vízdíj nem fizetése esetén, a társas­házunkban megszüntetik a melegvíz-szolgáltatást. Külö­nösen azokat büntetnék ezzel, akik rendszeresen kiegyenlítik adósságaikat. Nem tudom, gondolkodtak-e már a tisztelt lakótársak azon, hogyan old­ják meg ez esetben a meleg­víz-ellátásukat. Jó lenne már végre dűlőre jutni ebben az ügyben. Takács Károly, közös képviselő, Nyíregyháza, Körte u. 47. Egyoldalúan emelték Lapjukban már többször fog­lalkoztak az OTP lakáscélú hi­telek kamatainak emelésével. Mi is kaptunk egy tájékozta­tót, mellyel nem értünk egyet. Az OTP az Országgyűlésre hi­vatkozik, de mi nem az Or­szággyűléssel kötöttünk építé­si szerződést! Mi egyértelmű­en vállaltuk a kölcsön vissza­térítését háromszázalékos ka­mattal 35 éves lejárattal. Az OTP részéről egyoldalú a szer­ződésbontás, amit nem tartunk jogszerűnek. Hajlandóak va­gyunk az eredeti összeget fi­zetni, a felemeltet nem! Az lenne a logikus, ha az akkor kifizetett szociálpolitikai tá­mogatás és a mai összeg kü­lönbözeiét kifizetnék szá­munkra, így talán elfogadnánk a 25 százalékos többletet. Mindketten rokkantnyugdíja­sok vagyunk, van egy kiskorú gyermekünk, nem tudjuk vál­lalni ezt a plusz megterhelést. Kíváncsiak lennénk, hogy akik ezt az emelést elfogadták, azok mennyi fizetésből élnek? Lassan már kenyérre sem jut a kiadások miatt. Talán haljunk éhen, vagy pusztuljunk el a sok fizetnivaló miatt? Nem kell a szegény embert még jobban terhelni, van már a nyakán elég. Reméljük, léte­zik még bíróság, vagy törvény, ahol orvosolni tudják pana­szunkat. T. István és neje, Hodász Miért tették át?! Mióta áthelyezték Nyíregy­házán az állatvásár napját hétfőre, nagyon nagy kár és kellemetlenség éri a gazdá­kat. Többségük, mint én is, másodállásban foglalkozom a jószágtartással. Ha el aka­rok adni egyet, akkor kény­telen vagyok szabadságot ki­venni. Amikor még szomba­ton volt az állatpiac, sok idős ismerősöm kért meg, hogy szállítsam be a jószágait a vásárba. Most a legnagyobb jóakarat mellett sem tudok segíteni rajtuk, kénytelenek kemény pénzért fuvarost fo­gadni. Eddig türelmesen vár­tunk, hiszen azt ígérték, csak addig tart ez az állapot, amíg nem épül meg az elterelő út. Ehhez viszont még hozzá sem kezdtek, és úgy tűnik, az önkormányzatnak jobban megéri a KGST-piac fenn­tartása, mint az állattartók gondjainak orvoslása. Ha pedig továbbra is megmarad ez az „ideiglenes” helyzet, még a vasárnap is jobban megfelelne, hisz e napon az emberek inkább ráérnek, s talán a vásárlóerő is növe­kedne. Tapasztaljuk, a mos­tani vásári napokon csak pang a piac, alig vannak, mert a vevők is ugyanazzal a problémával küszködnek, mint mi. Ők is dolgoznak és nem érnek rá vásárolni, vagy esetleg nézelődni. F. A„ Alsóbadúr Ez a bögre nem az a bögre A címzett nem tagadja, csak éppen más beállításba helyezi a lényeget Alkohol és nikotin — minden együtt Harasztosi Pál felvétele Nyírbogdány (KM - Gy. L.) — Kétségbeesett hangú leve­let hozott a postás Nyírbog- dányból, amely arról szól, hogy özv. M.-né úgynevezett bögrecsárdát üzemeltet la­kásán. „Ez engem nem zavart addig, amíg a testvérem... nem járt oda. Testvérem súlyos beteg volt, sikerült visszahozni az életbe, 3 évig nem ivott sem­mit, megmondták az orvosok, ha ismét inni fog, meghal. Ki is bírta 3 évig, sajnos, ez az asszony elkezdett italt árulni — főleg hitelbe —, és testvé­rem ismét inni kezdett.” Nem ez a lényeg „Nem ő az egyetlen — folytat­ja levélírónk —, sokszor 10-15-en is vannak, akik egész nap ott isznak, kártyáz­nak, és amikor jön az a nyo­morult kis nyugdíj, sokszor M.-né veszi fel, annyival tar­toznak neki.” Levélírónk (név és cím a szerkesztőségben) sógornője elmondása alapján, és annak kétségbeesése hatására raga­dott tollat. A helyszínen meg­erősítette, hogy nem akar ő rosszat senkinek, így M.-né- nek sem, hisz jóban van vele, de félti a testvérét, ami érthető. Megkerestük a megadott cí­met. Az utca stimmelt, a ház­számmal volt némi probléma, de nem ez a lényeg. M.-né (ne­vének kiírásától eltekintünk, hiszen nincs arra közvetlen bi­zonyítékunk, hogy ez a bögre­csárda valóban úgy működik, ahogyan levélírónk állítja) először meglepődött, de nem jött zavarba: ■— A dologban van valami — mondta. — Csak éppen nem teljesen úgy igaz, ahogy állítják. Tetszik tudni, az em­berek mindenfélét kitalálnak. Az igaz, hogy mindig van itt­hon ital. A fiam a múltkor ho­zott egy hordó bort, hogy le­gyen mivel megkínálni az em­bereket. De ne tessék azt gon­dolni, hogy itt házikocsma, vagy ahogy mondta: bögre­csárda üzemel. Arról van szó, hogy egyedül élek, van egy kis zöldségeskertem, ezenkívül 2400 öl gyümölcsös, alma meg körte. En egyedül nem bí­rom az egészet megművelni, nem bírom a termést egyma­gámban leszedni. Akik nálam dolgoznak — kapálnak, gyü­mölcsöt szednek — nem kér­nek pénzt, de hát nem is tud­nám őket megfizetni. Hanem, tetszik tudni, természetben fi­zetek a munkáért. Kinek ká­posztával, kinek paradicsom­mal, kit pedig megkínálok ital­lal, ha azt óhajtja. O Azt állítják, hogy hitelbe is ad italt. — Á, dehogy! Csak megkí­nálom azokat, akik segítenek rajtam. A rokon A teljesség kedvéért el kell még mondani (ezt maga M.-né is említette, s más forrásból is értesültünk róla), hogy M.-né fia presszót üzemeltet a falu­ban. A polgármesteri hivatalban is tudnak a dologról. Tóth Fe­renc jegyzőtől megtudtuk, hogy nemrég érkezett szóbeli bejelentés M.-né egyik szom­szédjától (nem azonos levél­írónkkal), aki ráadásul még rokonságban is van vele. A be­jelentő más megközelítésből ítéli el M.-né ez irányú tevé­kenységét: őt elsősorban a hangoskodás, sőt duhajkodás zavarja, amit a vendégek alko­holos befolyásoltság alatt mű­velnek. Következmény — Közvetlen bizonyítékunk nincs — mondja Tóth Ferenc —, azaz tettenérés nem tör­tént. Amennyiben viszont M.- né nemcsak borral kínálja ven­dégeit, hanem jövedéki ter­mékkel, azaz pálinkával is, ak­kor az ügy már a Vám- és Pénzügyőrség hatáskörébe tar­tozik. Mivel bejelentés érke­zett, kötelességünk azt továb­bítani az illetékesnek. $7il%tr»m, 1UB liftclivicll Nem jár... ...végkielégítés azok részé­re, akik a munkaviszonyu­kat közös megegyezéssel szüntették meg, illetve a ki­kötött határidő lejárt és úgy szűnt meg a jogviszony —- válaszoljuk B. Andrásáé­nak Nagyhalászba. A munkavállaló... ...köteles elfogadni a felajánlott munkahelyet, amennyiben a munka és a lakóhely közötti oda- és visszautazás tömegközle­kedési eszközzel napi há­rom, illetve tíz éven aluli gyermek nevelése esetén, a napi két órát nem halad­ja meg — üzenjük nyírbog- dányi kedves olvasónk­nak. Tizenhat éves... ...korig a gyerekek után pótszabadság jár. Egy után 2, kettő után 4, három után 7 nap — tájékoztatjuk kis- várdai levélírónkat. A telekhatár Dr. Kovács Mihály Nyírmadai olvasónk édes­apja a helyi termelőszövet­kezet tagja volt. Sajnos, két éve elhunyt. A szövetkezet felbomlott, vagyonát meg­osztották. Ezt a vagyont ha­gyaték alapján az örökösök kapták meg. Olvasónk, mint egyik örökös érdeklődik, édesapja halála után hoz­zájuthat-e a pénzhez soron kívül, vagy nekik is ki kell várniuk a kifizetés napját? Jogászunk válasza szerint: a szövetkezeti üzletrész szabadon értékesíthető har­madik személy részére is, amennyiben a tsz nem kí­ván élni az elővásárlási jo­gával. Nyilvánvaló, hogy ott, ahol a szövetkezet nem gazdálkodik nyereségesen, nincs kereslet a kívülálló részaránytulajdon és azok tulajdonosai üzletrésze iránt. Hisz senki sem haj­landó készpénzt olyan ér­tékpapírért fizetni, amely veszteséget termel. A termelőszövetkezet közgyűlése jogosult dönte­ni abban — illetve az a szerve a szövetkezetnek, amelyiket az alapszabály­ban feltüntettek —, hogy milyen formában és milyen vételáron vásárolják meg a tagi üzletrészt. Jogászunk azt javasolja, hogy olva­sónk kérjen írásban vételi ajánlatot a tsz-től, illetve ő ajánlja fel megvételre az üzletrészüket, amire a szö­vetkezet írásban köteles vá­laszolni. F. Gy. mátészalkai levél­írónk kertje végében két öreg (kb. 100 éves) diófa és lentebb több akácfa nőtt. Eddig ők nyesték, kaszálták a fák alját. Meglepetésükre, nemrégiben a kertjük végé­ben lakó szomszéd kivágta az akácokat. Azzal érvelt, hogy az ő ősi portájukhoz tartozik. Ellenben a mezs­gye nem azt mutatja, s ezt bizonyítja a többi szomszéd is, de őket ez nem érdekelte. Készült egy új felmérés, amivel sokan nem értenek egyet. Különben is egyik reggelre a jelzőkarókat is kihúzgálta valaki. Az új fel­mérés alapján kiderült, a diófák mintegy 15-20 centi­méterre vannak az olvasónk telekhatárán belül és a szomszéd kéri, hogy vágjuk ki, mert zavarja a gazdálko­dásukat. Jogászunk válasza szerint: a diófával kapcsolatban a polgári törvénykönyv ren­delkezései az irányadóak; melynek értelmében a fá­kat, bokrokat úgy kell ültet­ni, hogy azok növekedé­sükkel, lombozatukkal ne okozzanak hátrányt a szom­szédos ingatlan tulajdono­sának. Olvasónk leveléből az tűnik ki, hogy a szom­szédok eddig nem tudták pontosan, hol a telekhatár és talán azért nem kérték a fa kivágását. Mindenkép­pen arra kell számítania le­vélírónknak, hogy ha békés úton nem jön létre egyez­ség, és bírósági eljárás lesz az ügyből, akkor a diófát ki kell majd vágnia. A földmérési cövekek ki- húzgálása miatt a bíróság­hoz kell fordulni panaszo­sunknak, de bizonyítani kell, hogy a szomszéd szán­dékosan húzta ki a jelzőka­rót. Ez alapján az elkövető költségére lehet kérni a te­lekhatár ismételt kimérését. A földmérési eredmények­re tett panaszára nincs más megoldás, csak egy új el­lenőrző mérés lefolytatása, illetve kiigazítás kérése a körzeti földhivataltól. Elnézést kérnek P. Gy.-né, mozgássérült la­punkban megjelent levelé­ben Nyíregyházán a Kelet Áruház melletti parkolóban ért kellemetlenségeiről tett említést. Az észrevételre a következő választ kaptuk: A Kelet Áruház fizető parkolóját egy betéti társa­ság üzemelteti, amely szo­ciális kedvezményeket a te­rületen biztosítani nem tud. Ugyanakkor sajnálattal el­nézést kérünk a parkolóőr által használt hangnemért. Ezzel kapcsolatban a szük­séges intézkedést megtet­tük. Megjegyezzük továb­bá, hogy a nyíregyházi ön- kormányzat saját szabályo­zása alapján a közterületi parkolókban ingyenes par­kolási lehetőségeket bizto­sít a mozgáskorlátozottak számára. Ezzel összefüg­gésben tájékoztatjuk, hogy az áruházi parkolók bejára­ta előtti jobb oldalon kijelö­lünk egy mozgáskorláto­zottak számára fenntartott díjmentes parkolóhelyet. Füredi Sándor, a KELET-COOP Kereske­delmi Részvénytársaság igazgatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom