Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-06 / 210. szám
1995. szeptember 6., szerda HÁTTÉR A szereléstől a gyártásig Átváltottak a Sylentára, ami a csendre, a halkan működő computerekre utal A számítástechnika idei nagy slágere a Windows '95 Nagy Gábor (ISB) felvétele Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — A nyíregyházi Sylenta- csoport a nyáron John Word-al, a Rank Xerox angliai igazgatójával az országban először kötött franchise- szerződést, amely speciális dokumentumcentrumok üzemeltetésére vonatkozik. Az elsőt — az amerikai-angol cég javaslatára — Debrecenben nyitják meg az idén, amit nyíregyházi és dunántúli centrumok átadása követ. Partnert kerestek Hasonlók nagyszerűen működnek már Washingtonban, Londonban, de az összes nagy világvárosban. Ennek segítségével másodpercek alatt olyan adatok kérhetők le, amelyek szinte alig, vagy csak hosszas utánajárás után szerezhetők be. A centrumok létrehozását üzleti partnerként az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Kft. kockázati tőkével finanszírozza. — A Rank Xerox céggel az együttműködésre, valamint számítástechnikai cikkek gyártására, ebben a szakmában pluszszolgáltatások megteremtésére a tervünk már adott volt — elemzi a szerződés üzleti hátterét Borbély László, a Sylenta-csoport tulajdonosa —. Viszont ennek finanszírozásához partnert kerestünk. Hét év alatt a cégünk jelentős fejlődést könyvelt el, de nem lett annyira tőkeerős, hogy egy ilyen jelentős üzletet saját maga finanszírozzon. A jelenlegi hitelkamatok miatt a banki forrást elvetettük, ezért olyan társat kerestünk, amely megfelelő haszon reményében bizonyos összeggel beszáll az üzletbe és társunk lesz. Az elsők között kezdtem el a tárgyalást az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Kft.-vel egy közös üzlet létrehozásáról. Bár 48 éves vagyok, de a kockázati tőke fogalma számomra teljesen idegen volt, ezt a finanszírozási módot most kellett megtanulnom. Az üzleti megbeszéléseken a cég üzletmenetét, eddigi sikereit elemezték. Borbély László a történetet 1988-tól kezdte el, amikor a piacon jelentkezett a Sylenta elődje, a Chip Üzlet, amely számítás- technikai cikkek, computerek adás-vételével foglalkozott. Akkoriban indult a bevásárló turizmus, amelynek elsősorban az volt a lényege, hogy vállalkozó kedvű hazánkfiai a valutaellátmányt főleg a hiánycikkeknek számító műszaki, elsősorban számítástechnikai berendezésekre költötték, amelyet idehaza műszaki boltokban értékesítettek. Gyors váltás — Hazánkba az első computerek apró darabokra szétszedve jutottak be a turisták táskáiban — emlékezik vissza a nyolcvanas évek végére Borbély László, aki szerviztechnikusként nyitotta meg nyíregyházi boltját. — Az akkori vámtételek miatt egy nyomtatót például 3-4 részre szedtek szét, amit idehaza összeszereltünk és úgy adtunk el. Ez már egy újabb állomást jelentett, hiszen nemcsak a kereskedéssel, hanem összeszereléssel is foglalkoztunk, amelyhez megfelelő szaktudás is kellett. Az osztrákok mindehhez rugalmasan alkalmazkodtak, már eleve részekre szedve árusítót-' ták a számítástechnikai cikkeket. Annyira fellendült az üzlet, hogy a Chip mintaboltot létesítettünk Budapesten és Debrecenben is. Mivel nagyon sokan kezdték el használni a Chip szaknevet, ezért váltottunk a Sylentára, ami a csendre, a halkan működő computerekre azonosítható. A három belvárosi üzletnek csak néhány évig szolgált hátteréül a bevásárlói turizmus, már a nyolcvanas évek végén látszott, az ilyen jellegű importra nem lehet alapozni. Egy gyors váltásra volt szükség, amelynek keretében elsősorban nagy importőrökkel kötöttek szerződést illetve intenzív gyári kapcsolatot alakítottak ki például az Olivettivel, a Ko- ressel és a már említett Rank Xerox-szal. Mivel a számítás- és másolástechnikajelentős papírutánpótlást igényel, a cég profilját papír és irodaszerek kis- és nagykereskedelmével bővítették. A három számítástechnikai bolt mellé mindhárom városba papír- és irodaszer bázist létesítettek. Újabban pedig egy dunántúli telephely kialakítását tervezik. Úgy érzem nem szokványos az, hogy egy nyíregyházi központú cég a megyén kívül kezd terjeszkedni, de ebben a szakmában nem lehet statikuson egy városhoz ragaszkodni — magyarázza Borbély László. — A számítástechnika terén jelentős a túlkínálat, nehéz óriási piac bővítést elérni. Ugyanakkor a nagy importőrök és a jelentős gyárak sokkal szívesebben tárgyalnak azokkal a cégekkel, amelyeknek nemcsak egy városhoz, vagy egy megyéhez fűződik kapcsolata, hanem több régióhoz. Ez az egyik oka a terjeszkedésnek. A másik az, hogy ilyen profil mellett kiskereskedelemből csak ideig, óráig lehet megélni, hosszú távra erre nem lehet tervezni. Emiatt különleges, pluszszolgáltatások bevezetését kerestük illetve ami nagyon fontos, a gyártást. Ehhez nekünk nagyon jó alapot ad, hogy Budapesten valamint nagyon sok megyeszékhelyen közvetlenül látjuk a piacot, rugalmasan tudunk alkalmazkodni az igényekhez. Piaci értéken Az üzleti terv menedzseléséhez 100 millió forintos alaptőkével létrejött a Sylenta Kft, amelybe 35 millió forint parázspénzzel társult a regionális fejlesztési társaság. Az összeg egy részét ingatlan- és gépvásárlásra fordítják, amelynek keretében a nyíregyházi Bogyó utcán egy telephelyet vásároltak, ahol számítás- és irodatechnikával kapcsolatos gyártást egy fél éven belül indítják be. A regionális fejlesztési társasággal kötött szerződés alapján a Sylenta-csoport 5 év múlva az akkori piaci értéken kivásárolja a befektető részét a társaságból. Silvio Friedrich krimije A thajtott az erdőn, majd emelkedő következett, amit a furgon, oldalán a nagybetűs felirattal C. Bruckner vegytisztító, simán vett. Hirtelen a fékre taposott, mert úgy látta, hogy egy sötét árny tűnt fel. Piszkos képű és kezű fiatalember volt. Mellette a földön motor hevert. — Baleset? A fiú bólintott. — Nem vettem észre az olajfoltot és elvágódtam. Elvinne egy darabig? — Én is a városba tartok. — Köszönöm. Az nekem is jó. Engedje meg, hogy bemutatkozzam... De különben szólítson csak Tominak. Magának mi a neve? — Cecília. Ne menjünk orvoshoz? — A, dehogy. — Sajnálom, hogy a motorját nem vihetjük, de a kocsi tele van ruhával. A fiatalember Cecília mellé ült. —A kocsi oldalán láttam a C. Bruckner feliratot. A Cé magát jelenti, ugye? Cecília bólintott. — Nem irigylem magukat. Hosszú a nap, de legalább megéri? —Nincs okom panaszra. — Pedig nem úgy néz ki, Szexcsapda mint akinek szennyessel kellenefoglalkoznia. Ilyen alakkal manöken is lehetne. Vigyorgott és a lány combjára tette a kezét. — Vegye el azonnal, vagy kirepül! A fickó egy gyors mozdulattal kést rántott és a lány álla alá tartotta. — Menj le az útról és nyomás be az erdőbe! Cecília nagyot sóhajtott, de engedelmeskedett. Hagyta, hogy utasa kikapcsolja a motort, sőt a slusszkulcsot is zsebre tette. — Biztos, ami biztos — szólt gúnyosan. — És most pedig kényelembe helyezzük magunkat. A kést azonban még mindig a lány arcának közelében tartotta. — Vegye el ezt a vackot. Meg akar ölni? — Csak ha hülyeséget csinálsz, picim. A legtöbb nő önmagát okolhatja, amiért gorombáskodni kell. — Szóval maga így szerez nőket... — Te nemcsak csinos, de okos is vagy. Veled aztán igazán élvezet lesz. Es ráadásul itt senki sem zavarhat bennünket. Kikapcsolta a lámpát. — Van nálad pénz is? Ha csakugyan olyan jól megy a puceráj, nyilván hálás leszel a szolgálatomért. Szeretem, ha jól megfizetnek! Végigtapogatta a lányt és megtalálta a pénztárcát az aznapi bevétellel. —Egyre jobban tetszel nekem — mondta vigyorogva. — Ilyen pénzes csajt ritkán talál az ember. A legutóbbinál semmi sem volt. Meg is kapta a magáét. Átnyúlt a lány teste fölött, kinyitotta az ajtót, majd ejgy gyors taszítással kilökte. O is kiugrott és még mielőtt Cecília felkelhetett volna, már rá is vágódott és tépni kezdte a ruháját. — Várjon — nyöszörgőit a lány.—Egyezzünk ki. — Felveszel inasnak? — Téged nyilván el fognak kapni és a bíróságon jól jön majd egy tanú, aki azt mondja, hogy nem csináltál semmit. — Hű, de elkábítottál. Aztán ki hinne neked, mikor a többi csaj meg rámveri a balhét. —Sokan voltak? —Jó néhány an, de te vagy a legszebb. —Es az utolsó is az életedben! — Csattant fel mögöttük egy férfihang. A következő pillanatban pedig erős marok szorította a nyakát és őrült erővel felrántotta, mint a rongybabát. Cecília remegve kelt fel és az autó oldalának támaszkodott. — Végre — mondta lihegve. — Már attól féltem, hogy elaludtál a ruha között. — Átvertek... — Sziszegte fenyegetően a szexgengszter. — Ideje volt, te szemét. így támadtad meg a feleségemet is, ő is egyedül volt az autóban. Miattad lett öngyilkos, te aljas! Akkor megfogadtam, hogy nem nyugszom, amíg el nem kaplak... Hát tudd, hogy besétáltál a csapdámba, ahol a feleségem húga volt a csalétek. C ecília sírni kezdett. Tudta, hogy elmúlott a veszély, de most értette meg, hogy mit élhetett át a nővére, itt az erdőben, kiszolgáltatya ennek az útonálló- nak. És ezt senki sem teheti jóvá. Még akkor sem, ha évekre bezárják ezt a hitvány férget. Mésopovit Felfüggesztés Balogh József M ár túl voltunk hétfőn délután az országgyűlés őszi ülésszakának komolyabb, sőt a bohózati részén is, amikor az elnök bejelentette: három megkeresés érkezett hozzá, három képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a legfőbb ügyész. Volt nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, devizaügy, a harmadikra nem is emlékszem, de nem is ez a lényeg. Hanem ami Gaál Zoltán bejelentését fogadta és követte a T. Házban. Gondolom, nem egyedül botránkoztam meg azon a derűn, ami a képviselők arcára ült a bejelentés hallatán, s azon a moraj ló nevetésen, ami végighullámzott az ülésteremben. Töprengeni kezdtem: vajon mi okozta ezt a hirtelen jött vidám hangulatot? Az, hogy előre tudják: jöhet ide megkeresés, a mentelmi bizottság úgy sem engedi a képviselőt a vádlottak padjára állni? Vagy, hogy aligha bizonyíthatók az olyan rágalmazások, amelyek ilyen-olyan gyűléseken, ünnepi beszédekben elhangzanak a koalícióra, vagy az ellenzékre, attól függően, ki az, aki szót kapott? Ok tudják. Azt azonban mi nézők, mi állampolgárok is tudjuk, vagy legalábbis feltételezzük, hogy a törvény előtt egyenlőnek kellene lenni képviselőnek és képviseltnek, azonos mércével kellene elbírálni, ha én rágalmazok, vagy engem rágalmaznak. A törvények — a büntető törvények is — a parlamentben születnek, a képviselők mondanak rá igent, vagy nemet, de ha a többség igennel voksolt, a döntés mindenkire kötelező. A képviselőre pedig kiváltképp az. Ráadásul neki fűződik legnagyobb érdeke az eset tisztázáshoz. Ha nem tette meg amivel gyanúsítják, akkor ne képviselőtársai, hanem a független magyar bíróság mondja ki vétlenségét, ám ha igaznak bizonyulnak a vádak, illik vállalni a következményeket. Mert ilyen megméretés híján kénytelenek vagyunk azt gondolni, hogy nálunk ugyan a demokrácia egyenlőséget biztosít, de vannak egyenlőbbek is. Autósok rémálma Ferter János rajza Kommentár Szegény falvak Nábrádi Lajos ól mondta a költő: „Aki szegény, az a legszegényebb. Fázósságát odaadja a télnek, melegét meg odaadja a nyárnak, üres kedvét a puszta határnak." Nos, itt a tél a kertek alatt, s úgy hírlik: egyik-másik önkormányzat olyan szegény, hogy talán az iskola fűtésére sem lesz pénze. Olvastam, tőlem idősebbektől hallottam, hogy évtizedekkel ezelőtt a nebulók reggelente nem csak az iskolatáskát cipelték, egy darab tűzifa, vagy egy szatyor szén is nyomta a vállukat. Reméljük, hogy ez az idei tanévben nem ismétlődik meg megyénk legszegényebb (pardon, leghátrányosabb helyzetű) falujában sem. Köztudott, hogy az ön- kormányzatok jövőre még kevesebb pénzre számíthatnak. Igaz. nem mindegyik. A gazdasági vénával megáldott, a jó összeköttetéssel rendelkező, a lobbizni tudó polgármesterek pénzt teremtenek. Az utóbbi hónapokban megyénk 4-5 vidéki polgármesterét hetekig hiába kerestem telefonon, mindig házon, pontosabban községházon kívül voltak. Felmerült bennem: az a jó polgármester, aki ül a székében (a babérjain) és elbeszélget az ügyfelekkel, vagy az a jó, aki hajt a pénz és a munka után. Szerintem az utóbbi a jobb. Nem általános érvényű ez a megállapítás, nézőpont kérdése. Az Erdőhátról, a beregi végekről mozdulni is nehezebb. Szűkebb hazánk sok-sok települése sokat fejlődött az elmúlt öt évben, egyik-másik idén is. Az ügyes polgár- mesterek és jegyzők szinte minden pályázható pénzre pályáztak, kisüzemet hoztak a településükre, vagy felélesztették a régi kisüzemet. Az egyik szabolcsi faluban mezőgazdasági tevékenységgel megoldották a cigányok foglalkoztatását és szociális ellátását, egy szatmári faluba a turizmus hozott pénzt, egy nyírségi községben az önkormányzati tulajdonban lévő sívó homok erdősítése sok milliós haszonnal járt. Am némelyik szegény falunak a jó példáért a szomszédba kell menni... Kdet-Magyaroiszág 3
