Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-26 / 227. szám
1995. szeptember 26., kedd A XXI. század autómotorjai Legyenek környezetbarátok és csendesek, fogyasszanak kevesebbet Az 56. Frankfurti Nemzetközi Autókiállításon mutatták be ezt a 962-es Le Mans modellt, amely — készítője állítása szerint — a világ leggyorsabb sportkocsija. Talán ennek motorját is Grazban tesztelték Budapest (MTI-Press) — A világ egyik legjelentősebb motordiagnosztikai üzemét, az ausztriai Grazban működő AVL List GmbH-t egy híján hatvan éve alapította három jóbarát. Azóta sokezer új motormodellt teszteltek, az egy lóerőstől a sokezer lóerős hajógépekig. Itt teszik ugyanis próbára a világ legnagyobb autógyárainak masináiba kerülő motorokat is. A cég igazgatója, R. Kirchma- yer úr, aki mérnökként itt kezdte a munkáját és a vállalkozás fejlődésével járta végig a vezetés lépcsőit, szívesen bemutatja vállalatát. — Cégünk forgalma az idén már meghaladja a 400 millió dollárt és a 3000 dolgozójával szilárdan állja a világ kihívását. Évente átlagosan 3 százalékos növekedést érünk el, ami biztonságos alapokra épülő fejlődés, hiszen kiválóan képzett szakembereink pontos, a legjobb minőségű munkát produkáló tevékenységére épül és ez egyben a szüntelen fejlődés, fejlesztés előfeltétele. □ Meg tudná mondani, hogy milyen motorok hajtják majd autóinkat a jövő század elején? — Igen, mivel már ismerjük és teszteljük ezeket a modelleket. Egyelőre alapvető változás nincs, de három meghatározó kritérium terén máris jelentősen eltérnek mai rokonaiktól: környezetbarát motorok lesznek, lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, kívül-belül csöndesebbek és az üzemanyag-fogyasztásuk is sokkal alacsonyabb lesz, mint a maiaké. Egyéb, szigorú feltételeket is elvárunk, de ezek, érthető okokból a legszigorúbb ipari titkok. Mint minden más, itt folyó munka, mivel a nagy konkurens cégek tesztmotorjait is itt vizsgáztatjuk. □ A motordiagnosztikai részlegben sok, a jövő évezredet idéző műszert, a legújabb számítógépeket, mindent tudó manipulátorokat alkalmaznak a mérnökök, technikusok. Ahhoz, hogy vizsgálataik még megbízhatóbbak, tökéletesebbek legyenek, nyilván megállás nélküli fejlesztésre kényszerülnek. Mennyit költenek ilyen célokra? — Mivel a motordiagnosztikai részlegünkben használatos berendezések 95 százaléka saját fejlesztés, itt a bevételek 17-18 százalékát, az orvos- technikai berendezéseket előállító gyártásban pedig 15-16 százalékot fordítunk évente ilyen célokra. A világon sokfelé használják az általunk kifejlesztett műszereket, berendezéseket a motordiagnosztikában. Ugyanis, ha a vevő saját maga óhajtja elvégezni a motorok tesztelését, akkor az igényelt berendezéseket, a megfelelő technológiát rendelkezésére bocsátjuk, szaktanácsokkal látjuk el, ha erre igényt tart. A nagy autógyárak, az amerikai, a japán, az olasz cégek nálunk dolgoztatnak. □ Mit tesznek annak érdekében, hogy hírnevük alapját jelentő, kiváló szakembergárdájukat megtartsák? — A megfelelő szociális ellátás mellett igyekszünk olyan jövedelmi viszonyokat kialakítani, amelyek kifejezik a tudás és a szorgalom iránti megbecsülésünket. Nincsenek saját gyermekintézményeink, a városi óvodákba, iskolákba járnak a munkatársaink gyermekei, de ezek fenntartásához cégünk jelentős összegekkel járul hozzá. Az állandó üzemorvosi szolgálatnál két doktort foglalkoztatunk. Sportéletünk jó színvonalú, erre is sokat áldozunk. Mindemellett igen komoly pénzösszegeket fordítunk egyetemi ösztöndíjakra, egyes kutatások finanszírozására, munkatársaink képzésére és továbbképzésére, amelyet kötelezően előírunk. A felsorolás nem teljes, de láthatóan mutatja cégünk igyekezetét és felelősségét a közös jövőnkért, amiben munkatársaink érdekei is megtestesülnek. Enzim, energia Washinghton (AFP/MTI- Panoráma) — Japán tudósok egy csoportja felfedezte a táplálékot és oxigént energiává átalakító enzim belső szerkezetét. Ez az enzim a sejtek igazi motorja. A CcO enzim (citokrom c-oxidáz) jelen van gyakorlatilag minden állati sejtben. Az enzim minden egyes sejt belsejében kémiai folyamatot indít meg, amelynek eredménye az energia születése. Az energia az oxigén és a táplálék értékes részeinek egy bizonyos kombinációjából jön létre — állítja az oszakai egyetem kutatócsoportja, amely az amerikai Science magazinban tette közzé felfedezését. Az ezt kiegészítő Ciliben Shelagh Ferguson- Miller amerikai biokémikus úgy véli, hogy a kutatók ezentúl fel tudják majd ismemi a sejtek belsejében néhány anyagcserefolyamat zavarait, s így könnyebbé válik azok kezelése is. A kutatók azt is felismerték, hogy az öregedés folyamata kapcsolatban van a CcO enzim hatékonyságának csökkenésével. Egy másik, még meg nem erősített feltételezés szerint a kövérség kialakulásában is szerepe van az enzimnek. Urruhák sikeres vizsgája A NASA elégedett az Endeavouron kipróbált öltözékkel Az Endeavour űrrepülő fedélzetéről Michael Gernhardt asztronauta a mozgását biztosító robotkar segítségével tett űrsétát szeptember közepén Washington (MTI) — Az amerikai űrhajózási hivatal teljes megelégedésére derekasan kiállták a próbát azok az űrruhák, amelyeket az Endeavour űrrepülőgép személyzete próbált ki legutóbb a kozmosz „vérfagyasztó” hidegében. A kísérlet a 2002- re tervezett Alpha nemzetközi űrbázis tervezési munkálatai előkészületeinek keretébe illeszkedett. Michael Gem- hardt és James Voss összesen hat és fél órát töltött a világűrben, először az Endeavour „nap- árnyékos” oldalában, tizenöt méteres magasságban egy emelőkaron himbálózva: a kísérlet célja az volt, hogy kipróbálják, vajon átereszti-e a kozmosz mínusz 80-85 C-fokos hidegét a legújabb, tízmillió dollárt érő űrruha. Újak voltak a tartozékok is, köztük a kesztyű, a zokni, a csizma és a kezeslábas. Februárban ugyanis néhány percnyi űrséta után az űrhajósok arra kezdtek panaszkodni, hogy lefagy a kezük: a kísérletet nem is tudták folytatni. Most viszont minden simán — melegen — ment, és a speciális elemekkel fűthető kesztyűkre sem volt panasz. A „hidegpróba” után a két űrhajós különböző szerszámokkal gyakorolta a fogásokat, olyanokkal, amelyeket mind használni fognak az Alpha megépítésénéi. Egyebek között kipróbálták azt az űrruha ujjára szerelhető, érintésre működő számítógépet, amelybe majd az elvégzendő szerelési munkálatok sorrendjét és a szükséges szerszámok listáját fogják betáplálni. A negyvenmilli- árd dolláros Alpha- bázist nemzetközi együttműködéssel tervezik felépíteni. A NASA becslése szerint az előkészületi és szerelési munkálatok közben az amerikai űrhajósoknak évente mintegy kétszáz órát kell majd kint a kozmoszban tölteniük, összesen több mint hatszázat. Megépülése után az Alpha külső karbantási munkálatai is legkevesebb évi százhetven órás űrsétát igényelnek majd. A felfokozott igénybevétel magyarázza a „fagyálló” űrruha fontosságát. A NASA adatai szerint az amerikai űrhajózás történetében az asztronauták eddig együttesen nem töltöttek még el hatszáz órát a világűrben lebegve. Díjazott diákok Aranyérmes ifjú matematikusok Budapest (MTI) — A megbecsülést jelzi, hogy nemrégiben Horn Gyula is fogadta a Nemzetközi Középiskolás Matematikai Diákolimpián kitűnően szerepelt magyar csapat tagjait és felkészítő tanáraikat a Parlamentben. A miniszter- elnök elismerését fejezti ki teljesítményükért, és ígéretet tett arra, hogy a felkészítés jobb feltételeinek megteremtéséhez a jövőben — a lehetőségekhez mérten — nagyobb segítséget kapnak. A júliusban Torontóban rendezett versenyen a magyar csapat összesítésben az ötödik helyen végzett. Az egyéni versenyben a hattagú csoportból három diák első díjat kapott, szereztek egy második, illetve két harmadik helyezést is. A megmérettetésen 73 ország 413 diákja vett részt. Tizennégyen — köztük a három magyar első helyezett — érték el a maximális pontszámot. A csapat tagjai: Bárász Mihály, Koblinger Egmont, Németh Zoltán, Szádeczky- Kardoss Szabolcs és Valkó Benedek a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanulói, Burcsi Péter pedig a pápai Türr István Gimnázium diákja. A fiatalok a különböző hazai versenyeken elért eredményeik alapján kerültek az előkészítő szakkörökbe, majd februárban egy válogató versenyen vettek részt. A hazai versenyeket a Bolyai János Matematikai Társulat szervezi, és a Művelődési Minisztérium támogatja. Reiman István, az egyik felkészítő tanár elmondta: 1959 óta rendezik meg a nemzetközi versenyt. Magyarország a kezdetektől részt vesz. Eddig 157 magyar tanuló került ki a világ különböző tájain tartott olimpiákra. A fiatalok, akik általában az első tíz között végeztek, azóta műszaki területen dolgoznak, matematikusok vagy fizikusok lettek, többen akadémikusok. Az Endeavour űrrepülő által készített, a NASA-nak továbbított felvételen a Marilyn névre keresztelt trópusi vihart láthatjuk, amint az Atlanti-óceán térségében kavarogva a Karib-szigetek déli része felé tart AP-felvételek Emlékező ötvözet Nemzetközi elismerés fiataloknak Budapest (MTI) — Rangos nemzetközi elismerést kapott három magyar fiatal Angliában, Newceastle-ben az Európai Unió fiatal kutatóinak közelmúltban megrendezett versenyén. A magyar fiatalok két pályamunkáját egy-egy harmadik díjjal jutalmazta a nemzetközi zsűri. Az egyik az úgynevezett emlékező ötvözet felhasználásával megépített új típusú robot volt, míg a másik egy olyan számítógépes program, amely a számító- gépes vírusok aktivizálódását és elterjedését akadályozza meg. Az Európai Unió Fiatal Kutatók Versenyének nemzetközi döntőjére évről évre 14 és 21 év közötti fiatal „tudósjelöltek” nevezhetnek megfelelő készültséggel, amit egy nemzeti versenyen kell bizonyítaniuk. Hazánkat a seregszemlén a Magyar Innovációs Szövetség által megrendezett IV. Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny legjobb pályázatai képviselték. Az idei magyar versenyen a szakemberekből és tudósokból álló bíráló bizottság 148 pályázat közül választotta ki az EU-verse- nyen indulókat. Az idei európai döntőre 53 pályázatot hívtak meg, a pályázatokat egy 12 tagú nemzetközi zsűri bírálta el. Mururoa jövője Tudományos központ lesz Párizs (MTI) — Franciaország a most elkezdett kísérleti atomrobbantás-sorozat befejeztével az „egész emberiség céljait szolgáló tudományos központtá” alakítja át a csendes-óceáni Mururoa szigetén lévő atomkísérleti központját. A politikus úgy vélekedett, hogy a mururoai francia atomkísérletek során jelentős tudományos ismeret- anyag gyűlt össze. Ezt az egész emberiség számára hasznossá akarják tenni, s így Mururoán egy olyan adatbankot hoznának létre, amely az összes (például az atom szerkezetére, a geológiára, a tengeri környezet védelmére vonatkozó) megszerzett ismeretanyagot összegyűjtené. TUDOMÁNY, TECHNIKAiiiypfCT«pppwwi«yi MíViuíBwm8 ír I i 0 f t-T * M
