Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-23 / 225. szám

MAGÁNVÉ KEMÉNY Itt járt Mekk A vállalkozások, a kreatív megol­dások, a hasz­not, pénzt hozó kezdeményezé­sek korát éljük — sokak szerint a szabadverse- nyes kapitalimus valamiféle, az ezredfordulóra transzponált, s emiatt az „eredetitől” jócskán különböző változatát. A szo­rító szükség mindenkit előbb-utóbb arra kényszerít, hogy szellemi, testi energiái tartalékát, esetenként a vész­depót kezdje felélni, mert más lehe­tősége nincs a megmaradásra. Ezért aztán szép számmal akad kies kis ha­zánkban olyan próbálkozó, aki tanult és gyakorolt szakmájától merőben kü­lönböző praktizálásra adja a fejét. Szinte egyik napról a másikra vált ipart, módosít pályaívet — a maga számára elfogadhatónak látszó, ránk nézve viszont egyáltalán nem örven­detes és üdvözlendő eredményességgel. Nekem, bevallom, az első gyanús személy Mágenheim Julcsi volt a Szomszédokból (a Família Kft. Krisz­tája kicsit meggyőzőbbnek tűnt az el­ső perctől), aki hipp-hopp egy menő hetilapnál talált magának menedéket a munkanélküliség riasztó réme elől. Mi több, oly villanásszerű startot vett a szakmában, hogy röpke hetek után már nagyriportok reményében va­dászta a témákat — sikerrel, bravúr­ral. Rám e minikarrier inkább riasz­tóan hatott, semmint a megnyugvás erejével, hogy: lám-lám, milyen tehet­séges nép a magyar; amibe beleüti az orrát, azt előbb-utóbb csak jól meg­csinálja. Mindössze mersz szükségel­tetik hozzá, no meg némi bárgyú öne­légültség, beképzeltség. Lássunk mást, ami sajnos izgalma­sabb, nagyobb veszélyeket rejteget fél­megoldásai pincemélyén! Szakember érkezik az otthonunkba, hogy a víz­csapot megreparálja. Észlelvén, hogy más kiigazítani való is akad a lakás­ban, felajánlja egyéb szolgálatait: pl. belövi a szöget a falba, kicseréli a de­formálódott ajtót, leváltja a törött­kulcsú zárat, átszigeteli a villanykap­csolókat. Hangsúlyozom: vizes em­berről, a csapok, lefolyók, csövek tu­doráról van szó. Mi, semmihez sem értő, anti-barkács lények, kapunk a felkínálkozáson; rábólintunk minden­re, engedjük zajlani a rekonstrukciós eseményeket a maguk logikája — nem: logikátlan, esztelen, mi több té­bolyult és katasztrofális szituációkat előidéző momentumai szerint. Mert­hogy: fúrás közben széttörik a csem­pe, az átszalagozott vezetékvég szik­rázik, mint a csillagszóró, nem fordul a kulcs a zárban, leválik az ajtókeret. Szarajevói detonációk rázzák meg a panelkalitkát minden mester-mozdu­latra. Állunk, bámulunk, megdöbbe­nünk, üvöltünk tehetetlenségünkben. Mekk Elek pedig idvezült mosollyal hagyja el a csatateret. Ő vállalkozott, hát ennyi telt ki tőle. Ja, a verseny, mégha szabad is, áldozatokkal jár! A miénkkel. Kállai János AKTUÁLIS INTERJÚNK Bizonytalan munkabiztonság A minimálbér sem mindig cincog zsebükben, sokan úgy mennek haza Dr. Kemecsei Hedvig: „Reggel hattól másnap reggel nyolcig, azaz 26 órát dolgoztak...” Harasztosi Pál felvétele káját? Egyáltalán mi az oka a szabályta­lanságoknak? — Egyik oldalról az ismerethiány, a ki­sebb cégeknél pedig az, hogy nincs e terü­letre külön szakértő munkatárs. A nagyobb szervezeteknél jobban odafigyelnek, meg jobban tudnak gazdálkodni a munkaerő­vel is. A munkavállalók nagyjából tisztá­ban vannak a jogaikkal, bár örülnek, hogy van munkahelyük, nemigen szeretnek vi­tatkozni a munkáltatóval. Sok bejelentés, tanácskérő levél érkezik hozzánk, ezek kö­zött számtalan esetben nékünk nincs ha­táskörünk. Egyébként majdnem minden ügy összetett; „szeletelés” után a nem ránk tartozó részleteket továbbítjuk az illetéke­seknek. Szívesen szolgálunk felvilágosítás­sal is. Nagyon ritkán kapunk névtelen levelet, s bár nem lenne muszáj, azt is kivizsgál­juk. Szerintem ha ma valaki tollat ragad, ha aláírja, ha nem, annak van alapja. mm ............................................................. A szabálytalan túlmunka miatt nem kaptak még jelzést, csak ha a bér elmaradt, túlmunkáztatása tilos. Ezt könnyű ellen­őrizni, van is bőven szabálytalanság. Gya­kori, hogy éjszakai műszakban foglalkoz­tatják őket, nem kapják meg az öt nap pót- szabadságot. Ezeknél az eseteknél fontos a jelenlétünk, feltárjuk a szabálytalanságot és kötelezzük a munkáltatót. Nem ismerik pontosan a munkáltatók a munkaidőre vo­natkozó szabályozókat, a túlmunkakorlá­tokat. Ezzel kapcsolatban van a legtöbb szabálytalanság, mert ugye, határidők, kül­földi teljesítések, bérmunkák, szállítás... □ Gondolom, ha a túlmunkát a munkál­tató megfizeti, akkor a munkavállalók vál­lalják a cinkosságot. Ha azonban nem fi­zeti ki, akkor jön a bejelentés. — Ez így van. A túlmunka miatt nem kaptunk még jelzést, de az elmaradt bér miatt igen. Ha megfizetik, akkor mennek az emberek — ez érthető. Vannak szabály­talanságok az éves 144 óra túlmunka-ma­ximummal kapcsolatban is. Kirívó, de volt, ahol már áprilisban túllépték a keretet, egy másik munkahelyen meg májusban 200 fö­lött jártak. Ellenőrizzük a pihenőidőt, a na­pi 20 perces munkaközi szünet „tisztelet­ben tartását”. Bírságoltunk már a napi pi­henőidőre vonatkozó előírások (ami a munka vége és a másnapi munkakezdet kö­zött 11 óra) felrúgása miatt, mely egyéb­ként a túlmunkával nyilván szoros kapcso­latban van. Egy konfekcióiparban tevé­kenykedő cégnél tapasztaltuk, hogy reg­gel hattól másnap reggel nyolcig, azaz 26 órát dolgoztak — ráadásul fiatalkorú­ak. □ A munkahelyek zöménél gyakori gond az éves szabadság kiadása. Nem véletlen, hogy a Munka törvénykönyve legutóbbi módosítása is foglalkozik a témával. •— A tekintetben sok a félreértés a sza­badság kiadása körül, hogy azt az esedé­kesség évében ki kell adni. A változtatás szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadságot leg­később a tárgyévet követő január 31-ig, a dolgozó betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az aka­dályoztatás megszűnésétől számított har­minc napon belül adja ki. Ha a dolgozó mm ' ' 1 " 1 A megyében már fizettek négyszázezer forintos munkavédelmi bírságot. jj megbetegedett, akkor sok helyütt elveszett­nek vélik a jogos szabad heteket, holott azok az említett okokból átvihetők a kö­vetkező évre. A munkavállaló igényei há­rom évig nem évülnek el, ami azt jelenti, hogy ha hibát találunk az ellenőrzés során, akkor a munkáltató visszamenőleg köte­lezhető a szabadság kiadására. Szőke Judit Hogy az ember a legfőbb érték? Kénytelen vagyok kérdésben fogalmazni. Az állító mondatot milyen régen hallottuk! Mint ahogy keveset tudunk azokról is, akik a hi­vatalos megfogalmazás szerint „az egész­séget nem veszélyeztető, biztonságos mun­kavégzés feltételei” felett őrködnek, a tör­vényi szabályozás végrehajtását ellenőrzik. De ez az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Felügyelősé­ge tevékenységének csak egyik felét teszi ki. Az országos szerv a Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt műkö­dő önálló központi hivatal. A me­gyei hivatal elsőfokú hatóság, s fő­ként a többféle ellenőrzésen keresz­tül fejti ki tevékenységét. A fiz fel­ügyelő szakmailag és területileg fel­osztotta a megyét. Egy munkáltató­hoz általában évente egyszer eljut­nak, de a fokozottan veszélyes te­rületek többször is kapnak kontrollt. Részt vesznek országos cél- és akci­óvizsgálatokban. A közvélemény fő­leg ilyenkor, amikor két napra meg­szállják a munkahelyeket, figyel fel rájuk. A kétirányú munkáról, a hatás­körről, a tapasztalatokról, a leggya­koribb szabálytalanságokról dr. Ke­mecsei Hedvig igazgatóhelyettest kérdeztük. d Talán kezdjük a klasszikus pro­fillal, a munkavédelmi ellenőrzéssel! Több vagy kevesebb a munkahelyi baleseti Az a tippem, hogy több. — Nem, a tendencia szerint nem emelkedik a számuk. Helyesebben szólva, iparáganként változóak az adatok. Énnek oka — s jó példa er­re az élelmiszeripar —, hogy korsze­rűbbek a gépek. Ellenben az építő­iparban e tekintetben spórolósabbak. □ Munkaügyi ellenőrzést is végez­nek 1991. január 1-től. A munkar ügyi központoknak is vannak hasonló jo­gaik. Miben rejlenek a különbségek? — Velük összevetve a témákban, a mun­kaügyi bíróságokhoz hasonlítva pedig a ha­táskörben vannak eltérések. A mienk nyil­ván szűkebb. Vizsgáljuk a munkavi­szonnyal összefüggő hátrányos megkülön­böztetés tilalmának megtartását. Nézzük a nők, a fiatalkorúak, a megváltozott mun­kaképességűek alkalmazását! Fiatalkorú □ Van-e megyei jellegzetességet mutató terület? Köztudomású, hogy mifelénk igen nyomottak a bérek. Ezzel kapcsolatban mit mutat a gyakorlati — A minimálbér (jelenleg 12 200 forint) tekintetében sok a szabálytalanság. Külö­nösen a konfekcióiparban lévő bérhelyzet számít akutnak, hiszen zömében bérmun­kában, teljesítménybér-rendszerben dolgoz­nak. Azt vizsgálhatjuk, hogy a 100 száza­lékos teljesítmény esetén megkapja-e a dol­gozó a minimálbért. Megnézzük a norma­papírt, a műveleti időt és az érte já­ró összeget, s azt, van-e olyan dol­gozó, aki ezt tudja teljesíteni. Ilyen különben mindig van, hiszen kell a pénz, ha véres verejték árán is, akár­mennyi is az — s akkor mi semmit nem tehetünk. A minimálbér is döb­benetesen alacsony, de én magam ta­láltam 5 ezer forintos havi kerese­teket. Amiért keményen meg kell dolgozni... Sok panaszbejelentés arra vonat­kozik, hogy nem is kapnak bért, te­hát a munkáltató nem tud vagy nem akar fizetni. Ez végképp nem a mi hatáskörünk, hanem a bíróságé. Itt is visszamenőleg három évig lehet különben kötelezni a munkáltatót, amit sokszor, bizony zokon vesznek. □ Milyen paradox a szituáció: ha kiszabják és megfizetik a munkaügyi szabálysértési bírságot, a munkavál­lalók, tehát azok, akik miatt a re­torzió történt, az összeget nem is lát­ják... Ha már itt tartunk, van-e a szi­gorúság mellé eszköz; milyenek a szankcionálási, büntetési lehetősé­gek? — Kicsik a bírságok, kicsik a szankciók. A szabálysértési bírság legfeljebb 30 ezer forint lehet. Ki­véve a nagyon súlyos munkavédel­mi szabálytalanságokat, amikor munkavédelmi bírságot szabhatunk ki a munkáltatóra — ez 50 ezertől 3 millió forintig terjedhet. A megyé­ben a csúcsot az a munkáltató tart­ja, aki 400 ezer forintot volt kény­telen fizetni. □ Mára meglehetősen zűrzavaros lett a munka világa, tömegével alakulnak a kis munkaszervezetek, szinte egyik napról a másikra szűnnek meg nagyobbak is. Ez a tény miként befolyásolja az Önök mun­...................................1" Az emberek örülnek, hogy van munkahelyük, nem szívesen vitatkoznak a munkáltatóval, jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom