Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-19 / 221. szám

1995. szeptember 19., kedd Az adóhiány negyedmilliárd A vállalkozók fele veszteséges — papíron • A bírság 100 ezer forint is lehet Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Az adózás nemcsak a bevallá­sok idején, hanem egész év­ben téma a szakembereknek, a sajtónak, a közvélemény­nek. Annál is inkább, mivel úgy hírlik: az adómorál nem javult. Megyénkben az egyé­ni vállalkozók több mint fele veszteséget jelentett be. (E sorok írója teszi hozzá: van, aki a veszteségéből új Merce­des személygépkocsit, vagy emeletes házat vásárolt.) Az adózás időszerű kérdései­ről beszélgettünk dr. Szikom Jánossal, az APEH megyei igazgatóhelyettesével. Szigorúság O Viszonylag sokan vannak azok, akik a legelemibb elvá­rásokat sem teljesítik, vagyis nem tesznek eleget adatszol­gáltatási kötelezettségüknek. Lehet-e ellenük szankciót al­kalmazni? — Az ide vonatkozó tör­vény bejelentési kötelezettség­ről rendelkezik. Előírás, hogy a vállalkozás megkezdése előtt adószámot kell kérni. A vállalkozással összefüggő vál­tozásokat 15 napon belül az adóhivatalnak be kell jelente­ni. Bejelentési kötelezettsége van például akkor, ha lakcíme, vagy a telephelyének a címe megváltozik, vagy ha bank­számlát nyit. Aki bejelentési kötelezettségének késve tesz eleget, az mulasztási bírság cí­mén 50 ezer forintig bírságol­ható. Ha felszólítás ellenére egyáltalán nem tesz eleget be­jelentési kötelezettségének, akkor a bírság 100 ezer forin­tig terjedhet. Idén eddig ilyen címen 239 egyéni vállalkozót bírságoltunk meg. A bírság összege 5-10 ezer forinttal kezdődött, de szigorúbbak le­szünk. Ha valakinek megszű­nik a vállalkozása, bejelenti a helyi polgármesteri hivatal­nak, de nyomtatványon ne­künk is köteles bejelenteni a megszűnést. O Sok-e az adóhátralék? Behajthatók-e ezek? — Feltétlenül sokalható a hátralék. Van, aki naivan azt hiszi, hogy ha nem fizet adót, Pillanatkép az adóhivatalban bocsánatos bűnt követ el. Az ide vonatkozó szabályok sze­rint az adó behajtható. Ha az illetőnek van főállása, letiltha­tó a fizetéséből. Ha bankszám­lával rendelkezik, onnan in­kasszáljuk. A mi végrehaj­tónk, vagy akár a polgármeste­ri hivatal végrehajtója a végre­hajtásnál lefoglalhatja akár az ingóságot, akár az ingatlant. Persze először a felszólítás, majd a fokozatosság követke­zik a bírságolásnál. Megyénk­ben jelenleg több mint kétezer végrehajtás van folyamatban. Nem csak a kisvállalkozók el­len indult végrehajtás, a több mint kétezer ügy az összes adózó közül került ki. A laikus is elképzelheti, hogy ez a sok végrehajtás nehéz és bonyolult feladat elé állított minket. A végrehajtásról megoszlanak a vélemények, de tudni kell: a közösség érdekében, a költ­ségvetés érdekében járunk el a végrehajtásoknál is, a törvény előírásainak megfelelően. Észre kell venni O Végül is az adómorál mi­lyennek mondható megyénk­ben, a tartozások mérhetők-e megközelítő pontossággal? — A bejelentkezéstől, a vá- lalkozás elkezdésétől a beval­lásig sok szabálytalanságot követnek el a vállalkozók. A morállal semmiképpen nem lehetünk elégedettek. Évente megyénkben 800-1000 olyan vállalkozó van, aki vállalkozá­sának megszűnését nem jelen­ti be hozzánk. Az egyéili vál­lalkozók 10-15 százaléka egy­általán nem készít adóbeval­lást. Ám mi kikényszerítjük belőlük, plusz még meg is bír­ságoljuk őket. 1994-ben az egyéni vállalkozók több mint fele veszteséget vallott be. A nyereséges vállalkozóknak a nettó éves jövedelmük átlago­san mindössze 139 ezer forint volt. Legalább is a bevallások szerint. Nyilvánvaló ellent­mondás — a bevallóknak is észre kellene venni —, hogy a saját alkalmazottaik kimuta­tott éves fizetése több mint 110 ezer forint. Létezik az, hogy az alkalmazottnak majd­nem annyi a jövedelme, mint a tulajdonosnak?! O Mennyivel tartoznak egy­általán a nem fizetők? — Elmondhatom, 226 egyé­ni vállalkozónál az átfogó vizsgálat lezárult. 172 esetben adóhiányt állapítottunk meg, ezek összege 246 millió forin­tot jelent. Megyénkben 2333 egyéni vállalkozó 50 ezer fo­rintnál nagyobb összeggel tar­tozik. A tartozások összege nem kevesebb mint 1,7 milli­árd forint. Ez nem csak tava­lyi, vagy idei adat, halmozott összegről van szó. A morál te­hát rossz, ám általánosítani nem szabad. Sokan vannak Balázs Attila felvétele tisztességes vállalkozók, be­csületesen adózók. —Egyes vállalkozók nem is­merik a szabályokat, például a bejelentési kötelezettségüket. Milyen a hivatal jogpropagan­dája, milyen a kapcsolatuk az állampolgárokkal? — A nyíregyházi székhá­zunkban péntek kivételével az ügyfélszolgálatunk minden in­formációt megad. Mátészal­kán és Kisvárdán állandóan ki­helyezett ügyfélszolgálati iro­dánk működik. Időnként, cik­likusan Nyírbátorban és Tisza- vasváriban is tartunk ügyfél- szolgálatot. írásban, levélben érkezett kérdésekre is válaszo­lunk adott esetekben. Évente több előadást tartunk, általá­ban a vállalkozók érdekvédel­mi szervezeteivel együttmű­ködve. Egy füst alatt CJ Mik a közeljövőben a terve­ik? — A közeli hetekben a Pri- mom Nyíregyházán közös ügyfélszolgálati irodát nyit. Ebben a helyiségben a polgár- mesteri hivatal, az OTP, a tb és az adóhivatal dolgozója egyaránt az ügyfelek rendel­kezésére áll majd. Az irodán a vállalkozók egy füst alatt sok mindent elintézhetnek. El­mondható, hogy nem csak szankcionálunk, hanem kellő információkkal is szolgálunk. ufó Bertalan békésen t-J tengette életét a Tisza A. V menti falucskában. Sok-sok évig senkinek nem ju­tott az eszébe, hogy ferde szemmel nézzen rá, vagy a származása iránt érdeklőd­jön. A falubelieknek igazság szerint fogalmuk sem volt az ufókról, amíg a tévé a külön­bözőfantasztikus műsoraival a fülükbe nem tette a darazsát. — Talán csak nem a mi Bertink is valahonnan az űr­ből jött és csak játssza, hogy olyan földi halandó, mint mi vagyunk — súgtak össze a háta mögött. Mindenesetre néhány gyanús dolog régóta feltűnt a szomszédoknak, a közel lakóknak. Talán a leg- gyanúsabb az volt, amióta a faluba költözött, azt sem tud­ják pontosan honnan jött, napközben szinte láthatatlan. Ki sem mozdul a portájáról... — Hát hogy mozdulna a szerencsétlen, amikor idejö­vetele óta éjjeliőr a vasúti át­rakóban — próbálta pártfo­gásába venni az egyik helyi nagyság, de a kocsmabeli be­szélgetőtársak hamar leintet­ték. Emlékeztették arra, hogy A falu ufója Rufó Bertalan volt az egyet­len, aki élve úszta meg a tíz éve történt nagy karambolt... — O ült a legveszélyesebb helyen, a sofőr mellett. Még­is, a haja szála se görbült — érvelt az egyik bennfentes. De más bizonyítékok is elő­kerültek a kocsmai bírósági tárgyaláson. Állítólag egy­maga fékezte meg a falu vér­szomjas bikáját, aki már an­nak előtte két férfit tett nyo­morékká. A szemtanúk sze­rint valamit mormogott a bi­ka fülébe és az szinte kezes báránnyá változott... — Teljesen az agyatokra ment ez az ufóláz —fordult a jelenlévőkhöz az öreg sírásó, akit mindenki félelemmel ve­gyes tisztelettel vett körül, aki igen sok embernek meg­ásta már a sírját, s ki tudja ki következik a sorban. — Ufók pedig nincsenek, csak beteg­agyú hazudozók — zárta le a mind indulatosabb vitát. De az ellentábor csak nem akart beletörődni a dologba, s elő­hozakodtak a jó harminc év­vel ezelőtti esettel, amely nagy port vert fel a megyé­ben, valósággal a tébolyba kergette a falut. — Ja, arra a kerek micso­dára gondoltok, amit Berti portáján találtak? Már akkor kiderült, hogy a vasgyűjtő gyerekek dobták be, ki tudja miért. A faluszéli roncstele­pen találták. Az nem bizonyít semmit — érvelt újra a sírá­só. — Még hogy repülőcsé­szealj... Sok érv, ellenérv csapott össze a kocsmai asztaloknál. S ahogy szaporodtak az üres poharak, egyre több gyanús jel ötlött a jelenlévők fejébe. Miért hozott a hetedik falu­ból feleséget Rufó Berti? Ho­gyan úszta meg az ötvenes években a kulákká minősí­tést? Miért épített egy furcsa alakú házat a falutól jó öt ki­lométerre? Honnan tudta, hogy pusztító betegség fogja megtámadni a jószágállo­mányt? Kik súgták meg neki, hogy össze fog dőlni a falu művelődési háza? Milyen is­meretlen betűk, jelek, ábrák díszítik a tisztaszobáját? Ho­gyan hívhatnak egy tisztessé­ges magyar embert Rufó Bertalannak? Kérdések, kételyek sokasá­ga zsongott a fejekben. Már szedelőzködni kezdtek a bor­barátok, amikor feldúlt arc­cal a postás, Nagy Gergely rontott az ivóba. Egy friss új­ságpéldányt dobott az asztal­ra. Az újságban Rufó Berta­lan nézett rájuk, a címe pedig a szokásos: Eltűnt, ki tud ró­la... — Na ugye, eltűnt — álla­pította meg a keszeg szabó, aki nem kevesebbet, mint azt állította: amikor próbát vett az eltűntről, annak nem volt csontja. El is mondta ezt so­kaknak, de mindenki csak megmosolyogta. Három hét múlva kifogták a Tiszából egy ismeretlen férfi holttestét. Annyira el­torzította a víz, az idő, hogy nem tudták azonosítani. De a falubeliek tudják, mostmár tudják, hogy az nem lehet Rufó Bertalan. Különben szegényebbek lennének egy ufóval... Uzenetrogzito Orémus Kálmán ár magam is jól tu- t-f dóm, hogy az általá- U nos pénzhiány, a megszorító intézkedések sokszor már az intézmények működését veszélyeztetik, elég régóta él bennem a gya­nú, hogy egyes esetekben ki­válóan alkalmasak arra is, hogy elfedjék a szervezési és egyéb hiányosságokat. Mert mi sem egyszerűbb, mint azt mondani: nincs pénz, nem tehetünk semmit, mossuk ke­zeinket. Várpalotán a minap ren­gett a föld. A rémült lakók az utcára rohantak, a város vezetői pedig a telefonhoz, a Földrengésjelző Obszer- vatórumot hívták némi fel­világosítás végett. Am mindhiába, mert ott csak az üzenetrögzítő felelt. Nagyot tévedünk, ha azt hisszük, hogy az obszerva- tórumnak nincs pénze az éj­szakai ügyeletre. Kiderült ugyanis, hogy a Paksi Atomerőmű néhány hónap­pal ezelőtt kétmillió forintot bocsátott a rendelkezésére épp az ügyelet finanszírozá­sára. A legfrissebb hírek szerint az ügyeletes munka­társ megbetegedett. Úgy tűnik, most is beiga­zolódott, hogy egy intéz­mény működése korántsem csupán pénzkérdés. Mert értem én, hogy szerencsére kicsiny országunk nem fek­szik szeizmikus zónában, meg azt is, hogy unalmas lehet évekig várni egy ki- adósabb rengésre, de ha már valaki ezért kapja a fi­zetését, akkor igazán meg­teheti. A várpalotaiak hála Istennek megúszták az ijedtséggel, személyi sérü­lés nem történt, jelentősebb anyagi kár nem keletkezett. Én azonban nagyon re­mélem, hogy az esetet az il­letékesek nem felejtik el, levonják a következtetése­ket. Mert bár az üzenetrög­zítővel köztudottan csak roppant egyoldalúan lehet kommunikálni, ebben az esetben nem csupán rögzí­tett, hanem vissza is üzent valamit. Nevezetesen, hogy itt valami nem működik. Küzdelem a kórházi ágyak megszüntetése ellen Ferter János rajza Kállai János Kommentár Jogot a gyermeknek lemény kinyilvánítása alap­vető állampolgári jog. Az iskolák megkapták a lehető­séget, hogy az ominózus kérdéskört majd szabályoz­zák a házirendben: úgy, hogy a tanuló ezzel a jogá­val visszaélve ne zavarhas­sa a pedagógiai munka rendjét. Nem sérthesse vele mások (mondjuk tanárai!) jogait. A házi rend furcsa kódex! Sokakat meghökkentett: az új házi rend majd nem áll­apíthat meg iskolán kívül kötelességeket a tanulónak! Az iskolai jogkör megszű­nik, amikor onnan kilép a diák, kivéve az iskolai ki­rándulásokat, vagy ha az iskola szervez foglalkozá­sokat házon kívül. Az olyas­fajta rendelkezéseket, mi­szerint megtiltják a gyerek­nek a 22 órán túli utcán tar­tózkodást, el kell felejteni. Felhatalmazták az intézmé­nyeket, hogy meghatároz­zák a tanulói jogok és köte­lességek teljesítésével kap­csolatos eljárásokat, azokat a kérdéseket, amelyek a pe­dagógiai munka szervezé­sével, a tanulói kötelessé­gek teljesítésével függenek össze. Ezt persze nehezebb lesz kodifikálni, mint mondjuk a köpenyhasználat elrendelé­sét... A közoktatási törvény módosítása során ki­derült: oly sokponton szükséges hozzányúlni az 1993-as jogszabályhoz, hogy ami végül belőle kike­rekedik, méltán megkaphat­ja az új feliratot. Közel száz paragrafus rendelkezik vál­toztatásokról! A két szakasz­ban lebonyolítandó módosí­tási procedúra nagy cso­magjafoglalkozik a gyerme­kek jogaival. Kimondja: a gyermek ugyanolyan állam­polgár az iskolában, mint bárki, aki nem tanulóként él az országban. Abban a kérdésben: ki válassza meg számára a ta­nodát, változott a helyzet. A ’93-as dokumentum szerint ez a szülő joga és felelőssé­ge. Viszont a gyermeki jo­gokról szóló törvény alap­ján e privilégiumán osztoz­nia kell szülöttével, ameny- nyiben a csemete elérte a 14. évét. Megyénk pedagógustár­sadalmában is nagy vitát váltott ki a tanuló véle­ménynyilvánításának a jo­gosítványa. Nem aratott osztatlan sikert az elképze­lés, hogy ez a jog korlátoz- hatatlan. Az Alkotmánybí­róság állásfoglalása: a vé­II & L*iF Í*J I í . HÁTTÉR ­|||||| * f lllg Basil fewT l f | tT < I 1 Jj LLm

Next

/
Oldalképek
Tartalom