Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-14 / 217. szám
HAZAI HOL-MI A vállalkozók üzlethálózata A folyamatok legkorábban a kereskedelemben indultak meg, igen intenzíven Nyíregyháza (KSH - Mala- kucziné Póka Mária) — A rendszerváltás a magyar gazdaságban mindenekelőtt átfogó privatizációt jelentett, a legmélyrehatóbb változások a tulajdonviszonyok átrendeződéséből eredtek. A tulajdon(os)váltással párhuzamosan színesebb, gazdagabb lett a szervezeti struktúra. A folyamatok legkorábban a kereskedelemben indultak meg és igen intézi- ven zajlottak. Az új feltételekhez történő rugalmas alkalmazkodást megkönnyítette, hogy a vállalkozások csírái már az előző rendszerben is működtek. Befejeződött Mára gyakorlatilag befejeződött a kereskedelmi vállalatok átalakulása gazdasági társasággá és uralkodóvá vált a magántulajdon. Megjelentek a külföldi befektetők, üzletláncok alakultak ki. Az üzlethálózat sokszínű lett Ugyanakkor a lakosság reál- jövedelme a kilencvenes évek Pataki diákok Sárospatak (KM) — A Pataki Diákok Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Egyesületének tagjai közül harmincán szeptember 16- án, szombaton Sárospatakra utaznak az egykori iskolájukba. Ott találkoznak a intézmény oktatóival, akik tájékoztatják őket az újra egyházivá vált középiskola életéről, a Bodrog-parti város fejlődéséről. A programban kirándulás is szerepel, úgy mint egykoron, amikor még aktiv tanulói voltak az intézménynek, s természetesen hozzátartozik az elmaradhatatlan szalonnasütés is. Az autóbuszt a kisvárdai szakmunkásképző intézettől kapták kedvező áron. Az egyesület tagjai egyébként Nyíregyházán, a Jósa- városi Művelődési Házban évente több alkalommal tartanak összejövetelt. óta csökken, gyakorlatilag a nyolcvanas évek elejének szintjére esett vissza, melyet korábban nem tapasztalt mértékű és várhatóan tovább erősödő jövedelmi polarizáció kísér. Összességében számottevően visszaesett a kiskereskedelem eladási volumene, így» nem meglepő, hogy igen sok üzlet szűnik meg. (Ezzel egy időben persze újak is alakulnak). Napjaink kereskedelmére igazán elmondható, hogy sok az eszkimó, kevés a fóka. Nagyobb részük A tőkeszegény, munkanélküliség sújtotta lakosság számára azonban esetenként nincs (vagy nem lát) más választási lehetőség(et). A kereskedelmi tevékenység tőkeszükséglete mérsékeltebb, mint a termelőágaké. Gyorsan forgatható a felvett hitel, így van realitása a magas hitelköltségek kitermelésének. Az is közismert, hogy az illegális jövedelmek egy részének legalizálása is itt történik. A kereskedelem ilyen szempontból is színes. Szabolcs-Szatmár-Beregben Nyíregyháza (KM) — Közel két esztendeje lépett hatályba az a törvény, mely szerint a Magyarországon élő, honosítását kérő külföldi állampolgár számára kötelezővé tette, hogy alkotmányos alapismeretekből vizsgát tegyen. A megyei köz- igazgatási hivatalnál havonta vizsgáz(hat)nak az érintettek. A legutóbbira — amelyet szeptember 13-án tartottak — harmincegy jelentkező volt, közülük azonban csak tizenhaa lakosság számához mérten összességében kevesebben vállalkoztak, de akik ezt tették, azok nagyobb része választotta a kereskedést, annak ellenére, hogy a jövedelmek itt szerényebbek, a vásárlóerő mérsékeltebb. A kelet közelsége, az ez irányból élénkülő turizmus azonban vonzóvá teszi ezt a tevékenységet. Ez tükröződik abban, hogy az egyéni vállalkozói szféra üzlethálózata országos összehasonlításban is számottevő. A 10 ezer lakosra jutó egyéni vállalkozások által működtetett boltok száma Szabolcs- Szatmár-Beregben 110 volt, szemben az országos 101-gyei és csak Somogybán (138), Ko- márom-Esztergomban (128), Veszprémben (120), valamint Fejér (111) és Pest megyében (111) volt ennél több. A vendéglátóhelyi mutató pedig Somogybán (70), Veszprémben (52) és Komárom-Esztergom- ban (45) mutat nagyobb értéket a megyeinél (44). A rendszerváltást megelőzően az országosnál számottevően kisebb volt az egyéni váltan jelentek meg: tízen Ukrajnából, illetve a volt Szovjetunióból költöztek hazánkba, elsősorban Kárpátaljáról, hatan pedig Romániából, főként Erdélyből. Az állampolgársági vizsga írásbeliből (A magyar állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei) és szóbeliből állt. Csak kétféle értékelés van: aki megfelel, és aki nem. A megjelentek többsége fel- készültségéről adott tanúbilalkozások ellátásban vállalt szerepe. Míg Magyarországon 1983-ban 10 ezer lakosra 18, a megyében csak 13 magánkereskedői (bolti és vendéglátó- helyi) üzlet jutott, ami 1989-re 38-ra, illetve 31-re nőtt. A folyamatok ezt követően felgyorsultak. Hatásukra az év elejére Szabolcs-Szatmár-Beregben a mutató 154-re, az országost (138) meghaladóan növekedett. Itt kevesebb Miközben az egyéni vállalkozók által működtetett boltok száma a megyében az 1985. évi tízszeresére, a vendéglátó- helyeké pedig 14-szeresére nőtt 1994 végére, a társas vállalkozásoké 1990-ig mérsékelten növekedett, ezt követően azonban számottevően csökkent, és csak az 1994-es év hozott némi élénkülést. így összességében az országos 158-cal szemben 10 ezer lakosra itt 142 bolt, illetve 53- mal szemben 51 vendéglátó- hely jut. (Az íráshoz kapcsolódó grafikon az 1. oldalon található.) zonyságot. Hárman például külön dicséretben részesültek. Persze, volt olyan is, aki izgalmában azt is elfelejtette, amit tudott. — A vizsgára való felkészülés során a leendő magyar állampolgárok sok olyan ismerettel gazdagodnak, amelyeknek a mindennapi életben hasznát veszik — mondta dr. Fekete Zoltán, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője, a vizsgabizottság elnöke. Nyíregyháza (KM - D. B. G.) — A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában szeptember 21- én az iskola névadójára emlékeznek. Az ünnepélyes megnyitón Siklós Olga: A legnagyobb magyar című monodrámáját Veress László sepsiszentgyörgyi színművész előadásában hallhatják a jelenlévők. Ezt követően megnyitják a diákok alkotásaiból rendezett kiállíA kérdés: szúrt, vagy beleesett A vádlott védekezik • „Tessenek elhinni, én nem akartam a férjem halálát!" Nyíregyháza (KM - B. A.) — Alkoholista férj, szenvedő feleség, gyerekek — ez a (sajnos) klasszikusnak nevezhető családkép bontakozott ki Dankovics Tiborné vallomása alapján, akit dr. Bodnár Zsolt büntető tanácsa vádlottként hallgatott meg szeptember 13-án a megyei bíróságon, emberölés bűntette ügyében. A vádlott az április 4-én, Me- zőladányban történt családi tragédiáról az alábbiakat mondta el. — Férjem aznap több helyen alkalmi munkát vállalt; gázpalackokat cserélt ki, földet ásott fel. Az ezekért kapott pénzen bort vett, s alaposan le- ittasodott. Én egy rokontól kölcsönkértem ezer forintot, hogy a gyerekeknek ennivalót tudjak venni, s ebből bevásároltam a boltban. Egy szomszédasszonytól kaptam egy csirkét, annak a kopasztásához fogtam volna, amikor a férjem azzal állt elő, hogy éjszaka horgászni akar menni, adjak neki egy százast, mert kimerült az elem a zseblámpájában. Én erre azt feleltem, nincs pénzünk, amit kölcsönkértem, abból bevásároltam a gyerekeknek. Kiabálni kezdett velem, csapkodni, majd egy késsel rám támadt. Nem emlékszem rá, hogy én szúrtam volna bele a kezemben lévő, csirke bontásához használt kést, vagy ő dőlt bele, csak azt tudom, hogy mondta: vérzek nagyon, kísérj ki a konyhába, hogy levegőt kapjak. Én nagyon megijedtem, mert akkor már a száján is folyt a vér, s eldőlt, úgyhogy rohantam telefonálni a mentőknek. Mikor visszaértem, a lakás tele volt szomszédokkal, s mire a mentősök kijöttek, már meghalt. Tessenek elhinni, én nem akartam a férjem halálát! A kérdésekre adott válaszokból aztán az tűnt ki, hogy Dankovicsék házassága erősen megromlott. A férj italozott, sokszor kizavarta az asz- szonyt és a gyerekeket a lakásból. Annál a pontnál ellenben, hogy Dankovics Tibor a kérdéses napon késsel támadt-e feleségére, Dankovicsné ellentmondásokba bonyolódott: eleinte egy, majd két kést emlegetett, ugyanakkor viszont az első két, rendőrség előtt tett vallomásában szó sem volt még késről, csak arról, hogy a félje puszta kézzel támadt neki. Az utóbbit a vádlott a tárgyaláson azzal magyarázta, hogy rendkívül rossz idegállapotban volt — ami viszont meglehetősen furcsa, hisz még április 5-én délelőtt nem tett említést a késről, délután ellenben ez már „eszébe jutott”. Mindez azért fontos, hogy a bíróság megállapíthassa, a bűncselekmény elkövetésekor Dankovicsné jogos védelmi helyzetben volt-e. A tanúk meghallgatása után azonban megváltozott a családról alkotott kép. Ők ugyanis egybehangzóan állították, hogy nemcsak a férj, hanem a feleség is italozott, sőt, kettőjük közül az asszony volt az agresszívebb, s a gyerekeket is elhanyagolta. A védekezésnek az a pontja sem fogadható el, hogy a férj beleesett a késbe: a boncolásról készült jegyzőkönyvben ugyanis az orvosszakértők felülről lefelé irányuló, erős döfő mozdulattól származó, 15 centi mély, szúrt sebet rögzítettek, ami a baleset lehetőségét eleve kizárja. A tárgyalás szeptember 22-én 9 órakor — a tegnapi tárgyaláson betegség miatt megjelenni nem tudó, de az ügy felderítése szempontjából igen lényeges — újabb tanú, s az orvosszakértő meghallgatásával folytatódik. Otthonok a ringben Hodász (KM - Sz. E.) — Kétnapos sporttalálkozóra invitálta a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Ön- kormányzat Hodászi Szakosított Otthona a megye szociális otthonait és intézeteit. Kedden az intézmények lakói mérték össze erejüket ügyességi versenyeken, labdarúgó-mérkőzéseken, szerdán a gondozók mérkőztek egymással. Tizenegy intézmény vezetője és ápolója vetélkedett a különböző versenyszámokban. Pihenésként fórumon vehettek részt. Mint dr. Vadász Mária, a megyei közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke elmondta, az a legfontosabb, hogy együtt lehetett itt mindenki, aki hivatásának választotta a szociális segítést. Együd János, a megyei közgyűlés alelnöke a szociális ellátó rendszer koncepciójáról beszélt. Elmondta: tapasztalataik szerint egyre több intézményre lesz szükség, s ennek érdekében új, eddig más profillal működő intézményeket is szeretnének bekapcsolni a szociális rendszerbe. Felmerült a baktai kórház ilyen irányú hasznosítása, illetve a szamosangyalosi nemrég bezárt intézet újra indítása. Véleménye szerint támogatni kell a magán szociális intézet létesítését, amelyeknél természetesen nem vonulna ki az állam a szociális ellátás rendszeréből. Takács Tamás a megyei közgyűlés szociális bizottságának elnöke elmondta, megtörtént az intézmények átvilágítása, ám ennek eredményéről csak a közgyűlés döntése után tudnak tájékoztatást adni. A fórumon kiderült, egyetlen dolog biztos, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget kell vállalni a szociálisan rászorulókért, és ezt a felelősséget senkire nem háríthatják át. Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Meglehetős késéssel kezdődött tegnap délután a nyíregyházi önkormányzat jogi bizottságának ülése, és borult a napirend is, elsőként tárgyalta azt a témát, amely az utóbbi napokban jelentősen borzolta a kedélyeket: a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződéseinek felülvizsgálatát (amit e bizottság kérésére végzett el a hivatal jogi irodája). Különös aktualitást adott a témának, hogy tegnapig kapott haladékot bérletidíjhátraléka rendezésére a Til- la Kft. Képviselői azonban alkudni próbáltak: letétbe helyezik a hátralékot, de akkor tegyen jognyilatkozatot az önkormányzat, hogy nem mondja fel a bérleti szerződést. És szerettek volna jelen lenni a bizottság ülésén. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a kft.-nek jelentős a bérletidíj-hátralé- ka. Szeptember 13-áig egészen pontosan 3 236 271 forint, amelyből 145 241 forint a közüzemidíj-hátralék és 1 631 881 forint a késedelmi kamat. A jogi bizottság vezetője, dr. Helmeczy László, miután röviden vázolta a helyzetet, határozottan kijelentette: — Aki hátralékban van, rendezze szépen a tartozását, a kamatokkal együtt. És addig nincs alku. Példátlannak és botrányosnak minősítette az esetet, majd hozzátette: nincs szüksége senkinek olyan pletykákra, hogy a vagyo- niroda „meg van véve”. Az ülésen elhangzott az is: a kft. 96-szoros bérleti díjat szed albérlőitől, akiket ugyan a szerződésben (hogy ne kelljen engedélyt kérnie az önkormányzattól) „hasznosításba vevőknek” nevezett, de elkövette azt a hibát, hogy az utolsó mondatban így fogalmazott: „bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha...” S érdekes: míg bérlőitől egy nap fizetési haladékot sem tűrt el, az önkormányzattal nem sietett rendezni számláit. Az ülés után még hosszas gondolkodási időt kértek a cég képviselői, majd este háromnegyed nyolckor ügyvédnél letétbe helyezte bérletidíj-hátralékát a Tilla kft. Az idei... ...tanévben már beindul az Ibrányi Általános Iskolában a művészeti iskola képző- művészeti és néptánc tagozattal. Az első évet, míg nem kapnak rá állami támogatást, önkormányzati hitelből finanszírozzák. (KM) Yossi Korasim... ...izraeli vendégprofesszor, a szociálismunkás-képzés nemzetközi szaktekintélye volt a résztvevője annak a kerekasztal-beszélgetés- nek, melyet a tiszavasvári szociális otthonban rendeztek szeptember 12-én. Az izraeli gyakorlatról, tapasztalatokról szerezhettek ismereteket a részvevők. (KM) Szociális... ...rehabilitációs módszertani tanácsadó és szolgáltató központ létrehozását tervezi a nagykállói Kállfó Jóléti Szolgálat Alapítvány a Délnyírségi Fejlesztési Társulás támogatásával, valamint a térségben működő szociális és egészségügyi intézmények, karitatív, civil szervezetek együttműködésével. (KM) Feloldották... ...a sertésvágási tilalmat Baktalórántházán. A zárlatot korábban azért rendelték el, mert a nyáron fertőzési gócot találtak a városban. (KM) Ötre emelkedett... ...Nyíregyháza testvérvárosainak száma azzal, hogy a közgyűlés legutóbbi ülésén szentesítette a St. Albans-el kötött szerződést. így Eperjes, Ungvár, Kajaani és Iserlohn mellett angol partnere is lesz a megyeszékhelynek. (KM) Törleszt a Tilla? Vizsga az állampolgárságért Széchenyi-napok találkozóval tást. A délutáni program városi szavalóversennyel kezdődik. A több millió forint értékű tanirodát — a meghívott támogatók jelenlétében — fél háromkor adják át. Az eseménydús program táncházzal zárul. Másnap, szeptember 22-én azonban az „öreg” diákok vehetik újra birtokukba az egykori iskolájukat. Délután fél háromkor rendezik meg az Öregdiákok találkozóját, melyre minden volt tanítványt szeretettel várnak. A nagy ha gyományokkal rendelkező 1918-ban alapított intézmény vezetőinek egyik fontos célja hogy a végzős diákokkal vala milyen formában tovább foly tassák a kapcsolatot és kötet len, baráti beszélgetéseken tá jékoztassák egymást az isko Ián kívüli és belüli életről. Öt ven volt tanuló részvételével; Széchenyis Öregdiákok Klub ját többek között ebből a cél ból alapították 1993-ban. Városról városra 1995. szeptember 14., csütörtök
