Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)

1995-09-13 / 216. szám

Hitelínségre hitelszövetkezet Tevékenységét csak saját tagsága keretében végezheti • Indulásra ötvenmillió Nyíregyháza (KM - MCS) — Közel 50 millió forintos alap­tőkével kívánja megszervezni a megyénkben alakuló Első Nyírvidéki Hitelszövetkezetet Szikszai Tamás és Kéninger Zoltán, a Reál Profit Kft. veze­tői valamint Kántor Csaba Áron, aki hitelek közvetítésé­vel foglalkozik. Az induló népbankokkal kapcsolatban őket kérdeztük. — A hitelszövetkezet min­den pénzintézeti tevékenysé­get végezhet, hitelezést, betét- gyűjtést, számlavezetést stb. - foglalták össze a tevékenységi kört. — A bankoktól annyiban különbözik, hogy tevékenysé­gét csak saját tagsága kereté­ben végezheti. A tagoktól be­téteket gyűjt, illetve részükre hiteleket helyez ki, bankszám­lát vezethet, bankgaranciát nyújthat és kezességet vállal­hat, pénz- és kölcsönügylete­ket közvetít, befektetési és vállalkozói tanácsokat nyújt. OMilyen hagyományai van­nak a hitelszövetkezeteknek? — Ausztriában és Németor­szágban vannak hagyományai, ahol a pénzintézeti funkciók termeltető és felvásárló és ér­tékesítő tevékenységgel páro­sulnak. Az USA-ban a pénzpi­ac 7 százalékát birtokolják. Szervezettségüket az is jel­lemzi, hogy világszervezettel is rendelkeznek. A legfejlet­tebb országokban is elismerik, hogy missziót tölt be azokon a területeken, ahol egyéb bank nem képes működni. Hazánk­ban a XIX. sz. második felétől kezdtek működni, mint a falu bankjai. Az állam jelentős kedvezményekkel támogatta őket. A II. világháború után még évekig működtek, az öt­venes évek elején azonban va­lamennyit államosították és beolvasztották az OTP-be. Az országban az elmúlt években nyolc hitelszövetkezet szerve­ződött, melyek a tagok önkén­tes vagyoni hozzájárulásával alakultak és demokratikus ön- kormányzatának irányításával működnek. O A hitelínség az egész or­szágra, de különösen erre a régióra érvényes. Mennyire tud egy ilyen hitelszövetkezet úgymond katalizátora lenni a térségünk gazdasági életének? — Forrásínséges időnkben egy térség gazdasági fejlődése érdekében hatékony eszköz a hitelszövetkezet, ugyanis a helyben képződött forrásokat helyben helyezi ki, így a meg­takarítások nem vándorolnak el más régiókba, mint a jelen­legi bankrendszerben. A me­gyében képződött megtakarí­tások jelentős része máshol je­lent fedezetet hitelkihelyezés­re, a térségünkben folyósított kölcsönök lokális gazdasági növekedés forrásai lehetnek. CJ Mennyire lehet verseny- képes a bankokkal? Egyálta­lán az ügyfelek részére milyen előnyöket nyújt — A hazai és nemzetközi ta­pasztalatok alapján a hitelszö­vetkezet működési költségei lényegesen alacsonyabbak más pénzintézetéhez képest. Ez az átlagosnál kedvezőbb betéti és hitelkamatok kialakí­tására, olcsóbb szolgáltatások (pl. folyószámla-vezetés) nyújtására ad lehetőséget. Rendkívüli előny, hogy a hi­telfolyósítások biztonságosab­bak, mert az ügyfelek tagjai is a hitelszövetkezeteknek, a hi­telbírálat során lényegesen több és megbízhatóbb infor­máció áll rendelkezésre. A tu­lajdonosi jogokat megtestesítő részjegy után osztalék várható. A közös érdeken alapuló, a ta­gok számára áttekinthető pénzintézeti forma lehet alapja a gazdálkodási és tevékenysé­gi formák jövőbeni integráció­jának. Az idegen források ki­helyezésének lehetőségét fon­tolgatva (Start-hitel, PHARE mikor és kishitel, Ma­gyar-Amerikai Vállalkozási Alap) egy demokratikusan ve­zetett, humanizáltabb bank­szervezet mindenképpen al­kalmasabbnak látszik a hitel­igények egyedi mérlegelésére, mint a nagybankok. O Az utóbbi évek bankbot­rányai alapján joggal tehető fel a kérdés, mennyire bizton­ságos egy hitelszövetkezet? — A hitelszövetkezet mű­ködéséhez be kell szerezni az Állami Bankfelügyelet MNB- vel egyetértésben kiadott en­gedélyét. Ezek a szervek nem­csak az alakulásnál, hanem a működés közben is rendszeres jelleggel ellenőrzik a szövet­kezetét, ezáltal kemény szak­mai és jogi kontrollt biztosít­va. A Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosí­tási és Intézményvédelmi Alapja (HBA) garanciát vállal a betétekre. Ha a szövetkezet megszűnne, egymillió forintig a betéteket akkor is visszafi­zetnék, ha erre nem lenne fe­dezet. A legfontosabb garan­cia maga a tagság, demokrati­kus ellenőrzési jogaival folya­matosan kontrolálhatja a mű­ködést. CJ Várhatóan a gazdasági élet milyen rétegei lépnek be a tagok sorába? — Valószínűleg nem a pro­fitszervezés lehetősége nyitja majd meg az emberek pénztár­cáját, sokkal inkább az a kese­rű tapasztalat, hogy a legjobb üzleti célokhoz is majdhogy­nem lehetetlen hitelt szerezni. Mivel a hitelszövetkezet kizá­rólag a saját tagjai körében hi­telezhet, annak érdemes tehát részjegyet jegyeznie, aki a jö­vőben potenciális hitelfelvevő lehet. A részjegy jegyzése te­hát nem más, mint egy megfi­zethető befektetés. Nemcsak a már önállóan működő vállal­kozók jöhetnek szóba, hanem olyan agrárszakemberek, olyan köztisztviselők, akik vállalkozói terveket dédelget­nek, olyan orvosok, akik ma­gánpraxis indítását tervezik. A mezőgazdasági vállalkozások hozzájuthatnának különböző támogatásokhoz is, ha hitelt tudnának felvenni. Terveink szerint a kis- és középvállalko­zások gazdasági társaságok képeznék a törzsmagját a szö­vetkezetnek. Összevonják a foglalkoztatási alapokat Budapest (MTI) — A Munka­ügyi Minisztérium javaslatot készített arra, hogy vonják össze a szolidaritási, a foglal­koztatási, a bérgarancia, a szakképzési, valamint a reha­bilitációs alapot. Amennyiben a kormány és a parlament elfo­gadja az erre vonatkozó előter­jesztést, a gazdálkodóknak nem külön-külön kell majd fi­zetniük a különféle alapok já­rulékát, hanem adójellegű egységes munkaerőpiaci hoz­zájárulással teljesítik kötele­zettségüket. A legnagyobb tétel az össze­vonásra tervezett alapok közül a szolidaritási alap. Ennek idei bevételei feltételezhetően el­érik a 66 milliárd forintot. Jó­val kisebb — körülbelül 16 milliárd forint — a foglalkoz­tatási alap, de ennek forrásául nagyrészt a szolidaritási alap­ból történő átcsoportosítás szolgálhat az idén. Nagyság­rendileg kisebb a bérgarancia és a szakképzési alap a 2-2 milliárd forintos összegével. A rehabilitációs alap még a 100 millió forintot sem éri el. Az egységes alap jövőre a minisztérium szerint 100 mil­liárd forinttal gazdálkodhatna. Bár az idén az említett öt alap együttes bevétele nem éri el a 90 milliárd forintot, bizonyos átcsoportosításokkal elérhető lenne ez az összeg. A minisztérium terve szerint indokolt az, hogy az egységes munkaerőpiaci alap vállalja át a költségvetéstől a jövedelem­pótló-támogatás finanszírozá­sának 50 százalékát. A fenn­maradó 50 százalékot tovább­ra is az önkormányzatok fizet­nék. Változás lenne még az is a javaslat szerint, hogy a költ­ségvetési intézmények mun­kaadói szolidaritási járulékát — vagyis munkaerőpiaci hoz­zájárulását — nem a központi költségvetés, hanem az intéz­mények, illetve az önkor­mányzatok fizetnék. A javaslat szerint az önkor­mányzatok ehhez megfelelő kompenzációban részesülné­nek, a központi intézmények­nek viszont saját maguknak kellene kigazdálkodniuk a többletkiadást. Nyíregyháza (KM) — Fe­lemás hangulatban, a részvények hullámzó ár­folyama mellett telt a hét az Értéktőzsdén. A Richter Gedeon Rt. rész­vényének árfolyama to­vább emelkedett, eddigi legmagasabb árfolyamán, 2485 forinton keresked­tek vele. Hét elején megtor­pant az Egis áremelkedése, de a piac korrigált, pénte­ken már ismét 3100 forint feletti áron forgott a parket­ten. A gyógyszerrészvények áremelkedésének úgy tűnik még nincs vége. A féléves gyorsmérlegek kiemelkedő eredményeket mutatnak, és ez jó hatással volt a tőzsdé­re. A Pannonplast is elérte újra az 1600 forintot. A Da­nubius részvényei némi áresés után ismét 1260 fo­rinton forogtak. Tartja 3300 forintos árát a Zalakerámia. A részvények másik cso­portja változatlanul mély­ponton van. A Fotex nem tud elmozdulni a 160 forint körüli árról. A Balaton Fű­szért részvényei 3600 forin­ton, az Inter Európa Bank papírjai pedig 10 200 forin­ton keltek el az elmúlt hé­ten, igen csekély kereslet mellett. Úgy tűnik, a Hajdútej részvénye is csatlakozik hozzájuk, hiszen az elmúlt héten egyetlen üzletet sem kötöttek a nemrég beveze­tett részvényre. Az új rész­vények közül a Pannon Váltó Rt. némi megin­gás után tartja 630 forintos árát. A Humán ismét névérték alatt van, míg az OTP árfo­lyama 1110 forintig emel­kedett. Igaz, hogy kötöttek a papírra egy 30 000 dara­bos üzletet 1200 forinton, de ez nem befolyásolta az árfolyamot. A Kárpótlási jegy árfo­lyama hét közepre 245 fo­rintig emelkedett, majd hir­telen eltűnt a vevő a par­kettről és pénteken már is­mét 220 forint alatt keres­kedtek vele. (Forrás: Bu-Ké Bróker Kft., Nyíregyháza, Rákó­czi út 5/A.) A Magyar Nemzeti Bank alapkamata: 28% A kamatok százalékban, egyéves időtartamra vetítve értendők. A betétek és hitelek részletes feltételeiről, a speciális konstrukciókról a bankfiókok adnak felvilágosítást. MteleTMagyarorsza^^ Az Értéktőzsdén Tőzsde mmmmMOMimmmMMmMM Index (ideiglenes) 1995. szeptember 12-én: 1593,46 (+8,43) Érvényben: 1995. szeptember 12. Valuta Deviza Kanadai dollár 98.86 100.64 99,72 Pénznem ______Vétel Eladás Közép árf. Kuvaiti dinár 440,58 448,84 445,47 Német márka 89,95 91,73 90,92 Angol font 205,65 209,53 20826 Norvég korona 20,61 2120,82 Ausztrál dollár 100,61 102,41 10183 Olasz lírát 1000) 82,16 83,64 82,99 Belga franki 100) 437,59 446.19 441,80 Osztrák se. . 12,78 13,W 12,92 Dánkot« 23,26 23,72 2350 Port. esc.(lOO) 86.72 88.38 87.54 Finn márka 30,28 30.86 30,63 Spanyolpes.(10mi05.lS 107,15 106,28 Francia frank 26,08 2658 2630 Svájci frank 109.76 111.90 111.05 Holland forint 80,31 81,89 81,17 Svéd korona 18,66 t9,00 18,87 ír font 209,99 213.95 21233 l'SA dollár 132.78 135.20 134.13 Japán jen (100) 131.86 134,78 133,00 ECU 168,39 171,63 169,94 Árfolyamok 1995. szeptember 13., szerda . GAZDASÁG _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom