Kelet-Magyarország, 1995. szeptember (52. évfolyam, 206-231. szám)
1995-09-13 / 216. szám
1995. szeptember 13., szerda Gyarapítják a város vagyonát Készül a koncepció a közgyűlésnek • A presszó helyére könyvtár költözik Lajtos György A szerző felvétele ooogooMooooMooooooooooMoooMcocoMromxtteMMMeMOMOoeMOMOMMOMOO Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi önkormányzat ingatlan vagyoni helyzete — beleértve a földtulajdont — jónak mondható. A féléves bevételi tervét túlteljesítette az önkormányzat. Az illetékesek minden eszközt kihasználnak a pénzteremtésre. Az OTP-székház bérleményeinek eladásából például 150 millió forint bevétel származott. Az MDF-piac területét eladták egy pesti cégnek, ebből távlatokban 35 millió forint haszna lesz a városnak. A témáról beszélgettünk Lajtos Györggyel, a vagyon- és vállalkozóiroda vezetőjével. — Műszaki, jogi és közgazdasági végzettségű munkatársakból áll a 12 fős kollektívánk, mutatja be az irodát Lajtos György. — Egy közgazdász státus jelenleg betöltetlen, reményeink szerint hamarosan betöltjük. Május óta vezetem az irodát, pályázat útján nyertem el ezt az állást. Tízen pályáztunk, szakmai önéletrajzot és koncepciót kellett benyújtani. Elképzelésem lényege: a város ne élje fel a vagyonát, hanem ésszerűen gazdálkodjon vele. Nem kell mindent hamar pénzzé változtatni, az eladásokat ésszerű határok közt kell tartani. A versenytárgyalások híve vagyok. Naprakész piaci információkkal kell rendelkeznünk. — A polgármesteri hivatalban minden csoportnak, osztálynak volt jogelődje a rendszerváltás előtt. Irodánk szakmai előzmény nélkül, az ön- kormányzati törvény szerint jött létre. A törvény értelmében sok minden az önkormányzat tulajdonába került. Egy 1992-es kormányrendelet kötelezővé tette a vagyon felmérését, nyilvántartásba vételét, az adatszolgáltatást. A számbavétel Nyíregyházán 1993 őszén kezdődött és 1994 nyaráig be kellett volna fejezni. Határidő-módosítás után az idei év végére fejezzük be ezt a munkát. Jelentős mozgástere van irodánknak, de nagyobb vagyoni kérdésekben a közgyűlés dönt. O Milyen a város vagyoni kondíciója, miből tudnak pénzt csinálni? — A megyei jogú városok között Nyíregyháza anyagi helyzete jónak mondható. Létezik úgynevezett törzsvagyon és vállalkozói vagyon. Mindkettő dolgában elég jól állunk. Erre az évre a vagyoni jellegű bevételünket áfa nélkül 891 millió forintra terveztük, az első fél évben 504 millió forint bevételt könyvelhettünk el. Huszonkét tételből jött össze ez az összeg. Csak a telkek értékesítéséből származott 239 millió forint bevétel. A terv szerint a nem lakás célú építmények bérleti díjából idén 162 millió forintos bevételt fogunk elkönyvelni. A fél év alatt 140 millió forint bevétel már bejött, ennek a tételnek a féléves tervét is túlteljesítettük. Az OTP-székház bérleményeinek eladása 150 millió forinttal gyarapította a város kasszáját. A Korányi Frigyes utcán lévő MDF-piacot eladtuk a Duna Fűszértnek. A vevő eddig fizetett hétmillió forintot. Húszmillió forintért épít ide a pesti cég egy pavilonsort. Kétmilliót ad e cég a nyíregyházi kereskedelmi iskoláknak. A piac eladásából összesen 57 millió forint haszna lesz az önkormányzatnak, illetve a városnak. — A Rákóczi utca és a Víz utca sarkán lévő telket eladtuk 10 millió forintért, ide üzletsort építenek a vállalkozók a város rendezési tervének megfelelően. A vendéglátó vállalat felszámolójától megvásároltuk az Örökösföldön lévő Otthon éttermet a presszóval együtt. Az étterem konyháját a Start Vállalat üzemelteti. A konvha ellátja a környező iskolák napközi otthonát. A volt presszó helyére beköltözik — megfelelőbb körülmények közé — a közeli könyvtár, a könyvtár által elfoglalt lakást pedig eladjuk. O Csak sikerekről számolhat be? Mi van például a magasnak tartott bérleti díjakkal? — Nem minden tételnél szólhatunk sikerekről. Lemaradásunk van a kül- és belterületen lévő földterület bérbeadásánál. Nincs földínség, nem kapkodnak a földért, sajnos parlag területünk is van. Ezért 1996-ban szélesebb körben, más formában kínáljuk majd a földet. A közterület-használati díj bevételével kapcsolatos féléves tervünket csak 34 százalékra teljesítettük. A közterületre például pavilont lehet felállítani, ebből is van, vagy lehet bérleti díj. — Ami a nem lakás célú épületek bérleti díját illeti. Nekem négy megyére van rálátásom. így elmondhatom, hogy a nyíregyházi bérleti díjak egy kicsit valóban magasak, de piacképesek. Ez azt jelenti, hogy a bérlők 80 százaléka ezt a díjat per nélkül elfogadta. Azért fogadta el, mert az üzemeltetés még e magasnak tartott díj mellett is rentábilis ennek a 80 százaléknak. O Mit mondhat az elképzelésekről? — A még meglévő ingatlanok eladásából és bérbeadásából pénzt akarunk csinálni. Lehetőségünk van arra is, hogy vásárolunk ingatlant és azt feljavítva nyereséggel eladjuk. Elkészítjük a vagyonkatasztert. Sor kerül a bérleti szerződések és a befizetések felülvizsgálatára. Irodánk hamarosan elkészíti a vagyongazdálkodási és vagyonkezelési koncepciót. S ezt a koncepciót még idén szeretnénk elfogadtatni a közgyűléssel. ■»—j gy óra múlva, amikor i-j beértek a Szőllős felé 1—J vezető fasorba, rögtön meglátták, mert még mindig ott volt, a jegenyefára csapott, gyűrött kocsit. Friss sárga homokat szórtak köré, alá, de azért kilátszott a szétömlőit olaj, benzin és vér fekete foltjaírisz megállt mögötte. — Ne menj oda — intette Béla. De íriszt nem lehetett megállítani. Odament, körüljárta a kocsit. A romot. Szerteszét dobott, gyűrött bádog. A bal első sárhányó, lámpa és még valami azokhoz tartozó, külön, mint egy koszorú, mellette. Piros csokor. Az Ilus remek piros kocsija. Ennek már nem kell biztosító. Szerelő. Iszonyat. Ugyanez tegnap is megtörténhetett volna. Benjámin nem tanult a tegnapi leckéből. Az ember nem tanul semmi olyan leckéből, ami a szenvedélyének útját akarja állni. írisz lefeszített egy vékony, krómozott díszlécet. A tenyerén vitte Bélának. Odanyújtotta. — Ez mi? — Emlék. Memento. — Dobd el. — Soha. Lassan elindultak, és nagyon lassan bekanyarodtak Szőllősre. Elmentek a kastélyból alakított kórház előtt. El a volt Málnás villa előtt is. Béla visszafojtott lélegzettel várt. írisz megállította a kocsit a Béla rideg, lakatlan, esőmosta, halál koptatta háza előtt. — Menjünk tovább, szívem. írisz kihúzta a kulcsot a motor házból. Megrázta a fejét, elfordította. Zsebkendőt kotort elő, és a szemét törülte. Kinyitották a házat. Hideg, nyirkos, penészes, dohos, áporodott szag csapott az orrukba. Tavaly nyár óta nem nyitott ide be senki. — Megfázol — mondta csendesen Béla. — Ki kellene szellőztetni. — Nem érdemes a fatáblákat leszedni. Hatra Siófokon kell lennünk. — Miért? — A balatoni értekezlet. Elfelejtetted? —Nem. —Hát? — Nincs hozzá kedvem. Mit gondolsz, ott kellett volna maradnom Mártánál? — Ugyan. Mindjárt jön az egész családjuk, talán már meg is érkezett a vonat. — Segíteni. — Vannak elegen. Olyan nagy család. — Jut is — marad is. — Ne sírj, szivecském. — Nekünk nincs testvérünk. Se neked, se nekem. Mindenki kihalt körülöttünk. Vagy meg se született. Mi nem vagyunk család. —Ne legyél szomorú. — Hát milyen legyek? Ilyen szomorú kiránduláson. Neked volt igazad, kár volt idejönni. Akkor Kicsi se hal meg. —Bolond beszéd. / — Pedig biztosan így van. És most látod, még annyira se bírnék itt élni, mint azelőtt. — Elfelejted. — Soha. — Hát akkor... adjuk el ezt a házat. — Jó. És vegyünk helyette másikat, emlékek nélkül. —Minek? két-három hétre szálloda is jó. — Nem, a gyerekeknek nyaraló kell. — A gyerekeknek? Csodálatos naplemente. Millió és billió csillag piros- lott-kéklett-aranylott a vízben. Az őszibarack sötétrózsaszín és az alma halványrózsaszín csokrai mézes illatot fújtak a vörös földön alig- alig zöldellő barna szőlőtáblák fölé. Füred után bekanyarodtak a lankás dombok közt, melyek egyikét átvágta az út. A vörös seb fehér és sárga kökény- és galagonyavirágot hajtott. Mint a gomolygó köd, fehéren lángoló égő csipkebokor. / rísz megállította kocsit, kiszállt, odament a csábihoz, és ágakat tördelt. Nehezen tört a fiatal vessző, marcangolódott és megsebezte gyilkosa kezét. Béla nem bírta nézni a szakszerűtlen műveletet és apjától örökölt kitűnő bicskájával pillanatok alatt valóságos bokrot vágott a feleségének. (Ezzel a tárcával tisztelgünk a napokban, nyolvanhat éves korában elhunyt Móricz Virág emléke előtt.) Móricz Virág Harasztosi Pál reprodukciója Balogh Géza y x gye ismerik az ős- 1 / régi viccet? A falu- Lz si fiú alig egy éve él Pesten, de máris elfelejtett minden otthoni dolgot. Mi ez édesapám, mutat a kapára. Az fiam a kapa. Hát ez? Az a lapát. Ez? A választ azonban már meg sem hallja, mert rálép a gereblyére, s az úgy hókon vágja, hogy rögtön kicsúszik a száján: Az isten verje meg ezt a gereblyét! Járva a megye falvait, városait mind gyakrabban szakad fel belőlem a sóhaj, miért nem lépnek gyakrabban a mi embereink a jó öreg gereblyére. Hátha eszükbe jutna, mire való. írtam a napokban egy kis ártatlan jegyzetet, s belekeveredett abba egy kifejezés, „trehányosodnak" a magyar falvak. Sokaknak nem tetszett, mondván miért kell lejáratni a magyar településeket, van ott éppen elég gond, különben is, miért nem tartja rendben az utcákat, járdaszegélyeket az ön- kormányzat. Sajnos, általános ez a felfogás, s meg is látszik a legtöbb településünkön. Én nem tudom, mi történt ebben az országban, de az biztos, hogy húsz-harminc éve még teljesen másképp gondolkoztak az emberek. Ha máskor nem is, de a vasárnap nem kezdődhetett anélkül, hogy az udvart, a házak előtti teret fel ne gereblyézték volna. Most? Ha egy tehén, vagy ló elpöttyint az utcában egy-két lepényt, lócitromot karácsonykor, az még húsvétkor is ott éktelenkedik. Hál istennek eljutottunk odáig, hogy ma már alig van földes utunk, járdánk. Iszonyatos pénzeket költöttünk erre, de megérte. Már csak egy kicsike erőfeszítés, figyelem, igényesség kellene ahhoz, hogy a kerítés tövének, a betoncsíkok közötti vékony szakasznak is gondját viseljék. Nem csupán a méregdrága rózsabokrokban gondolkodjunk most, megtennék oda a legegyszerűbb „parasztvirágok”, de megfelelne pár marék fűmag is. Higgyék el, az annyit irigyelt, csodált ausztriai falvakban sem az önkormányzat gondoskodik erről. Szegényes gondolatok Ferter János karikatúrája Bér reál Máthé Csaba A nagy kérés számtalanszor elhangzott: a stabilizáció érdekében vissza kell szorítani a belföldi jövedelmek kiáramlását és továbbra is csökkenteni kell a reálbéreket. Bokros Lajos a közelmúltban tett nyíregyházi látogatásakor a róla elnevezett program látható eredményei között sorolta fel a reálbérek sikeres visszaszorítását. A folyamatnak még egyáltalán nincs vége, hiszen a programcsomag tovább 3-4 százalékos reálbér-csökkenést irányoz elő. A nagy gazdaságpolitikából leginkább ez érdekli az emberek többségét, hogy alig növekedő, vagy stagnáló béréért az elmúlt évihez képest kevesebbet vásárolhat, ezáltal érezhetően romlik az életszínvonala. Lehet beszélni a költségvetési egyensúly helyreállításáról, a folyó fizetési mérleg lassú javulásáról, a kiszámítható árfolyampolitika hatásairól, a múlt évhez hasonló gazdasági növekedésről, az emberek korábban és most is a boltban mérik le a stabilizációs programot. Ott pedig egyelőre csak azt érzik, az árak stabilan kúsznak felfelé. Az importvám-émelések valóban hoztak az országnak pluszbevételt és ami igen jelentős, kedvezőbb versenyhelyzetet teremtettek a külföldi nagy maliikkal szemben a hazai termelőknek, vállalkozóknak, viszont a korábban kialakult nagy űrt, amikor a hazai termelő cégek padlót fogtak, nehéz kitölteni és visszaszerezni a magyar áru presztízsét. így a boltokban továbbra is jelentős az importdömping, csak már megemelt áron. Ugyanakkor az inflációt, az energiaár-emelést és a világpiaci mozgásokat követve a honi cégek is feljebb srófolják áraikat. Az üzletekbe betérő pedig hiába respektálja a pénzügyi kormányzat erőfeszítését az infláció leszorítására, ott szembesül a valósággal: a termékekre egyre másra írják rá a növela’ő árakat. Év végéig pedig csak annyi biztatót kap: a komoly mértékű monetáris és fiskális politika eredményeként év végére várhatóan „csak” 28-29 százalék lesz az infláció. Nézőpont 8em IIIVIliA * II fllj S»ll liflJfl Da capo . HÁTTÉR Gereblye
