Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-04 / 182. szám

1995. augusztus 4., péntek HAZAI HOL-MI Ismernünk kell a veszélyforrásokat Dr. Lotz Károly miniszter levele a Kelet-Magyarországban megjelent írásra Lapunk a közelmúltban közöl­te Szűcs István Árvizi emlé­kek című írását, melyre dr. Lotz Károly, közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter is felfigyelt. „A Kelet-Magyarország 1995. május 24-i számából ér­tesültem Szűcs István példaér­tékű kezdeményezéséről. Több településnek adományo­zott emléktáblát, hogy a hajda­ni áradások legmagasabb víz­szintjét középületek falán je­lezzék. A kezdeményezést rendkívül időszerűnek és pél­daértékűnek vélem. Talán nem mindenki tudja, hogy Magyarországon az árvi­zek az ország területének 23 százalékát veszélyeztetik. Ez az arány Európában egyedül Hollandiához mérhető. A víz­kár-elhárítási infrastruktúra megteremtése és üzemeltetése nélkül sem az élet, sem a gaz­daság biztonságáról nem lehet beszélni. (Matematikai-sta­tisztikai alapon az országban 2-3 évenként kisebb, vagy közepes, 5-6 évenként jelen­tős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulására lehet számítani. A jelentősebb ár­hullámok folyóink hazai felső szakaszain 5-10, a kis esésű középső és alsó szakaszokon 50-120 napig tarthatnak, ami meghaladja az európai átlagot. Sajnos. Mellékfolyóink felső szakasza ráadásul heves vízjá­rású. Gyors hőolvadás, vagy egy-egy nagyobb csapadék után az árvíz 1-2 napon belül megjelenik. Rövid idő alatt több méteres áradást okozva. A cikk megjelenése óta ezt ta­pasztalhattuk a Sajón is. Külö­nösen veszélyesek e tekintet­ben a Felső-Tisza és mellékfo­lyói, valamint a Körösök, ahol a csapadékot követő 28-36 órán belül határainknál 8-10 métert is emelkedhet a víz­szint.) A múlt század derekától napjainkig épült ki a jelenleg meglévő védmű rendszer. Az eddig elvégzett fejlesztések eredményeként a biztonsági Dr. Lotz Károly Nagy Gábor (ISB) felvétele követelményeknek megfelelő töltések hossza 2288 kilomé­ter. Az összes töltés 57,5 szá­zaléka. A fennmaradó csak­nem 2000 kilométeres szakasz csak igen jelentős védekezési munkával együtt képes védel­met nyújtani a 60-80 évenként visszatérő árvizek ellen. Ám még a fejlesztett védvonala­kon is találhatóak a biztonsági követelményeknek nem meg­felelő, lokális gyenge szaka­szok, vagy keresztezések! Az árvízvédelmi kockázatot hatékonyan egyedül a védőké­pesség hiányainak megszünte­tése és fejlesztése csökkenthe­ti. Ráadásul a károk bekövet­kezésének valószínűsége az elvesztegetett idő múlásával egyenes arányban nő. Az ál­lamháztartás nehézségeinek ismeretében az állampolgári felelősségérzet, és főként sze­repvállalás hatványozott jelen­tőségű lehet. Ezért szolgál kü­lönös örömömre Szűcs István kezdeményezése. A veszély- források felszámolásának ugyanis első, nélkülözhetetlen lépése a felismerés. Ismernünk kell a potenciális veszélyforrá­sokat, ha csökkenteni akarjuk a kockázatot. A kockázat mér­tékének tudatosodása forrása lehet, mint azt Szűcs István példája is mutatja, az egészé­ben közvetlen állami források­ból nem finanszírozható, ám sürgető megoldásnak.” Nem sirató, csak szomorú Expedíció Nyíregyháza (MTI) — A Felső-Tisza ökológiai álla­potának felmérésére, nem­zetközi expedíciót indíta­nak augusztus 5-én, a folyó ukrajnai forrásvidékéről magyar, román, szlovák és ukrán környezet-, illetve természetvédő egyesüle­tek. Erről Hamar József, az expedíció vezetője, a szol­noki Tisza Klub Környe­zetvédő Társadalmi Szer­vezet elnöke tájékoztatta az MTI-t. Elmondta továb­bá, hogy az ökológiai fel­mérésre a társadalmi szer­vezetek által előterjesztett, a határokon átnyúló termé­szetvédelmi terület kialakí­tására indított program ke­retében kerül sor. Az expedíció vizsgálata a remények szerint átfogó értékelést ad majd a Tisza vízgyűjtőjének és felső szakaszának környezeti állapotáról, megjelöli to­vábbá a természeti értéke­ket, valamint a környezet­védelem feladatait. A részt vevő szakemberek összegzésül elkészítik ja­vaslattételük első változa­tát a négy szomszédos or­szágra kiterjedő közös ter­mészetvédelmi terület lét­rehozására. Györke László Komlódtótfalu (KM) — Au­gusztus 2-án egy kicsit Kom- lódtótfalura figyelt az or­szág. Ugyanis az Öröksé­günk Őrei Kós Károly-díjas műemlékvédelmi ifjúsági szervezet táborozásának zá­rórendezvényére került sor együtt a település lakosságá­val. Sok vendég jött el. Töb­bek között Kossuth Éva, aki­nek szülei, nagyszülei éltek a volt Becsky-kúriában, me­lyet a falu Kossuth-kastély- nak hív. A piros cseréptető messzire látszik, messzire viszi a jó hírt a kastély: az állagromlást hosszú időre sikerült befa­gyasztani. Talán — ki tudja mikor? — egyszer a nyitóbálra is sor kerül. A látvány mellett feltűnő volt, hogy nemcsak magyar szót lehetett hallani, hanem például franciát is. Mint Ghy- czy Gabriella főinspektortól, a tábor vezetőjétől megtudtam, öten érkeztek Franciaország­ból. Húsz belga fiatalt is vár­tak, ám őket — a balkáni há­borúra hivatkozván)!) — szü­leik nem engedték el. Magyarok voltak a többiek, nemcsak Magyarországról, hanem Erdélyből és a Vajda­ságból is. Diákok és olyan fia­talok, akik ugyan már nem koptatják az iskolapadot, de mert hét éve, mikor a műem­lékvédelmi táborozás kezdetét vette Szatmár eme csücské­ben, elszegődtek, s ez a kom- menció — úgy tűnik — szá­mukra a diákévekkel nem ér véget. Kétségtelen, hogy a búcsú-, avagy táborzáró rendezvény középpontjában az a kötetlen beszélgetés állt, amely a kö- zép-kelet-európai változások­ról szólt. Kányádi Sándor Vö­rös villamos című verséből va­ló a mottó: „...s itt állunk is­mét, mint az ujjunk”. A lassan éledő kúriában, ahol még az ablakokban nincs ugyan keret, a padló porból van, ám az akár otthonnak is tekinthető kastély egykori ebédlőjében, a gyalu- latlan deszkákból összeácsolt lócákon, különös hangulata volt a beszélgetésnek, mely rólunk, történelmünkről, a múlt bevallásáról és a tovább­lépésről szólt. Tanulságokkal, emésztendő gondolatokkal. A kiindulópont maga a Ká- nyádi-vers volt, melyet elő­ször dr. Bánlaky Pál szocioló­gus mondott el, majd a Gryllus Dániel és Sárközy Gergely ál­tal megzenésített előadás kö­vette, végül — hangfelvételről — szólt egy erdélyi előadómű­vész tolmácsolásában. A szim­bólum — a vörös villamos — a tegnap, mely (talán) vissza­térhet). (Gellért Kis Gábor országgyűlési képviselő sze­rint erre nincs történelmi esé­lye.) Ördögh Szilveszter író a kis zöld iskolaasztal mögött, a hallgatóság, a későbbi beszél­gető- és vitapartnerek őszintén kifejtették véleményüket való­ságunkról. Amely, miként a vers is: nem sirató, csak szo­morú. Az író szerint az emberiség nagy utópiája — a szabadság, egyenlőség, testvériség — még nem valósult meg soha, csak sikertelen kísérletek tör­téntek. És ámítás, hogy itt van. Hite szerint egyszer el kell jönnie, de nem magától, ha­nem mindnyájunk egységes akarata által. Meg kellene bé­kéim történelmünkkel, hogy ne álljunk egyedül, mint az uj­junk. Őszinte beszélgetés volt szakadozott történelmünkről egy szakadozott kastélyban. Csakhogy — miként Kossuth Évából szakadt ki a szó meg­látván egykori otthonát — a kastély már „istenes, ahogy ma kinéz”. Mikor 1987-ben utoljára látta, majd meg hasadt a szíve. Talán, ahogy ez az épület megmenekül(het) a pusztulás­tól, s ebben az első komoly lé­péseket megtették, úgy az összefogás, az egyetértés, az egyet akarás kivezetheti az or­szágot a válságból. Forró nyomon Elrejtőzött a szülő nő — meghalt a baba Nyíregyháza (KM - Cs. Gy.) — A Tiszavasvári Rendőrka­pitányság államigazgatási el­járás keretében vizsgálatot folytat egy csecsemő halála ügyében. Az eddigi adatok szerint augusztus 1-jén a tisza- löki mentősök a Tiszavasvári Szőnyi utcából egy nőt szülés miatt a nyíregyházi kórházba akartak szállítani. L. R. azon­ban ezt nem tette lehetővé, s a mentősök elől elrejtőzött. A mentősök később visszamen­tek, de azt tapasztalták, hogy a nő időközben leánycsecsemőt hozott a világra, s a baba a mentősök újbóli megérkezte­kor már halott volt. Az anyát és elhunyt gyermekét a me­gyei kórházba szállították. A rendőrség bűncselekményre utaló körülményt nem talált. Súlyos baleset történt egy darázs miatt. Augusztus 2-án 12.10 órakor Porcsalmán egy 50 km/ó sebességgel haladó román állampolgár Daciájába a nyitott ablakon át darázs re­pült. Az illető addig csapkod­ta, amíg az autó az úttest jobb oldali padkájára tért, ahol be­tonáteresznek ütközött. A jár­mű vezetője súlyosan megsé­rült. A pénzszerzésnek eléggé el nem ítélhető módját választot­ta egy férfi. Augusztus 2-án 13 óra körül Kocsordon, a Wes­selényi utcában pénzkérési szándékkal átment egy 95 éves asszonyhoz. Mivel nem ka­pott, az idős asszonyt többször arcul ütötte, amitől az a kály­hának esett. Ezután a támadó átkutatta az ágyat, de pénzt nem lelvén, a lakásból eltávo­zott. A Mátészalkai Rendőrka­pitányság eljárást indított elle­ne. Hatástalanított sörétes va­dászpuskát és ruhaneműt lo­pott valaki Kisvarsányban, a Széchenyi úton egy magánla­kásból, a kár 154 ezer forint. Nagyecseden már retteghet­tek a tyúkok egy férfitől. Az ugyanis több magánszemély portájára bement, majd amennyi tyúkkal tudott, annyi­val távozott. Mivel az elköve­tőt a Mátészalkai Rendőrkapi­tányság őrizetbe vette, azért a baromfiak és a gazdáik is megnyugodhatnak. Augusztus elején Tisza- szentmártonnnál a Tiszából egy férfi holttestet fogtak ki. Az illető ukrán állampolgár, aki az édesanyjánál volt ven­dégségben. Július 30-án a Ti­szára fürödni ment, s azóta riem látták. A családja másnap kereste, de a eltűnését a rend­őrségnek nem jelentette. A ha­tóság bűncselekményre utaló körülményt nem állapított meg. Kispuskává átalakított lég­puskával és kispuska lőszerrel július 25-én liken, a Jókai úton egy férfi lelőtt egy kutyát. Ismeretlen elkövető augusz­tus 1-jén Pátrohán bántalma­zott egy férfit, s elvette 5 ezer forintját. Ismeretlen elkövető augusz­tus elsejére virradóra Nyíregy­házán, a Luther utcában beha­tolt egy üzletbe, ahonnan 200 ezer forint értékben cipőket és ruhákat vitt el. Munkanélküliek toplistája Budapest (ISB-HM) — Jú­liusban újra félmillió fölé nőtt a munkanélküliek szá­ma. Szakértők szerint azon­ban a mindenkor közzétett adatokhoz legalább 150 ezer nem nyilvántartott, „igazi” munkanélkülit hoz­zá kell számítani. Az Or­szágos Munkaügyi Köz­pont sajtótájékoztatóján megtudhattuk azt is, hogy az elmúlt hónapban csök­kent a munkaerő-kereslet. A szakértők szezonális jelenségnek tekintik, hogy a nyári hónapokban, az is­kolák befejezésével megnő a munkanélküliek száma. Júliusban az előző hónap­hoz képest 22 ezerrel növe­kedett ez a szám, összesen 504 307 munkanélkülit re­gisztráltak a munkaügyi központok. Az előző hó­napban azonban nemcsak az iskolából kikerültek nö­velték ezt a számot, hanem a nem pályakezdők is. Az ország három keleti megyéje vezet a munkanél­küliek számát, és a munka- náélküliségi rátát illetően is. Ez a ráta a megye összla­kosságának és munkanél­küliéinek arányszámát jel­zi. Ezek szerint Borsod- Abaúj-Zemplén megyében a jegyzik a legtöbb, 56 282 munkanélkülit, itt a munka­nélküliségi ráta 16,6%. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 46 143 munka- nélkülit tartottak számon július végén. A megye 19,4 százalékos munkanélküli­ségi rátájával magasan ve­zeti az országos összesítést. Az előző hónapban a munkaügyi szervezeteknél megjelenő munkaerő-ke­reslet 5%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. Az Országos Munkaügyi Központ által végzett fel­mérés szerint — melynek során azt próbálták megtud­ni, hogy mi lett a sorsa azoknak a munkanélküliek­nek, akik már tavaly kiestek a munkanélküli-ellátásból — az ellátásból kiesettek legkevésbé éppen Borsod, Szabolcs és Hajdú-Bihar megyékben tudtak elhe­lyezkedni, vagyis az igen rossz munkaerőpiaci adott­sággal rendelkező megyék­ben. A felmérés rámutatott ar­ra is, hogy a rossz helyzetű régiókban lakók a munka­nélkülistátus helyett lehető­ség szerint nyugdíjba, gyes­re, gyed-re menekülnek, így míg például Győr-Mo- son-Sopron megyében ará­nyuk 24,5% volt, addig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megközelítette a 40%-ot, Hajdú-Biharban az 50%-ot, és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében is több volt, mint 40%. Borulás, tűz, víz Mozgalmas nap a tűzoltóságon Nyíregyháza (KM — Cs. Gy.) — Napkortól Nyír­egyházáig ér a kocsisor, de a helyzet nemigen jobb a másik irányban sem(!) — kaptuk a kétségbeesett jel­zést olvasóinktól tegnap délután nem sokkal 17 óra után. Megtudtuk: a 41-es sz. főúton egy Napkor felé tar­tó pótkocsis teherautó meg­csúszott, s a pótkocsija fel­borult. Személyi sérülés nem történt, de egy ideig a forgalmat jelentősen akadá­lyozta. Gyorsan el kellett volna távolítani, de ezt késleltette, nehezítette a tűzoltóság da­ruskocsijának működés- képtelensége. Ezért bérelni volt kénytelen. Nehéz napjuk volt a tűz­oltóknak a víz, mármint az esőzés miatt is. Délután Oroson több ház pincéjét elöntötte a víz. Leveleken pedig égy dohányszárító­hoz hívták őket, mert bele­csapott a villám. Úgy, hogy 17.15 óra körül a tűzoltósá­gon egyetlen gépkocsi sem volt benn. Elképzelni is szörnyű, mi lett volna, ha egyéb sürgős beavatkozást igénylő esemény is történt volna... Városról városra Szünetel... ... a melegvíz-szolgáltatás a távfűtött lakásokban Kis­várdán augusztus 6-ig. A nyári karbantartási munká­kat végzik el e héten. (KM) Zarándoklatot... ... szervez az augusztus 20-i máriapócsi búcsúra a nyír­egyházi Görög Katolikus Püspökség Lelkészi Hiva­tala. Az útra a férfi hívek je­lentkezését várják. (KM) Megérkezett... ...a szerződés a mátészalkai ÁNTSZ-hez, amelynek alapján a tisztiorvosi szol­gálat 300 ezer forintos tá­mogatásra számíthat a Játék Alapból. A pénzügyminisz­ter döntése alapján nyert pénzből a helyi kórházzal társulva számítógépeket vásárolnak. A kórház 150 ezer forinttal járul hozzá egy olyan komputerlánc létrehozásához, amelynek segítségével a régió lakos­ságának egészségi állapotát lehet majd nyomon követ­ni. (KM) Készül... ...a tiszavasvári Váci Mi­hály Gimnázium első év­könyve. A kiadvány har­minckét év története mellett főleg az intézmény jelenét vázolja fel. A kötetet abból az alkalomból adják ki, hogy 1970. szeptember 1- jén, tehát negyedszázaddal ezelőtt kezdtek oktatni a je­lenlegi épület falai között. A szerzők tanárok, diákok, a támogatók pedig helyi vállalkozók. (KM) Hamarosan... ...kerékpárút építése kezdő­dik Újfehértón, melynek hossza mintegy 3-3,5 kilo­méter lesz. Nemrég zajlott le a borítékbontás. Hogy az önkormányzat melyik pá­lyázó céget bízza meg a ki­vitelezéssel, később döntik el. (KM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom