Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-04 / 182. szám

1995. augusztus 4., péntek HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 Könyvkölcsönzés ezresekért A nyugdíjasok és a diákok sok helyen ötven százalék kedvezményt kapnak Böngészés a megyei könyvtárban Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Nehéz időket élünk. A súlyos gaz­dasági helyzet nem kíméli kulturális életünket sem, közismertek a gondok min­den területen. Időnként mégis meglepő dolgokat hal­lunk. Egyes hírek szerint kétezer forintra emelik az Országos Széchenyi Könyv­tárban a könyvtárhasználati díjat. Egy olvasó nyugdíjast kérdez­tünk meg: mi erről a vélemé­nye, valamint néhány könyv­tárigazgatót kerestünk meg, remélve, hogy nem tartják kö­vetendő példának. Négy könyv Dankó Andrásáé nyugdíjas ta­nárnő: — Sajnos, nekem sem nya­ralásra, sem szórakozásra nem telik. Szerény nyugdíjamból nemhogy színházba, de még moziba sem jutok el. Az egyetlen hely, ahová elmehe­tek, a könyvtár. Általában két-háromnaponként benyitok oda, átolvasgatom az újságo­kat, könyveket. A Kelet-Ma- gyarországra fizetek elő, de a könyvtárban több napilapot és a heti színes újságokat is átol­vashatom. Könyvekre már ré­gen nem telik, ki tudja megfi­zetni a közel ezer forintos ki­adványokat? A könyvtárban viszont elég hamar megtalá­lom az aránylag frissen megje­lent köteteket is, így havonta 3-4 könyvet is elolvasok. Ha Nyíregyházán is kétezer fo­rintra emelnék a könyvtár- használati díjat, az bizony nagy tragédia lenne szá­momra. Nem tudnám megfi­zetni. Ezekben a napokban zárva van a Móricz Zsigmond Me­gyei Könyvtár. Szerencsére Nagy Lászlót, a könyvtár igaz­gatóját mégis bent találtuk. — Én is hallottam arról, hogy mit terveznek a Széche­nyi könyvtárban, de amíg én leszek a könyvtár igazgatója, megnyugtathatom az olvasó­inkat, ez nálunk nem követ­kezhet be. Nem is tartom kivi­telezhető ötletnek. Ezres nagy­ságrendű könyvtárhasználati díj befizetése mellett ugyanis az intézmény már elvesztené közszolgálati funkcióját. Más­részt: amit meg lehet csinálni Budapesten, nem lehet utánoz­ni Szabolcsban, hiszen itt jó­val szegényebb emberek lak­nak, és sokuk számára csak a könyvtár elérhető. Késedelmi díj OA múltkoriban viszont a me­gyei könyvtárban is emelték a díjakat... — Nagyon méltányos összegre, hiszen kétszáz forint az évi beiratkozási díj. A nyugdíjasok és a diákok ötven százalék kedvezményt kap­nak, a gyermekkönyvtárat pe­dig ingyen lehet használni. A bejárat melletti újságolvasót is bárki ingyen használhatja. O Mit tapasztalnak, növeke­dett vagy csökkent az olvasók száma az utóbbi időbeni — Egyértelműen növeke­dett. Szeptember táján a min­ket felkereső diákokkal együtt 20 ezer olvasóval dicsekedhe­tünk. O Mégis, honnan sikerül a növekvő könyvárakkal lépést tartani? Hogyan tudják az ál­lományt növelni, amikor hó­napról hónapra drágulnak a könyvek? — Szerencsére az állomány gyarapítására az idén 2 millió forint céltámogatást kaptunk. Növeltük saját bevételeinket is. Videót kölcsönzünk, és a késedelmi díjakból — ami nem csekély, mintegy 1 millió forint — is gyarapodunk. Egyébként olyan alapítványt kívánunk létesíteni, amely szintén az állomány bővítését szolgálná. Juhász József, a mátészalkai könyvtár igazgatója is elfo­gadhatatlannak tartaná a kéte­zer forintos beiratkozási díjat. — Mátészalkán nemes ha­gyomány, hogy ingyenes a könyvtár használata. Ez így is van jól, mert az intézményünk közhasznú. Sokan is élnek ez­zel a lehetőséggel: Mátészal­kán 3500-an járnak könyvtár­ba. A jövő évtől kezdve ennek ellenére több bevételünk lesz. Erélyesebben lépünk fel azok­kal szemben, akik nem tartják be az egyébként lojális szabá­lyainkat. Emeljük a késedele- mi díjak összegét. A vásárosnaményi városi könyvtárban Kása Gyulánét, az intézmény igazgató-helyet­tesét találtuk bent. — Mi az idén vezettük be a könyvtárhasználati díjat, de az Szűcs Róbert felvétele csak 100 forint egy évre. A gyermekek számára továbbra is minden ingyenes. Úgy ta­pasztaljuk, ez a kis összeg nem csökkentette a látogató­ink számát, most is mintegy 1500 olvasónk van. További emelést már nem tervezünk. Késedelmi díjat sem egyfor­mán fizettetünk, aki határidőn túl csak többszöri felszólításra hozza vissza a kiadványokat, az többet fizet. Az idén emeltek Kisvárdán az év elején emel­ték a könyvtári dijat ötven forintról százra. További vál­tozást nem terveznek. Ez sem magas összeg, az olvasók sem panaszkodnak emiatt. Termé­szetesen a diákok és a nyug­díjasok itt is kedvezményt kapnak. A megye egyik leg­szebb könyvtárát nyáron is sokan látogatják, de a könyv­tárosok azt is elmondták, hogy több vendéget is szívesen lát­nának, van hely bőven. Mint­egy 100 újság és folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Mindenki megtalálhatja a ked­venc napilapját magazinját. A könyvtár egyébként egész nyáron nyitva tart, a szabad­ságolást úgy oldották meg, hogy intézményt ne kelljen be­zárni. ■ Angyal Sándor tárcája • ....... ........................ .....................m ....... ............ Y y °Sy ú mondjam... t I Szóval kissé elpirul- M. A. va és a sárga irigy­ség rabságában vergődve írom e sorokat, jóllehet isme­rőseim általában nem sorol­nak a szégyenlősek meg az irigyek közzé. Tudniillik né­zem a képet, amelyen fedet­len kebellel szorgoskodnak a férfifodrász hölgyek a dús, fekete hajú (már ez is elég az irigységemhez) úr körül va­lahol Dél-Magyarországon, egy vállalkozó most megnyi­tott topless fodrászszalonjá­ban. Szóval nézem a képet, mit a képet(?!), inkább azo­kat a fedetlen kebeleket, ame­lyek elterelik a figyelmet a hajszobrászat műveleteiről — ezzel bizonyára nem va­gyok egyedül—és arra gon­dolok, vajon miként érez­heti magát az a dús hajú, ott a két kis domb között, miköz­ben a másik topless segítő­társ finoman simogatja az ő tincseit. Hát, az első, amire gondo­lok, természetesen az: bizo­nyára elönti a forróság. Sze­gény ember, nem elég ez az őrült kánikula, hanem még ez is... (A képaláírás tanúsá­ga szerint ugyanis a haj­Hajszobrászok szobrászkodó hölgyek azért választották ezt a lenge munkaruhát, mert igazodni akartak a kánikulai napok­hoz.) Majd eszembe jut, hogy bár én is koedukált fodrász­szalonba járok, de az én haj­szobrászom el szokta fedni a keblét, meg különben sem nő! (Ettől függetlenül szak­mája kiváló mestere.) A bel­ső traktusban sorolnak a hölgyek, s mi, kint ülő urak csak lopva tekintünk oda, mert ugyebár nem illik ad­dig mustrálni egy hölgyet, amíg teljesen nincs kész. Meg aztán vannak olyan fér­fi sorstársak, akik elhozzák kisfiúkat, -lányukat is, hogy a fodrász bácsi, meg a fod­rász néni szabadítsa meg őket a bozontos fejfedőtől, ami különösképpen nyáron, nem is egészséges... Amikor idejutok, azt kép­zelem el, mit szólna Pétiké, ha az én mesterem helyett ilyen fedetlen keblű haj szob­rász állna a tükör előtt, s minden mozdulatára ringa- na, aminek ringani kell. Ta­lán megkérdezné, hogy apu, mi az ott a néninek? Az is le­het, hogy már korszerűen nevelt gyermek, aki kijárta a nudistaóvodát s fel sem tűn­ne neki, hogy az a néni olyan, amilyen. (Majd ké­sőbbfeltűnik.) (Még konzer­vativizmussal vádolnának, vagy jobb esetben prűdnek neveznének.) Azért, miközben elmúlik a szégyenlősség pírja az ar­comról és átmegyek a sárgá­ba, aközben némi részvétet érzek mesterem, egyben ba­rátom iránt: természetesen bizonytalan vagyok benne, ha a jövőben ez a Pestet követő dél-magyarországi módszer átcsap Kelet-Ma- gyarországra is, vajon ké­pes leszek-e nem átülni egy ilyen topless szobrász széké­hez? M esterem, Bandi - kám, már most ké­rem, hogy bocsásd meg a vétkemet, de hát ezek a toplessek is elmennek majd egyszer szabadságra, és akkor visszatérek hozzád... Allergia ellen Nyíregyháza (KM) — A nyíregyházi szlovák kisebbsé­gi önkormányzat mezőgazda- sági bizottságot hozott létre. A testület elnöke Garai Mihály, tagja Bánszki János, Mészáros Ferenc kisebbségi képviselők, valamint Bartha Mihály és Skolnyik András kültagok. A bizottság eddigi ülésein töb­bek között a szombati piac hétfőre helyezése ellen emelte fel a szavát, a kárpótlással kapcsolatos vitás kérdések­ben kívánja képviselni a kár­pótoltakat, a mezőgazdasági főiskola napkori föld- és in­gatlanszerzéséhez szeretne tá­mogatást adni, hogy az Ilo- na-tanyai tangazdaság helyett ismét legyen gyakorlóterülete az intézménynek. Többször foglalkoztak a parlagföldek sorsával, különö­sen amiatt, hogy sok helyen terem allergiát okozó parlag­fű. Ezért azt tervezik, hogy valamilyen hatósági jogkör­rel rendelkező szervezettel kö­zösen határszemlét tartanak, felszólítják, majd az azt fi­gyelmen kívül hagyókat meg­büntetik, ha nem gondos­kodnak a parlagfű lekaszálá­sáról. Nyári határozat Balogh József / gaza volt szerda reggel a rádióban a minisz­terelnöknek. Kell az a három miniszteri tárca és a miniszterelnök-helyettesi poszt. Igaz, így nemigen si­kerül elérni, hogy a kor­mányhivatalok és miniszté­riumok kiadásai csökkenje­nek, de a tárcák közötti na­gyobb összhangra, a kor­mányhatározatok ellenőrzé­sének végrehajtására—no­ha a szabaddemokraták és sokan mások ezt másként látják —feltétlenül szükség van. Hogy csak a magunk pél­dáját vegyük: hozott a kor­mány egy határozatot júni­us 13-án, amelyben Záhony és térsége gazdasági fej­lesztését elősegítő intézke­désekről határozott. Lénye­ge, hogy vállalkozói alapon kell létrehozni és üzemeltet­ni egy gazdasági övezetet, s ehhez — mivel több tárca területét érinti — egy koor­dinációs bizottságot létre­hozni. Ennek a határideje július 31. lett volna. Ami igaz, igaz, nincs informáci­ónk róla, hogy létrejött-e ez a bizottság, az viszont biz­tos, hogy nem alakult meg 50 milliós alaptőkével az a gazdasági társaság, ame­lyet a Magyar Befektetési és Fejlesztési Banknak a koordinációs bizottsággal együttműködve kellett vol­na létrehozni, így természe­tesen a bejegyzés sem tör­tént meg a megadott határ­időre. Minden bizonnyal fonto­sabb dolga volt a második csomag készítésével a pénz­ügyminiszternek is, mint az, hogy kidolgozza a vállalko­zási övezetben igénybe ve­hető gazdasági kedvezmé­nyek rendszerét, továbbá, hogy javaslatot tegyen a térségi beruházásokat ösz­tönző kedvezmények beve­zetésére. Mert ennek során meg kell vizsgálni a tevé­kenységet kezdő vállalkozá­soknak adható adómentes­séget, a beruházásokat, il­letve exportot ösztönző adókedvezmények növelé­sének lehetőségét. Ennek a határideje is július 15. lett volna. Lehet, hogy a késedelem okát nem a nemakarásban kell keresni, hanem egysze­rűen a nyári szabadságolá­sok terhére írható. Am a kormányhatározatok nyá­ron sem mehetnek szabad­ságra. Vízparti nyomok... Ferter János karikatúrája ...... ':............g Aranyérem a városnak Kováts Dénes-j oha a magyar ifjú- /\/ sági atlétaváloga- 1 y tott egyik tagja sem nyert érmet, azért Nyíregy­házára mégis került egy arany: ezt pedig a város, a szervezők kapták — fogal­mazták meg értékelésükben az Európai Atlétikai Szövet­ség képviselői. A bevezető mondat alapján akár a sportoldalra is kerülhetne e jegyzet, de hogy mégsem így lett, annak egyszerű az oka: az elismerés túllép a sport keretein. Nyíregyháza s a megye legnagyobb szabású ren­dezvényén vagyunk túl, s a közel másfél ezer külföldi vendég (minimum) döntő többsége szép emlékekkel, jóleső érzéssel távozott sző­kébb pátriánkból. Ez pedig nemcsak a szervezők érde­me, de a városé és a me­gyéé is, hiszen az itt élők is igyekeztek mindent megten­ni azért, hogy a szlogen: „Európa itt otthon lesz", valósággá váljon. Amikor ' egyik kollégám erőteljesen kérte a sok ha­sonló versenyt megjárt szakembereket: legalább egy problémát említsenek meg, ne csak dicsérjenek, a válasz az volt: nem volt na­gyobb gond, az apróbb, de gyorsan kijavított kis hibák említésre sem méltóak. Jó volt hallani a nem hi­vatali, hanem valóban szív­ből jövő dicsérő szavakat, azt, hogy a jó néhány napot megyénk székhelyén eltöltő külföldiek otthon érezték magukat Nyíregyházán, érezték az irányukba meg­nyilvánuló kedvesség, sze­retet jeleit. Barátságos a város, kedvesek és vendég- szeretőek a lakói — mond­ták, egyértelműen kifejezés­re juttatva elégedettségü­ket. Nagy esemény volt ez a verseny, s örömteli, hogy jó hírünket viszik a világba vendégeink. Kiváló reklám volt Nyíregyházának, Sza- bolcs-Szatmár-Beregnek és Magyarországnak egya­ránt, tulajdonképpen ittho­ni, de eredményes munkát végző nagykövetei voltunk valamennyien hazánknak. Az itt maradó beruházások mellett nem elhanyagolható jelentőségű ez a tény, mely­nek hatása remélhetőleg a későbbiekben is érződ­ni fog. Mert aki jól érezte magát, az talán még visz- szatér. m. ■ .g .... «y _ _____a M ——-—- ... „ .. J9

Next

/
Oldalképek
Tartalom