Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-24 / 199. szám

1995. augusztus 24., csütörtök HÁTTÉR Kelei-Magyarország 3 Pénzhiány miatt: létszámstop Nem tudjuk igazán eladni magunkat — mondja a polgármester asszony Tatarozzák a katolikus imaházat Nyírlövőn A szerző felvétele Györke László Nyírlövő (KM) — Különös hangulata van Nyírlövőnek, ennek a valamivel több mint hétszáz lelkes településnek. A keskeny utcák, a karnyúj­tásnyira lévő házak szinte családiassá varázsolják a hangulatot. Szokatlan mó­don, hétköznap ellenére, sok a járókelő az utcán. És itt — megtartván a régi, szép ha­gyományt — mindenki min­denkinek köszön. A jövésmenésnek több oka is van. Az egyik, melyről Nagy Károlyné polgármester asz- szonnyal a „terepszemle” so­rán beszélgetünk, hogy a falu keresőképes lakosságának há­romnegyede nem rendelkezik állandó munkahellyel. A másik ok, pedig, hogy a falu központjában egy zöld­ség-gyümölcs átvevő telep van. Ki autóval, ki targoncával hozza a portékáját. Tatarozás A falu Kisvárda felé eső ré­szén belvízelvezető csatorna készül. Egy viszonylag hosszú szakaszon már „működik” is a betonlapokkal kiépített árok. — Kedvező fizetési feltéte­lekben sikerült megállapodni a kivitelezővel — fűzi a lát­ványhoz Nagy Károlyné. Nem messze a református templomtól egy meglehetősen rossz állagú épület körül töb­ben is szorgoskodnak. A régi vakolatot már leverték, most folyik az állványozás. A több- funkciós épület — katolikus imaház, iskola — helyreállítá­sát közhasznú munkások vég­zik. — Az új jogszabály szerint lehetőség van rá, hogy több közhasznú dolgozót foglal­koztassunk ideiglenes jelleg­gel — magyarázza a polgár- mester. — így csak az anyagot kell megvásárolnunk. Persze, ez sem olcsó mulat­ság a mai építőanyagárak mel­lett. Egyébként hasonló mó­don végezték el az egyik isko­laépület tatarozását is. Ä polgármesteri hivatal mindkét oldalán új, illetve új­szerűnek tekinthető épület. Az egyikben (1991-ben épült) az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat kapott helyet. Heti két alkalommal fogadja a bete­geket az orvos. Emellett — s ez igen fontos főként az idősek számára — kis házi (kézi) pa­tika is van, amit az orvos felír, azt többnyire oda is tudja adni a betegnek. Az már más kérdés, hogy az épület kapacitását nem tudják kihasználni. Kicsit túlmérete­zett... Szalmonella A hivatali épület másik olda­lán a posta újult meg. Ebben az épületben kapott helyet egy ifjúsági klub is.-— Láthatja, ha szerény ke­retek között is, de fejlődik ez a kicsiny falu — folytatjuk a be­szélgetést. — Igaz, annyi pén­zünk nincs, hogy gázfűtésre álljunk át az intézményekben, de a lehetőséget megteremtet­tük. Csak hát, úgy tűnik, nem tudjuk igazán eladni magunkat a sajtónak. Látván, hogy nem értem nyomban az összefüggést, megmagyarázza: — Tavaly például a szalmo­nellafertőzésről voltunk „híre­sek” — idézőjelben. Ennek következménye, vagy inkább eredménye: egy új 200 adagos korszerű konyha, mely még az elmúlt évben nyílt meg. Nyolcvan forintért bárki két­fogásos ebédet kaphat itt. Nincs olyan kár, amelyből haszon ne lenne — jut eszem­be a közmondás. Kicsi a folt De vajon egy ilyen kicsiny fa­lu önkormányzata miként bol­dogul manapság, amikor egyre kevesebb a pénz? — A költségvetésünk for­ráshiányos, azaz mintegy 4 millió 200 ezer forinttal rövi- debb. Pályáztunk kiegészítő támogatásra. De mint minden pályázó önkormányzat, mi sem kaptuk meg a teljes össze­get. A 2 millió 400 ezer forint, amelyet hat egyenlő részlet­ben folyósítanak — ennek első részlete érkezett meg eddig — sokat segít ugyan, de nem old­ja meg teljesen gondjainkat. Kénytelenek vagyunk tehát a különbözetet valamiképpen kigazdálkodni. Mivel több bevételhez adó formájában aligha juthatnak, hisz nagy a munkanélküliség, nagyvállalkozás nincs a falu­ban, értékesíteni nincs mit, marad az egyetlen, nem éppen népszerű módszer: a kiadások csökkentése. Ennek pedig az érintettek megélhetését érintő módja: a létszámleépítés az önkormányzati intézmények­nél. — Mi nem küldünk el senkit — mondja Nagy Károlyné. — Viszont létszámstop van ér­vényben. Vagyis annak helyébe, aki elmegy — nem vesznek fel mást. Nem újítanak meg szer­ződést. a nyugdíjba vonulókat nem pótolják. A rendkívül szűkös anyagi lehetőségek ellenére az önkor­mányzat úgy döntött, hogy a kereteken belül maximálisan — teljes tankönyvcsomaggal — támogatja az iskolába indu­ló gyerekeket, a továbbtanuló­kat (alig akad Nyírlövőn, aki az általános után ne folytatná) pedig 2500 forinttal. y j asárnap, kora dél- 1 / után, a tévénk be- V mondta az unalmast. Pontosabban, talán a köz­ponti antenna. így aztán se kép, se hang, se semmi. Csak a négerek harca az alagút- ban. Ott állt az egész család megfürödve. Én, az asszony, a gyerekek és az anyósom. Mindannyian kényelmesen elhelyezkedve a fotelekben, ki-ki kedvenc helyén. A nap­pali szoba olyan nálunk, mint a moziban. Minden ülőalkal­masság a képernyő felé néz, villany leó, és mindenki fel­készült arra, hogy jól érezze magát az éjféli himnuszig. So­kan bírálják a tévé műsoro­kat, de mi jól elvagyunk vele. Az anyósom kötni szokott a filmek alatt, a lányom nassol, a fiú a kutyát birizgálja. A ne­jem sötétben is képes a kör­mét ápolgatni, zöldbabot pu­colni, én pedig időnként hu­nyok egyet, ezért a félig fek­vő pózban érzem a legjobban magamat. Es akkor bedöglik ez a ro­hadt tévé. És itt állunk va­sárnap délután, este, szeret­nénk szórakozni és tessék. Tévé nélkül még aludni sem tudok rendesen. Először dührohamot kap­tam, aztán kapcsolgatással próbáltam megjavítani a ké­szüléket, hiába. Átmentem a szomszédba, hogy me gkér­Tévétlenül dezzem náluk is rossz-e, de nem voltak otthon. Hátha csak az antenna miatt van valami adáshiba. Felhívtam a központot, üzenetrögzítő fogad, persze vasárnap sen­ki se dolgozik. A kör bezá­rult. — Fiacskám, készen vagy már a leckéddel, kezdemé­nyeztem társalgást a gyerek­kel. — De apa, vakáció van — utasította el próbálkozásai­mat. — És te Bernadett hány ki­ló vagy már? Nem kellene neked aerobicra járnod? — Te is ezzel jössz? — húzza fel az orrát lányunk és sértődötten kivonul a kony­hába, maga elé veszi a ma­radék dinnyét. És fiacskám, te emlékszel arra a kirándulásra, amikor lerobbant a kocsink Tokaj­nál, idézi fel nejem a régi szép időket, amikor még ki­rándulni jártunk. — Hát persze, hogy em­lékszem, de akkor még talál­tunk egy szerelőt. — Szegény megboldogult Gézám úgy ment el, hogy most már sohase tudja meg mi lett Samantával. — szólt hozzá a témához anyuka is. —És vajon mi lett a Ková­csékkal — tudod, akit meg­csalt a férje —, próbáltam felidézni ügyetlenül a tíz év­vel ezelőtt nagy port felvert történetet. — Hát mi lenne, az ami velem. Ma is együtt élnek. —Na, helyben vagyunk, te ma is ott folytatod, ahol ab­bahagytad. Én már nem is emlékszem arra a kis csajra. —Apa, én nem akarok kő­műves lenni — nyögte be a gyerek is, kihasználva a pil­lanatnyi feszültséget. — És ezt pont most mon­dod, amikor elintéztem, hogy felfogadjon tanulónak a Fa­la si mester? Ekkorra visszajött Berna­dett is a konyhából és beje­lentette, hogy ő már régeb­ben kimaradt a zeneiskolá­ból, mert utálja a hegedű­lést. / — Es leszakadt a polc szekrényemben, megcsinál­hatnád — tett még rá egy la­páttal. A rohadt szomszéd meg bömböltetni kezdte a tv-jét, már a híradó ment. Ezek sze­rint mégsem az antenna a hibás — állapítottam meg fellélegezve, úgyhogy sürgő­sen hívni kell egy szerelőt, mert ha mindenki szájmenést kap, akkor én elmegyek a háztól... Mindennek ez az ócska té­vé az oka. Agrárshow Budapest (MTI) — Agri- Univ ’95 elnevezéssel há­romnapos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást, va­lamint vásárt rendeznek, szeptember 1-3. között Gö­döllőn az Agrártudományi Egyetemen. Ezt az egyetem képviselői je­lentették be szerdán Budapes­ten a Földművelésügyi Mi­nisztériumban tartott sajtótájé­koztatójukon. A rendezvény a jövő évi OMÉK főpróbája. A jubileumi országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást ugyanis 1996-ban Gödöllőn rendezik meg. Az idén 15 ezer négyzetmé­ter fedett és 20 ezer négyzet- méter szabad területen tekint­hetik meg az érdeklődők az átalakuló magyar mezőgazda­ság helyzetét és eredményeit bemutató kiállítást. A progra­mokat szakmai tanácskozások egészítik ki, amelyek közül a legjelentősebb a magyar me­zőgazdaság jelenével és jövő­jével foglalkozik. Ezen jelen lesznek az agrár­ágazat vezető képviselői. A ki­állítás költségei elérik a 10 millió forintot. Kocsis Károly, az egyetem rektora az MTI-nek elmondta: a jövő évi OMÉK előkészüle­tei jól haladnak, a kiállítás költségvetése várhatóan fél- milliárd forint körül mozog majd. ............... Ililllilll > 1 iM Tömök es Jerryk Szőke Judit A macskák állítólag hatféle kód segítsé­gével tartanak kap­csolatot. így hívnak, jelzik az evés idejét, késztetnek gyors menekülésre, kedveskedve szólítanak sziesztára, alvás­ra, s ugyancsak egy speciá­lis jelrendszerrel figyelmez­tetnek: most tettesd sürgő­sen halottnak magad. Bár nem szeretem ezt az állatfajt, mégis tudomásul veszem, hogy tele vagyunk macskák­kal. Meg egerekkel. Az egerek, akiket hol munkaerőnek, hol adóa­lanynak titulálnak, hol meg állampolgárságukra apel­lálnak, nem szeretik a ba- bonázóan szemcsillogós kuruzslókat—bármi van is, csak be ne dőljenek nekik! Az egerek úgy vágynak már egy jó kis unalomra, úgy belefáradtak már a zseb- kendőnyi területen csele­zésbe! A jóllakott macska gerjeszti az inflációt, s min­dig újabb és újabb bosszan­tásokat eszel ki, miközben ő maga csak a látszatát kelti annak, hogy mily szerény. Mintha az lenne az egyetlen célja, hogy megfossza az egereket életük erőfeszíté­seinek minden eredményé­től, pedig nyilván nem így van. A macskáknak könnyű, több életük is van, a jelen­leg kergetőzők előző létük­ből hozták a töredékükre sorvasztott nyugdíjakat, még akkor szórták el a tb- milliárdokat, így aztán, mi­vel az egereknek meg csak ez az egy rövid életük van, amire persze, muszáj vi­gyázni, sokba kerül ám a túlélés. A macska sopánkodik, hogy szegény. De a gazda­godást miért csak a kis szürkéktől reméli?! Első hallásra lehet, hogy megle­pő, de szerintem nem az egerek tartoznak a macská­nak, hanem a macska az egereknek... Tudom, csak egy folyton egérutakat ke­reső álma, hogy egyszer a macska, azaz az állam, a központi pénzügyi zseni, tartozásai kiegyenlítésére kényszerül. Macska-egér háború fo­lyik, s addig nem is lesz vé­ge, amíg a cicus annyira le nem fogy, hogy a csont so­vány egerek után ő is bele nem esik az egérlukba. De ilyen — mondjam azt, hogy szerencsére? — csak a Tom és Jerry-ben történhet meg. Szöveg nélkül Ferter János rajza H kCV] $7TTTT& 1 t i ■UykgbM Rosszallás Kovács Éva Y y orn Gyula minisz- i—i terelnök rosszallá- JL JL sát fejezte ki ami­att, hogy kormányának két tagja—a pénzügy- és a bel­ügyminiszter a nyilvánosság elé vitte gondjait, az önkor­mányzatoknak juttatott pén­zek összegéről és odaítélés­nek módjairól mindnyájunk, a köznép füle hallatára vi­tatkozott. Ráadásul Kuncze Gábor vétót helyezett kilá­tásba arra az esetre, ha sa­ját elképzeléseivel szemben mégis a Bokros-tervezet győzne... Azóta megszületett a dön­tés, s a döntésben részt ve­vők viselkedését minősítette a kormányfő, s mint látszik, cseppet sem pozitív módon. Ami történt, nem az első eset. Nehéz lenne felsorol­ni, hány alkalommal, hány konkrét ügyben beszéltek és beszélnek el egymás mel­lett, vagy éppen egymás el­len azok, akiknek nagyon is egy nyelven kellene szólni­uk. A közmondást, mely sze­rint aki á-t mond, mondjon b-t is, nálunk lassan módo­sítani lehet, így: ha az egyik á-t mond, a másik nem mondhat mást, csak b-t... Félreértés ne essék, egy­általán nem várom azt, hogy ne legyenek viták. Le­gyenek bizony, méghozzá akármilyen viharosak, akármilyen parázslóak is, ütközzenek az érvek és el­lenérvek, mondhassa el a magáét mindenki, próbálja védeni, tényekkel, adatok­kal alátámasztani a saját, vélt vagy valós igazát. A döntésig legyen csak vita, sőt, akár veszekedés is, de ha minden szempontot fi­gyelembe véve a döntés egyszer megszületett, akkor mutassanak egységet az il­letékesek. A két miniszter nyilvános vitája amúgy sem használt sokat az ügynek. Pozitívu­ma annyi — igaz, ez nem kevés—, hogy megismer­hettük álláspontjukat, lát­hattuk, hallhattuk szemé­lyes véleményüket. Vita lehet, dönteni kell. A döntés azonban nem két ember, nem két minisztéri­um ügye, következményét ugyanakkor az egész ország nyögi vagy élvezi. I Kulcsár Attila tárca ia ______________________-____________-

Next

/
Oldalképek
Tartalom