Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-23 / 198. szám
1995. augusztus 23., szerda KM-POSTA Kelet-Magyarorszag 7 Fórum olvasóink leveleiből A kocsordi hídon javítják az útszegélyt Dupla fürdés A sóstói strandról cikk jelent meg augusztus 11-én az Önök újságjában. Aznap a fürdő főnöke elrendelte a fehér köpenyes asszonyoknak, hogy csak újabb belépőjeggyel engedjék be azt a vendéget, aki a kapun kimegy a bejáratnál lévő kistermelőkhöz gyümölcsöt vásárolni. Ötperces kintlétért nekem mint nyugdíjasnak újabb 80 forintot kellett fizetni, nem nyugdíjasoknak pedig 110- 120 forintot. Nem olcsó a jegy, szerintem és sok idős társam szerint, szigorú a főnök intézkedése. Nem rontjuk az üzletét, ha pár percre kimegyünk. K. G. Nyíregyháza Egyeseknek lehet?! Borbánya egyik régi utcájában a Pipacs utca 3. és 19. szám előtt vannak közkutak, ebből locsolnak a környék lakói, de van egy-két család, amelyik az autóját is itt mossa! Szóval, szerintem van, aki egy nap 100-150 liter vizet elmos a kocsijára, vagy kilocsol a kertjére. Felháborító, hogy egyesek így használják ki a többséget! Ez olyan, mintha lopnák a vizet. A Béke utcán is gyakran járok, mert itt van a temető, ott is a 8-10. szám előtti kútra még slagot is felszereltek. Már jeleztem ezt a polgármesteri hivatalban, de nem történt semmi! Amikor arról beszél a város vezetése, hogy nincs pénz, ezt a magatartást elnézik, és meddig még?! Név és cím a szerkesztőségben Meddig tűrjünk? Egy hónapig egy nyíregyházi vállalkozó büféjében dolgoztam. Amikor az egyezségre került sor, akkor úgy nyilatkozott, hogy elkezdhetem a munkát, ha tetszik maradok, ha nem, akkor befejezem és elmehetek. Először csak arról volt szó, hogy déltől reggel 8 óráig kell dolgoznom, de mivel csak ketten voltunk, fel akart venni még egy dolgozót a főnök. Ha ezt megteszi, így vált volna éjjel-nappalossá a helyiség. Attól függetlenül, hogy megállapodtunk a munkaidőben, reggel nyolc órától este nyolc óráig dolgoztatott. Este nyolc órakor jött egy másik lány, de ő csak átvette az árut, reggel pedig zárt. A főnök az alkalmazásomról, valamint a bejelentési kötelezettségéről úgy nyilatkozott, hogy nincs tízezer forintja, hogy fizesse utánam a tb-t. Amikor dolgoztam, akkor többször molesztált, megjegyzésekkel, valamint eléggé rámenősen. Néha a vendégek előtt is, amit nem voltam hajlandó egy idő után eltűrni. Valószínűleg ebből kifolyólag volt utána egy időszak, amikor csak hiányom volt a kasszában. Érdekes módon csak akkor volt hiányom, amikor este nyolcig dolgoztam. Ha többletem volt — mivel nem én kezdtem reggel —, az mindig eltűnt. Az írásbeli megállapodás hiánya miatt nem tudtam pontosan, menynyit fog fizetni. Amikor kezdtem dolgozni, 1080 forintot kaptam déltől estig. Szerintem ez nem megfelelő bér, de mivel írás nem készült róla, nem is nagyon reklamálhattam. Egyik alkalommal néhány fiatalember megrongálta a kerítést. Amiért is a főnök nekem állt, hogy miért nincs takarítva, valamint a kert is rendbeszedve, és a megrongált kerítést is ki akarta fizettetni velem. Amivel végül is betelt a pohár, az volt, hogy a helyiségből kitiltotta a baráti körömet, pedig azok semmi rendbontást nem csináltak. Szerintem mindez direkt arra irányult, mert nem hagytam magam sértegetni. Szeretném, ha panaszom megjelenne, ha már én így megjártam, legalább mások okuljanak belőle. Név és cím a szerkesztőségben Örökéletű vagy elbontható Úgy gondoljuk, hogy egy közérdekű ügyben fordulunk Önökhöz, mert sokakat érint a következő kérdésünk. Városunkban még mai napig is látni úgynevezett sátorgarázsokat, mintha tél idején lennénk, és sok parkolóban rendszám nélküli (forgalomból kivont) gépkocsikat. Ezek tudomásunk szerint nem foglalhatják el a helyet a közterületen lévő parkolóban a többi kocsi elől, mégis egyre többen állnak így, szinte „örökre” leparkolva! Kérjük, hogy tolmácsolják ezt a kérést az illetékesekhez, ők pedig lapjuk hasábjain válaszoljanak a feltett kérdésre. Földvári András Nyíregyháza, Ungvár sétány Jóval többet kell havonta fizetni Egy jogállamban csak az egyik félnek vannak jogai?! • Emelés önhatalmúlag Nyíregyháza (KM - Sz. J.) — Az Országgyűlés döntésének megfelelően az OTP megemelte a kedvezményes lakáshitel-kamatokat. Megyénkben ez a lépés több mint húszezer számlatulajdonost érintett. Nevükben is megfogalmazta negatív benyomásait Nyitrai József, Az Állampolgári Jogvédő Liga nyíregyházi szervezetének exelnöke. Ők voltak azok, akik az előző kamatemelési akció során nagyszabású aláírásgyűjtést szerveztek. — Az Országgyűlés az 1995. évi pótköltségvetési törvény részeként, 1995. július 22-i hatállyal az évi 12 százalékos kamatozású lakáscélú kölcsönök kamatmértékét évi 25 százalékra módosította. Véleményem szerint az Országgyűlésnek nincsen semmilyen jogalapja ahhoz, hogy a kamatokat akár 1 százalékkal is 15 százalék fölé emelje! — mondta Nyitrai József. — Mert 1991-ben az OTP által kiküldött tájékoztatóban, sem pedig a nyilatkozatban nem szerepelt, hogy a 15 százalékos kamat változó kamat. Nem volt feltüntetve Nem véletlen, hogy az adósok nagy része, 2/3-a, ezt a változatot választotta, vagy csak egyszerűen besorolták, amennyiben nem válaszolt az OTP értesítésére. Jelenleg ez 1995-ben 300 ezer családot érint. A fennmaradó 1/3 az, aki a tőketartozása felét elengedtette és vállalta a változó 32 százalékos kamatot. Megjegyezni kívánom azt, hogy a havi törlesztőrészlet szempontjából teljesen mellékes, hogy az adósok melyik variációt választották, hiszen az mind a két esetben minimális eltéréssel majdnem ugyanannyi. Bár 1991-ben a Magyar Közlönyben megjelent a törvényalkotó indokolásában, hogy amennyiben a kamatszint 3-4 százalékot emelkedik vagy csökken, az adósoknak felszámítandó kamatmértékét az Országgyűlésnek ismételten változtatnia kell. Ismételten növelték Ez viszont az OTP által kiküldött értesítéseken egyáltalán nem volt feltüntetve. így sem a parlamentnek, sem pedig az OTP-nek nincs joga számonkénti az adósoktól azt, hogy miért nem olvasták el a Magyar Közlönyt, mert ez akkor sem volt kötelező, tehát ebből a szempontból lényegtelen. Egyértelműen (akár perdöntőnek) az OTP által kiküldött nyilatkozatot kell tekinteni. Biztos vagyok abban, hogy ha a 15 százalékos variációnál szerepel a változó kamat, akkor mindenki elengedteti a tőketartozása felét, vállalva a piaci 32 százalékos változó kamatot. Elképzelhetetlennek tartom azt, hogy egy jogállamban az egyik szerződő félnek csak korlátlan jogai, míg a másiknak csak előre beláthatatlan kötelezettségei vannak, t Ugyanakkor azt sem, hogy a mindenkori hatalom adós-rabszolgának tekintse a polgárait, akiket, ha pénzre van szüksége, akkor csak egyszerűen megadóztat kamatemelés formájában 2 milliárd Ft-ért, ami a közel 200 milliárdos költség- vetési hiány szempontjából is teljesen elenyésző. Ezzel szemben 300 ezer családot hoznak kilátástalan helyzetbe, hiszen a törlesztő részletük a duplájára emelkedik. Figyelembe kell venni azt, hogy az adósoknak, mivel nagyrészt 35 évre vették fel a kölcsönüket, jelenleg a futamidőből még 20-28 év van hátra. Már az 1991-es emelés is esetenként jóval több mint 1 millió Ft-tal növelte meg a tartozásukat, a jelenlegi emelés ismételten újabb 1 millióval terheli meg az adósokat. Az Országgyűlés 1993. január 1- től a lakáscélú kölcsönök 15 százalékos kamatát 12 százalékra csökkentette „a pénzintézetek által alkalmazott kamatok változásaihoz igazodóan.” Bár ezt megelőzően a pénzintézetek is saját hatáskörükben a változó kamatozású lakáscélú hitelek kamatait érdekes módon nem 3, hanem 4 százalékkal, 32 százalékról 28 százalékra módosították?! A pénzintézetek 1995. július 1-jétől ismételten 32 százalékra növelték a lakáscélú hitelek kamatait. Az Országgyűlésnek ezt követően saját hatáskörében 12 százalékról 15 százalékra kellett volna emelnie, figyelembe véve a kamatszint- emelkedést és az eredeti 1991- es kamatot. Ehelyett, teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a korábbi törvényalkotó által előírt arányos kamatmértékemelést, önhatalmúlag 25 százalékra növelte a kamatokat. Ezáltal anyagi diszkriminációt hajtott végre, szembefordítva a társadalom nagy részét, 450 ezer családot, mert pl. az előzőleg két egyforma összeggel tartozó adós esetében az, aki elengedtette a tőketartozásának a felét, annak a havi részlete a plusz 4 százalékos emelés következtében kb. 1000 Ft-tal, ahol viszont nem történt elengedés, a plusz 13 százalékos emelés folytán kb. 4000 Ft-tal emelkedik?! A Független Kisgazdapárt az Alkotmánybírósághoz fordul a lakáscélú kölcsönök kamatainak 25 százalékára való megemelése miatt. — Szeretném a figyelmükbe ajánlani azt, — folytatta Nyitrai József — hogy az 1990. december végén meghozott alaptörvény mára már több szempontból is alkotmányellenes. Jelenleg közel 50 ezer azoknak a családoknak a száma, amelyek nem tudják fizetni a megemelt törlesztő részüket, így a lakásuk, a házuk, a tulajdonuk is veszélybe került. Ugyanis az OTP a nem fizető adósok ellen végrehajtási eljárást kezdeményezhet, amelynek végén a lakásuk, a házuk elárverezésére is sor kerülhet. Aki viszont a tulajdonát, a lakását vagy a házát fogja elveszíteni, az olyan, mintha a hazáját veszítené el! Jog a tulajdonhoz A Magyar Köztársaság Alkotmányában szerepel a tulajdonhoz való jog. Ha egy országban nincs jogbiztonság, akkor nincs jogállam sem, ha nincs jogállam, akkor demokrácia sincs, ha nincs demokrácia, akkor mi van...? A jelenlegi Alkotmány deklarálja, hogy a „Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam”. Amelynek — véleményem szerint — alapvető kritériuma a jogbiztonság! — fejezte be Nyitrai József. Szerkesztői üzenetek A közalkalmazotti... ...törvény szabályai szerint eltérő módon kell számítani a közalkalmazotti jogviszonyt, a jubileumi jutalom, a végkielégítés, a felmondási idő, a 13. havi illetmény és a fizetési fokozat kiszámítása tekintetében. A jubileumi jutalom kiszámításánál az önállóan gazdálkodó vállalatnál szerzett munkaviszonyt figyelmen kívül kell hagyni — tájékoztatjuk vásárosnaményi levélírónkat. Az 1994. évi... ...VI. törvénnyel módosított 1993. tv. 34/A (2) bekezdése alapján: „együttműködést nem vállaló munkanélküli az a személy is, aki a szakképzettségének, illetve az iskolai végzettségének megfelelő, vagy eggyel alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkahelyet, közhasznú munkát nem fogadja el, feltéve, hogy a felajánlott munkahely, közhasznú munka Fit. 25. § (2) bekezdés (b) és (d) pontjában foglaltaknak megfelel, és a várható kereset eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét — tájékoztatjuk V. Mihályné olvasónkat. Jövedelempótló... ...támogatással kapcsolatos kérdésére csak akkor tud a polgármesteri hivatal megfelelő választ adni, ha közli az adatait — üzenjük B. Istvánnénak Nyíregyházára. Kérjük... ...szíveskedjen megírni, hol, melyik településen „osztogatja a barátainak, ismerőseinek az újságkihordó a lapot” — üzenjük a „Potyaolvasók” jeligére. A munkatörvény módosításáról III. Nagy Mihály A szabadság kiadása Szabadság jár továbbra is minden olyan időre, amikor a munkavállaló munkavégzés nélkül átlagkeresetben, vagy távolléti díjban részesül. Az éves szabadságot továbbra is a tárgyévben kell kiadni. Változás, hogy munka- torlódás esetén a tárgyévet követő március 31-ig is ki lehet adni az elmaradt évi rendes szabadságot. Ha azonban a szabadság igény- bevételében a munkavállaló akadályoztatva van (például gyermekgondozási szabadság miatt), a szabadságot az akadályoztatás megszűnését követő 30 napon belül ki kell adni. Megjegyezzük, hogy a három év elévülési idő is az akadályoztatás megszűnését követő nappal kezdődik. Az alapszabadság egy negyedével továbbra is a munkavállaló rendelkezik, annak igénybevételét legalább tíz nappal korábban kell bejelenteni. A tíz nap betegszabadság rendszerét a törvény módosította, de az Alkotmánybíróság azt hatályon kívül helyezte. Ennek megfelelően a tárgyévben az első beteg- állomány tíz napjára a táppénzt a munkáltató fizeti. A táppénz számítási alapja az előző négy naptári negyedév átlagkeresete. Mértéke: az átlagkereset 75 százaléka. A tíz nap betegszabadság első három napjáról nem köteles a munkavállaló orvosi igazolást adni. Ez azonban egy éven belül csak egy esetben vehető igénybe és három részletben nem. Az igazolás mellőzése mellett azonban a munkáltató előzetes tájékoztatása továbbra is kötelező. Felmondási tilalom Folyó év szeptember 1-jétől rendes felmondással nem szüntethető meg a munka- viszony — többek között a terhesség ideje alatt és a szülést követő három hónapon belül. Ez az idő korábban hat hónap volt. Nem szüntethető meg továbbá a szülési szabadság (168 nap) ideje alatt. Ez a rendelkezés a korábbi jogszabályból kimaradt. Továbbra is felmondási tilalom áll fenn a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt, és az azt követő 30 napon belül. Természetesen a tilalom nem vonatkozik — bár igen ritkán fordul elő — a nyugdíj korhatárt elérő munkavállalókra és a rendkívüli felmondásra. Nem vonatkozik a tilalom azokra az esetekre sem, amikor a munkaviszony megszűnik, például: a határozott időre szóló munka- szerződés ideje lejár, a munkáltató jogutód nélkül megszűnik. Ilyenkor a felmondás fel sem merülhet, mert a munkaviszony automatikusan megszűnik. Szépen felújítva fogadja a vendégeket Nyíregyházán a Benczúr téri Szabadtéri Színpad Harasztosi Pál felvételei
