Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-23 / 198. szám
1995. augusztus 23., szerda HÁTTÉR Olajgyárra pályáztak Porcsalmán Inkubátorház Mátészalkán — Zimmer frei Szatmárban • Lesz adótanácsadás is Az alapanyag, a napraforgó előállítása sok embernek ad munkát és megélhetést Balázs Attila felvétele Nábrádi Lajos Mátészalka (KM) — Szenzációsnak számít a hír: szeptemberben olajgyár létrehozását kezdik el Porcsalmán. A próbaüzemelést ez év legvégén, vagy a jövő év elején kezdik. A szatmár-beregi térségben 1966-tól már nagy területen termelhetik az alapanyagot, a napraforgót. A térségfejlesztéshez tartozik, hogy Mátészalkán a vállalkozóknak. az iparosoknak inkubátorházat alakítanak ki. Támogatást kapnak a falusi turizmus kiépítéséhez. Minderről Szűcs László, a Szatmári Térségfejlesztési Szövetség titkára tájékoztatta lapunkat. Jön a pénz A szövetséget a megyei önkormányzat. 30 szatmár-beregi település önkormányzata és a Primom Alapítvány hozta létre. Az olajgyár kialakításához a szövetség a PHARE-prog- ram keretében pályázat útján 25,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, illetve kap szeptember elején. A pénz átutalása késik, az eredeti program szerint már tavasszal el kellett volna kezdeni a gyár kialakítását. A lényeg az, hogy már biztos a bő 25 millió forint, ezt az összeget szakmai befektetők megtoldják 30 millió forinttal, a gyár kialakítása, a korszerű gépek beszerzése ugyanis 55 millió forintba kerül. Nem új gyárépületet kell elképzelni. A volt Porcsalmai Vegyesipari Szövetkezet területén alakítják ki az üzemet. Ez a terület az épületeivel, a kommunális ellátottságával nagyszerűen alkalmas erre a célra. Az „olajprogramba" a helyi önkormányzat ezzel a teleppel „száll be”, szaknyelven szólva az önkormányzat apportként viszi be a vállalkozásba a telepet. Az épületek átalakítása, a gépek beszerelésének előkészítése szeptemberben, vagyis a közeljövőben kezdődik. Az illetékesek az ősz folyamán a környéken annyi napraforgót vásárolnak fel, amennyi a próbaüzemeléshez, illetve az induláshoz szükséges. Ez év végén aztán a szövetség, illetve a társulás 150 — 200 környékbeli termelővel köt szerződést 19%-ra vonatkozóan. A szerződésben foglaltak teljesítésével biztosítják majd az alapanyagot a gyár működéséhez. Szükség van a szerződéses biztonságra azért is, mert nagy étvágyú lesz a gyár, évente négyezer tonna napraforgó feldolgozására lesz képes. Olajból üzemanyag Köztudott, hogy ezen a vidéken — főleg kedvező időjárás esetén — jó minőségű napraforgó terem. így várhatóan finom étkezési étolaj készül majd Porcsalmán. Első sorban a hazai piacra termelnek a szatmári üzemben, de a piackutatások, a piaci információk szerint külföldön is lesz igény a szatmári olajra. Biztató hír, hogy Oroszország szinte korlátlan mennyiségben átveszi a porcsalmaiak étkezési olaját és az ellenszolgáltatásra, a fizetésre garancia lesz. Az üzemben a korszerű gépek miatt „csak” 18 embert — főleg munkanélkülieket — foglalkoztatnak majd, de az alapanyag termelése akár kétszáz családnak is jövedelemforrást jelenthet. Az olajprogram első szakasza 1966. június 31 -én ér véget. Később a második programban újabb szakembereket és befektetőket keresnek és egy másik termék előállítását kezdik el. Nevezetesen a sajtolt étolajból biohajtóanyagot, vagyis üzemanyagot állítanak elő. A porcsalmai gyárnak tehát országos jelentősége lesz. Szűcs László azt is elmondta. hogy a szövetség a Primommal közösen nagyban hozzá kíván járulni a vállalkozások élénkítéséhez. Mátészalkán a volt költségvetési üzem helyén inkubátorházat akarnak létrehozni 1966-ban. A kialakításnál, illetve a beüzemelésnél figyelembe veszik a volt szovjet laktanya helyén létrehozott nyíregyházi inkubátrorházban szerzett tapasztalatokat. A mátészalkai inkubátorház avatása a támogatásoktól, az 1996. évi anyagi erőforrásokigénynek eleget téve Mátészalka központjában egy átalakított épületben létrehozzák a vállalkozók házát. E ház kialakításához és működéséhez a Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány várhatóan nagyban hozzájárul. Sok mindent intéznek majd a házban a vállalkozók érdekében. Lesz itt adótanácsadás, üzleti információ adás, közjegyző és gazdasági jogász is a vállalkozók rendelkezésére áll majd. Francia modell A Szatmári Térségfejlesztési Szövetség egyik szakembere nemrég Franciaországban tanulmányozta a falusi turizmust. A francia tapasztalatokat is figyelembe véve 1966- ban a térségben több családi házat, illetve portát bekapcsolnak a falusi turizmusba. A feltételek, illetve az összkomfort kialakításához a családok a szövetségen keresztül pénzt kapnak az Idegenforgalmi Alapból. A Zimmer frei feliratú táblákkal is ellátható házakat, portákat természetesen a tulajdonos családok működtetik majd, de a szervezés és a betanítás a szövetség szép és sokrétű feladatai közé tartozik. Termelés Budapest (MTI) — Júniusban az ipari termelés tíz százalékkal alacsonyabb volt a kiugróan magas májusinál. Az előző év azonos időszakához viszonyítva azonban a júniusi termelés három százalékkal bővült. 1995 első hat hónapjában a termelés 8,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet — olvasható a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A bányászat júniusi termelése több mint 12 százalékkal elmaradt a tavaly júniusitól, a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátásé viszont 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A papír és papírtermékek gyártása 27 százalékos bővülést mutat, a gépipar termelése pedig 24 százalékkal magasabb az előző évinél. A kohászatban és fémfeldolgozásban 6 százalékkal termeltek többet, a vegyipar termelése 9 százalékkal csökkent, a textíliák és ruházati termékek gyártása 5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az ipar értékesítése júniusban 2,7 százalékkal magasabb volt az előző évinél, ezen belül a belföldi értékesítés 2,8 százalékkal csökkent, az export értékesítés 17.4 százalékkal nőtt. Az exportértékesítés aránya az összes értékesítésen belül 31 százalék volt. Galambos Béla j zen a héten a GATE J-y Mezőgazdasági Fő- JL _J iskolai Kara ad otthont Nyíregyházán a tizedik Agrár-Közművelődési Tábor résztvevőinek. Az eddig kétévenként kilenc alkalommal a hazai agrárfelsőoktatási intézmények valamelyikében megrendezett, s most nálunk jubiláló tábor finanszírozása — a fenti intézményeknek a földművelésügyitől a kulturális tárcához való kerülése kapcsán is — a korábbiaknál nehezebb feladatot rótt a szervezőkre: az Agrárfelsőoktatási Intézmények Közművelődési Bizottságára, a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási és Kutatási Főosztályára, valamint a házigazda egyetemre, illene főiskolai karára. A szervezésbeli nehézségek, s azok leküzdése is mintegy igazolták a kedden kezdődött, s péntekig tartó tábor témaválasztásának aktualitását. A rendezők ugyanis azt tűzték célul, hogy a táborlakó hivatásos szakemberek valamint az egyetemi, főiskolai hallgaBalogh József ■j—t zúttal nem a bank- í-f konszolidációról lesz 1—J szó, arról épp eleget írtunk már, s reméljük nem fordul elő többet, s nem kell foglalkozni vele. Most egy magyarul beszélő, de lehet hogy svájci úriember kedvéért kénytelen rá visszatérni az újságíró, aki hétfő este a televízióban a debreceni Metró áruház bezárásának körülményeiről beszélt. A hír gondolom ismerős: a Vám- és Pénzügyőrség bezáratta a Debrecenben most megnyílt Metró Aruházat, mert a jövedéki törvénnyel kapcsolatos visszaéléseket tapasztalt. Szabályosan nem szolgálhattak volna ki vásárlókat, csak kereskedőket, hogy senki ne bújhasson ki az adófizetés alól, itt azonban erre nem is gondoltak. A bezárás tíz napra szól, amolyan figyelmeztetés féle, hogy döntsék el az áruház gazdái, mit akarnak, s ha komolyan veszik a rájuk vonatkozó jogszabályokat, akkor a tíz napi „piheni)" után szabad a vásárlókhoz az út. A Metró gazdái azonban tok ismerjek meg, sajátítsak el a kulturális menedzsment mozgásterét, hatásrendszerét és napjainkban alkalmazható korszerű módszereit. Ez, a közművelődés megnehezült jelenlegi viszonyai közepette, olyan program, amely egybeesik valamennyi agrárfelsőoktatási intézmény igényével. A jövendő mezőgazdasági mérnökeinek értelmiségivé válása fontos az országnak, s különösen fontos a magyar vidéknek. A keményedéi gazdasági feltételek közepette egyre nagyobb kihívások előtt álló, mind nehezebb feladatokkal megbirkózni kénytelen agrárágazatnak ahhoz, hogy a nem túl távoli jövőben tőle (is) elvárt „csuda dolgokat” képes legyen megalkotni, a jelenleginél műveltebb főkre, szélesebb látókörű, igazi agrárértelmiségre lesz szüksége. Ez a' fontos folyamat azonban csak az agrár felsőoktatási intézmények közművelődési szakembereinek, valamint az e téren (is) elhivatottságot érző, önként tevékenykedő hallgatóinak összehangolt képzésével, munkálkodásával indulhat el, mehet végbe. egészen másképp gondolkodnak. Az egyik kifejezése ennek, hogy megfellebbezték a Vám- és Pénzügyőrség döntését, ám a másik ennél is érdekesebb, s gondolom az országnak e tájékán lakókat jobban is érdekli. Mert elárult valamit abból, hogyan néznek ránk Pestről, milyennek látszunk a Duna túloldaláról, s pláne milyennek külföldről. Azt mondta: figyelmeztették őket előre, hogy Budapesttől keletre ne merészkedjenek, mert ez még nem Európa, itt még nem konszolidálódott a helyzet. Szóval barbárok vagyunk, s képesek még arra is, hogy ne engedjük a kereskedelem cápáit a zavarosban halászni. Végiggondolni sem tudjuk, mi mindent veszíthettünk már el a Metró tulajdonosának képviselőjéhez hasonló gondolkodás miatt. Annyi azonban elégtételül szolgálhat, hogy akik útját állták a gátlástalanságnak, azokért az adófizetőkért tették, akik minden forintjuk után fizetnek. Mert nem azért jött ide. Keletre a Metró, hogy velünk jót te- gyen. tol is függ. Egy közös es jogos t Tito szem a lélek tük- K—i re, ahogyan sokan ál- X JL litják, ez a csodálatos tükör ugyancsak próba elé állít bennünket. Eltöprenghetünk egy kicsit azon: vajon a tükör homályos, netán töredezett, vagy a mi látásunkkal történt valami. Mert az mégsem lehet, támad fel bennünk a jótékony kételkedés, hogy az a tükör, amely tegnap vagy tegnapelőtt még pozitív, legalább is megállapodott minőségű lelkeket mutatott nekünk, az ilyen hirtelen átment a saját ellentétébe. — Újubban nem ismerek a barátaimra, ismerőseimre. Annyira megváltoztak. Máskor örültek a találkozásnak, kitárul koztak, keresték a barátságomat, őszinték voltak és nyíltak. Ugyanezek az emberek egy idő óta, amikor összefutunk, kerülik a beszélgetést, felszínesen fecsegnek, igyekeznek minél kevesebbet mondani önmagukról, Egyikük talán szé- gyelli, hogy nincs munkája, a másik nem akar dicsekedni, ha jó! mennek a dolgai. Azt tapasztalom, hogy az emberek arca megváltozott. Némelyek vonásain keménységet, elszántságot, már- már gátlástalanságot látok, mások enerváltak, beletörődők, riadtak. Mi történt veHomályos tükör lük. vetünk? Mi is történt? — kérdezhetjük ismerőseimmel együtt. A válasz talán az is lehet, az emberek mindig is ilyenek voltak. Sokfélék. Nincs ebben semmi rendkívüli. Abban sincs, hogy ugyanaz az ember, a változó körülményei miatt pozitív, vagy éppen negatív érzéseit vetíti elénk, s ugyanezt tesszük mi is, amikor mások megkísérlik leolvasni az arcunkról, a szemünkből. hogyan is vagyunk mostanában. Mert a szavak torzíthatnak, hazudhatnak, de az arcunk, a szemünk elárulja az igazságot. Ha értőn és érdeklődéssel fordulunk egymás iránt. — Nagyon sokan kezdenek eltávolodni a másiktól, inkább bezárkóznak a saját kis szőkébb világukba. Talán, mert mérhetetlenül nagy az irigység is, akinek jól mennek a dolgai, van mit aprítania a tejbe, az nemigen értheti meg azt, akinek naponta szembe kell nézni azzal, talán holnap már nem lesz munkahelye. Kezdi újjáalakítani a barátságot, az emberi kapcsolatokat egy láthatatlan erő. A bankszámla, a kocsi márka, a mobiltelefon amolyan vízválasztó, ami összeköti vagy éppen elválasztja a régebbi barátokat, munkatársakat, netán rokonokat. Megjelenik az arcokon, a szemekben a dőjf A másik mérhetetlen lenézése, a felsőbbrendűség gőgje, ami aztán átragad a gyermekekre is. Ismerősöm monológja még, természetesen, nem ér véget, de bárki folytathatja a tanulságos utazást az arcunk, a szemünk világa körük Hátha közelebb jutunk egy kicsit is az igazság megismeréséhez. Mármint ahhoz, vajon eddig, a korábbi években, évtizedekben viseltünk álarcot. S most végre azok lehetünk akik igazában vagyunk, így ez a kép a valós, a hiteles. c mi van. ha a mosta- ! 1 ni kép a torz, az álsá- MS gos, most kényszerítünk magunkra egy fura álarcot, s úgy teszünk, mintha jól éreznénk magunkat benne. Szeretném hinni, hogy az igazság valahol a kettő között van, csak jobban bele kellene nézni egymás szemébe. A tükörbe is, amely önmagunkat mutatja... Diplomáciai őszinteség: a békefeltételeink teljesen azonosak ... Ferter János karikatúrája Konszolidáció s £ XVYJ JB Agrárértelmiség
