Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-22 / 197. szám

KULTÚRA 1995. augusztus 22., kedd Pancsoló olajbáró Minya Károly , Nyíregyháza — Pakkot kaptunk. Bár nem vagyunk Nyilas Misik. S az is igaz, hogy ezt a pakkot csak csomagnak nevezhetjük, aminek nemcsak a tartal­ma más, hanem a jelenté­se is. Szemünk láttára vál­tozott ugyanis a megszorí­tó intézkedési tervek ösz- szefoglaló jelölőjévé a szó, s gyakran kap egy jel­zőt is: gazdasági csomag, pánikcsomag, Bokros-cso­mag. A megszorítótól egy ug­rás a szűkítőig. Ez a kifeje­zés ugyancsak az átvitt értelmű jelentésbővülés egyik példájaként szolgál­hat, ezt bizonyítja a követ­kező hírlapbeli mondat: Újabb pénzszűkítő intézke­déseket vezet be a Magyar Nemzeti Bank. S bár szű­kült, kisebbeden az egyfo­rintos (ez is valós mutatója gazdasági gondjainknak), itt mégsem erre kell gon­dolni, hanem arra, hogy a korábbinál kisebb összegű hitelhez lehet jutni. Lehet, hogy a pancsoló olajbáró szőke, az viszont biztos, hogy szereti a sző­két, de nem a magasat és csinosát, hanem a folyé­kony halmazállapotút és ki­zárólag olajban. Mint min­denki tudja, újabban a sző­ke, szőkítés szavak kapcsán korántsem a hajra kell gon­dolni, hanem arra a műve­letre, amely során a fűtőo­lajból nyernek gázolajat. Ennek az eljárásnak a szak- kifejezésévé nőtte ki magát a pancsolás. S a bomba sem robban már mostanában. Termé­szetesen nem a vaklármás bombariadókra gondolok, hanem arra, hogy a bomba ma már valamilyen botrá­nyos ügyet jelent. Gabona­bombát robbantott az egyik képviselő, míg a konzerv- bomba az egyik konzerv­üzem kapcsán ketyegett. Itt már egy kicsit félreérthető lehet: vajon az eredeti vagy az új jelentésében értendő a szó. Hírcsokor Michael Jacksont... ...Gandhit és Krisztust az emberek besározták. Leg­alábbis ezt állította az ame­rikai énekes sztár egy tele­víziós interjúban. Azért vállalkoztam erre a riportra, mert szeretem a rajongói­mat és az egyszerű embere­ket, akikkel így elbeszél­gethetek, s elmondhatom nekik, hogy a világról mit is gondolok. (MTI) Határon túli... ...magyar pedagógusok to­vábbképzését tartják a Bes­senyei György Tanárképző Főiskolán augusztus 21. és 25. között. (KM) Elhunyt... ...Howard Koch amerikai forgatókönyvíró. Számos emlékezetes hollywoodi film forgatókönyve fűződik a nevéhez. A negyvenes évek egyik legendássá vált filmje, a Casablanca forga­tókönyvének társszerzője volt, e művéért Oscar-díj- jal jutalmazták. Tőle szár­mazik a film több, szállói­gévé vált szövegrészlete. (MTI) Yehudi Menuhin... ...a bukaresti Enescu-verse- nyen lesz a díszvendége az 1995-ös, szeptember 7-23- a között megrendezésre ke­rülő George Enescu Nem­zetközi Zenei Versenyen. A neves angol hegedűmű­vész, aki a nagy román ze­neszerző egykori tanítvá­nya, idős kora és gyenge fi­zikai erőnléte ellenére ra­gaszkodik ahhoz, hogy az Enescu halála fél évszáza­dos megemlékezésén jelen lehessen. (MTI) Liget lapozgató Horpácsi Sándor Ki olvassa ma Tacitustf Természetesen a történész R. Várkonyi Agnes, aki Ró­ma égésének szemléletes leírását idézi. (Ahonnan el­tűnik a gazda), s ez apropó, hogy a világirodalom tűz­eseteit szemlézze. A tűz ál­dás és átok. Nélküle szegé­nyebb lenne az élet, de fé­lelmetes veszedelem fele­lőtlen és gonosz emberek kezében. Ilyen volt Néró, az őrült császár, aki gyö­nyörködve nézte Róma égését. A tűz azóta sokszor fellobbant, mint ahogyan az őrület is. Nincs híradó, amelyben ne láthatnánk lángoló városokat, meg­csonkított, megperzselt hul­lákat. Mit tehet ezzel szem­ben a humánum? — töp­reng Horgas Béla (Világér­zés: a kínai sör). A modem civilizáció a saját csapdájá­ba esett: a növekedésébe. Minél jobban nő a fogyasz­tás, annál gyorsabb, bizto­sabb az ökológiai pusztu­lás. Fogy, pusztul a víz, a levegő, az élelem, a türelem és a fegyelem. A humaniz­mus csaknem tehetetlen, mondja Levendel Júlia (Az a szag), aki pszichológus­ként vizsgálta a deviáns, bűnbe esett fiatalokat. Mi­ért öli meg a kétségbeesett leányanya a gyermekét? Miért üt az alkoholista? S egyáltalán miért lesz valaki alkoholista? Mit tehet az ál­lam, a törvény? A börtön­ben nem megjavulnak az emberek, de visszafordítha­tatlanul még gonoszabbá válnak. Van megoldás? Tolsztoj naplójából (Ezt írom a körmömre) közöl részleteket a lap. A nagy orosz író úgy látja 1889- ben, hogy egyik társadalmi formáció, tehát sem a kapi­talizmus, sem a szocializ­mus nem kínál igazságos megoldást, mert nem tudja kiiktatni az önzést és az erőszakot. Érdekes, hogy Tolsztoj — jóval Lenin előtt — milyen pontosan látta a szocializmus csődjét is. Az ember egyszerre a föld és az ég fia — vallja Poszter György (A föld s az ég fia), azaz a gondolkodó ember nem lehet sem asz­kéta, rajongó, sem vulgári­sán materialista, aki belera­gad a sárba. (Liget 95/8.) Számítógép segít a könyvtárban Sokkal kevesebb pénz jut új könyvek beszerzésére, mint amennyi kellene Páll Csilla Nyíregyháza (KM) — A nyá­ri szabadság idején van iga­zán az embereknek idejük olvasni. Ilyenkor az egész év­ben „felhalmozott” könyve­ket át tudják tanulmányoz­ni. Talán többet látogatják a könyvtárakat is. Sajnos, minden esztendőben bezár a Móricz Zsigmond Me­gyei és Városi Könyvtár is. Az idén két hétre tervezték a kölcsönzés szünteteltetését, ebből a munkálatok lassúsága miatt három lett. Arra vol­tunk kíváncsiak, mit sikerült a közel egy hónap alatt kija­vítani. Erről beszélgettünk Varga Józsefnéval, a könyv­tár igazgatóhelyettesével. Rend a ház körül — Minden esztendőben nyá­ron van arra lehetőségünk, hogy rendet tegyünk a házunk táján. Azokat a köteteket, amelyek meglehetősen elron- gyolódtak, beköttetjük, taka­rítunk, az állományt rendez­zük. Ekkor írjuk meg az elma­radt felszólításokat, és azokat a renitens olvasóinkat, akik másodszori felszólításra sem hozzák vissza a könyveket, harmadszor is figyelmeztetjük — ekkor már a kötetek be­csült, gyűjteményi értékét is feltüntetve a papíron —, ugyanis kénytelenek vagyunk ebben az esetben a fénymáso­latával megelegedm. A takarí­táson és a papírmunkákon kí­vül egy kis átalakítást is vé­geztünk. Több a beiratkozó O Az elmúlt esztendőhöz ké­pest hány könyvvel bővült a könyvtár állománya? — Sajnos, az idén sokkal kevesebb jut új könyvek be­szerzésére, mint az elmúlt esz­tendőkben. Míg 1993-ban 11 042 kötetet vásároltunk, addig 1994-ben csupán 8500- ra futotta. Az eltelt két eszten­dőben 20-27%-os volt a kiad­ványok árának a növekedése. Az idei évről még nem tudok adatokat mondani. Ezzel szemben a beiratkozott olva­sók száma 21%-kal nőtt. A fi­ókkönyvtáraink közül a jósa- városinak van a legnagyobb vonzása, ez a sajátos helyzeté­ből is adódik. Marad a díj O Emelkedik-e a kölcsönzési díj? — Az 1996-os költségvetési tervet még nem tudjuk, dg azon vagyunk, hogy a fenntar­tási támogatás a maximális le­gyen. Azt azonban fi­gyelembe kell venni, hogy a papír, az ener­gia ára emel­kedik. Meglehető­sen sok prob­lémával küz­dünk. Nyír­egyháza isko­laváros. Igény lenne arra, hogy ne csak a szépirodal­mat tudják ki­kölcsönözni a hallgatók, ha­nem a szüksé­ges szakiro­dalmat is. Hi­szen a fel­sőoktatási in­tézmények kötetállomá­nya is korlá­tozott. Arról nem beszélve, hogy az itt lakó, de nem a vá­rosunkban tanuló diákok is igényelnék a szolgáltatásain­kat. Sajnos, pénz hiányában nem nem tudunk minden igényt kielégíteni. Most dolgozunk egy olyan számítógépes rend­szeren, amelynek a segítségé­vel meg tudjuk mondani, hogy a keresett kötet az ország me­lyik könyvtárban található és kölcsönözhető-e. Azt hiszem, ez a szolgáltatásunk nagyon sokat segít majd az olvasók­nak. Száznegyven éve született Czóbel Minka Katona Béla Nyíregyháza — Anarcson, az egykori Czóbel-kúria falán, a bejárat mellett, 1980. novem­ber 22-e óta emléktábla adja tudtunkra, hogy ott született, élt és alkotott a századforduló költészetének kiemelkedő egyénisége, Czóbel Minka. A kastélytól nem messze, a szép parkban még egyszer olvas­hatjuk a költőnő nevét sírem­lékén, születésének és halálo­zásának adataival együtt. Amikor 1974. január 17-én, 92 éves korában eltávozott az élők sorából, az irodalmi közvélemény alig vett tudo­mást haláláról. Elfeledése nem a sokat emlegetett „hálátlan utókor”-ral kezdődött, ha­nem már életében. Csak évti­zedekkel később, a 70-es, 80- as években fordult feléje újra némi figyelem, de ma is na­gyon sokan vannak, akik nem tudják igazán, kit is rejt voltaképpen a kicsit szokatlan név. Ezért nem haszontalan ta­lán, ha röviden felvillantjuk életének és pályájának törté­netét. Czóbel Minka 1855-ben született. Családja német ere­detű volt, de több szálon kötő­dött a magyar irodalmi hagyo­mányokhoz is. Maga is gyak­ran emlegette, hogy Orczy Lő­rincnek, a neves testőrírónak a dédunokája, de anyai ágon Kazinczy Ferencnek is vérro­kona volt. Otthon is literátus környezett vette körül. Bátyja, Czóbel István nemcsak politi­kus, hanem tudós és író is volt egy személyben. Nyilvános iskolába nem járt, magánúton azonban szé­les körű műveltségre tett szert. Eleinte családjával, később egyedül is sokat utazott, há­rom-négy nyelven egyformán tökéletesen beszélt, sőt verselt is. Több alkalommal töltött hónapokat Párizsban, ahol a Sorbonne hallgatója is volt. Korán kezdett verset írni, de hosszú ideig inkább csak a sa­ját kedvtelésére. Csak bátyjá­nak Mednyánszky Margittal kötött házassága után került kapcsolatba sógora, Med­nyánszky László, a korszak ér­dekes, vagabund életű festője közvetítésével Justh Zsig- monddal, aki ettől kezdve leg­főbb pártfogója lett. Állandó levelezésben álltak, többször személyesen is talál­koztak, s Justh buzdítására ad­ta ki 1890-ben, 35 éves korá­ban első kötetét, Nyírfalom­bok címmel. Ettől kezdve egé­szen 1903-ig szinte minden évben napvilágot látott egy- egy újabb műve: Hafia 1891; Újabb költemények 1802; Maya 1893; Fehér dalok 1894; A virradat dalai 1896; La Mig­ration de l’Ame 1897; Donna Juanna 1900; Kakukfüvek 1901; Opálok 1903. Tizenhá­rom év alatt tíz kötet — ez a mennyiség egyszerre példázza Czóbel Minka termékenységét és népszerűségét. Könyveinek többségét a Singer és Wolfner cég adta ki, a korszak legdiva­tosabb, s az üzleti szemponto­kat talán leginkább szem előtt tartó kiadója. Ez is azt bizo­nyítja, hogy Czóbel Minka költészetének volt közönsége. Köteteit nemcsak kiadták, vá­sárlói és olvasói is akadtak. Biztos, hogy pályája zökkenő- mentes, sikeres indulásához említett családi, baráti kapcso­latai is hozzájárultak, tartós népszerűségét azonban aligha lehetne pusztán befolyásos pártfogóinak tulajdonítani. A döntő szerepet itt mégis a köl­tőnő nem mindennapi tehetsé­ge játszotta. Czóbel Minka vi­tathatatlanul a századvég egyik legeredetibb, legsokol­dalúbb egyénisége volt, aki nagyon sok új színnel gazdagí­totta, árnyalta korának magyar költészetét. Ma talán furcsán hangzik, mégis igaz, líránkban ő hozta először a modernséget. A francia impresszionisták és szimbolisták akkor még friss költői vívmányait alighanem legelsőként hasznosította iro­dalmunkban. Intellektuális ér­zékenység, festőiség és zenei­ség, a modem lélek nyugtalan vibrálása talán egyetlen kor­társánál sem jelentkezett olyan erőteljesen és karakterisztiku­san, mint az ő poézisében. Mindehhez hozzávehetjük még sok vonatkozásban úttörő formai kísérleteit, például azt, hogy nálunk a legelsők között írt szabadverset, vagy ahogy ő nevezte, ritmikus prózát, s ak­kor már érzékelhetjük talán valamelyest Czóbel Minka költészetének azokat az újdon­ságait, amelyek kezdeti sikere­inek forrásai, motiváló ténye­zői lehettek. A 90-es évek, s az új század legeleje volt Czóbel Minka fénykora. Pályája 1900 körül ért a csúcsra, s utána meglepő­en gyors hanyatlás követke­zett. Természetesen nem a te­hetségét vesztette el, a körül­mények változtak meg, irodal­munk csillagrendszerében tör­tént alapvető elmozdulás. Az új század első évtizedének közepe táján új költőnemze­dék robbant bele a magyar iro­dalomba, s mindjárt olyan erő­vel, hogy egy csapásra felborí­totta az addigi értékrendet. Az új költők hangja összehason­líthatatlanul magabiztosabb és bátrabb volt, ízig-vérig az új század gyermekei akartak len­ni, a mindent kimondani aka­rás igényével és elszántságá­val rúgták el maguktól a bék­lyózó hagyományokat, mo­dernségük tudatosabb, s ezért merészebb, sőt harsányabb is volt. Ennek az új nemzedéknek, Adyéknak a sugárzásában a századvég sok tehetséges köl­tője, köztük Czóbel Minka je­lentősége is egyszerre elhalvá­nyodott. Aki — akár világné­zeti, akár esztétikai okokból — szemben állt a modemek­kel, az Czóbel Minkától is el­fordult, aki viszont a modeme­ket szerette, az már a Nyuga­tért és a nyugatosokért lelkese­dett. Czóbel Minka előfutár volt, és sorsa is tipikusan az előfutároké. Fontos szerepe volt az új utak felderítésében, kipróbálásában, de a győzelmi bevonuláson már nem lehetett jelen, akkor már senki sem tö­rődött vele. Az új nemzedék alig vett róla tudomást, a Nyu­gatban talán a neve sem for­dult elő. Ő maga is érezte, hogy nem tudna versenyezni a fiatalokkal, hiszen a Nyugat indulásakor már túl volt ötve­nedik évén. Jellemző, hogy az áradóan bő termékenység után meny­nyire megritkultak kötetei, 1903, az Opálok című könyve után. 1906-ban még kiadott egy elbeszéléskötetet (Pókhá­lók), s 1908-ban egy regényt (Két arany hajszál), verseskö­tettel azonban csak több mint tíz évvel később, 1914-ben je­lentkezett újra (Az erdő hang­ja), s azután már a teljes elhall­gatás következett. Nem ihlete apadt ki, s nem is publikálási lehetőségei fogytak el, finom ösztönnel ő maga érezte meg, hogy a fejlődés átlépett rajta, s ennek a konzekvenciáit vonta le, amikor nem publikált. Jó ízlésére és mértéktartó önfe­gyelmére vall, hogy nem igye­kezett — acsarkodva és átko- zódva — minden áron a felszí­nen maradni, mint nagyjából hasonló sorsra jutott kortársai közül jó néhányan, például Szabolcska Mihály. Ehelyett visszavonult az anarcsi ma­gányba, s ha egyáltalán írt, már inkább csak a saját kedv­telésére, mint a nyilvánosság­nak. Hosszú élet adatott neki, költészetének reneszánszát azonban nem érhette meg. Új­ra felfedezése a századvégi magyar irodalom jelentős gaz­dagodását, s a Nyugat előzmé­nyeinek árnyaltabbá tételét is jelenti. Újra látogatható a könyvtár Harasztosi Pál felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom