Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-19 / 195. szám
Ill 1 Napkelet • A KM ünnepi melléklete 1995. AUGUSZTUS 19-, SZOMBAT ALKOTMÁNY Történeti vagy írott legyen? Napirenden a kérdés, hogy kell-e hazánknak új alkotmány és milyen hamar. » Első írott alkotmányunkat az 1949. évi XX. törvénnyel hirdették ki. Ebből mégsem az következik, hogy Magyarországnak korábban ne lett volna alkotmánya. Hiszen országunk Európa legősibb államai közé tartozik. Csak az angol és a francia régebbi. Márpedig állami élet szabályozó normák nélkül nincs. Csakhogy az ősi magyar alkotmány más jellegű volt, mint a toldott-foldott mostani. A régi alkotmányunk tételei sohasem voltak egyetlen alaptörvényben összefoglalva, mert az közel ezeresztendős, fokozatos fejlődésnek volt a gyümölcse. Ezt a fajta alkotmányt nevezi a jogtudomány történeti alkotmánynak. Az ilyen alkotmány a különböző korszakokban hozott törvényekből és szokásjogi megállapodásokból áll össze. Nincsenek egységes alkotmánylevélbe — kartába, kódexbe — összefoglalva. Ilyen történeti alkotmány 1949-ig kettő volt a világon: a magyar és az angol. Igaz, ennek a tételei nehezebben ismerhetők fel, mint az írásban foglaltak. Viszont, mert szabályai nagyrészt szokásjog alapján születtek, a nép közmeggyőződéseként nemzedékről nemzedékre szállva élnek tovább. Az is bizonyos, hogy a történeti alkotmány magán viseli az eltérő korok más-más jogi és politikai felfogásának nyomait. Azonban a történeti alkotmány annyira összeforr a nemzet érzésével és gondolkodásvilágával, erkölcsi és jogi felfogásával, hogy valósággal érzelmi forrása a hazaszeretetnek. Ezt a szokásjogra támaszkodó alkotmányt nevezik hajlékonynak is, mert egyszerű törvénnyel lehet rajta módosítani. Ezzel szemben az írott alkotmányok biztosítékul szolgálnak az elhamarkodott változtatások elkerüléséhez. Az ilyen alaptörvényen körülményesebb változtatni. Nehezítések lehetnek: al- kotmányozó gyűlést kell összehívni vagy népszavazásra kell bocsátani a tervezetet, esetleg a parlamentben minősített szótöbbség szükséges a módosításához. Mivel az alkotmány évszázadokra is szabályozhatja a demokratikus állam életét, az állampolgárok jogait és kötelességeit, ezért a legcélszerűbb és egyúttal mindenki számára a legmegnyugtatóbb, ha az országgyűlés több egymást követő ülésszakon — esetleg cikluson — érleli és vitatja meg a tervezett módosításokat. Mindez különösen fontos követelmény, ha teljesen új alkotmány megalkotásáról van szó. Ezért is nevezik az írott alkotmányt merevnek. Történeti alkotmányának először Franciaország fordított hátat, amikor 1789-ben alkotmányozó nemzetgyűlésre jöttek össze a rendek. Ekkor megalkották az „emberi és polgári jogokról” szóló deklarációt, majd 1791-ben magát az alkotmányt. Vitathatatlan, hogy az európai alkotmányfejlődésre a francia alkotmány hatott a legerőteljesebben, egyetlen okmányba foglalva össze mindazt, ami azóta is kelléke minden írott alkotmánynak. A nemzetért felelős magyar ország- gyűlés megfontolt döntése egy új alkotmányról tehát óriási horderejű. Nyíregyháza, Kossuth tér Balázs Attila felvételei és reprodukciói Ötven évvel ezelőtt — 1945. augusztus 15-30. között — Nyíregyházán nyári egyetemet tartott a Debreceni Tudományegyetem Társlélektani Intézete dr. Karácsony Sándor egyetemi tanár vezetésével. Dr. Karácsony Sándor 1891. január 10- én született a Hajdú megyei Földesen. Édesapja művelt, okleveles mezőgazdász volt, aki fiát a debreceni református kollégiumba íratta be, ahol 1910-ben kitüntetéssel érettségizett. Egyéves katonai szolgálatát Tirolban töltötte le, mely után Budapesten iratkozott be magyar-német szakos hallgatónak. Az első világháború kitörésekor 1914. július 28-án bevonult katonának. Még ez év november 20-án olyan súlyosan sebesült meg, hogy egész életében csak bottal, vagy mankóval tudott járni. A háború végéig katonai középiskolákban tanított, 1918-ban a kassai főreálban. Főhadnagyi rangban szerelt le. 1918. augusztus 12-én szerezte meg a tanári oklevelet. 1919-től Budapesten a külvárosi, Tavaszmező utcai, Zrínyi Miklós Főgimnáziumban tanított. Még ebben az évben megismerkedett Megyercsy Béla református lelkésszel, aki bevonta a Keresztyén Ifjúsági Egyesület és a cserkészet munkájába. Mind a két szervezetben éveken át jelentős tevékenységet folytatott. Sőt, egy harmadik szervezetben is, mely szintén a KIÉ-ből önállósult, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetségben is, melynek lapját, Az erőt 1922 óta szerkesztette, úgyszintén a KIÉ lapját, a Magyar Ifjúságot is. Lapjaiban közölte a 15 éves Weöres Sándor Öregek című versét, amelyet Kodály Zoltán zenésített meg. Maga Karácsony Sándor is képzett zenész volt, konzervatóriumot végzett. Kodály Zoltánnal együtt adta ki 1929-ben 101 magyar népdal című gyűjteményt cserkészek számára. Ő szervezte meg a regőscserkészetet és az Ichthüsz táborokat is. 1924-ben szerezte meg a doktorátust A magyar alsónéposztály lelki alkata és a népiskolai reform című disszertációjával. 1927-ben került a Magyar Tudományos Akadémia Ethimológiai Szótárszerkesztő Bizottságába, amelyet Gombocz Zoltán és Melich János kiváló nyelvészek vezettek. 1934-ben a debreceni egyetemen lett magántanár a Magyar észjárás és közoktatásunk reformja című tanulmányával. A harmincas évek végén közéletünk jobbra tolódott. Karácsony Sándor háttérbe szorult. Ezért hatott meglepetésnek, hogy 1942. július 1-jén kinevezték a debreceni tudományegyetem tanszékvezető professzorának. Vezetése alatt jött létre a társlélektani intézet. 1943-ban a szárszói konferencián Németh László mellé állt. Ebben az évben november 3-án kezdődött a tanítás. Porzsolt István, a Református Kál- vineum Tanítóképző Intézet igazgatója a Református gyülekezeti ház. Bessenyei tér 7. szám. Itt zajlott 1945. augusztus 15-30. között Nyíregyházán az első nyári egyetem nő református lelkész volt, aki eddig a Jósa András u. 23. szám alatt működő Református Gyülekezeti Evangélizáció Baráti Társaság lelkésze volt. Ő lett dr. Bartók Jenő 40 évi lelkipásztorkodása után a nyíregyházi gyülekezet lelkésze. Ő rendelkezett a reformátusok Bessenyei téri gyülekezeti házával, amelyet a debreceni egyetem társlélektani intézetének a rendelkezésére bocsátott. Itt rendezték meg 1945. augusztus 15. és 30. között Nyíregyháza kulturális életének első nyári egyetemét. Az előadások zömét maga dr. Karácsony Sándor egyetemi tanár tartotta, amelyeken magam is részt vettem. Előadásainak lényege: Az ember társas lény. A társaséletben a legfőbb összekötő kapocs a nyelv. Minden nép szellemisége kifejeződik a nyelvében is. A magyarok nyelve különbözik a bennünket körülvevő germán és szláv, vagyis indoeurópai nyelvektől. Amint Bartók és Kodály a század elején felfedte a magyar népdalok gyűjtésével és feldolgozásával azok sajátos magyar jellegét, úgy Karácsony Sándor is feltárta nyelvünk sajátosságait. Tény, hogy ezzel a nyári egyetemmel az elmúlt ötven év alatt nem foglalkoztak Nyíregyházán. Úgy gondolom, hogy Nyíregyháza kulturális életének első nyári egyeteme is megérne egy tanulmányt. Karácsony Sándor életéről még csak any- nyit, hogy 1948 után kiszorult a közéletből. 1950-ben nyugdíjazták és 1952 február 23-án elhunyt. Amint közéletünk demokratizálódott, megítélése is egyre inkább kedvezőbb lett. Budapesten a VIII. kerületben utcát neveztek el róla. A pedagógusok legmagasabb kitüntetése az Apáczai Csere János-díj mellé felsorakozott a Németh László és Karácsony Sándor-díj is. Egykori tanítványa és munkatársa Lükő Gábor, a közelmúltban vehette át magas kitüntetését köztársasági elnökünktől. városháza nagytermében előadás-sorozatot szervezett a nagyközönség számára vasárnap délutánonként. Az első előadó dr. Karácsony Sándor volt 1943. november 28-án. Előadásának címe: Ifjúságnevelés, magyarrá nevelés. Ezt az előadást magam is meghallgattam. Osztálytársam, Fehér Gábor édesapja volt Nyíregyházán Karácsony Sándor legkedvesebb barátja. Neki sikerült meghívni önképzőköri ülésünkre Karácsony Sándor akkori tanársegédet, Lükő Gábort, aki előadást tartott A kultúra fejlődése társaslélektani alapon címmel. Az 1944. márciusi éles politikai fordulat után Karácsony Sándor nem jelent meg a Karácsony Sándor arcképe nyilvánosság előtt, sőt, szeptembertől kezdve Budán bujdosott. 1945 februárjában előbb Budapesten, majd Debrecenben játszott vezető szerepet a demokratikus átalakulásban. Nyíregyházán 1945-ben a demokratikus átalakulás egyik vezető embere Békefi BeReményi Mihály Az első nyári egyetem Vezető előadójáról, Karácsony Sándorról utcát neveztek el
