Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-17 / 193. szám
KULTÚRA 1995. augusztus 17., csütörtök Finn volt-e Huckleberry Finn? Mizser Lajos Mark Twain világszerte olvasott ifjúsági regényeinek hőse — Tom Sawyer mellett — Huckleberry Finn. Sokan azt gondolhatják, hogy ez a fiú valóban finn kivándorlók leszármazottja lehet. Ebben megerősítheti őket egy másik — ugyancsak sok országban népszerű — műnek Martti Larni finn író A negyedik csigolya című regénye szélhámos főhősének a neve. Eredetileg Suomalainennek (Finn-nek) hívtak, s Amerikában Finnre angolosította nevét. Nemcsak az USA- ban, hanem általában az angol nyelvterületen nem ritka a Finn családnév. Főként ír, skót és walesi származású emberek viselik. Ebből jogosan következtetünk arra, hogy a Finn név kelta eredetű. Ez így is van, ezt írják az angol-szász családnévkönyvek is. Ha jobban utánanézünk, a jelentését is megtaláljuk: szőke, fehér (bőrű.) Az ír mondák egyik hősének is ez volt a neve. Ő volt ugyanis a nálánál is híresebb Ojszin, ismertebb nevén: Osszián apja. Az Egyesült Államokban tehát két — hangalakjában teljesen megegyező — Finn név van. Viselőiknek kisebb része nyelvrokonainknak, a finneknek a leszármazottja, nagyobb része pedig ír, skót vagy walesi eredetű. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy Huckleberry Finn is ez utóbbiak közé tartozik. Hírcsokor ' "" " ' •- ■, , ■ y,:V A mátészalkai... ...Városi Művelődési Központban augusztus 20-án 18 órától a Szabolcs-Koncert Fúvózenekar és Majorett tánccsoport lép fel. (KM) Mandala Nyár '95... ...szervezésében augusztus 17-én este 21 órától Dán Goggin: Apácák című musicaljét mutatja be a Madách Színház társulata a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon. (KM) A Tokaji írótábor-... ...ban augusztus 17-én, 20 órától kárpátaljai költők mutatkoznak be, Dimanopulu Afrodité és Várhegyi Dénes színművészek tolmácsolják a verseket. (KM) Fritz Lang... ...német filmrendező tizennégy munkáját mutatja be augusztusban az Örökmozgó Filmmúzeum. Vetítik az 1890-ben Bécsben született művész klasszikusnak számító Metropolis című némafilmjét és a Dr. Mabuse című expresszionista bűnügyi történetet is. (MTI) A Móricz Zsigmond ...Színház augusztus 21-én, 11 órától tartja évadnyitó társulati ülését. (KM) Otven éve kapitulált Japán (MTI-Panoráma) — Fél évszázaddal ezelőtt, 1945. augusztus 15-én Japán fájdalmas búcsút vett két nemzeti mítosztól: attól, hogy a császár istenség és attól, hogy hadserege legyőzhetetlen. Hirohito császár rádióbeszéde, amelyben bejelentette az ország fegyver- letételét, és arra kérte a japánokat, hogy viseljék el az elviselhetetlent — volt az első alkalom, amikor az egyszerű emberek is hallhatták hangját. Sokan könnyeztek, sokan rituális öngyilkosságot követtek el; a bejelentés mindannyiukat arra késztette, hogy gondolkodjanak el az ország bizonytalan jövőjén. — Az, hogy a császár emberi hangon szólt hozzánk, teljesen elképzelhetetlennek tűnt — emlékszik Oe Kenzaburo, irodalmi Nobel-díjas. Manapság Japán ismét elveszít néhány mítoszt. Sokan megkérdőjelezik az eddig magától értetődő nemzeti értékeket, és elgondolkodnak a nemzet anyagi sikerének árán. Azok pedig, akik a japánok miatt szenvedtek a háború alatt, úgy vélik, hogy nem a jövőn, hanem a múlton kellene többet töprengenie. Más évekhez hasonlóan, a közelmúltban megtartott megemlékezés középpontjában is a hősi halottak tisztelete állt, nem pedig a háború okainak kutatása. Még az ünnepnap elnevezése is semleges, elkendőzi a japán kapituláció tényét az Ázsia meghódítására tett véres és kudarcot vallott kísérlet után. A háború sebeit lehet, hogy csak az idő, a háborúra emlékező nemzedék eltűnése gyógyítja majd be. Nagy szerelmek Nyíregyháza (KM) — Másként szeretnek-e a nagy emberek, mint mi, egyszerű halandók? Annyiféle szerelem, ahány féle az ember: önzetlen, mély, szenvedélyes, rajongó, kiszolgáltatott, gátlásos, félénk, hűvös-, vagy mindezek keveréke. A szerző Louis Baldwin, aki különleges életpályák kutatója, ebben a könyvében regényes formában írja meg ezeket az életeket, sokféle megjelenését mutatva be a szerelemnek. Legendás, romantikus kapcsolatok, viharos szenvedélyek történet mellett olvashatunk a sokáig tabunak számító „furcsa párok” történetéről is. A kötet a könyvklub gondozásában jelent meg. Az ember elemi szükséglete a tánc. Minden alkalmat megragad, hogy mozdulataival életre keltse a szavakkal talán kimondhatatlant: a belülről feszítő harsány jókedvet, vagy a lélek ünnepi pillanatait. A pontosan, művészien megfogalmazott tartalom mindnyájunkat gazdagít, ezért is nézzük meg élvonalbeli együtteseink produkcióit. A Nyírség Táncegyüttes hosszú évek óta azon fáradozik, hogy a tánc szépségét és örömét közkinccsé tegye Harasztosi Pál felvétele Alkotás hobbiszinten A fehérgyarmati kórház ápolási igazgatója más oldaláról is bemutatkozott Fehérgyarmat (M. K.) — Ma is Vásárosnaményban él családjával Demeter András, a fehérgyarmati városi kórház ápolási igazgatója. Sokak szemében ez átlagos dolog szinte napjainkban, hogy több kilométert utazik naponta munkahelyére. Sokkal izgalmasabb az az utazás, melyre egy komoly beosztású kórházi vezető vállalkozik gyakorta. A közelmúltban feszüít figyelem jelezte, hogy Verbai Erzsébet A bolondos kertész című művét Demeter András előadásában megértette, elfogadta a közönség. A dolog kíváncsivá tett, hol a magyarázat? Az egykori vásárosnaményi kisdiák a helyi gimnáziumban leérettségizett, majd jelentkezett a Színház és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára. Más a szándék, s más a rostavizsgák szakgárdája véleménye. S az élet szállította a drámát, kihullott. Nem lett színpadi hős, de emberközelben munkálkodhatott. A sebészeti osztályon lett segédápoló. S úgy döntött, megszerzi a szükséges szakmai végzettséget. Erre kínált lehetőséget munka mellett a nyíregyházi képzés. Általános ápoló asszisztensként került abszolút műtőközeibe. Fantáziát látott az altató asszisztenskedésben, s előbb képesítés nélküliként segített. Az oktatási rendszer kínál egy újabb bizonyítási lehetőséget: szülész lehetett férfiként. Mi megszoktuk a szülésznőt, a bábaasszonyt, s elfogadjuk a férfi szülész-nőgyógyász orvost, de valahogy bábaként nehezen találunk szavakat, ha a szakember nem nő, hanem férfi. Vásárosnaményban azonban félszáznyi szülő nő tapasztalhatta, igenis lehet ezen a területen is eredményesen dolgozni. A leszerelést követően szakképzett altatóként kapott helyet. S amikor alkalom nyílt rá, mindig készen állt arra, hogy régi szenvedélyének hódoljon. Az élet azonban más lehetőséget kínált ismét. A váltás idején a korábbi intézetvezető főnővér fogalmat felváltotta az ápolási igazgató. Ezt az álláshelyet meghirdették a vásárosnaményi kórházban is, s Demeter András sikeresen pályázott. Az elmúlt év utolsó negyedében látott napvilágot a fehérgyarmatiak pályázata, melyben meghirdették a szatmári kórház ápolási igazgatói álláshelyét. Mivel a megyén belül kölcsönösen jól ismerik egymás kórházát, illetve lehetőség volt a konkrét tájékozódásra is. S Demeter András úgy gondolta, újabb kihívást jelent a közel három évtizede újonnan épített fehérgyarmati kórház ápolási igazgatói munkaköre. Fehérgyarmat város képviselő-testülete elfogadta ez év elején pályázatát. Az eltelt hónapok alatt több sikeres közösségi program igazolja, a munka mellett érdemes odafigyelni az emberre, a kollégára, a gyógyulásra váró betegre. Időközönként még arra is vállalkozik, hogy más oldaláról is bemutatkozzon. Művészet hobbiszinten, mindannyiunk hasznára... Király Sándor művészete tovább él Búcsúsorok egy kiváló, díszpolgárrá választott nyíregyházi operaénekesről Szítba Mária Nyíregyháza — Kétévi sikertelen nyomozás után, 1990- ben a véletlen hozott össze vele. így nemcsak a korabeli komolyzenei folyóiratok, nemcsak a szórakoztató képeslapok és a helyi és országos napilapok kritikáira, a nyíregyházi középiskolák évkönyveire, anyakönyveire kellett hagyatkoznom. Ő maga, Kot- ránc(z)- Király Sándor beszélt nekem életéről. Ez utóbbi név- választás mindent elárul a fiatal, önmagában, elhivatottságában és jövőjében szilárdul bízó férfiről. A századeleji újfehértói énekkar sikeres szerepléseiben oroszlánrésze volt az idősebb Kotránc(z) Sándor, dolgos falusi ácsmester magánszámainak. A debreceni színházigazgató ösztöndíjat, állást kínált az apának, aki azonban a nyíregyházi ajánlatot fogadta el. így lett az ifj. Kotránc(z) városunk lakója, a Kossuth illetve Kir. Kát. Gimnázium, majd a tanítóképző növendéke. A tanítóképzőben Lukács Béla énektanár és Téger Aradvári Béla magyartanár a legkedvesebb a szívének. A Zeneművészeti Főiskola tanulmányaira dr. Havasné Mihályi Ilona készíti fel — teljesen ingyen korrepetálja a tehetséges ifjút. Beviszi dr. Molnár Imréhez és Meszlényi Róberthez, a Zeneművészeti Főiskola főtitkárához. Unger E. az Akadémia vezetősége nevében köszönőleveleket ír a szabolcsi főispánnak és felkészítő tanárának, aki nem hagyta, hogy egy ilyen istenáldotta tehetség elkallódjék. Olvashatunk a Nyírvidék 1934. évi februári számaiban arról a Leányklub (kát. egyesület) estről, amelyen „frenetikus” sikert ért el Kádas-Holló-dalok éneklésével. A Forrás irodalmi és művészi estjén operaáriákat énekel nagy sikerrel. Az akadémiai évek idején Magyar László nyúlt a hóna alá. Első nagy sikereit Nyíregyházán könyvelhette el a fiatal énekes. A helyi lap 1933. november 7-i száma a Ref. Sze- retetszövetség zeneestjéről számol be: „Király Sándor énekszámai alatt az a keserű érzés fojtogatott bennünket, hogy nemzetünk anyagi ele- settsége miatt hány ilyen istenadta tehetségnek kell szinte észrevétlenül eltűnnie. Meleg és színező, árnyalatokban gazdag, erőteljes tenorja kincseket ér.” Az Újság (fővárosi lap) zenekritikusa már elsőéves akadémista korában a legígéretesebb tehetségnek nevezte: „Hangja érces, szép tenor, amelynek megvan a könnyű magassága, a hajlékony lágysága, de hősi fénye is... benne megvan az isteni szikra, ami a művészt a mesterembertől megkülönbözteti.” 1939-ben a Tanítóképző alapításának 25. évfordulóját ünnepli. Király Sándor is a szereplő volt diákok között van. A Szegedi Nemzeti Színház operaegyüttesétől kerül az 1941/42-es színházi szezonban a Kolozsvári Nemzeti Színház operatagozatának magánénekeseként az erdélyi fővárosba. A Gördülő Opera tagjaként 1952-ben lépett fel ismét a művész Nyíregyházán. A Tos- cában Rigó Magda, a nemzetközi hírnevű, városunkból elszármazott operaénekesnő volt partnemője. Azon a május 6-án tapsorkán ünnepelte a két nyíregyházi hírességet. A helyi lap S. I. szignójú riportere el is marasztalja a közönséget, amely nem várja ki a felvonások végét, hanem hatalmas tapssal fejezi ki tetszését egy- egy ária, kettős után. Én is a „megróttak” között voltam. A cikkíró meg sem említi, hogy a két főhős városunk neveltje. Valószínűleg nem is tudott róla. Méltatja Király Sándor művészetében az ének és játék egységét, amely „...elengedhetetlen a mű mondanivalójának minél tökéletesebb kifejezésében.” Király S.-tól tudom, hogy a Bohémélet Rodolfója legkedvesebb alakja. Nem kérdeztem, miért. Szerintem azért nőtt szívéhez ez a szerep, mert azt a világot mutatja be, amelyiknek ő is részese volt. Az újjáalakított színházban az ünnepi érzésektől áthatott közönség mint Bánk bánt köszönthette városunk hű fiát. (1960. 3. 27.) Érces, szárnyaló tenorja könnyeket csalt a szemekbe, sokáig zengett még a szívekben a hazafi és fájdalmas szép szerelmi vallomása. Visszhangra talált a keserv, az elszenvedett sérelmek orvoslásának a vágya. Leírhatatlan volt a Hazám, hazám ária hatása. Király Sándor családcentrikus ember. Fogalma sem lehetett róla, hogy a nyugdíjas pedagógus klubban, ahol nővérét kereste, itt, Nyíregyházán találkozik valakivel, aki őszintén érdeklődik élete, pályája, családja iránt. Mégis, mikor szerettei felől faggattam, azonnal előkerült pénztárcájából a családi fotó. Mindig együtt akar lenni élő és holt kedveseivel, s városával. Ott láttam a fényképek között az Epreskert utcai nyíregyházi családi házat is. A Kelet-Magyarországban róla írt cikkem (1990. XI. 17.) ráébresztette a város vezetőségét, hogy adós a művésznek, aki 30 éven át szolgálta művészetével az embereket. Nyíregyháza díszpolgárává választották. Az ünnepség után feljött hozzám, csodálatos rózsacsokor már előre jelezte jöttét. Csak ifjúkoromban, ga- valléraimtól kaptam ilyen virágkölteményeket. S ma is őrzöm kedves lapjait, akár a vele eltöltött órák emlékét. Mély fájdalommal és gyásszal gondolok rá, hiszen ma, augusztus 14-én a görög katolikus Félórában, a Kossuth adón hallottam a megrázó hírt: Király Sándor meghalt. De művészete él, hála a vele készült lemezeknek, s csodáiéi hű emlékezetének.
