Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)

1995-08-10 / 187. szám

1995. augusztus 10., csütörtök HATTER Csak a működésre futja A munkaképes lakosság egynegyede él jövedelempótló támogatásból Györke László Tunyogmatolcs (KM) — Aki csak átutazik Tunyogmatol- cson. annak feltűnik néhány ízlésesen kivitelezett szép la­kóház, no meg a szolgáltató- ház-sor a Szamos-híd köze­lében. És az, hogy a porták rendezettek, sok a virág. Az idegen nemigen tudja, hogy egykor két falu közül Tunyo- gon halad át. Ha az útkereszteződésnél a templom(ok) felé vesszük az irányt, Matolcson kötünk ki. Itt meg az szembeötlő, hogy ahol a házakat (kis)kertnyi te­rület választja el az úttól, azt nem(csak) virággal ültették be, hanem burgonyával, ká­posztával, egyéb zöldséggel. Ma Tunyogmatolcsnak 2730 lakosa van. Az utóbbi években ez a szám jelentősen nem változott. Bár több a te­metés, mint a keresztelő. Maratoni felszámolás Az első megrázkódtatás a me­gyei átlagnál korábban érintet­te Tugonymatolcsot. A téesz agonizálása ugyanis még 1990-ben megkezdődött, de pont még a mai napig nem ke­rült a végére. A maratoni fel­számolás „eredménye”, hogy a tagságnak csak a föld maradt a téeszvagyónból. A második hideg zuhany 1993-ban érte a falu munkaképes lakosságá­nak jelentős hányadát. Ekkor jutott csődbe az egykori tsz- konzervüzem, amely vegyes vállalkozás formájában (né­met partnerrel) az említett idő­pontig még működött. Ekkor mintegy 120 tunyogmatolcsi került az utcára. Rádi Miklós polgármesterrel a kialakult nem éppen áldásos helyzetről beszélgetünk. — Azt hiszem a község la­kosságának helyzetéről sokat elárul — mondja —, hogy je­lenleg 250-260 embernek fi­zetünk jövedelempótló támo­gatást. A munkanélküliek szá­ma persze ennél jóval több. Sajnos jelen pillanatban az Tunyogmatolcs a betakarítás idején Matxv Tamás fatóaftüdie »1 €m g W 1 €! ifi «9 ■» 1IrSirC? Ír M M 1 IS? / önkormányzati intézménye­ken kívül — melyek az ismert megszorítások nyomán egyre karcsúcsodnak — más szerve­zett munkahely a faluban gya­korlatilag nincs. Mivel Fehér- gyarmat alig négy-öt kilomé­terre van, sokan — bár keve­sebben, mint korábban — ott próbálnak szerencsét. Az utóbbi években azonban volt rá példa, hogy szándékuk el­lenére itt maradtak, illetve visszaköltöztek, ugyanis Gyarmaton igen borsosak let­tek az ingatlanárak. Iskolaügy A lakosság zömmel a mező­gazdaságból próbál megélni. Itt nem alakultak ki nagyobb, úgynevezett farmergazdasá­gok, a kisebb, 4-6 holdas „bir­tokok” jellemzőek. Ötven-hat- van mezőgazdasági erőgépről tud a polgármester, de akad néhány kombájn is. A tehénál­lomány néhány éve több mint húszadéra (!) csökkent. Ma ebben a nem is kis községben jó, ha húsz fejőstehén van. Mintegy hetven tunyogmatol­csi vállalkozót tartanak szá­mon, akiknek többsége keres­kedelemmel, szolgáltatással foglalkozik. Az önkormányzat egyik leg­nagyobb intézményében, az általános iskolában 1970-hez viszonyítva felére csökkent a tanulólétszám. Ma már alig vannak kétszázan. Ebben nemcsak maga a csökkenés té­nye jelent gondot, hanem az is, hogy kevesebb a normatív tá­mogatás, ami a fokozatos le- épülést-leépítést hozza magá­val. Tunyogmatolcson jelentős számban — a lakosság egyne­gyede — élnek a leghátrányo­sabb helyzetű cigányok. Az is­kolában arányuk viszont már 37-40 százalék. Ahhoz vi­szont a létszám, de főképp a pénz kevés, hogy külön tanu­lócsoportot hozzanak létre számukra. Ez pedig végsőso­ron az oktatás egészének a ro­vására megy. A kévés pénz töprengésre készteti az önkormányzatot. Hogyan tovább? Két iskola- épület — mindkét falurészben van egy-egy — fenntartási költségei igen magasak. Vi­szont egyik sem olyan méretű, hogy benne az egész tanintézet elférjen. Az osztálylétszámok pedig az oszthatóság határán vannak. Az óvoda még „műkö­dik”, ám a normatív támogatás A szerző felvétele a költségeknek csak egyharmadát fedezi. A bölcsődét pedig már évekkel ezelőtt megszüntették. Igaz, nem is nagyon volt rá igény, hiszen sok anyuka otthon ma­radhatott, mivel munkahelye meg­szűnt. Marasztalás Az elmúlt évek be­ruházásait — gáz, telefon, út — hitel felvétele nélkül ol­dotta meg az önkor­mányzat. Nem kis bravúr! Az idén vi­szont már nem jut fejlesztésre, csak az égetően fontos víz­tisztító — magas ugyanis az ivóvíz vas- ás mangántar­talma — készül el előrelátha­tólag az ősz folyamán. Ebben viszont 70% az állami támoga­tás. Földrajzi helyzeténél fog­va — a Szamos, a Holt-Sza- mos partja —, az ivóvíz védel­me miatt is nagy szüksége len­ne a településnek szenynyvíz- hálózatra, -tisztítóra. Bár a mélyülő válság követ­keztében az önkormányzatnak egyre többet kell szociális fel­adatokra költeni — tavaly pél­dául mintegy húszmillió forin­tot, ami a költségvetés 25 szá­zalékát teszi ki —, a falu veze­tése jól tudja, hogy csak akkor lehet valaha is kilábolás, ha a fiatalok itt maradnak. Éppen ezért támogatják az első lakáshoz jutókat. A ko­rábbi gyakorlatot — mely sze­rint 50 ezer forintot nem kel­lett visszatéríteni — azonban kénytelenek voltak módosíta­ni. Ma 200 ezer forint kamat­mentes kölcsönt adnak ötéves futamidőre. (Ilyen infláció mellett a kamat alighanem többre rúgna, mint a korábbi ingyen 50 ezer.) Az idén eddig kilencen vették igénybe ezt a támogatási formát. Új telekhe­lyeket is jelölt ki az önkor­mányzat a Fauerkertben, a fő­út mentén. Százalékok Balogh József A z szja megvonása az önkormányzati­ság lényegét érintő változás lenne, melynek kö­vetkeztében minimálisra csökkenne az önkormányza­tok gazdálkodási lehetősé­ge. A normatív támogatás súlyának növelésével pedig a központi beavatkozás le­hetősége bővülne. Mindezt két önkormányzati szövet­ség fogalmazta meg a múlt hét végén tiltakozásképpen Bokros Lajos javaslata el­len, hogy a személyi jövede­lemadóból az eddigi 35 szá­zalék helyett ezután csak 15 százalék maradjon. Egy kistelepülés lakója nem is tudni mit szólhat eh­hez, hiszen ahol húsz-har­minc munkahely akad, vagy éppenséggel egyetlen egy sincs, teljesen mindegy, hány százaléka marad a személyi jövedelemadónak, ám a nagyvárosoknak, kü­lönösképpen pedig a fővá­rosnak milliókat, milliárdo- kat jelent a kulcs megvál­toztatása.Kinek drukkoljon tehát egy vidéki állampol­gár, ha tudja, hogy a sze­mélyi jövedelemadóból el­vont pénz a költségvetés nagy kalapjába kerül, s on­nan osztják vissza azoknak, akiknek nem képződik ilyen jövedelme? Csupán gazda­sági szemüvegen át nézve nehéz erre a választ megad­ni, mert nem azonosak a kis- és nagytelepülések, a főváros és a vidék, az or­szág fejlettebb és szegé­nyebb régiójának érdekei. A kisebb és szegényebb szá­mára tehát a visszaosztás látszik kedvezőbbnek. A többség mégis alighanem egységesen a 35% megma­radása, sőt a későbbiekben emelése mellett szavazna. Mert itt már nem csak és nem elsősorban pénzről van szó. Nemcsak az a tét, hogy több vagy kevesebb pénz kerül helyből az ön- kormányzat kasszájába, ha­nem az is: komolyan veszi-e a kormány, hogy az önkor­mányzatok a helyi érdekek legfőbb képviselői, vagy el­indul időben visszafelé, s olyan korhoz ér, amikor a döntés jogának csak a lát­szata volt a helyi hatalom, a helyhatóság kezében, a pénzt a kormány és a parla­ment osztotta le. Vagyis épp azt szüntetné meg, ami az önkormányzatiság lényege. És ezt nem lehet százalé­kokban kifejezni. Reggeli meglepetés Ferter János karikatúrája Segíts magadon! Kovács Éva egits magadon, az is- V ten is megsegít!— hj tartja a közmondás, melyet mostanában igen­csak illik komolyan venni. Különösen akkor, ha valami olyanra vágyik, olyanra ké­szül az emberfia, amit na­gyon szeretne, de eléréséhez nincs elegendő tehetsége, pénze. A megyében most valami ilyesmi történt, amikor mentálhigiénés közalapít­vány létrehozását határozta el a Szabolcs-Szatmár-Be- reg-Megyei Önkormányzat Közgyűlése. A mentálhigié­nés közalapítványnak kö­szönhetően a jövőben sok régi vágy teljesülhet: pszi­choterápiás szolgáltató há­lózat, ismeretterjesztés, az orvosi ellátás fejlesztése, a szakemberek továbbképzé­se, a betegek rehabilitáció­ja mind-mind olyan felada­tok, melyeknek megvalósí­tása nem tartozik a könnyű tennivalók közé. Különösen nem itt, a mi megyénkben, ahol számos területen az országosnál is rosszabb a helyzet, s ahol a tennivalók garmadája áll a szakemberek előtt. Régen sem volt jó, most talán még rosszabb a helyzet, hiszen a munkanélküliség, az elöre­gedés, a szenvedélybetegsé­gek és káros szokások mér­téktelen terjedése igencsak megnehezíti a tenni szándé­kozók dolgát. Ezért is ör­vendetes, hogy végre lép­tek, akiknek lépniük kellett és lehetett. Az egymillió persze önmagában lehet sok vagy kevés, arra azon­ban mindenképpen elegen­dőnek kell lennie, hogy mindenkiben tudatosítsa, mindenkivel elhitesse: ha a helyiek kezdeményeznek, országos támogatásra is számíthatnak. Mint éppen a mentálhigiéné területén, s mint épp nemrég.a kor­mányhatározat regionális irodák létrehozását szor­galmazza ugyan, de a me­gyei gondok kellő tálalása után a legfelsőbb fórum is elismerte, ebben a megyé­ben, az átlagosnál többre, másra is szükség lehet, s engedélyezte, hogy — az országban ez idáig egye­dülálló módon — Szabolcs­ban megyei iroda kezdje meg működését. Iroda van, alapítvány van, súlyos gondok ugyan­csak vannak. Lesz helye a pénznek, azt hiszem... ......-_____:____ 1 Képek csípőből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom