Kelet-Magyarország, 1995. augusztus (52. évfolyam, 179-205. szám)
1995-08-09 / 186. szám
1995. augusztus 9., szerda Fórum olvasóink leveleiből Kié (legyen) a föld? Megyénkben is, mint az ország más területein ismét megindultak a kárpótlási eljárások. Ez idáig a törvény adta joghézagok miatt számtalan településen idegen személyek kezébe került a kárpótlási területek nagyobbik hányada. A jelenlegi úgynevezett második kárpótlási eljárás már úgy intézkedik, hogy a helyben lakók igényeit helyezik előtérbe és azokat, akiknek földjeiket a tagosításkor az adott település közigazgatási határán belül vették el. Számtalan hiányossága van az 1993. évi II. tv-nek, amely a földrendező és földkiadó bizottságokról szól, melyet többször is módosítottak. A sok probléma közül csupán csak egyet kívánok megemlíteni, nevezetesen a kárpótlási és a részarány-területek cseréjét, amelyre természetesen a törvény lehetőséget is adott. Viszont a részarány-tulajdonosoknak 1993. március 24-ig meg kellett jelölni, hogy részarány-tulajdonukat hol és minek a terhére kívánják kivinni, vagy éppen hasznosítani. Igaz ugyan, hogy a fenti határidő nem volt jogvesztő, csupán azzal jár, hogy az utolsó fázisban és egy közös táblában kapják meg ingatlanukat. A földcserével gyakran úgy a kárpótoltak, mint a részaránytulajdonosok a cserével az igényelt területből kikerültek, vagy a kárpótoltak nem tudtak ott licitálni, ahol talán szerettek volna. A törvény viszont újabb kérelem beadására nem adott lehetőséget. Az ilyen és hasonló jellegű intézkedések feszültségeket szültek és fognak is. A kárpótlással szerzett ingatlanok kimérését az állam vállalta magára, vagyis ingyenesek. Az 1993. évi CXVI. törvény (továbbiakban: Fkb.) lehetőséget ad a rászarány-tu- lajdonosok részbeni költségtérítésére a költségek 50%-ig, de legfeljebb; — 5 ha-ig 1800 forint/ha — 5-10 ha-ig 9000 forint és 5 ha felett 1200 forint/ha — 10 ha felett 15 000 forint és 10 ha felett 1000 forint/ha. Ez is csak akkor jár, ha a tulajdonos kötelezettséget vállal, hogy az e törvény alapján kiadott földet öt évig nem idegeníti el, továbbá a mezőgazdasági termelésből nem vonja ki. A végrehajtási utasítás ezúttal is késik. Az 1995. évi XV. tv. szintén módosítja az 1993. évi II. tv-t továbbiakban; Fkb.) amely tartalmaz pozitív jellegű intézkedéseket is. Ilyen például: akik állattartó telepet üzemeltetnek — és a törvény egyéb rendelkezéseinek is megfelelnek — kérhetik földjük kiadását a telephez közel eső földterületből. Ha a részarány-tulajdonos a beviteli kötelezettség alapján szövetkezeti használatba került eredeti földjét kapja tulajdonába, az erről szóló határozatban a földrészletet — művelési ága és AK. érték megjelölése nélkül — a bevitt föld nagyságának megfelelő területet kell megjelölni. A törvényi kitétel az, hogy a kiadásra kerülő földön a részarány-tulajdonos ültetvénytelepítést, vagy egyéb okok által növelte a terület AK. értékét. Ez utóbbi esetben kisebb terület járna a tulajdonosnak. A bejegyzést viszont az eredeti tényleges állapotnak megfelelően kell a nyilvántartásba felvenni. A törvény még jobban védi a tanyatulajdonosokat, miszerint: a tanya körüli föld tulajdonba adásánál elsősorban a tanyatulajdonosnak az igényét kell kielégíteni, aki az általa bármilyen címen használt föld kiadását kéri. A többi tanyatulajdonossal szemben elsőbbséget élvez az is, aki a meglévő tanyájához csatlakozó olyan föld kiadását kéri, amelynek bevitelével keletkezett részarány-földtulajdonosa. A törvény továbbá szabályozza a földkiadó bizottságok tevékenységének határidejét is. Továbbá az FM. hivatalok kötelezettségét is meghatározza, ha a földkiadó bizottságok tevékenységével, munkájával bármely probléma felvetődik. Ha szükséges a közgyűlés összehívását is kezdeményezhetik. A földkiadó bizottság munkáját felfüggeszthetik, vagy intézkednek annak megszüntetéséről is. A részarány-tulajdonosok, vagy azok akiknek jogát, vagy jogos érdekét a földkiadó bizottság határozata sérti, ezek után fellebbezést, a kézhez vételtől számított nyolc napon belül a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. Skolnyik András Nyíregyháza, Selyem u. 53. Földkiadó biz. tag. Más szemmel nézve Már javasoltam néhány közlekedési változást városunkban, ezt most tovább szeretném folytatni. A Korányi utca — legalább egy- egy szakaszáról, ott, ahol párhuzamos mellékutcák vannak —, kitiltanám a kerékpárokat a tulajdonosuk védelméért is. S ez szintén felgyorsítaná a járművek forgalmát és csökkentené a balesetveszélyt. Nem hagyhatom szó nélkül, a Törpe utca végének a zsákutcává való kialakítását sem! A Kalevala sétányról —' gyakran szükségtelenül —, kénytelenek vagyunk kihajtani a Korányira. Jó lenne ezen mielőbb változtatni. A Közúti Igazgatóság elzárkózik attól, hogy a Nyír- egyháza-Kabalás gyalogos- és kerékpárútján kismotorkerékpárosok is közlekedjenek. Mondván: nincs 320 centiméter széles, csak 220 centiméter. Szakemberrel mértem meg és 260 centiméter a szélessége. Kényelmesen elfér még két motorkerékpár is, — csak felező vonallal fel kell festeni, a forgalmat egyre jobban veszélyeztető fákat legalább felirtani, az Ilonatanyai kijáratnál az „elsőbbségadás kötelező” táblát „ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező” táblára kicserélni stb. Mióta a 4-est korszerűsítették, még egyes Traban- tosok is megkísérlik a 100-120 kilométeres sebesség elérését. A Pazonyi út első útkereszteződésnél is láttam nem egy gépkocsit — a 60 kilométeres sebességkorlátozás, záróvonal, terelősáv stb. ellenére is, — előzgetni avagy a balra nagyívben bekanyarodni szándékozót balról megelőzni! Hajmeresztő és veszélyes bravúrok ezek, —de egyeseket csak a saját haláluk „győz meg” a normális közlekedés betartásáról... Pedig a rendőrség elég gyakran ellenőriz és keményen büntet! Az utak kiépítése és korszerűsítése csak az egyik javító feltétele a közlekedés biztonságosabbá tételének... Az emberi morál, egymás védése, a közlekedés biztonságosabbá tételének stb. emberi tényezők lemaradását avagy lassúbb fejlődése még nagyobb gond. Varga Gyula Nyíregyháza, Kalevala fétány 28. Egy különös temetés körülményei Kora tavasz óta a hűtőben • A halál oka ismeretlen • Senki nem látta a családból Györke László Barabás (KM) — Elkeseredett, szomorú hangú levél érkezett szerkesztőségünkbe Barabásról, özv. Balogh Ist- vánnétól. „Felneveltem keservesen munkám közben 5 fiút, és tessék elképzelni, jöttek a tanácsról, hogy Duna- harasztiból telefonáltak nekik, mert március hó 26-án találtak egy halott fiút, de nemigen volt nála a személyi, azt kérték, van-e itt, Barabásban Balogh László. De most mi van ilyenkor? Március óta...” A falu végi takaros, szerény házban beszélgetünk Balogh Istvánnéval. El-elcsuklik a hangja, próbálja leplezni mély fájdalmát. Az asztalon halott fia fényképei: az egyik még diákkorából, a másikon egyenruhában, a harmadikon élettársával, és az, amelyet ehelyt is láthatnak olvasóink. Élt 40 évet — Nehezen, keservesen éltünk — mondja az édesanya. — Az uram 1981-ben meghalt. Az ikrek, Lajos és Tibor, éppen katonák voltak. Laci fiam egy özvegyasszonnyal költözött össze, annak két gyermekét szinte a sajátjának tekintette. Volt ő kőműves, a tévénél Pesten olyan kisegítőféle. Dunaharasztiban lakott. Akiről a történet szól Amatőr felvétel No, amikor a nevelt gyerekek már nagyobbak lettek, az élettársa — ki tudja miért? — elküldte. Sokáig nem is tudtunk róla semmit. Aztán tavaly decemberben jött haza, de úgy tessék elhinni, hogy alig ismertem meg, olyan ágrólsza- kadt volt. Marasztaltuk, ne menjen vissza. De január 24- én csak elutazott. Azt mondta, hogy fel kell venni a Feri nyugdíját. Én nem tudom ki az a Feri, biztos valami dunaha- raszti barátja. Szóval elment azzal, hogy majd márciusban hazajön. — De valami komoly hiba lehetett közte és a volt élettársa között, mert ha csak felhoztuk, kérdeztük, hogy mi történt, csak annyit mondott, hogy idegbajt kapok, ha beszélnek róla. Azóta nem láttuk. Szegénykém, szeptemberben lett volna 41 éves. Csak egy urna Egy okmánynak tekinthető papírosa van mindössze az édesanyának: egy halottvizsgálati bizonyítvány, melyet kétségtelenül Balogh László névre állítottak ki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem 1. Sz. Kórbonctani Intézetének II. sz. sebészeti klinikáján 1995. 03. 23-án. A halál beálltának napja is március 23-a. E dokumentumból azonban nem tudjuk meg, a halállal okát. A halottvizsgálati bizonyítványon az elhunyt személyi száma, anyakönyvi azonosító szám is szerepel pontos lakcímmel. Tehát a boncoláskor az elhunyt személyi adatait feltehetően ismerték. — Csak azt nem értem, hogy miért nem értesítettek bennünket idejében? — teszi fel a kérdést párás szemmel özv. Balogh Istvánné. — Július 6-án jöttek ketten az önkormányzattól, akik közölték a rettenetes hírt. De miért csak akkor telefonáltak nekik is? És miért nem bennünket értesítettek? Na, végül István fiam, aki Bakonybélben lakik, ő fizette ki a hűtőházat, a hamvasztást, urnát meg a többit, ami negyvenezer forint volt összesen. Augusztus 2-án érkezett meg az urna, másnap el is temettük szegély Lacinkat. De vajon az ő hamvai voltak-e az urnában? Hiszen a családból senki nem látta a holttestet, senki nem azonosította. Meg aztán az ő második keresztneve Ferenc volt. Ez abban a bizonyítványban nem szerepel. Ha az adatait tudták, hiszen a dunaharasz- ti címe pontos volt, igaz, valaki azt mondja, hogy már öt éve nincs bejelentve ezen a címen, miért nem értesítettek? Miért nem értesített a volt élettársa? Bármi is volt köztük, ennyit megtehetett volna... Elképesztő — Nem akarok én senkit bántani — mondja szomorú tekintettel özv. Balogh Istvánné. — De hát miért nem tette senki lehetővé, hogy drága fiunkat láthassuk, mielőtt elhamvasztják. Mikor István fiam láthatta volna júliusban, azt mondták neki, inkább meg se nézze. — Az eset bennünket is megdöbbentett és felháborított — mondja Daróczy Pál polgármester. — Az is furcsa, hogy négyhavi késéssel bennünket értesítettek és nem a közvetlen hozzátartozókat. A barabási önkormányzat egyébként épp kintjártam napján döntött arról, hogy özv. Balogh Istvánnét a szokásos temetési segélyen kívül rendkívüli támogatásban is részesíti. Kelet-Magyarország 7 A tanúvallomást... ...megtagadhatja az, aki az elkövető egyenesági rokona, vagy ennek házastársa, örökbefogadó vagy nevelőszülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, házastársa vagy élettársa, házastársának egyenesági rokona, testvére, testvérének házastársa. Megtagadható még a tanú- vallomás akkor is, ha a tanú magát vagy az előbbiekben felsorolt hozzátartozóját bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével vádolná — válaszoljuk M. Piroska mátészalkai levélírónknak. Szabálysértés miatt... ...nem vonható felelősségre az, aki az elkövetéskor a 14. életévét még nem töltötte be, úgyszintén az sem, aki a cselekményt elmebeteg állapotban, vagy tudatzavarban, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelemben vagy végszükségben követte el. Az önhibából történő leittasodás a felelősségre vonást nem zárja ki — üzenjük B. Al- bertnek Záhonyba. Magad. uram.. Szűcs Róbert felvétele A munkatörvény módosításáról I. Nagy Mihály Nyíregyháza — A gazdasági stabilizációs törvények hatályba lépésével indokolttá vált a munkatörvény egyes szabályainak módosítása. A változásokról adunk rövid tájékoztatást, mellőzve az Üzemi Tanácsok választásával, a tisztségviselők munkaidő kedvezményével és a védelmükkel kapcsolatos módosításokat. Ä korábbi jogszabályokat ott ismételjük, ahol feltétlenül szükséges. Munkaszerződés Folyó év szeptember 1-jétől minden munkaszerződést, az egy napra szólót is írásba kell foglalni. Addig a régi szabályt kell alkalmazni, mely szerint csak az öt napot meghaladó munkaszerződést kell írásba foglalni. A szóban megkötött munkaszerződés érvénytelen. Az érvénytelenséget haladéktalanul meg kell szüntetni. A szóban megkötött munkaszerződést a munka- vállaló 30 napon belül bármikor azonnali hatállyal megszüntetheti. Ezen az időn túl általában csak rendes felmondással élhet és a felmondási időt le kell dolgoznia. Ezzel ellentétben a munkáltató vagy megszünteti az érvénytelenséget, illetve rendes felmondással megszüntetheti a munka- vállaló munkaviszonyát és a felmondási idő felére felmenti a munkavégzés alól. A felmentési időre továbbra is átlagkereset jár. Bérrendezés Az új szabály értelmében a sorkatonai szolgálatból leszerelt, a gyermekgondozási szabadságról visszatért munkavállalókon túl, a polgári szolgálatból leszerelt és a közeli hozzátartozó ápolása miatt igénybe vett fizetésnélküli szabadságról visszatérők bérét is rendezni kell, melyre továbbra is a régi szabályok az irányadók. Felmondás A visszatérők munkabérét a hasonló munkakörben és hasonló gyakorlattal rendelkezők átlagos béremelés mértékével kell emelni. Ha ilyen munkavállaló nincs, a munkáltatónál érvényes éves átlagban megvalósított bérnövekedés az irányadó. A bérek rendezése kötelező. Megszűnik a munkaviszony többek között, ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, ebben az esetben a felmondás fel sem merülhet. Eltérő volt a gyakorlat a munkavállaló járandóságát illetően. Ezt követően a munkavállaló részére a rendes felmondás esetére előírt felmentési időre ( felmondási idő fele) továbbra is átlagkereset jár. Nem jár az átlagkereset ha a munkavállaló erre az időre munkabérre sem lenne jogosult, például táppénzes állomány. Természetesen a munkavállaló egyéb járandóságát például végkielégítés, igénybe nem vett évi rendes szabadság pénzbeli megváltása, is ki kell fizetni. Az új szabályok szerint a határozott időre létesített munkaviszonyt, annak lejárta előtt, továbbra is megszüntetheti a munkáltató. Feltétel, hogy a hátra lévő időre járó munkabérét legfeljebb egy évre kifizeti. Korábban, ha a határozott időből egy évnél hosszabb idő volt hátra, mindet ki kellett fizetni. Természetesen, ha a hátra lévő idő egy évnél kevesebb, a munkabér csak erre az időre jár. Ezt a szabályt az újonnan megkötött határozott időre szóló szerződéseknél lehet alkalmazni. ■ KM-POSTA __ ^lerkcsifSä^^
