Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-04 / 155. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1995. július ^kedd Szentendrei nyár Szentendre (MTI) — A művészetek városa lesz jú­liusban Szentendre. Kelle­mes szórakozásra lelnek a színház, a komoly- és a könnyűzene, a follőnuzsika barátai, illetőleg a képző­művészet híveinek is érde­mes ellátogatni a hangula­tos Duna-parti település­re. A vendégek a nyitónapon tekinthetik meg Carlo Gol­doni A kéváház című da­rabját. A kaposvári Csiky Gergely Színház művészei játsszák a városháza udva­rában. Vujicsics Tihamér — a pomázi születésű, szerb nemzetiségű, kiváló zeneszerző és népzenekuta­tó — halálának 20. évfor­dulóján emlékfesztivált rendeznek a városban. Pó­diumra lép a francia Michel Montanaro. Szórakoztatja a nagyérdemű közönséget a Tanac néptáncegyüttes, a Vízin, a Rece-fice, vala­mint a Zsarátnok együttes is a hét végén. Abraham, Huszka, Kál­mán, Lehár örökzöld meló­diái hangzanak el Az Inter- operett estjének programjá­ban, július 7-én, illetőleg 9­én. Shakespeare tündérjáté­ka, a Szentivánéji álom a budapesti Új Színház elő­adásában lesz látható július közepén. Murray Schisgal amerikai szerző világsikerű Szerelem, óh című darabja nyomán Békés Pál fordítot­ta a játékot, a dalszövegek szerzője Fábri Péter, A Théba Színiakadémia növendékei a János vitézt mutatják be az Ipszilon Ga­lériában. A városháza ud­vara helyszíne lesz több gyermekprogramnak is. Ide várják a kicsinyeket és a szülőket, többi között a kecskeméti Maskarás egy­üttes vásári, illetőleg óriás­bábos előadásaira. A Musi- ca Antiqua nyári akadémiá­jának hangversenyeit a Bar- csay-udvarban rendezik meg. A festmények, grafi­kák, szobrok kedvelőit vár­ják az Artéria, az Erdész, a Metszet, a Péter Pál, és a Művésztelepi Galériában, valamint a Szentendrei Képtárban. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum népi mesterségbemutatóit, fog­lalkozásait ajánlja a hazai és külországi érdeklődők fi­gyelmébe. Hírcsokor Jótékonysági... ...előadást tart a beregszászi színház Nyíregyházán a Váci Mihály Városi Műve­lődési Központban július 4- én, 14 órától. A kárpátaljai színészek Oscar Wilde A boldog herceg című mese­játékát mutatják be. A be­lépés díjtalan. (KM) Kolumbusz... ...az őrült spanyol című produkciót mutatja be a Mandala Dalszínház a nyír­egyházi Szabadtéri Színpa­don július 7-én. (KM) Kínai... ...papírsárkány kiállítás nyílik a Kölyökvárban júli­us 6-án. A bemutató alkal­mából több kínai sárkány­készítő művész is ellátogat Nyíregyházára. (KM) Színházi... ...előadás lesz a mátészal­kai művelődési központ szabadtéri színpadán július 7-én 20.30-tól. A kellemes szórakozást ígérő esten a nagyváradi színház Molnár Ferenc A cukrászné című vígjátékát viszi színre. Have-rock... ...fesztivál várja a fiatalokat Nyíregyházán a VMK mel­letti téren július 8-án 10 órától a sétálóutcái progra­mok keretében. (KM) A hamis tanú Mizser Lajos Mindnyájan jól ismerjük Arany János balladáját. Csak éppen a színhelyét tesszük a Békés megyei Köröstarcsára, illetve Kö- rösladányba — annál az egyszerű oknál fogva, mi­vel a versben pontosan ezek a községek vannak megne­vezve. Pesty Frigyes kézi­ratos Helységnévtárának (1864) Szabolcs megyei anyagát vizsgálva, Balmaz­újvárosnál érdekes adatra bukkanunk. Ez a helység évszázadokon át Szabolcs­hoz tartozott, csak az 1876- os Tisza Kálmán-i közigaz­gatási rendezéskor vált az újonnan megalakuló Hajdú megye részévé. Az 1864. június 6-i keltezésű anyag­ban a következőket olvas­hatjuk: „Kárhozat halom — az Arany vagy Bánom kert délnyugati szegletén ’s ma­gaslatán, melynek neve ere­detéről a’ monda azt tartja, hogy 1797-ben Debreczen és Újváros között támadt határ villongás alkalmával — két ki halgatott Debrec- zeni tanú — Csuta és Baka bö csizmájukba debreczeni homokot tévén — a’ domb­ra álva a’ küldötség előtt le tették a hitet; — hogy ök azon hellyen Debreczeni földön állanak — amiért a közvélemény szerént mind ketten későbben Szemei vi­lágát el veszítvén; el kár­hoztak”. Nagyjából ugyanezt közli kissé szűkszavúbban 1853- ban Révész Imre református lelkész is, csak éppen a ha­mis tanúk megnevezése nélkül: „...csizmájukba tal­puk alá debreczeni földet tettek. Az átok megfogta őket, mert nem sokára meg­vakultak.” Arany, mint jegyzetei bizonyítják, is­merte a mondát (vagy ép­pen megtörtént eseményt), ám módosított rajta. A két „szabályos” tanú helyett nála csak az „öreg Márkus” szerepel. A helyszínt is kö­zelebb vitte szülőfalujához, Nagyszalontához. Az „old­jak-e, kössek-e” motívum kétségtelenül a Körösök vi­dékéről származik. A hamis esküt — mivel Arany maga is hivatkozik rá — Balmaz­újvárostól, az akkori Sza­bolcs megyétől aligha le­hetne elvitatni. Ez annyit is jelent, hogy a ballada alap­motívuma: a bűn elköveté­se Szabolcsból származik. Régi barátok alkotóműhelye Galériába kerülnek a nemzetközi fafaragó táborban készült legszebb alkotások A szerző felvétele Bodnár István Vásárosnamény (KM) — Az asztalon vésők, éles kések és szíjgyártó ár. És még jó né­hány, számunkra ismeret­lennek tűnő szerszám. A te­rem akár egy régi céhmű­hely, idős mesterek és fiatal tanítványok egymás mellett. A vásárosnaményi művelődési központ nagytermében va­gyunk, ahol ismét fafaragók és bőrművesek adtak egymásnak randevút. Huszonkettedik alkalommal rendezték meg Bereg főváro­sában a nemzetközi fafaragó­tábort, amelyen az idén is mintegy harmincán vettek részt. Most először egy dán mester is részt vett a műhely munkájában, aki új ismeretek­kel térhet vissza hazájába. A műhelyben a fiatalabb nemze­dék képviselőjeként ott talál­tuk Kiss Tibort, aki nem messziről, Hete községből jött. Látogatásunk idején épp egy fából készült ékeszerdo­Míves munka közben bozt készített szép faragások­kal, de mutatott néhány csont­ból készült fűszertartót is. — Schmidt Sándor tanítvá­nya vagyok, és nagy öröm szá­momra, hogy itt egy hétig a kedvtelésemnek hódolhatok. Ráadásul sok mindent lehet itt tanulni, hiszen az ide érkező mesterek a fafaragásnak több ágával is foglalkoznak. Van, aki díszítéseket készít, más portrékat alkot. Megtanulhat­tam csonttal is dolgozni, ami­vel ugyan több a munka, de másfajta lehetőségeket kínál. Baloghné Béres Györgyi Mátészalkáról érkezett három tanítványával. O vezeti a szál­kái fafaragó szakkört. — Megalakulása óta egy ki­vételével mindegyik táborban részt vettem. Régi barátok ta­lálkoznak itt már évek óta, és sokat tanulhatunk egymástól. Szerencsés dolog, hogy így kezdődik a nyár. Tanítványa­immal az idén elsősorban a bőrművesség alapjait igyek­szünk ellesni, ami nem köny- nyű, hiszen az több mesterség fogásait — így a szíjgyártóét, a tímárét és a szűcsét — egye­síti. A tábor lakói nemrégen ér­keztek, a jövendő galéria he­lyét nézték meg. A tapasztala­tokról Schmidt Sándor fafara­gó elégedetten nyilatkozik. — Ügy néz ki, hogy most már tényleg megkapjuk a há­zasságkötő terem fölötti helyi­ségeket. Régi gondunk oldó­dik így meg, hiszen az évek során gazdag anyag gyűlt össze ezekből a darabokból, amelyeket a tábor résztvevői alkottak. A galéria megnyitár sára sajnos csak a jövő év júni­usában kerül sor, de addig leg­alább lesz idő szépen beren­dezni a helyiséget. A meg­nyitás a millecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódik majd. Reméljük, a kellő támo­gatást is megkapjuk addig. A tábor a múlt hét végén zárta be kapuit. Nyitnak a felvételifelkészítő táborok Testnevelés szakra jelentkező diák egyik felvételifel­adata Harasztosi Pál felvétele Budapest (MTI) — Még be sem fejeződtek a felvételi vizsgák, máris vannak, akik időt és pénzt nem kímélve az 1996/97-es, sőt az utána kö­vetkező év felvételi megmé­rettetésére készülnek. Európában példa nélküli mó­don végezhetik ezt. A TE­HETSÉGÉRT Mozgalom im­már negyed százada segíti, hogy a hátrányos helyzetű, te­hetséges középiskolások be­jussanak a felsőfokú intézmé­nyekbe. Ezen a nyáron például közel 2000 diák vesz részt a szaktáborokban. A mozgalom irodavezetője elmondta, hogy a vizsgák után rendszeresen elemzik a résztvevők felvételi szereplését, és úgy tapasztal­ják, hogy 10-12 ponttal többet érnek el, mint az átlag és a be­jutási arányuk is 10 százalék­kal magasabb. A közeli napokban Gödöl­lőn, Debrecenben és Keszthe­lyen találkoznak az agrárfelső­oktatásba pályázó diákok, Szegeden a bölcsészekkel, Bu­dapesten és Pécsett az orvo­sokkal foglalkoznak. A fővá­rosban lesz a jogászjelöltek tá­bora, a gazdasági felsőoktatás­ba tartó középiskolásoknak Szolnok, Budapest és a Mo­hács melletti Bár ad otthont. Szőny és Dombóvár lesz a helyszíne a műszaki felsőokta­tási felkészítő tábornak. A ter­mészettudományi karok jelölt­jeit Debrecenbe és Hódmező­vásárhelyre várják. A rendszer egyébiránt úgy működik, hogy a november­decemberi jelentkezéseket kö­vetően, a második, harmadik osztályos középiskolások év közben levelező felkészítés­ben vesznek részt és a harma­dik osztály után mennek elő­ször táborba. Az országban mintegy 1200 tanár és egye­temista végzi az évközi felké­szítést. Az idei felvételikre 1550 diák készült ilyen módon a 21 tavaszi táborban, több, mint 200 tanár közreműködé­sével. A diáktanárok száma meghaladta a 400-at. Arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül ez az intenzív előkészület, az irodavezető el­mondta: amióta megszűnt az állami támogatás, alapítványi pénzekből, illetve ezek kama­taiból igyekeznek fedezni a költségeket. A Győrffy István Tehetséggondozó Alapítvány mintegy ezer diáknak juttat 4- 6 ezer forintot, az egyébként 5-9 ezer forintos költséghez. A MÁV például 5-5 ezer forint­tal járul hozzá dolgozói tehet­séges gyerekeinek a felkészí­téséhez. Az oktatók, a diákta­nárok minimális összegért vál­lalják az oktatást, a szervezők társadalmi munkában dolgoz­nak. A TEHETSÉGÉRT Mozga­lom jövője sajnos biztosított, hiszen mind nehezebb bejutni azokba az intézményekbe, ahol emelik a követelménye­ket, mondja az irodavezető. Az extrafelkészítést azonban nem képesek vállalni a hátrá­nyos helyzetű, ám tehetséges gyerekek szülei. A mozgalom szervezői és oktatói számára ez a további programok meg­határozója. Egyedülálló Verdi-fesztivál Műveiben szex, erőszak és politika egyaránt megtalálható London (MTI) — A londoni Királyi Operaház egyedülál­ló teljesítményre készül: mostantól a 2001. évig előad­ja Verdinek mind a 28 ope­ráját. A fesztivál jelszava: „Viva Verdi!”. Ezt a jelszót az Ope­raház azért választotta, mert jelszó volt Olaszországban is a múlt század közepén, amikor a zeneszerző lelkesen támogatta a harcot Olaszország egyesíté­séért és felszabadításáért. Verdi zenéjét Olaszország­ban eleinte lenézték. Értelmi­ségi körökben első operáit „nyilvánosházi muzsikának” nevezték. Amikor azonban Verdi meghalt (1901-ben), 200 ezer ember vett részt Mi­lánóban a temetésén, és egész Olaszország gyászolt. Verdi .életművét a kritiku­sok, ugyanúgy, mint a nagykö­zönség bámulatosnak, lenyű­gözőnek tartják. Műveiben szex, erőszak és politika egya­ránt megtalálható, neki kö­szönhetők a klasszikus opera legszebb és legismertebb áriái is. Amikor azonban meghalt, csak az Otellót, a Falstaffot és a Requiemet dicsérte osztatla­nul a kritika. Giuseppe Verdi zenei rene­szánsza 1930-ban kezdődött, amikor a Szicíliai vecsemyét és a Macbethet előadták Né­metországban. Londonban csak 1965-ben tűzték műsorra a Simone Boccanegrát. A het­venes évek végén aztán Lam- berto Gardelli, a világhírű karmester lemezre vette a ze­neszerző ritkábban hallott operáit, pl. az Attilát és a Lombardokat, olyan énekesek közreműködésével, mint Car­lo Bergonzi és Placido Domin­go. A londoni Verdi-fesztivál a Stiffelio előadásával veszi kezdetét. Ezt az operát, amely arról szól, hogy egy protestáns lelkész megbocsát hűtlen fele­ségének, az olasz cenzúra an­nak idején betiltotta. Verdi úgy játszotta ki a cenzorokat, hogy átkeresztelte az operát Amoldo címre, és újra kompo­nálta az utolsó felvonást. A fesztivál idei kezdő évé­ben Placido Domingo lép fel a Stiffelióban július 11-én, és az olasz bariton, Renata Bruson az Álarcosbálban. Ugyancsak idén Solti György vezényli a londoni operaházban a Traviá- tát. 2001-ben a tervek szerint a Don Carlos és a Szicíliai ve- csemye előadása zárja be a „Viva Verdi!” fesztivált. Természetesen bemutatásra kerül az Aida című szuperope­ra is, amelyet a nagy zeneszer­ző éppen 125 éve alkotott. Ta­lán kevesen tudják, hogy Ver­di ezért a művéért — amelyet a Szuezi csatorna megnyitásá­nak alkalmából írt — példátla­nul nagy tiszteletdíjat, 150 000 arany fontot kapott. Trikóversek Róma (MTI) — Az igazi költőt semmi nem akadá­lyozhatja meg abban, hogy verseivel eljusson az olva­sókhoz. Ezt bizonyította be a 29 éves szardíniái Marco Venturi, aki már öt re­gényt, húsz elbeszélést és tucatnyi verset küldött el szinte minden létező olasz kiadónak, ám a legtöbb, amit elért, az volt, hogy né- hányan válaszlevélben biz­tatták a további próbálko­zással. Venturi anyagi helyzete nem tette lehető­vé, hogy maga finanszíroz­za műveinek kiadását. A szűkös anyagi eszközök azonban nem jelentettek számára akadályt: egy ru­hagyártó cégtől nagykeres­kedelmi tételben fehér, rö­vid ujjú trikókat rendelt, s egyszerű technikával ezek­re „vasalta rá” verseit. Az ötlet bevált: a rövid ujjú trikóra szabott versekre bőségesen akad vásárló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom