Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-29 / 177. szám
Szivek a kezekben MAGÁNVÉLEMÉNY Építkezés AKTUÁLIS INTERJÚNK Az önfeláldozó szeretet külső jele: a szerzetesek ruháján vörös kereszt Amikor Móricz Zsigmond híressé vált mondatát — Hagyd a politikát, építkezz! — megfogalmazta, bizonyára arra is gondolt, hogy mindennél fontosabb az ország gazdasági előrejutása, a felemelkedés. Ez pedig elsősorban a munka eredménye. Volt ebben a megjegyzésben egy jókora kiábrándulás is, mert már akkor sem volt egyértelmű, hogy a politika, a politikusok képesek és akarnak is nemzeti érdekeket képviselni. Ha pedig ez így van, a döntési centrumoktól mindig is távol élő ember számára nem maradhat más, mint igénybe venni a maga erejét. Nem számíthat hirtelen előrejutásra, váratlan életfordulatra, csak abban bízhat, hogy szellemi és fizikai energiái jól hasznosulnak. Az utóbbi pár hónap legizgalmasabb és legvitatottabb belpolitikai témája a megszorító intézkedések csomagja volt. Lassan ennek is könyvtárnyi az irodalma. Arról ugyan kevesebb szó esik, hogy a gazdasági konszolidáció, az államháztartás reformja idestova húsz éve szerepel a kormányok programjaiban. A végrehajtást azonban mindig elodázta valamilyen vélt vagy valós politikai érdek. Most aztán nem lehet tovább várni, le kell nyelni a keserű pirulát. A demokratikus berendezkedésnek megvan az az óriási előnye, hogy mindenki mondhatja a magáét. Az is természetes, hogy ugyanarról egymással ellentétes vélemények hangzanak el, s a naív hallgató számára mindegyik vélemény igaznak tűnik. Amikor egyesek azt mondják, hogy sohasem látott válságban van az ország, óriási mértékű az elszegényedés, akkor erre mindnyájan rábólintunk. De azt is észre kellene vennünk, hogy szépül az ország, csinosodnak a városok és a községek. Jobban élnek azok, akik képesek fennmaradni. Több az elegánsan öltözött, a jól ápolt ember az utcákon, szebbek az üzletek portáljai, kezdjük tapasztalni a fogyasztói társadalom csábításait. Szóval, lassan, de változik a helyzet. Kérdés, hogy ez a javulás mikorra vet nagyobb hullámokat, mikor éri el azokat is, akik a maguk erejéből nem voltak képesek talpon maradni, s ezért segítségre van szükségük. De az építkezéshez sok mindenre van szükség. Jó mesterekre, akik csak a szaktudást értékelik. Újfajta morálra, amelynek legfontosabb jellemzője a munka által létrehozott tulajdon tisztelete. Olyan emberi magatartásra, amely az élet apró dolgaiban is megnyilvánul, s akkor nem firkálja senki össze a falakat, nem kanyarodik szabálytalanul a váratlanul szerzett luxusautó, nem gázolja el a gyalogost a kerékpáros a sétálóutcában. Nagy István Attila ki gondozására. A szegénység, tisztaság és engedelmesség hármas fogadalma mellett Kamill egy negyedik fogadalommal a betegek szolgálatára kötelezte tagjait, vagyis ha kell, akár még az életüket is feláldozzák. Az önfeláldozó szeretet külső jeleként a tagok vörös keresztet hordanak ruhájukon. Kamill egész életfelfogását kifejezi az egyik gondolata: „Szíveteket hordozzátok a kezetekben!” O Hogyan jött az ötlet, hogy Nyíregyházán telepedjen le a rend? — Egy kicsit hadd kalandozzam a múltban. A nyolcvanas évek közepén Ausztriából átjöttem Magyarországra, hogy szervezzem a kamilliánus családokat. Az akkori politikai rendőrség nem nézte jó szemmel ténykedésemet, s a barátaim arra kértek, várjak otthon. A rendszerváltás után mind több meghívást kaptam Magyarországra, s kurzusokat tartottam a kamilliánus családok tagjainak. Egyébként jelenleg az országban 32 család működik több mint 500 taggal. Az utóbbi időkben egyre több fiatal jelezte, hogy be szeretne lépni a kamilliánus rendbe szerzetesnek. Arra gondoltunk, az lenne a legjobb, ha a külföldi képzés helyett Magyarországon épülne fel a kolostor. Tavaly Nyíregyházán jártam, s mikor megemlítettem dr. Váradi József atyának a kolostor alapításának gondolatát, ő megmutatta nekem Borbányán a templom melletti, félbemaradt lelkipásztori épületet, hogy az talán alkalmas lehet szerzetesháznak. A házat megtekintve ez a gondolat azóta sohasem hagyott nyugodni. mis rendet Nyíregyházán. Ön Ausztriából, társa, Zbigniew Bodecki pedig Lengyelországból érkezett. Mennyire szokatlan a hívek számára, hogy külföldi atyák foglalkoznak velük? — Én Magyarországon, Mosonszentjá- noson születtem 1934-ben. Ez a legutolsó falu a magyar határnál. Mivel német nemzetiségű vagyok, a II. világháborút követő áttelepítések bennünket sem kíméltek, végül Ausztriában telepedett le a családom, ott kezdtem el tanulni a teológiát. Zbigniew atya két éve jött Budapestre, a lipótme- zei kórházban dolgozott lelkészként, ő is tud tehát magyarul. Az eddigi tapasztalatunk az, hogy a hívek nagyon szeretnek bennünket, örülnek jelenlétünknek, hiszen most már minden nap van mise a borbányai templomban, felváltva celebrálunk. Zbigniew atya minden vasárnap délután 15 órától a kórházban is tart misét. — Az én feladataim közé tartozik a kórházi betegek pasztorális munkájának a felépítése is. Igyekszem kiépíteni a kapcsolatot az orvosokkal, az ápolókkal, s természetesen igyekszem beszervezni a munkálatokba a kamilliánus családokat is. Minden beteg emberrel foglalkozunk, nem te- A szerző felvétele szünk különbséget keresztény és nem keresztény között. Úgy is mondhatnám, hogy keresztény szellemben, de ökumenikus felfogásban dolgozunk. O Az elképzelések szerint mikor fejeződik be a borbányai kolostor építése? — ígéretet kaptunk arra, hogy még az idén, pontosabban az év végére elkészül a szerzetesház. Amint megkapjuk a kolostort, beköltözik oda az a három-négy fiatal, akik a rend tagjai szeretnének lenni. A szerzetesi életnek megfelelően reggeli együtt imádkozás, együtt misézés szerepel majd a napi programban, utána pedig én, mint novícius mester oktatom őket a val^ Az életemet ágy rendeztem be, hogy örömet szerezhessek embertársaimnak. ^ lásos életre, valamint a rend történetéről hallhatnak előadásokat. Délutánonként szociális munka vár majd a fiatalokra, kórházakba, szociális otthonokba látogatnak el. A kamilliánus szeretetmunkáról kurzusokat is fogok tartani Borbányán, amelyre az érdeklődő hívek mellett orvosokat és ápolókat is várok. O Befejezésül hadd tegyek fel egy személyes jellegű kérdést. Nap mint nap betegekkel, szegényekkel találkozik. Honnan meríti ehhez az igen nehéz munkához újra és újra az erőt? — Szerzetes, vallásos ember vagyok, az imádság, a kamilliánus hivatás minden erő forrása. Nem vagyok egyedül, jó keresztény közösségek vesznek körül, ugyanakkor jól tudom, sokan várnak az én segítségemre. — Az életemet úgy rendeztem be, hogy örömet szerezhessek embertársaimnak, vagyis a mások öröme éltet engem. Kétszáz év elmúltával ismét megtelepül hazánkban a testi és lelki betegekkel, valamint a mozgássérültekkel foglalkozó kamilliánus rend. A rendhez tartozó szerzetesek szeretetmunkája elsősorban Nyíregyházát és a megyét gazdagítja, ugyanis Borbányán találtak állandó otthonra, s ott épül majd fel leendő kolostoruk is. Július 16-án a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházban megtartották a Kamilliánus Rend ünnepélyes befogadását, s a két szerzetes már másnap el is kezdte munkáját. A rend történetéről és munkájáról, a Nyíregyházán való megtelepedés okairól, a határok közelségének jelentőségéről beszélgettünk Anton Gots atyával, a kamilliánus rend nyíregyházi vezetőjével. — Mi kamilliánusok komolyan vesszük Jézus megbízását, hiszen ő azt mondta: „Gyógyítsátok a betegeket, hirdessétek az evangéliumot!” Képességeink szerint szolgáljuk a betegeket, a fogyatékosokat, az öregeket, a haldoklókat, a szegényeket, az AIDS-betegeket, az alkohol és a kábítószer áldozatait, a leprásokat, a harmadik világ nyomortelepein élőket. Hivatá- Anton Gots sunkat a kamilliánus szerzetesnővérekkel és a kamilliánus családokkal együttműködve valósítjuk meg. O Tulajdonképpen honnan származik'a rend neve? — Rendünk alapítója és példaképe Lel- liszi Szent Kamill, aki 1550-től 1614-ig élt. Huszonöt éves korában a betegágyhoz kötve megtapasztalta, mennyire rá vannak utalva a betegek mások segítségére. Fel- gyógyulása után a betegek ápolásának szentelte életét. Pap lett, majd a korabeli kórházi állapotok arra késztették, hogy vallásos gondolkodású férfiakkal szerzetes- rendet alapítson a betegek ápolására és 1,élik A Az akkori politikai rendőrség nem nézte jó szemmel ______ténykedésemet. ^ O Az országból több ajánlatot is kaptak, miért döntöttek végül Nyíregyháza mellett? — Az első ok az volt, hogy Nyíregyháza nagyon kellemes város, s közel van Erdélyhez, Kárpátaljához és a Felvidékhez, ugyanis Szent Kamill gondolatait ezeken a területeken is szeretnénk tovább népszerűsíteni. El kell mondanom, hogy a határon túl élő magyarok között is ismertek kamilliánus cselekedetek, hiszen korábban tartottam már kurzust Ungváron és Kolozsváron is. Szerepet játszott az okok között az is, hogy a megyeszékhelyen és környékén — Újfehértón, Nyírszőlősön —, működnek már kamilliánus családok, amelyek a mi munkánkat is segíteni tudják. Szem előtt tartottuk azt is, hogy ezen a vidéken magas a szegények és a munkanélküliek száma, és mi ott akarunk segíteni, ahol a legnagyobb szükség van a munkánkra. S azt sem hallgathatom el, hogy erős motivációt jelentett az emberek kedvessége és barátságossága. l7 Mit szólt a rend letelepedéséhez a város vezetősége? — Váradi atya említette ezt az ötletet ^ Minden beteggel foglalkozunk, nincs különbség keresztény és nem keresztény között, jy először a polgármester asszonynak, aki az első pillanattól kezdve támogatta a letelepedésünket. Én személy szerint a befogadási ünnepségen találkoztam első alkalommal Csabai Lászlónéval. A város vezetője az ünnepség utáni fogadáson kihangsúlyozta, nagy szükség van a munkánkra, s ezért örülnek, hogy itt vagyunk Nyíregyházán, illetve a megyében. O Jelenleg ketten képviselik a kamilliáM. Magyar László 1
