Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-29 / 177. szám

Szivek a kezekben MAGÁNVÉLEMÉNY Építkezés AKTUÁLIS INTERJÚNK Az önfeláldozó szeretet külső jele: a szerzetesek ruháján vörös kereszt Amikor Móricz Zsigmond híres­sé vált mondatát — Hagyd a po­litikát, építkezz! — megfogalmaz­ta, bizonyára ar­ra is gondolt, hogy mindennél fontosabb az or­szág gazdasági előrejutása, a felemelkedés. Ez pedig elsősorban a munka eredménye. Volt ebben a megjegyzésben egy jókora ki­ábrándulás is, mert már akkor sem volt egyértelmű, hogy a politika, a po­litikusok képesek és akarnak is nem­zeti érdekeket képviselni. Ha pedig ez így van, a döntési cent­rumoktól mindig is távol élő ember számára nem maradhat más, mint igénybe venni a maga erejét. Nem számíthat hirtelen előrejutásra, várat­lan életfordulatra, csak abban bízhat, hogy szellemi és fizikai energiái jól hasznosulnak. Az utóbbi pár hónap legizgalma­sabb és legvitatottabb belpolitikai té­mája a megszorító intézkedések cso­magja volt. Lassan ennek is könyv­tárnyi az irodalma. Arról ugyan ke­vesebb szó esik, hogy a gazdasági konszolidáció, az államháztartás re­formja idestova húsz éve szerepel a kormányok programjaiban. A végre­hajtást azonban mindig elodázta va­lamilyen vélt vagy valós politikai ér­dek. Most aztán nem lehet tovább várni, le kell nyelni a keserű pirulát. A demokratikus berendezkedésnek megvan az az óriási előnye, hogy min­denki mondhatja a magáét. Az is ter­mészetes, hogy ugyanarról egymással ellentétes vélemények hangzanak el, s a naív hallgató számára mindegyik vélemény igaznak tűnik. Amikor egyesek azt mondják, hogy sohasem látott válságban van az or­szág, óriási mértékű az elszegényedés, akkor erre mindnyájan rábólintunk. De azt is észre kellene vennünk, hogy szépül az ország, csinosodnak a vá­rosok és a községek. Jobban élnek azok, akik képesek fennmaradni. Több az elegánsan öltözött, a jól ápolt ember az utcákon, szebbek az üzletek portáljai, kezdjük tapasztal­ni a fogyasztói társadalom csábítá­sait. Szóval, lassan, de változik a hely­zet. Kérdés, hogy ez a javulás mikor­ra vet nagyobb hullámokat, mikor éri el azokat is, akik a maguk erejéből nem voltak képesek talpon maradni, s ezért segítségre van szükségük. De az építkezéshez sok mindenre van szükség. Jó mesterekre, akik csak a szaktudást értékelik. Újfajta morál­ra, amelynek legfontosabb jellemző­je a munka által létrehozott tulajdon tisztelete. Olyan emberi magatartás­ra, amely az élet apró dolgaiban is megnyilvánul, s akkor nem firkálja senki össze a falakat, nem kanyaro­dik szabálytalanul a váratlanul szer­zett luxusautó, nem gázolja el a gya­logost a kerékpáros a sétálóutcában. Nagy István Attila ki gondozására. A szegénység, tisztaság és engedelmesség hármas fogadalma mellett Kamill egy negyedik fogadalommal a be­tegek szolgálatára kötelezte tagjait, vagy­is ha kell, akár még az életüket is feláldoz­zák. Az önfeláldozó szeretet külső jeleként a tagok vörös keresztet hordanak ruháju­kon. Kamill egész életfelfogását kifejezi az egyik gondolata: „Szíveteket hordoz­zátok a kezetekben!” O Hogyan jött az ötlet, hogy Nyíregy­házán telepedjen le a rend? — Egy kicsit hadd kalandozzam a múlt­ban. A nyolcvanas évek közepén Ausztri­ából átjöttem Magyarországra, hogy szer­vezzem a kamilliánus családokat. Az ak­kori politikai rendőrség nem nézte jó szem­mel ténykedésemet, s a barátaim arra kér­tek, várjak otthon. A rendszerváltás után mind több meghívást kaptam Magyaror­szágra, s kurzusokat tartottam a kamilliá­nus családok tagjainak. Egyébként jelenleg az országban 32 család működik több mint 500 taggal. Az utóbbi időkben egyre több fiatal jelezte, hogy be szeretne lépni a ka­milliánus rendbe szerzetesnek. Arra gon­doltunk, az lenne a legjobb, ha a külföldi képzés helyett Magyarországon épülne fel a kolostor. Tavaly Nyíregyházán jártam, s mikor megemlítettem dr. Váradi József atyának a kolostor alapításának gondola­tát, ő megmutatta nekem Borbányán a templom melletti, félbemaradt lelkipászto­ri épületet, hogy az talán alkalmas lehet szerzetesháznak. A házat megtekintve ez a gondolat azóta sohasem hagyott nyugod­ni. mis rendet Nyíregyházán. Ön Ausztriából, társa, Zbigniew Bodecki pedig Lengyelor­szágból érkezett. Mennyire szokatlan a hí­vek számára, hogy külföldi atyák foglal­koznak velük? — Én Magyarországon, Mosonszentjá- noson születtem 1934-ben. Ez a legutolsó falu a magyar határnál. Mivel német nem­zetiségű vagyok, a II. világháborút követő áttelepítések bennünket sem kíméltek, vé­gül Ausztriában telepedett le a családom, ott kezdtem el tanulni a teológiát. Zbigni­ew atya két éve jött Budapestre, a lipótme- zei kórházban dolgozott lelkészként, ő is tud tehát magyarul. Az eddigi tapasztala­tunk az, hogy a hívek nagyon szeretnek ben­nünket, örülnek jelenlé­tünknek, hiszen most már minden nap van mise a borbányai temp­lomban, felváltva celeb­rálunk. Zbigniew atya minden vasárnap dél­után 15 órától a kór­házban is tart misét. — Az én feladataim közé tartozik a kórhá­zi betegek pasztorális munkájának a felépíté­se is. Igyekszem kiépí­teni a kapcsolatot az orvosokkal, az ápolók­kal, s természetesen igyekszem beszervezni a munkálatokba a ka­milliánus családokat is. Minden beteg emberrel foglalkozunk, nem te- A szerző felvétele szünk különbséget ke­resztény és nem keresz­tény között. Úgy is mondhatnám, hogy ke­resztény szellemben, de ökumenikus felfo­gásban dolgozunk. O Az elképzelések szerint mikor fejező­dik be a borbányai kolostor építése? — ígéretet kaptunk arra, hogy még az idén, pontosabban az év végére elkészül a szerzetesház. Amint megkapjuk a kolos­tort, beköltözik oda az a három-négy fia­tal, akik a rend tagjai szeretnének lenni. A szerzetesi életnek megfelelően reggeli együtt imádkozás, együtt misézés szerepel majd a napi programban, utána pedig én, mint novícius mester oktatom őket a val­^ Az életemet ágy rendeztem be, hogy örömet szerezhessek embertársaimnak. ^ lásos életre, valamint a rend történetéről hallhatnak előadásokat. Délutánonként szociális munka vár majd a fiatalokra, kór­házakba, szociális otthonokba látogatnak el. A kamilliánus szeretetmunkáról kurzu­sokat is fogok tartani Borbányán, amely­re az érdeklődő hívek mellett orvosokat és ápolókat is várok. O Befejezésül hadd tegyek fel egy sze­mélyes jellegű kérdést. Nap mint nap be­tegekkel, szegényekkel találkozik. Honnan meríti ehhez az igen nehéz munkához új­ra és újra az erőt? — Szerzetes, vallásos ember vagyok, az imádság, a kamilliánus hivatás minden erő forrása. Nem vagyok egyedül, jó keresz­tény közösségek vesznek körül, ugyanak­kor jól tudom, sokan várnak az én segít­ségemre. — Az életemet úgy rendeztem be, hogy örömet szerezhessek embertársaimnak, vagyis a mások öröme éltet engem. Kétszáz év elmúltával ismét megtelepül ha­zánkban a testi és lelki betegekkel, vala­mint a mozgássérültekkel foglalkozó ka­milliánus rend. A rendhez tartozó szerze­tesek szeretetmunkája elsősorban Nyíregy­házát és a megyét gazdagítja, ugyanis Bor­bányán találtak állandó otthonra, s ott épül majd fel leendő kolostoruk is. Július 16-án a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházban megtartották a Ka­milliánus Rend ünnepélyes befogadását, s a két szerzetes már másnap el is kezdte munkáját. A rend történetéről és munkájáról, a Nyíregyhá­zán való megtelepedés okairól, a határok közel­ségének jelentőségéről be­szélgettünk Anton Gots atyával, a kamilliánus rend nyíregyházi vezető­jével. — Mi kamilliánusok komolyan vesszük Jézus megbízását, hiszen ő azt mondta: „Gyógyítsátok a betegeket, hirdessétek az evangéliumot!” Képessé­geink szerint szolgáljuk a betegeket, a fogyatékoso­kat, az öregeket, a hal­doklókat, a szegényeket, az AIDS-betegeket, az al­kohol és a kábítószer ál­dozatait, a leprásokat, a harmadik világ nyomor­telepein élőket. Hivatá- Anton Gots sunkat a kamilliánus szer­zetesnővérekkel és a kamilliánus családok­kal együttműködve valósítjuk meg. O Tulajdonképpen honnan származik'a rend neve? — Rendünk alapítója és példaképe Lel- liszi Szent Kamill, aki 1550-től 1614-ig élt. Huszonöt éves korában a betegágyhoz köt­ve megtapasztalta, mennyire rá vannak utalva a betegek mások segítségére. Fel- gyógyulása után a betegek ápolásának szentelte életét. Pap lett, majd a korabeli kórházi állapotok arra késztették, hogy vallásos gondolkodású férfiakkal szerzetes- rendet alapítson a betegek ápolására és 1,él­ik A Az akkori politikai rendőrség nem nézte jó szemmel ______ténykedésemet. ^ O Az országból több ajánlatot is kaptak, miért döntöttek végül Nyíregyháza mellett? — Az első ok az volt, hogy Nyíregyhá­za nagyon kellemes város, s közel van Er­délyhez, Kárpátaljához és a Felvidékhez, ugyanis Szent Kamill gondolatait ezeken a területeken is szeretnénk tovább népsze­rűsíteni. El kell mondanom, hogy a hatá­ron túl élő magyarok között is ismertek kamilliánus cselekedetek, hiszen korábban tartottam már kurzust Ungváron és Ko­lozsváron is. Szerepet játszott az okok kö­zött az is, hogy a megyeszékhelyen és kör­nyékén — Újfehértón, Nyírszőlősön —, működnek már kamilliánus családok, ame­lyek a mi munkánkat is segíteni tudják. Szem előtt tartottuk azt is, hogy ezen a vidéken magas a szegények és a munkanél­küliek száma, és mi ott akarunk segíteni, ahol a legnagyobb szükség van a munkánk­ra. S azt sem hallgathatom el, hogy erős motivációt jelentett az emberek kedvessé­ge és barátságossága. l7 Mit szólt a rend letelepedéséhez a vá­ros vezetősége? — Váradi atya említette ezt az ötletet ^ Minden beteggel foglalkozunk, nincs különbség keresztény és nem keresztény között, jy először a polgármester asszonynak, aki az első pillanattól kezdve támogatta a letele­pedésünket. Én személy szerint a befogadá­si ünnepségen találkoztam első alkalom­mal Csabai Lászlónéval. A város vezetője az ünnepség utáni fogadáson kihangsúlyoz­ta, nagy szükség van a munkánkra, s ezért örülnek, hogy itt vagyunk Nyíregyházán, illetve a megyében. O Jelenleg ketten képviselik a kamilliá­M. Magyar László 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom