Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-25 / 173. szám

KULTÚRA 1995. július 25., kedd 12 Kelet-Magyarország A honfoglaló ló A törökök ittléte hatással volt rá Szűcs István Nyíregyháza — Magyar- ország a honfoglalás meg­ünneplésére készül. A hon­foglalásunkról sokat, sokfé­leképpen tudunk tanulmá­nyainkból de kevésszer hangsúlyozzák, hogy ehhez a ló is hozzájárult. A ló és a magyar lovas együttesen segítették elő, hogy Ázsiá­ból a Kárpát-medencébe ér­jünk, és hazát alapíthas­sunk. A ló a háziasított álla­tok közül többféleképpen van jelen életünkben. Az ál­lattenyésztés oktatásánál a lovon mutatjuk a diákok­nak. A gépesítés előtti év­századokban egyedüli esz­köz volt a gyors utazásnál. Parkjainkban lovas szobor­ral jelenítjük meg érzelme­inket. Mindig látvány egy szép lovas fogat, gyönyör­ködhetünk benne. Vajon hogyan nézhetett kis őseink fegyvertársa a mai lóhoz képest? Egy ősalaktól a háziasítás után vad őse tarpantól szár­mazik. Ez keleti vérrel ke­veredett mongol ló volt. Kis termetű, rövid, durva arci rész, szarvasnyak (hátra ívelő), egyenes éles hát, ösztövér izomzatú lejtős far. A hátsó lábak gacsosak, pici patával. Szinte egérfa­kó és háta, fara középvona­la szíjait. Teje roppant egészséges táplálék. Min­denekelőtt szívóssága, gyorsasága és kezelhetősé­ge volt a legfőbb erénye. E tulajdonságait őseink jól öt­vözték magyaros tempera­mentumokkal és egyedi harci modorukkal, amelyet az ellenség sokáig nem is­mert ki. Kitűnően ülték meg minden helyzetben lo­vaikat, és ezért tudtak győz­ni a csatákban, mert az út­jukba került népeket éppen ebben múlták felül. Fiatal országunk a honfoglaláskor gyéren lakott volt. Anyagi bázisukat a kalandozások­ból és sarcokból teremtet­ték elő. Őszre a zsák­mánnyal mindig hazatértek. Svájcban még ma is a legki­emelkedőbb történelmi ese­ményként a Sankt-Gallenni kalandukat emlegetik. Faj­tatisztán e típusú lovainkat a mohácsi vészig tenyész­tettük. A törökök tartós itt­léte a lótenyésztésünkre is hatással volt. Az általuk használt arab fajtával ke­resztezve tömegesebb lett, tetszetős küllemmel és élénk vérmérsékletével. E hatás 200 évig bizonyosan tartott, de még napjainkban is felhasználjuk nemesítő céllal. Híres lóversenyeink és fogathajtó versenyeink eredményeként lovas nem­zetnek tartanak bennünket, hírünk ezek által jutott el a világba. Sajnos a ló becsü­lete az utóbbi időkben cspkkent, jó lenne, ha újból elfoglalná az őt megillető helyet, hiszen nélkülük ezt a hont sem foglalhattuk volna el. Hiszem, míg él magyar e hazában, lovát mindig nagy szeretettel övezi, hisz történelmünk kitörölhetetlen része. Hírcsokor A Mandala Nyár '95... ...keretében mutatják be a Szabadtéri Színpadon júli­us 26-án, 27-én, 28-án és 29-én a Mária evangéliuma című művet. (KM) A nyírbátori... ...Tinódi Sebestyén Zeneis­kolában a Weiner Leó Nemzetközi Hangszeres Verseny győzteseinek díj­kiosztó gálahangversenye lesz július 27-én. (KM) Kínában... ...kiadtak egy hat érméből álló sorozatot, melyen töb­bek között Hitler képmása is látható. Az érmesorozat a II. világháború végének 50. évfordulójáról emlék­szik meg. Az egyes érmé­ken Churchill, Roosevelt, Sztálin, Mao Ce-tung, Csang Kai-sek és Hitler portréja van. (MTI) A Slip... ...Táncegyüttes műsorát lát­hatják az érdeklődők július 28-án 17 órától a sétálóut­cái programok keretében. A Kínai... ...papírsárkány-kiállítás au­gusztus 3-ig naponta 10-18 óra között tekinthető meg, pénteken délelőttönként 10 órától pedig kínai játszóház várja a gyerekeket a Kö- lyökvárban. (KM) A legnagyobb magyar Mizser Lajos 1840-ben mondta ezt Kos­suth Lajos Pest megye köz­gyűlésén. Széchenyi István szerény válasza ez volt: „Miért emel oly magasra, hol nem tarthatom fenn ma­gamat.” Kossuth egy évvel később indokolt is: „Gróf Széchenyi ujjait a korszak ütemére téve és megértette lüktetéseit. És azért tartom én őt a legnagyobb magyar­nak, mert nem ismerek más senkit históriánkban, hogy százados hatásra számított lépései sem korán, sem ké­sőn nem érkeztek.” A leg­nagyobb magyar kifejezés szállóigévé vált, ország­szerte elterjedt. Mándy Pé­ter 1864-ben írt — egyelőre még — kéziratban lévő munkájában a következő­ket olvashatjuk: „... Rózsa Pallagról Kőszeg Remetére vezető út melletti dombnak az élén felötölvén ama Leg­nagyobb Magyar Gróf Szé­chenyi Istvánnak a kegyele- tes utódok által most köze­lebb (pontosabban: 1861- ben, tehát Széchenyi halála után egy évvel) felállított Emlék oszlop”. Hogy meg- van-e még Kőszegremete határában a Domokos dom­bon az Emlék oszlop, nem tudjuk. Azt azonban már biztosan tudjuk, hogy Szé­chenyi Istvánt mind a mai napig a legnagyobb ma­gyarnak nevezzük. Más szavakkal: a sok nagy ma­gyar közül őt tesszük az el­ső helyre. Indítvány a kultuszminiszterhez A polgárosodás elengedhetetlen feltétele a kiművelt emberfők száma Budapest (KM) — A Köz- gyűjteményi és Közművelő­dési Dolgozók Szakszerveze­te, a Magyar Falufejlesztési Társaság, a Magyar Népfőis­kolái Társaság, a Magyar Népművelők Egyesülete és a Megyei Művelődési Közpon­tok Szövetsége képviselői a közművelődés fejlődése iránti felelősségük tudatá­ban áttekintették és elemez­ték a magyar kultúrának és közművelődésnek az elmúlt években megváltozott hely­zetét. Véleményüket egy in­dítványban fogalmazták meg. Megállapították: a több éve tartó változások közepette az egymást váltó művelődési kormányzatoknak nem volt és ma sincs szakmai, költségve­tési és társadalomfejlesztési szempontból megalapozott nemzeti, közösségi, művelő­dési jövőképük, az intézmény és tevékenységrendszer átala­kítását és fejlesztését szolgáló programjuk valamint a nem kormányzati kulturális-műve­lődési szerveződések fejlődé­sét segítő tervük. Félmüveltség A közművelődésben dolgozó szakemberek, munkatársak foglalkoztatási, jövedelmi, szociális viszonyai méltatlanul rosszak az általuk végzett munka társadalmi hasznossá­gához, eredményességéhez képest. A közművelődési in­tézményrendszer az ellehetet­lenülés állapotába került. A társadalomirányítás, benne a művelődésigazgatás hátrányos helyzete miatt egyre nagyobb teret nyer a félműveltség. A torz piaci viszonyok, az irányítás önmagának is ellent­mondó intézkedései az elmúlt Húzd, kitudja meddig húzhatod öt évben többek között műve­lődés és kultúraellenes kor­mányzati lépések sorozatához vezettek. Az éves állami és ön- kormányzati költségvetésben mára a kulturális közintézmé­nyek és tevékenységek csupán 0,7 százalékos költségvetési hozzájárulási részt birtokol­nak. Rossz politika A rossz kormányzati politika, arra törekszik, hogy ott is pia­ci viszonyokat teremtsen, ahol a nem lehet. Ebben a társadalmi közeg­ben a közművelődési intézmé­nyek és szervezetek egymástól izolált, mesterségesen egymás ellen feszítetett rendszerekké váltak. Mivel a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak nem sikerült kialakítania a vál­tozó viszonyokhoz igazodó cselekvési stratégiát, s a Kul­turális kormányzat elvei és te­endői című kiadvány sem ka­pott társadalmi, szakmai támo­gatást, ezért megfelelő megbí­zatások, feladatmeghatározá­sok és konkrét elvárások hiá­nyában a minisztérium köz- művelődési háttérintézménye, a Magyar Művelődési Intézet sem végezhetett eredményes munkát. Súlyos gondok A felsorolt szervezetek a ma­gyar művelődés érdekeinek érvényesítése céljából, első lé­pésként nyilvános indít­vánnyal fordulnak a művelő­dési és közoktatási miniszter­hez, amelyben azt kérik, hogy a miniszter a közművelődés­ben viselt kormányzati fele­lősség tudatában vonja be Harasztosi Pál felvétele mindazon társadalmi szerve­zeteket a felsorolt súlyos gon­dok megvitatásába, a megol­dási módok kialakításába. E munka keretében továbbá felkérik a miniszter urat, hogy egy közösen elfogadott köve­telményrendszer alapján az or­szágos közművelődési szak­mai-társadalmi szervezetek bevonásával hozza létre az MMI Igazgató Tanácsát és azt a tanácsadó testületet, melybe pártoktól függetlenül kiemel­kedő szakmai munkát végző szakemberek kaphatnak meg­hívást. A változás alapvető szüksé­gessége, a párbeszéd és az összefogás jegyében hívják és várják azokat, akik a nemzeti polgárosodás elengedhetetlen feltételének tekintik a kimű­velt emberfő és az önálló mű­velődő közösségeket. A Macskák után Mária evangéliuma Nyíregyháza (KM — P. Cs.) — A Macskák után, amit két esztendőn keresztül, kilenc előadáson átjátszott a Madách Színház társulata Nyíregyhá­zán telt ház előtt, a Mária evangéliumát mutatják be. A Mandala Nyár ’95 kereté­ben az Ifjúsági Európa Baj­nokság legnagyobb kulturális rendezvényét tekinthetik meg az érdeklődők. A rock opera az eredeti szereposztás szerint kerül színre. Máriát Sáfár Mó­nika, Jánost a nyíregyházi kö­zönség számára kedves isme­rős Vikidál Gyula, Jézust Sas­vári Sándor, Heródest Szered- nyei Béla alakítja. Július 26-án láthatja első al­kalommal a közönség, majd 27., 28. és 29-én mindennap este kilenc órától mutatják be a Tolcsvai-Müller-Sziámi szerzőtrió művét a Szabadtéri Színpadon. A darab a mindenki számára ismerős Jézus történetet dol­gozza fel Mária szemszögé­ből. Sok esztendővel Mária halála után János apostol, a Mennydörgés Fia azon medi­tál: miért mondta néki Meste­re, a keresztre feszített Jézus saját anyjára tekintve, s mint­Bukarest (MTI) — Mintegy hatvanezer rajongót vonzott a közelmúltban a bukaresti Nemzeti Stadionba a rock-, il­letve a popzene három világhí­rű sztárja, Eros Ramazzotti, Joe Cocker és Rod Stewart. Michel Jackson emlékezetes 1992 szeptemberi koncertje óta nem volt hasonló ünnepe a Hauman Péter egy végső üzenetként: íme, a te anyád. Ez a dráma János emlékeze­tében s önmagával viaskodó hatalmas látomásában zajlik. A hagyományok szerint azon­ban mindaz, ami a lélekben történik, nem magánügy, ha­nem közügy. János, mint egy gyülekezet papja, világot idéz maga köré: vízióból, saját bi­zonytalanságból, vad gyűlö­letből és magasztos felisme­résből nyilvános rítus lett. A káosz és elaljasodás közepette avatja be Jézust szelleme a Szeretet misztériumába, készí­sztárok ifjú és kevésbé fiatal szerelmeseinek a román fővá­rosban — sőt ezúttal a Rock- mania elnevezésű rendezvé­nyen többet is kaptak, hiszen tíz órán keresztül harsogtak az erősítők. Mire Rod Stewart került sorra, bealkonyodott, a stadionban először az öngyúj­tók fénye köszöntötte, majd a Csutkái Csaba felvétele ti fel őt az Anyaság titkának megértésére. Ebben a fenyege­tettségben avatják be az an­gyalok Máriát a Földi és az Égi Szerelem titkaiba, értik meg a bölcs királyok és primi­tív pásztorok az ember isteni voltának csodáját, sejti meg a maga szerepét József, az ács; a mélyre zuhant nép őrjöngésé­nek közepette kénytelen Mária megtanulni az Elengedést, s világosodik meg végül János­ban az Ecce Mater Tua jelen­tése: az anyaság férfiember számára felfoghatatlan miszté­rium. coca-colás poharak viaszos anyagából rögtönöztek kö­szöntő fáklyát a fiatalok. A Joe Cockerhez hasonlóan má- sódvirágzását élő britet saját húszfős, javarészt virtuózok­ból álló együttese mellett húsztagú román szimfonikus zenekar kísérte. Ekkor már szinte le sem ült a stadion. Ősrégi lábnyomok Budapest (MTI) — Min­den ismert leletnél régebbi állati lábnyomokat fedez­tek fel a tudósok Nyugat- Ausztráliában, s a fosszíli- ából arra következtetnek, hogy az állatok az eddig feltételezettnél jó 30 millió évvel korábban hagyták el a vizeket, s kezdték bené­pesíteni a szárazföldet. Ken McNamara, a Nyugat- Ausztráliai Múzeum ős­lénytani osztályának mun­katársa, és Nigel Trewin, a skóciai Aberdeen egyete­mének geológus szakértője azt állapította meg, hogy a Kalbarri nemzeti parkban felfedezett lenyomatok legkevesebb 420 millió évesek. A tudósok három­féle lábnyomot találtak a Perth-től 650 km-re észak­ra fekvő természetvédelmi területen. Feltételezésük szerint a nyomok egy skor­piószerű, de egy méternél is nagyobb lénytől és egy 12-15 centiméteres százlá­bútól származnak. Úgy vélik, a megkövült homok­felszínben felfedezett sza­bályos rajzolat csak a szá­razföldről származhat; víz­ben az ilyen nyomok min­denképp eltűntek volna. A két említett ízeltlábú-nem­zetséget régóta ismerik a tudósok, de eddig úgy vél­ték, hogy kizárólag vízben éltek. A kutatók ugyanott egy ismeretlen fajhoz tar­tozó, 5 pár lábbal rendelke­ző állat nyomait is felfe­dezték. Rod Stewart Bukarestben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom