Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-20 / 169. szám

1995. július 20., csütörtök CSUPA ÉRDEKES Kelel-Magyarország 15 A kínai főváros szennyezett leve­gőjétől „részegült" járókelő immáron négy, tiszta oxigént kínáló bárban tisz­títhatja meg tüde­jét. Egy félórás oxi­génkúra ára 50-80 jüant (6-9,70 USA- dollár) kóstál, s hogy a felüdülés teljes legyen, a páciens kívánságá­ra akár kínai gyógy- füvek illatanyagát is hozzákeverik az oxigénhez AP-felvétel Óvatos postás egyszer sem csenget Charleston (MTI) — Rövid­lel azután, hogy Pat és Fred Grounds új otthonába költö­zött a West Virginia állam- jeli Charlestonban, a házas­jár arra lett figyelmes, hogy lapokon át nem kap pos­it. Először arra gondoltak, íogy nem kézbesítették ki a íekik címzett leveleket. \mikor később érdeklődtek, ízt a választ kapták, hogy nem írkezett postájuk. Végül a jostahivatal csak több mint :gy hét elteltével, számos tele­fonhívás után közölte velük az igazságot: postásuk attól fél, hogy elkapja tőlük az AIDS-t. A Grounds házaspár — mindketten 46 évesek — az el­ső lakói a városban nemrég AIDS-betegek részére épült háztömbnek. Tim Snodgrass, a postás, aki tíz éve hordja a leveleket ab­ban az utcában, azzal érvelt, hogy esetleg megsebezheti a kezét a fémből készült leveles­ládán és akkor fertőzés veszé­lyének lehet kitéve. Richard Esslinger a városi postahivatal igazgatója nem volt hajlandó nyilatkozni az AP tudósítójának arról, hogy szándékában áll-e fegyelmi úton eljárni a levélkézbesítő­vel szemben. Fred Grounds, az egykori szénbányász, aki vészes vérzé­kenységben (hemophilia) szenved, azt állítja, hogy a 80- as.évek elején vérátömlesztés útján fertőződött a HIV-vírus­sal és azt tudtán kívül adta to­vább a feleségének. Végül a legilletékesebb, az atlantai járványügyi állomás szóvivője kijelentette, hogy a HIV-vírus a szabad levegőn nem marad meg, az orvostu­domány eddigi ismeretei sze­rint az AIDS-fertőzés nyál út­ján nem terjed. A probléma megoldását egyelőre nehezíti, hogy a pos­tás javasolta a fémből készült levelesláda kicserélést mű­anyagládára, ezt azonban sem a Grounds házaspár, sem a postahivatal igazgatója nem fogadta el. A postás tehát továbbra sem csenget Groundséknál... Rágógumi gyomorsav ellen Kannibál Riga (Reuter/MTI-Panorá- ma) — Lettországban 10 évi szabadságvesztésre ítél­tek egy férfit, aki megölte szomszédasszonyát, majd belső szerveiből vacsorát főzött. Dmitrij Romanyen- kovot bűnösnek találta a bí­róság az asszony meggyil­kolásában és testének fel- darabolásában. Az áldozat fejét a férfi elrejtette a kö­zeli erdőben, egyes belső szerveiből pedig ételt ké­szített és azt mint „bárány- sültet” feltálalta barátnőjé­nek. A tettes kezén azonban kattant a bilincs. San Diego (AP/MTI-Panorá- ma) — Nemcsak a lehelet lesz jobb a rágógumitól, hanem a gyomorégés is megszűnik — állapították meg amerikai ku­tatóorvosok. A rágógumi, fő­leg a cukormentes, ösztönzi a nyálképződést, ennek nyomán pedig a gyomorsav eloszlik, és megszűnik a kellemetlen gyo­morégés vagy gyomorsav- visszafolyás, amit az okoz, hogy a nyelőcsőbe felbugyog a gyomorsav. A szenvedő ala­nyok ilyenkor házi patikájuk­hoz sietnek, és gyorsan be­vesznek egy savlekötő tablet­tát vagy egy kanál savellenes folyadékot. Ehelyett a bir­minghami Alabama Egyetem orvosai most a rágógumit ajánlják. Az alabamai orvosok egy nemrég tartott San Diegó-i szakmai tanácskozáson szá­moltak be arról, hogy eredmé­nyesen tesztelték a rágógumi savellenes hatását. Trident cu­kormentes rágót alkalmaztak, mert a cukortartalmúban a szénhidráthoz hasonló anya­gok vannak, amelyek savkép­ződést idézhetnek elő. Tíz gyomorégésben szenvedő be­teget felkértek arra, hogy a két alkalommal végzett 24 órás megfigyelés időszakában fél óráig rágjanak rágógumit ét­kezés után és minden esetben, amikor égni kezd a gyomruk. A tíz páciens közül hétnek csökkent a gyomorégése rágás közben. A rágógumi megfelelő gyógymód az enyhe gyomoré­gésben szenvedők számára, főleg, ha megfogadnak néhány jó tanácsot: fejüket alvás köz­ben magasan pihentessék; ét­kezés után azonnal ne feküdje­nek le; egyszerre keveset egyenek, főleg vacsorára, és tartózkodjanak mindattól, ami gyomorégést okoz: az alko­holtól, a csokoládétól, a para­dicsom alapanyagú élelmisze­rektől, a fűszeres ételektől. Távirányított halál A bíró elolvasta a levelet és elsápadt. „Figyel­meztetjük magát, hogy Al Borrelt nem szabad elítél­nie! tudnia kell, hogy az éle­tével játszik.” Nyilván meg akarják félemlíteni, tűnődött Greg Bender, a lehetőségeket latolgatva. Mit tegyen? Nyil­ván telefonál a rendőrfőnök­nek és testőrt kér. Golyóálló mellényt visel és nem találko­zik ismeretlen emberekkel. Újra végiggondolta Al Bőrrel gyilkossági perét. Reggel a pszichiáter ismerteti a véle­ményét, eszerint a gyilkos bandavezér beszámíthatat­lan. Erre a védelem kérni fog­ja, hogy küldjék zárt osztály­ra. Nem! Ha engedne, az olyan lenne, mint a felmentés. Márpedig Al Borreltől óvni kell a várost. A tárgyalás igazolta a sej­tést. Este, a testőre dermesz­tő hírrel traktálta.—Ma dél­előtt leadtak egy csomagot az ön nevére. A specialisták megvizsgálták és kiderült, hogy pokolgép volt. Erezte, hogy a gyomra összeszorul. Leült és megál­lapította, hogy amióta a pá­lyán van, először félti az éle­tét. Mit tegyen? Jelentse ki, hogy Al Bőrrel beszámítha­tatlan, ezért kezelésre szo­rul? De ez azt is jelentené, hogy a banda néhány hét múlva kiszabadítaná. Nem, ezt nem tudná egyezteti az er­kölcsével. Lesz, ami lesz, jöj­jön az ítélethirdetés! A teremben síri csend volt. Az újságok megírták, hogy a bíró pokolgépet kapott, a tét most már nemcsak a gyilkos ítélete, hanem a bíró élete. Ha életfogytiglani hirdet ki, a saját halálos ítéletét is be­jelenti. A hangja határozott volt. — Al Bőrrel bűnös, ezért a bíróság életfogytiglani fegy- házra ítélte. A teremben szétpattant a csend, néhány bravó is hal­latszott. Al Bőrrel megder­medt. Aztán lassan előreha­jolt és sokat sejtetően a bíró szemébe nézett. — Ez volt az utolsó ítéleted! — Sziszegte gyűlölködve. Greg Bender bíró tartott a hétvégétől. Éppen ezért sem­mit sem tervezett. Tudta, ha kimozdul, bármelyik utcasar­kon találkozhat egy pisztoly csövével. Végtére is a testőr sem láthatja előre a dolgo­kat. Úgy döntött, hogy otthon marad és a hobbijával törő­dik. A bíró ugyanis ifjú kora óta szenvedélyes modellező volt, távirányítású gépeket épített. Ha ideje engedte, a közeli rétre szokott kiköltöz­ni, most azonban csak a kert jöhetett számításba. A testőr segített az előkészületekben, még arra is vállalkozott, hogy lenyírja a füvet, ha re­pülőtérre lesz szükség. A bíró elindította a piciny benzinmotort és élvezettel hallgatta az éles légcsavar­hangot. Aztán kézbevette a távirányítót, egy kis kart el­mozdított és a gép merede­ken emelkedni kezdett. Jobb fordulóba vitte a gépet és úgy tűnt, mindenről elfeledkezett. Nem látta azt sem, hogy ko­csi állt meg a kert kapujánál és két kertészruhás férfi szállt ki belőle. — Bender úr? Meghoztuk a tőzeget, amit a felesége rendelt—mondta az egyik. — Tegyék csak le... — kezdte, aztán eszébe jutott, hogy a felesége három hete nincs itthon. Megdermedt. Érezte, hogy most egyszerű­en el kellene tűnnie. A gép! Ilyen gyorsan nem tudja le­hozni, ha pedig elszabadul, kárt tehet valakiben. A testőr rögtön kapcsolt és a bíró mellett termett a kezében szorongatott pisztollyal. Bender ahogy tudta, fi­gyelte a két férfi mozgását, valamit a kombi hátsó ajtajá­nál rendezgettek. Ebben a pillanatban hallotta, hogy a kis repülőgép hangja jelezte! kiszabadult a távirányítás­ból. Gyorsan rendeznie kell! Kétségbeesetten mozgatta a távirányító karját, s ami még sohasem fordult elő vele, a kapkodástól várta, hogy az elektromos szerkezet valame­lyik utasítását elfogadja. A következő pillanatban robbanás reszkette meg a környéket, a kombi rakodóte­réből tűzgolyó csapott ki, az autó pillanatok alatt égő ronccsá változott. A kis repü­lőgép a járdának csapódott. — Mi történt tulajdonkép­pen — kérdezte remegő han­gon a rendőrfelügyelőt, akit a testőr azonnal értesített. — Uram, önnek óriási sze­rencséje volt. Miután a po­kolgépet megúszta, most tő­zegcsomagba kapta volna a bombát, de ezt távirányítás­sal robbantották volna a ker­tészek. C sak arra vártak, hogy ön az autóhoz köze­lebb legyen. Nem tud­hatták, hogy az ön modelljé­nek ugyanaz a frekvenciája, mintázó bombájuknak. Vagy­is a pokolgépet maga robban­totta fel, akaratlanul, de két­ségkívül a legjobb pillanat­ban. (Az Astra alapján/MTI- Press) Játékos önismeret Budapest (MTI-Press) — Van, aki azért született, hogy horgásszon, van aki azért, hogy horogra akad­jon. A dolog persze nem ilyen egyszerű, például jó horog is kell a fogáshoz. Ha van kedve a játékos önismeret­hez, a kérdésekre adott vá­laszaiból megtudhatja, hogy Ön a horgász, a hal vagy éppen a horog szere­pét játsza abban a társasjá­tékban, melyet partnerkere­sésnek neveznek. 1. A megbeszélt randevún ő nem jelent meg. Mire gondol? A. Átvágott 1 pont B. Történt vele valami 2 C. Halaszthatatlan dolga akadt 3 2. Külföldre utazna, ám érzi, hogy megtalálta az igazit. A folytatás? A. Felrúg minden korábbi tervet 1 B. Elutazik, mert megígérte valakinek 3 C. Fogalma sincs 2 3. Mitől függ az ember viselkedése? A. A társaságtól 1 B. Az egyéniségétől 3 C. A hangulatától 2 4. Miért tesszük meg, amit nagyon fontosnak tartunk? A. Önmagunkért 3 B. Másokért 1 C. A körülmények így hozzák 2 5. Mit táncol a legszívesebben? A. Diszkótáncot 1 B. Latin-amerikai táncokat 3 C. Lassú táncokat 2 6. A boldogság nem más mint... A. ... amikor szeret valakit 1 B. ... amikor Önt szeretik 2 C. ... amikor függetlennek érzi magát 3 7. Az idő Ön szerint: A. Nem fontos. A cél a lényeg 3 B. A legkegyetlenebb ellenfél 1 C. A legjobb szövetséges 2 8. Mire vágyik mostanában? A. Sok pénzre 3 B. Megértő, őszinte társra 2 C. A nagy szerelemre 1 9. Ha nagyon óhajt valamit, mi a taktika? A. Nincs taktika. Minden áron akarja 2 B. Minél gyorsabban megszerezni 1 C. A legkedvezőbb pillanatra várni 3 10. Hogyan látja önmagát társaságban? A. A középpontban lévőnek, akire figyelnek 1 B. Néha-néha mellőzöttnek 3 C. A többiekhez hasonlónak 2 ERTEKELES Adja össze a pontjait és nézze meg, hogy a horgász, a horog, vagy a hal szerepét osztotta saját magára. 10-17 pont között: Hal. Ficánkol, mint a semmit sem sejtő hal, s a horgász­nak csak be kell vetnie a horgot. A valóság is ehhez hasonlítható, Ön vonzza a hódolókat. Ám ha látja, hogy valaki rámenősebb, játszik vele, amíg csak en­gedni nem kell. Akkor vi­szont ezt gondolkodás nél­kül megteszi. És itt kezdőd­nek a problémák, hiszen a horgász szempontjából már biztos a fogás, csak idő kér­dése, hogy mikor kerül ho­rogra. 18-23 pont között: Ho­rog. Ilyen horogról álmodik a horgász. Másképpen kife­jezve: Ön kiadja magát s ez azzal jár, hogy sokan éppen ezért keresik a barátságát, így adódik, hogy míg má­sok számára kitűnő feltéte­leket, körülményeket te­remt ahhoz, hogy partnerre találjanak, Ön kénytelen beérni a passzív szemlélő szerepével. Ez a magyará­zata, hogy jókedvre hangol­ják a barátok, de szomorko- dik, amikor rádöbben, hogy végül is magányos. 24-30 pont között: Hor­gász. A válaszai szerint Ön mindenre elszánt horgász. A siker elvakulttá teszi, s ez azzal a következménnyel is járhat, hogy nem érzékeli, mikor kellene abbahagyni. Ne legyen tehát meglepőd­ve, hogy a hódítási sikerek­hez szokottan egyszer csak érzelmi megrázkódtatás árán kénytelen tudomásul venni, hogy az igazán nagy fogást ez alkalommal elsza­lasztottá. Tapsviharral fogadta a berlini közönség Steffi Gráf­nak, Németország első számú teniszcsillagának ked­den bemutatott ruhakollekcióját. Az elsősorban a hu­szas éveikben járó hölgyeknek tervezett modellek 1996 tavaszán kerülnek az üzletekbe AP-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom