Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-19 / 168. szám

1995. július 19., szerda Fórum KM-POSTA olvasóink leveleiből Galambok és cicák Örülünk, hogy a nyíregyházi önkormányzat aktuális dönté­seiről nagyon reálisan ad tájé­koztatást lapjuk. Például: az állattartási rendeletre gondo­lunk. Kérem mégis szívesked­jenek nyilatkoztatni olyan sze­mélyt, aki illetékes abban, ha egy háztömbben galambokat (20-25-öt) vagy macskákat (10-et) tart valaki az erkélyén. Vajon ilyenkor a lakók kihez forduljanak? Hisz ez fertőzés- veszélyét rejti magában. A macskaeledelre, csontokra, jönnek a zöld legyek, az ürülé­kük büdös, a galambok nem­csak a saját, de a szomszéd er­kélyét is lepiszkítják. Kell-e a lépcsőház jóváhagyása, aláírá­sa, engedélye ahhoz, hogy ilyen mennyiségben állatokat tartsanak? Nem a tisztán tar­tott szép cica ellen vagyunk, de amikor már a macskaszere­lemtől nincs nyugalom, mert éjszaka verekednek, akkor saj­nos felmegy a pumpa. Megol­dás, mérgezzük meg az állato­kat észrevétlenül, vagy mi a teendő? Kérjük a rendelet alapján nyilvánosan a lapjuk hasábjain hívják fel az illeté­kesek figyelmét. Kérjük az ANTSZ véleményét is és lé­pünk. A szenvedő alanyok Motorzaj Nyíregyházán a Dózsa György utcában szinte minden este egy fiatalember japán mo­torkerékpárjával őrült tempó­ban kezd el motorozni. Eddig sem volt csendes ez a környék, de most ez a motorzaj még el­viselhetetlenebb. Túráztatja a gépét, csikorogtatja a féket, sokszor még tizenegy órakor is, így a környéken lakók nem tudnak pihenni. Nemcsak a zaj miatt veszélyes ez az őrült szá­guldozás, ember legyen a tal­pán aki a 120 kilométeres se­bességgel robogó jármű előtt át tud menni időben. Ez a vá­ros központja, a megengedett sebesség 50 kilométer! Mind­ezt már többször szóvá tettük a rendőrségnek is, de ők csak ígérték, hogy megfegyelmezik a fiút. Sajnos, változás azóta sincs. Nem tudunk pihenni, az ablakokat nem lehet nyitva hagyni. Név és cím a szerkesztőségben Nem jöttek el Igen felkavarta a kedélyeket Felsősimán az óvoda áthelye­zési terve. Éppen ezért, hogy ne másod-, harmad- „kézből” értesüljön a lakosság a válto­zás indokáról, július 13-án fa­lufórumot hívtunk össze. A fó­Otthonunk egy napja Otthonunk, a tiszavasvári szociális otthon, egy gaz­dag földbirtokosé volt, me­lyet úgy alakítottak át erre a célra. A régi kastély épüle­tében a személyzettel együtt körülbelül kétszázan élünk. Sajnos, nagyon sok idős ember kerül nehéz helyzetbe, hogy utolsó éve­it családtól és otthonától tá­vol, egy ilyen intézmény­ben kell leélni. Az itt dolgo­zók mindent megtesznek, hogy otthonosan érezzük magunkat, finom ennivaló­val, tiszta, rendezett szo­bákkal, televízióval, rádió­val, könyvtárral látnak el bennünket. A rendszeres fürdés, az orvosi vizsgálat, a frissítő mozgás egészsé­günk megőrzésében játszik nagy szerepet. De nemcsak a testi, hanem a lelki szük­ségleteinket is igyekeznek kielégíteni. Rendszeresen látogatnak hozzánk katoli­kus és protestáns lelkészek, akiket szívből és szeretettel fogadunk. Nyáron gyakran szerveznek kirándulást szá­munkra, melynek főképpen a helyi fürdő a végcélja. Ez könnyen megközelíthető és ide családtagjainkkal együtt is elmehetünk. Kö­szönet mindezért az itt dol­gozóknak, akik lehetővé te­szik, hogy emberként tud­juk elviselni életünk utolsó éveit. Pécsi János Tiszavasvári Épül-szépül a nyíregyházi Kossuth utca. Kiépítették a Julius Meinl előtti parkolót, a kivágottak helyett új fá­kat telepítettek, virágokról gondoskodott, akinek ez a dolga. Új, kulturált és esztétikus reklámfelületeket is kapott a környék. Az utcában csak erről az egy, ütött- kopott, rozsdás és már nem is igaz üzeneteket közve­títő árváról feledkezett meg a gazdája. Bár lehet, hogy semmi más nem történt, mint az egyik legfőbb marketingszabály, a megkülönböztethetőség, betar­tása. Talán az ifi EB fő útvonaláról az esemény kezde­téig még sikerül eltávolítani rumra meghívást kapott a pol­gármesteri hivatal több illeté­kese, akik ebben, illetve a gáz­vezeték kiépítésében tájékoz­tatták volna a szép számban összegyűlt állampolgárokat. Sajnos, a négy meghívott kö­zül senki sem méltatott ben­nünket annyira, hogy részt ve­gyen a fórumon. Tudjuk, a nyár kellős közepén, a szabad­ságolások idején vagyunk, de ez nem magyarázza ezt a hoz­záállást. Sajnálattal nyugtáz­hattuk, hogy az illetékesek nem hajlandók a megoldáske­resésre, a lakosság tájékoztatá­sára és véleményük meghall­gatására. Szerencsére azonban volt kit ostromolni a kérdések­kel, hisz a képviselőnk a lehe­tőségeihez képest igyekezett válaszolni. Vállalta azt is, hogy a problémákat tovább vi­szi az illetékesekhez. A lakos­ság bizalmatlanságát ez a ma­gatartás csak megerősítette, pedig a felsősimaiak is nyír­egyházi polgárok, a várostól nem száz csak tíz kilométerre laknak. Részünkről meg volt az igyekezet a távolság csök­kentésére, de úgy érezzük, ez inkább nő, s a felsősimaiak többszörösen hátrányos hely­zete erősödni látszik. Felsősimái lakosok Ne küldjük el a kéményseprőt! Az önkormányzatokra hárul • A gázkéményt is kötelező ellenőrizni Nyíregyháza (KM - D. M.) — Gyakran kapunk olvasó­inktól olyan levelet, melyben a kéményseprési díjfizetésre panaszkodnak. Különösen napjainkban, amikor elter­jedt a gázfűtés, úgy gondol­ják, ha nem használják a ké­ményt, akkor fizetni se kell­jen érte. Simon György, a nyíregyházi Thermoszolg Kft. ügyvezetője elmondta: a megyében rajtuk kívül még a Víva Bt., valamint a Carbon-Sax Bt. végzi a ké­ményseprést. (Korábban a Kommunális Szolgáltató Vál­lalat látta el a feladatot.) Veszélyes lehet Ez a tevékenység már eddig is sok vitát váltott ki. S talán ez is indokolta, hogy az Ország- gyűlés az idén májusban tör­vényt alkotott az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről. Ebben előír­ták, hogy az ellátási kötele­zettség a helyi önkormányza­tokra hárul, ami a kéménysep­rés esetén azt jelenti, a megyei jogú városokra és a megyei önkormányzatra bízták a fel­adatok megoldását. Ha ugyan­is minden önkormányzat hely­ben döntene, a kistelepülések ellátatlanul maradnának. A vállalkozónak teljeskörű fel­adatot kell ellátni, hisz vannak jobban és rosszabbul fizető te­vékenységek. A korábbi években a gáz­programmal együtt az illeté­kes szervezetek elvégezték a kémények egyedi vizsgálatát is. Kiderült, nagyon sok eset­ben nem alkalmas a régi ké­mény gázfűtésre mert rossz az állaga, s nem biztonságos a füst elvezetése. A gázfűtésnél annak ellenére, hogy nem kép­ződik korom — legalábbis a jól beállított gázkészülékek esetén — a füstgáz sokkal veszélyesebb, mint a hagyo­mányos fűtési módnál. A szén, olaj vagy fa tüzelésnél látszik a korom és a füst, gázfűtésnél viszont szén-monoxiddal van tele a füstgáz, mely színtelen, szagtalan de nagyon mérgező. Ha ez bejut a lakó- vagy tar­tózkodási térbe, akkor mérge­zést okozhat, ami súlyosabb esetben halállal is végződhet. Egységes díj Sajnos, az országban elég nagy százalékban fordulnak A lehullott tégla könnyen eltörni a kéményt Archív felvétel elő ilyen mérgezések. Ez indo­kolja tehát, hogy a gázkémé­nyeket is kötelező a szakem­bereknek minden évben ellen­őrizni. S nem is a tisztítás a lé­nyeg, hanem a kémény átjár­hatóságának vizsgálata. A ta­pasztalatok szerint a legveszé­lyesebb a gázkémények korró­ziója. Az új kémények 1-2 éven belül tönkremehetnek. A lehulló habarcstörmelék eltö­rni a kéményt, amit a tüzelőbe­rendezés „nem vesz észre”. — Kérjük, ne küldjék el a kéményseprőket, engedjék, hogy ellássák a feladatukat — hangsúlyozza az ügyvezető. — A munkavégzés viszont díjköteles. (Ezt a törvény is rögzíti.) A díjakat megyei szinten egységesen határozták meg, ami jelenleg azt jelenti, hogy egy kéményért egy évre — két féléve és részletben — 268 forintot kell fizetni. Ez a díj az országos megyei rang­sorban az utolsó harmadban található. Igyekeznek a leg­jobb feltételeket biztosítani dolgozóinknak a munkavég­zéshez — tette még hozzá az ügyvezető. S a csalás elkerülé­sére, mert sajnos, már erre is volt példa, valamennyi alkal­mazottunkat arcképes igazol­vánnyal látták el. Évente egyszer Az elvégzett munkáról pedig mindig számlát adnak, melyen megtalálható az említett há­rom cég azonosító adatai. Az OÉSZ alapján kötelező tarta­lék kéményt fenntartani, vagy az új lakásban építeni, akkor is ha villannyal vagy gázzal fűié­nek. Természetesen ennek a vizsgálatát is el kell végezni évente legalább egyszer, és ez is díjköteles. Végkielégítés... ...azok részére jár, akiknek a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszo­nyát, illetve a munkáltató jogutód nélkül megszűnik — tájékoztatjuk V. B.-nét Tiszavasváriban. Az illetékről... ...szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 29. paragrafus (1) bekezdé­se akként rendelkezik, hogy az I. fokú államigazgatási eljárásért — ha e törvény másképp nem határoz — 500, (1995. augusztus 1- től) 800 forint illetéket kell fizetni — tájékoztatjuk S. Alfrédnét Kisvárdán. Szerződéses... ...munkavégzéssel kapcso­latos kérdéseire csak abban az esetben tudunk pontos választ adni, ha közli nevét és címét — üzenjük B. And- rásnénak demecseri olva­sónknak. A földkiadó bizottságokról Dr. Kovács Mihály A földrendező és a földki­adó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvényt 1995. márciusában az 1995. évi XV. törvénnyel módosítot­ta az Országgyűlés, mely törvény rendelkezései 1995. április 12-én léptek hatályba. A földkiadó bizottságok tevékenysége a megalaku­lásuk után rendkívül válto­zó megítélés alá esett, de többségükben kritikusan értékelték munkájukat a részarány-tulajdonosok. Ez sok esetben abból adódott, hogy nem az eredeti törvé­nyi rendelkezéseknek meg­felelően végezték a munká­jukat, valamint abból, hogy döntéseikről nem hoztak írásbeli határozatot, vagy az nem felelt meg a velük szemben támasztott törvé­nyi előírásoknak. Sok he­lyen azért nem tevékeny­kedtek, mert a helyi önkor­mányzatoknak nem volt megfelelő anyagi fedezete a földkiadó bizottság tagjai tiszteletdíjának, munkadí­jának a kifizetésére. Ezen hiányosságok mel­lett további gondot okozott a földhivatali változások át­vezetésének elhúzódása, a földmérések anyagi fedeze­tének előteremtése, a föl­dek tényleges birtokbaadá­sa a részarány-tulajdonosok részére. Ezeket a gondokat már a korábbi parlament is érzé­kelte, de a lényeges válto­zásokat jelentő törvényi módosításra csak a közel­múltban került sor. Az új törvényi rendelkezésnek a legfontosabb szabályairól szeretném tájékoztatni az olvasóinkat, mert a szer­kesztőséghez küldött leve­lekből az tűnik ki, hogy igen sok településen gondot jelent a földkiadó bizottsá­gok tevékenysége. A törvénymódosítás leg­fontosabb rendelkezésének az a szabály tekinthető, ami a földkiadó bizottságok működési idejét 1995. de­cember 31-gyei befejezett­nek nyilvánítja. Ez az idő­pont akkor hosszabbodik meg, ha a földkiadó bizott­ság az 1992. II. tv. 13-21 paragrafusában szabályo­zott földkijelölési határoza­ta jogerőre emelkedésének napjától számított egy év eltelik, illetve az 1995. de­cember 31-i határidő eltelt, vagy egy évnél kevesebb van hátra. Rendkívül fontos rendel­kezése a törvénynek, amire külön is szeretném a rész­arány-tulajdonosok figyel­mét felhívni rá, hogy azo­kon a településeken, ahol a földkiadó bizottság nem hajtja végre feladatait, bár­mely részarány-tulajdonos, vagy az FM-hivatal kezde­ményezésére köteles a föld­kiadó bizottság, a kezdemé­nyezéstől számított 15 na­pon belüli időpontra össze­hívni a részarány-föld­tulajdonosok közgyűlé­sét. Amennyiben a földkiadó bizottság ezt elmulasztja, akkor a közgyűlés összehí­vásáról az FM Hivatal hala­déktalanul intézkedik. Naponta felkeresem a fővállalkozókat, hogy munkát keressek a cigánybrigádom számára. Sajnos gyakran elutasítják a cigánymunkaerőt, pedig a fiúk már több­ször is bizonyítottak. Különösen a földmunkában van­nak „otthon". A megye nagyon sok gáz-, víz-, szenny­víz-, telefonvezetékének ásták ki ők az árkot. A képen Oláh József és ifj. Váradi Péter a nyíregyházi 1-es pos­ta betontrezorjait bontja szét, — írja Váradi Péter a paszabi cigány tagszövetség elnöke Balázs Attila felvételei X

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom