Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-18 / 167. szám

1995. július 18., kedd HATTER Kelet-Magyarország 3 Egymillió dollár a kórházépítőknek Ebből a magyarok egy esztendeig tudnak majd gazdálkodni Beregszászban A beregszászi kórház épülete Györke László felvétele Kovács Elemér BOBCBBOCOOCOOOOOOWWOCCOOOWOCQCOOWOQOCCCWWCCOOWCOWX-X’XCCCTWOCCOWICT Beregszász (KM) — Nemrég maga Szerhij Usztics, a kár­pátaljai megyei tanács elnö­ke hozta Beregszászra a Kucsma elnök által aláírt rendelkezést: az ukrán mi­niszteri kabinet 150 milliárd karbovanecet utalt ki az új beregszászi kórház építésé­nek további finanszírozásá­ra. — Mire elegendő ez a pénz? — kérdeztük Kincs Gábortól, a járási végrehajtó bizottság elnökhelyettesétől, az építési munkálatok összehangolójá­tól. Egyévi pénz — A jelenleg egymillió dollár­nak megfelelő összeget az egészségügyi létesítmény fő- vállalkozója, a magyar Nyírép Kft. kapja a további munkála­tok folytatására — hangzik a válasz. — A jelenlegi helyzetet a következőképpen jellemezhet­jük. Február közepén megtör­tént a rendelőintézet átadása, a két kórtermi épület készenléti állapota 80 (B épület), illetve 65 (A épület) százalékos. A kazánház bővítése a befejező szakasznál' tart, nagy erőkkel folyik a külső közművek sze­relése. Visszatérve a kormány által nemrég kiutalt pénzre. Előre­láthatólag ebből az összegből a magyar fél közel egy eszten­deig tud majd gazdálkodni. Ezen időszak alatt elkészül a B épület, valamint a konyhaétte­rem. — Igen jókor jött ez az összeg — vallja Horváth Ist­ván, a generálkivitelezők épí­tésvezetője. — Mivel anyagi fedezet híján nyár elejére je­lentősen lelassult az építkezés üteme. Hamarosan viszont új­ból egy 60-80 fős létszámot foglalkoztatunk majd itt, főleg kőműveseket, ácsokat, burko- lókat, csőszerelőket, festőket. Ami a lényeget illeti: ismét re­álissá vált, hogy jövő év nya­rának végére átadjuk az 560 ágyas korszerű létesítményt. A beruházás összege így mint­egy 22 millió dollárt tesz majd ki. A helyi egészségügyiek el­méletileg már hónapokkal ez­előtt használatba vehették vol­na a rendelőintézetet... Hiányzó közmüvek — Valóban, mivel február kö­zepén megtörtént az átadás — veszi át a szót újra Kincs Gá­bor. — Viszont a helyzet nem ilyen egyszerű. Ugyanis, mint már említettük, a külső köz­művek — vízvezetékek, szennyvízelvezető, elektro­mos áramszolgáltatás — sze­relése még nem fejeződött be. Ideiglenes jellegű beköltözés­re lett volna ugyan mód, ám míg nem épül fel a létesít­ményt kiszolgáló 5. számú szennyvízátemelő állomás, addig nincs értelme annak, hogy orvosaink itt szervezzék meg a járóbeteg-ellátást. A megyei tanács beruházási osz­tálya, mint fővállalkozó, a har­madik negyedévre ígéri ennek az igen fontos kisegítő létesít­ménynek az üzembe helyezé­sét. Az összképhez hozzátarto­zik, hogy a Nyírgép szakem­berein kívül közel 10 külön­böző profilú ukrán vállalat munkásai dolgoznak a hely­színen — a csatomakészítők, a tereprendezők, a villany- és te­lefonszerelők stb. Most meg az a gond, hogy az ő fizetésük­re nincs keret. A magyarorszá­gi építők számára kiutalt összegből ezt természetesen nem vehetjük el, hiszen ezt a pénzt a minisztérium kifeje­zetten a generálkivitelezőnek adta. Más forrásokból kell elő­teremteni a fővállalkozónak az ugyancsak esedékes 15 milli- árdot. Ez eddig még mindig si­került. Pótköltségvetés Egyébként ami további biza­kodásra ad okot, az a követke­ző: a Leonyid Kucsma által ki­adott rendelkezésben az áll, hogy a most kiutalt pénz­összeg mellett a pótköltségve­tés elfogadása során az illeté­kes minisztériumok azt a fel­adatot kapták, hogy kutassák fel a kórház befejezéséhez szükséges pénzügyi erőforrá­sokat. ■4\ Érvágás Kováts Dénes r örvények szabályoz­zák hazánkban is a foglalkoztatás feltéte­leit, de egyesek szerint a tör­vények azért vannak, hogy legyen mit kijátszani. Ta­pasztalják ezt jó néhányszor az állampolgárok, bizonyos munkakörökben dolgozók még gyakrabban: ellenőrzé­seik során. Bár a munkanélküliek száma eléggé jelentős ha­zánkban, megyénkben pe­dig különösen az, mégis sok helyütt tapasztalható a külföldiek foglalkoztatá­sa. Nyilván megvannak az okai, hiszen nem egy eset­ben olcsóbb munkaerőt je­lentenek, s többnyire nem is válogatósak. Az őket alkal­mazók pedig talán azért is könnyebb helyzetben van­nak, mert a más országból érkezettek kevésbé emelik fel szavukat a kizsákmányo­lást tapasztalva-érzékelve, hiszen a kapott pénzből még így is sokat segíthetnek az otthon maradiakon. Építkezések és mezőgaz­dasági munkák egyaránt a kereset lehetőségét csillant­ják fel a külföldiek előtt, akik vagy hívó szóra jön­nek, vagy biztos címre, de a piacon ácsorogva is előbb- utóbb hozzájutnak az infor­mációhoz: kit keressenek. Jönnek Romániából és Ukrajnából egyaránt, ide­iglenes szállásuk sokszor lepusztult lakás, de akár használaton kívüli disznóól is lehet. Mindegy — mond­ják — az a lényeg, hogy dolgozhassanak. A bér? Változó. Híreink szerint 500-800 forint na­ponta, de nem napi a fizet­ség. Eltelik 2-3 hét is, mire megkapják, sokszor a szál­lásköltség levonása után. Addig 2-300 forint előleget kapnak élelemre, italra, ci­garettára. S bizony, ha jön az ellenőrzés, és gyorsan összeszedik őket engedély nélküli munkavállalás mi­att, vagy hozzájutnak még keresetükhöz, vagy nem. S akkor dolgoztak ingyen, hasznot hajtva a munka­adónak, sorsuk pedig a kiu­tasítás. A munkaadó legfeljebb fizeti (ha kifizeti) a bünte­tést, ami azért többnyire nem nagy érvágás, és kezdi újra elölről. Még teheti... Ugyan! Méghogy fogsor, mikor a rágnivalót sem tu­dom megvenni... Ferter János kariukatúrája Sí o iis 181 fifis t jBiy Lazult szerkezetben Kállai János A magyar iskolaszer- kezet spontán fella­zulása öt-hat évvel ezelőtt kezdődött—szerte az országban, megyénkben is, sokféleképpen, szinte átte­kinthetetlen tarkaságban. A struktúraváltás okaiként szoktak hivatkozni a társa­dalmi igényekre, az iskoláz­tatással szembeni módosult elvárásokra. Az alulról in­dult folyamatok egybeestek a gyakran emlegetett de­mográfiai felfutássaal, az oktatási intézmények döntő többségének önkormányzati fenntartásba kerülésével. Az új iskolaformációk, típusok születését sok, erősebb- gyengébb helyi érdek moti­válta. A fenntartók tanintéz­ményük megmaradásának biztosítékát vélték megtalál­ni a szerkezet-átalakítás­ban. Egyik-másik önkor­mányzat presztízskérdést kreált pl. a hat- vagy nyolc- osztályos gimnáziumra átál­lásból. Önmaguk jó minősí­téseként könyvelték el, ha si­került mást, többet, nagyob­bat lépniük, mint a többi, hozzájuk hasonló cipőben járónak. Mondjuk ki: túlvál­lalták magukat. A szűk esztendők bekö­szöntővel, fordult a kocka. Középfokon beindult a me­gyei fenntartásba vissza­adás procedúrája. A krach akkor üt be igazándiból, ha kiderül: a király meztelen, azaz a megyei bukszában sincsenek százmilliós ban­kófölöslegek. Az idő közben helyileg kiötlőit, speciálisra formázott szerkezetekkel pedig egy financiálisán le­gyengült megye mihez tud kezdeni? Be kell látnunk — és ezt erősítette meg a Művelődé­si és Közoktatási Miniszté­rium megyénkben járt köz- igazgatási államtitkára —, a nyolcosztályos általános iskola még legalább egy év­tizedig oktatási bázisként fog funkcionálni. A közok­tatási törvény vonatkozó passzusainak módosításá­val azt kívánja elérni a tár­ca, hogy a gyerekek még a tankötelezettség teljesítése előtt kerüljenek középisko­lába. Vagyis a nagy több­ség a nyolcadik osztályt be­végezvén, tizennégy éves korában. Az ún. nyolcosztá­lyos gimnázium mint típus ne szaporodjon tovább, a korai szelekció ne növelje az amúgy is meglevő esély­egyenlőtlenséget. A mester­ségesen gerjesztett szerke­zetmozgatás helyett a meg­levő struktúrán belül szük­séges elkezdeni a moderni­zációt. Mert jelenleg ez a járható út. ■ kJ l * 1 »T»j| I «gill |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom