Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)
1995-07-15 / 165. szám
MAGÁNVÉLEMÉNY Próbatétel A KM hét végi melléklete 95. VU. 15 Avilai Szent Terézt meghívták egyszer egy cisztercita kolostor avatására. A kor járművével, lovas kocsival indult útnak, nem is volt más jármű a XVI. század elején. Út közben eltört a kocsi kereke, s mire a kocsis megjavította, a februári hidegben Teréz alaposan megfázott. Mielőtt felszállt a kocsira, megszólalt az Úr hangja: — Látod, Teréz, így teszem én próbára a barátaimaj! — Látod, uram, ezért van neked olyan kevés barátod — hangzott Teréz válasza. Ez a kis anekdota akkor jutott eszembe, amikor meghallottam, hogy a kisgazdapárt népszerűségben utolérte azt a szocialista pártot, amelyik egy évvel ezelőtt, ha akarta volna, egyedül is vállalkozhatott volna az ország kormányzására. A próbatétel pedig — amiért elfordultak tőle —, nyilvánvalóan nem más, mint a Bokroscsomag. Igaz, még nem tudjuk, mit tartalmaz majd a pénzügyminiszter portósan feladott második csomagja, de hallhattunk, olvashattunk már kiszivárogtatásokat, hogy nem lesz majd adómentes sáv a személyi jövedelemadónál, meg hogy a fogyasztási adó növekszik tovább, ez a legjobb módszer az infláció gerjesztéséhez. Amire a legkevésbé sincs szükség. A Bokros-csomaggal kapcsolatos ellenzéki kifogások többnyire éppen azon alapultak, hogy a megszorító intézkedéseknek nincsen hozadéka, mert ahelyett, hogy a gazdaságot tenné rendbe, a fogyasztást csökkenti. Kiszámították: ha az infláció 18 száBalázs Attia illusztrációja zalékról 30 százalék fölé emelkedik, a forintban számolt államadósság kamatterhei ötvenmilliárd forinttal nőnek, a szociális megszorításokból pedig mindössze 30 milliárdot lehetett volna megtakarítani. A szakemberek szerint a terápia lényege pontosan az infláció visszaszorítása lehetne. Hogy ehhez képest mi lesz az újabb csomagban, majd meglátjuk. Azt tudjuk, hogy a stabilizációra szükség van, de azt is, hogy sehol a világon nem sikerült még egy válságból stabilizációs programmal kivezetni és növekedési pályára állítani egy országot. Ehhez versenyképes gazdaság kell, enélkül húzogathatják rajtunk a nadrágszíjat, nem oldanak meg semmit. Illetve dehogynem. Tovább nő az elégedetlenség, feszültebbé válik a közhangulat, ez pedig jó táptalaj a demagógiának, de sajnos felvillantja a posztkommuniz- i mus feléledésének lehetőségét is. Csak remélhetjük, nem ezt kívánja szolgálni az új alkotmánytervezetnek az a passzusa, amely lehetővé tenné a gazdasági szükségállapot kihirdetését. Amelyhez a Demokratikus Chartának egy árva szava sincs. Balogh József Nábrádi Lajos ,,, ........................ Az élet szinte minden területét érintik azok a felmérések, helyzetelemzések, amelyeket szakemberek végeztek az elmúlt hónapokban megyénkben. Néhány nappal ezelőtt elkészült az összesítő tanulmány munka- példánya, amelynek ez a címe: Társadalmi-gazdasági helyzetkép Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében. A tanulmányban egy helyen azt olvashatjuk, hogy megyénk az ország egyik legnagyobb válságövezete és a jövő útja a tájgazdálkodás. Az általános iskoláinkban a tanulólétszám az utóbbi tíz évben 21 százalékkal csökkent. Fogyó megye vagyunk, de a népesség száma alapján a megyék sorrendjében a harmadik helyet foglaljuk el. Az összetett témáról beszélgettünk Filepné dr. Nagy Éva közgazdásszal, a megyei fejlesztési ügynökség program menedzserével. □ A helyzetfelmérést kik és milyen céllal végezték? — Idén februárban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség koordinálásával a megye helyzetét feltáró kutatás kezdődött. A kutatás nem könnyű szakmai vezetését a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, Veress József professzor vállalta fel, vezetője pedig dr. Egri Imre, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola közgazda- sági tanszékének vezetője. Jómagam a téma koordinátora vagyok. A fejlesztési ügynökségünk munkájának egyik részterülete a fejlesztési igények feltárása. Tulajdonképpen a kor szükséglete vetette fel a megye társadalmi, gazdasági helyzetének elkészítését. Ismerjük meg magunkat, a helyzetünket, a fejlesztési igényeket és lehetőségeket. — A kutatás keretében munkacsoportokban, 6 nagyobb szakterületen elemezték a megye helyzetét. A munkacsoportok tagjai megyei szakemberek, akik saját munSWOT — analíziseket készítettünk, amelyek során „ötletroham” formájában igyekeztünk egy-egy részterület jelenlegi erős és gyenge pontjait, valamint a jövőbeli lehetőségeit és veszélyeit feltárni. Itt azt a módszert alkalmaztuk, hogy mindenki szabadon elmondhatta a véleményét, az ötletek szabad áramlását nem fékezte semmi. A kutatás során a közvetlenül résztvevő- kön kívül sokan megkerestek minket ötleteikkel, javaslataikkal. Sok segítséget kaptunk a megyei önkormányzattól, sőt, párt^ Kérdőíves felmérés az oktatás, a vállalkozás és a pénzügyi szféra területén. •• mmmmrnmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Jr kájuk mellett, mondhatni túlórában dolgoztak jelképes összegért. A szakmai fórumok véleményezése még hátra van, már most elmondható, hogy alapos munkát végeztek. Már az is eredmény, hogy kiderült: megyénkben sok jó, ambiciózus szakember van, ők lehetőséget kapva nagy teljesítményre képesek. O A kutatás milyen módszerekkel, milyen közegben folyt? — Óriási adatbázist elemeztek a kutatás során. A munkában sokat segített a KSH, az APEH, a megyei munkaügyi központ, a Tb megyei igazgatósága és több pénzintézet. Felhasználtunk szakirodalmat is. Kérdőíves felmérést végeztünk az oktatás, a vállalkozás és a pénzügyi szféra területén. Az írásos elemzések elkészülte után mintegy 150 szakember részvételével érdekekre, frakciókra tekintet nélkül segítették munkánkat a megye országgyűlési képviselői is. — Az élelmiszergazdasággal foglalkozó munkacsoportot dr. Galó Miklós, a mező- gazdasági főiskola főigazgató-helyettese vezette. Ez a csoport elemezte megyénk talajviszonyait, vízkészletét, erdő- és vadállományát. A pénzügyi folyamatok feltárását Vas János, az MNB megyei igazgatója irányította. Vizsgálódásuk során főleg arra kerestek választ, hogy a pénzintézeti szektor milyen arányban képes a megyei megtakarításokat helyben tőkévé transzformálni, hogyan tud külső forrásokat ide áramoltatni. A téma újszerű megközelítését jelentette itt az a kérdőíves felmérés, amelynek során pénzintézeteket, állampolgárokat, vállalkozókat kerestek meg. A vállalkozások alakulásával foglalkozó munka- csoportot dr. Egri Imre vezette. Ők külön foglalkoztak a privatizáció megyebeli folyamataival, a csődeljárás alá került szervezetekkel, valamint a gazdasági érdekérvényesítés lehetőségeivel. A lakosság és az ^ Az elemzés tanulsága szerint nincs megyénkben klasszikus értelemben vett ______^fektetési bank. „ önkormányzatok helyzetét az a munkacsoport elemezte, amelynek vezetője dr. Hajnal Béla, a KSH megyei igazgatója volt. Többek közt elemezték a demográfiai folyamatokat, a lakossági jövedelmeket. A humán szférát áttekintő munkacsoport Pintér Miklósnak, a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatójának vezetésével az oktatási rendszerrel, a lakosság szociális és egészségügyi helyzetével foglalkozott. Az infrastruktúra helyzetét elemző team vezetője dr. Hajdú Bertalanné, a Keletvíz Rt. gazdasági igazgatója volt. Az infrastruktúrával, a lakásviszonyokkal, valamint a kereskedelemmel és az idegenforgalommal foglalkozott ez a csoport. □ Milyen konkrét megállapításokra jutottak ezek a munkacsoportok? Az óriási adathalmazra való tekintettel, a teljesség igénye nélkül önkényesen tegyünk közzé néhány jellemző, közérdeklődésre számot tartó adatot. — A megállapításokról a szakmai zsűri véleményezése előtt nem szívesen beszélek. Ám itt van a munka- példány, abból önkényesen kiragadható néhány adat, vagy megemlíthető egy-két tendencia. A munkapéldányban többek közt az olvasható, hogy megyénkben építőipari munkálatokat 243 cég végez, 87 százalékban kft. formában működnek. Nincs megyénkben klasszikus értelemben vett befektetési bank. „Erdősültségünk szintje 14 százalék, elmarad a termőhelyi feltételek által indokolttól”. A feldolgozó üzemek létesítése megyénkben késve indult, ám ma már közel 450 megyei vállalkozás feldolgozással foglalkozik. „Rendszerelméleti megközelítésben kell megítélnünk a megye imázsát. Az élelmiszer- gazdaság oldaláról a tájgazdálkodás megvalósításában látjuk ennek alátámasztottságát.” Potenciális lehetőségeket tartogat az állat- tenyésztésben a kiterjedt gyepfelület. 1992 óta 170 csődeljárás indult meg megyénkben. Megyénk lakosságának majdnem 30 százaléka nyugdíjas, illetve járadékos. Rohamosan csökken — főleg a férfiak körében — az átlagos életkor. Az elmúlt tíz évben a középfokú oktatásban résztvevők száma 17 százalékkal nőtt. A beiratkozott tanulók 15-20 százaléka nem fejezi be taA fejlesztési koncepció összeállításában széles körű társadalmi segítségre számítanak. <|<| nulmányait, legnagyobb a lemorzsolódás a szakmunkásképzőkben. □ Ez az összetett és bonyolult helyzetelemzés bizonyára nem volt öncélú. Mi lehet ennek a haszna? — A szakmai zsűri bírálata után végleges formába kerül a helyzetelemzés anyaga, a megyei közgyűlés illetékesei is véleményezik. A helyzetelemzés alapot jelenthet a megye fejlesztési koncepciójának megalkotásához, ugyanis a kötetet letesszük a közgyűlés asztalára. Itt a nyár, de már most foglalkozunk a megye fejlesztési lehetőségeinek felvázolásával. A fejlesztési koncepció összeállításában is számítunk széles körű társadalmi segítségre. Ha valaki csatlakozni akar e munkához, javaslatát juttasa el hozzánk a nyíregyházi Színház u. 25. sz. alá. A tanulmányt egyébként a nyáron könyv formájában kiadjuk, abba bárki nálunk bepillanthat, e könyv megvásárolható lesz, bizonyára sokan hasznosítják majd. AKTUÁLIS INTERJÚNK A jövő a tájgazdálkodásé Lehetőségek az iparban, a mezőgazdaságban • Harmadik a sorban Elek Emil felvételt Filepné dr. Nagy Éva
