Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-11 / 161. szám

1995. július 11., kedd HAZAI HOL-IHI A hosszú távú megtakarítás formája Amit az érintetteknek tudni kell az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról Nyíregyháza (KM - T. K.) — Ma már a nyugdíj egyre ke­vésbé fejezi ki az évtizedeken át járulékfizetéssel szerzett jog alapján az állampolgár szükségleteit, ezért különbö­ző megtakarítási formákat találnak ma hazánkban is az emberek. A szociális piacgazdaság kia­lakulásának fontos állomását jelentette Magyarországon az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. tv. elfogadása. Ezzel teljessé vált a modem piacgaz­daságokban már elterjedt, az önkéntességen és az állampol­gárok kezdeményezésén ala­puló háromlépcsős szociális gondoskodási rendszer. Ezt a rendszert, a társadalom és a gazdaság mindenkori teljesítő- képességéhez igazított alap­szintű nyugdíj- és egészség- ügyi, valamint szociális ellátás államilag biztosított formája mellett különböző szociális kockázatokat kezelő nonprofit alapok (nyugdíjalapok, egye­sületek, közhasznú alapítvá­nyok), valamint az üzleti szfé­ra intézményei alkotják. A magyarországi rendszer­ben a kötelező társadalombiz­tosítás által nyújtott ellátások járulékfizetésen alapulnak. A második szint az állampolgá­rok önkéntes áldozatvállalásán nyugszik és már alacsony megtakarító képességgel is el­érhető kiegészítő ellátást nyújt. Az állami társadalom- biztosítás kötelező jellege a já­rulékfizetésen alapszik. Mint köztudott: a bruttó bér után a munkáltatókat 44 százalék, a munkavállalókat 10 százalék, nemzetközi összehasonlítás­ban is kiemelkedően magas já­rulék terheli. Nyugellátásban saját vagy hozzátartozói jogon részesedhet a biztosított. A sa­ját jogú nyugellátások között tipikusan az öregségi nyugdíj jelenik meg. Öregségi nyugdí­jat húszévi, illetve meghatáro­zott esetben már tízévi szolgá­lati idő letöltése után a 60. életévét betöltött férfi és az 1995. január 1 -je előtt az ötve­nötödik életévét betöltött nő kaphatott. A női öregségi nyugdíjkorhatár 1994. decem­ber 31-ét követően kétéven­ként egy-egy évvel emelkedik, s így 2003. január 1-jétől majd a hatvanadik életévét betöltött nő jogosult öregségi nyugdíj­ra. A nyugdíj összege függ a szolgálati idő tartamától és a havi átlagkeresettől. A nyugdíjkorhatár elérése­kor tehát a korábbi évekhez képest jelentős jövedelem- csökkenésre kell felkészülniük a nyugdíjba menőknek kiegé­szítő jövedelemforrás hiányá­ban. A társadalom erősödő po­larizációja következtében szé­les rétegek képtelenek a na­gyobb megtakarításra. Ma Magyarországon a la­kosság 20-25 százaléka (2-2,5 millió ember) él a lét­minimum alatt. A finanszíro­zási problémák középtávon több módon enyhíthetőek: a társadalombiztosítási járulé­kokat kellene emelni, a ma­gyar munkáltatókat és munka- vállalókat már most is rendkí­vül magas járulékok terhelik, ezek további növelése gazda­ságpolitikai megfontolásokból sem igazolható, a nyugdíjak értékének csökkentése, a leg­inkább a reálértékek csökken­tése lehetne járható út, de a nyugdíjasok jelenlegi szociális helyzetét tekintve ez hosszabb távon egyáltalán nem elfogad­ható, s a társadalmi feszültsé­get növelő hatása miatt sem kivitelezhető. A nyugdíjkor­határt kellene emelni, ami szintén nagy társadalmi elége­detlenséget váltana ki. A Pénztártörvény elfogadá­sával a háromlépcsős szociális gondoskodási rendszer máso­dik eleme kezdhette meg fejlő­dését. A pénztárak sajátossá­gai közül a következőket kell kiemelni: a pénztárak kiegé­szítő jellegűek. Ez azt jelenti, hogy szolgáltatásaik a társada­lombiztosítási ellátásokat pó­tolják, kiegészítik. Ha valaki belép a pénztárba, az egyálta­lán nem érinti a számára köte­lező járulékfizetésen alapuló ellátásait. Hosszabb távon a kiegészítő pénztárak mellett, illetve helyett ún. elismert pénztárak jöhetnek létre külön törvényi felhatalmazás alap­ján. A pénztár alapításához a tör­vényi feltételeknek megfelelő 15 természetes személy kell. A pénztár önkormányzati irá­nyítással, munkahelyi, szak­mai, ágazati vagy területi ala­pon szervezve, a kölcsönös­ség, önkéntesség, független­ség és a szolidaritás elvének betartásával köteles gazdál­kodni, s a tagsági kör megha­tározásakor vallási, faji, etni­kai, politikai meggyőződés, nemek szerinti megkülönböz­tetés nem alkalmazható. Az alapszabálynak és a tör­vényi feltételeknek megfelelő személy felvételi kérelme nem utasítható el — hallottuk Nád­por Enikőtői, a nyíregyházi önkéntes kölcsönös biztosító pénztár információs irodave­zetőjétől. Egy biztosítási ter­mék vagy egy banki szolgálta­tás esetén a kötvény, az érték­papír tulajdonlása bizonyos következményekkel bármikor felmondható és más formába átvihető. Ezzel szemben a pénztártag vagy a pénztártag jogán az örökös illetve a ked­vezményezett az egyéni szám­lán nyilvántartott összeghez leghamarabb 10 év várakozási idő letelte után juthat hozzá. A törvény ezen szabály alól egy kivételt ismer el, ha a pénztár­tag a várakozási idő letelte előtt éri el a szolgáltatás igénybevételére jogosító nyugdíjkorhatárt. Ekkor a nyugdíjkorhatár elérése után bármikor hozzájuthat az egyé­ni számláján nyilvántartott összeghez. Ez azonban nem érinti azt a jogot, hogy a pénz­tártag bármikor ne léphetne át másik pénztárba. A nyugdíj- pénztárak a hosszú távú meg­takarítások gyűjtésének intéz­ményesített formái. Nem várhatunk lábhoz tett fegyverrel... Dr. Kávássy Sándor kisgazdapárti képviselő a kisebbségi autonómiákról Kovács Éva Budapest (KM) — A határon- túli magyarok érdekeinek vé­delmében, a magyarság megőrzésének lehetőségeiért emelt szót a közelmúltban az Országgyűlésben dr. Kávássy Sándor, megyénk kisgazda- párti parlamenti képviselője. Szavai nagy érdeklődést vál­tottak ki akkor, s a figyelem a téma iránt azóta sem lanyhult. — Széles körben ismert, hogy az Ukrajnában 1991. de­cember 1-jén zajlott választá­sok alkalmával a beregszászi járás területén egyszersmind arról is népszavazás történt, hogy Beregszászból és a tér­ség 42 községéből magyar au­tonóm körzetet hozzanak létre. Arra a kérdésre, hogy Akarja- e, hogy a beregszászi járásban magyar autonóm körzet ala­kuljon? a népszavazáson részt vevő 53 458 választópolgár közül 43 482, tehát 81,4 száza­lék, végül is elsöprő többség válaszolt igennel. A népszava­záson külföldi megfigyelők is és a szomszédos területek tár­sadalmi szervezeteinek képvi­Dr. Kávássy Sándor Nagy Gábor (ISB) felvétele selői is jelen voltak, de sem ők, sem a választási bizottság tagjai sem tapasztaltak tör­vénysértést a referendum so­rán. Nem meglepő hát, hogy a beregszászi járás tanácsa 1992. január 30-án tudomásul vette és pártfogólag továbbí­totta a döntést a népképviselők területi szervezetéhez, és ezt követően, 1992. április 28-án törvénytervezetet fogadott el a magyar autonóm körzetről, és azt szintén a területi tanácshoz küldte azzal a kéréssel, hogy azt Ukrajna Legfelsőbb Taná­csához juttassák el. □ Azóta áll, nem halad elő­re, valahol elakadt az ügy... — Sajnos igen, holott egyet­len humanista gondolkodású és demokratikus érzelmű pol­gár sem lehet közömbös a be­regi magyarság erőfeszítései iránt, és senki sem mehet el szó nélkül a történtek mellett. Senki, akiknek jelent valamit az emberi méltóság, a népfel­ség, a népek és a nemzetek ön­rendelkezési joga. És ha van hatalmi szerv a világon, amely nem helyezkedhet a csendes szemlélődés kényelmes állás­pontjára és nem dughatja a ho­mokba a fejét, az a mindenko­ri magyar kormány. Ezért is kérdeztem a Parlament előtt az illetékeseket: van-e lehetőség, hogy a magyar kormány támo­gassa a Beregben élő magyar­ság autonómiatörekvéseit, és ha igen, élt-e már a kormány a rendelkezésére álló lehetősé­gekkel? □ Milyen választ kapott? — Azt, hogy az autonómia kérdése ezen a területen az ot­tani törvények szerint csakis a kulturális szférára vonatkozik, s hogy Ukrajnában az autonó­miák körül egyébként is fe­szültségek alakultak ki, s hogy a magyar kormány álláspontja szerint ennek a kérdésnek je­lenleg nincs igazán aktualitá­sa. □ Tudtommal Ön nem elé­gedett meg ezzel a válasszal... — Természetesen nem. Már csak azért Sem, mert Magyar- ország kormányainak van jó- vátennivalójuk a határokon tú­li magyarokkal szemben. Jól emlékszem még azokra az időkre, amikor azokban a híres hatvanas években a szegedi egyetem aulájából arról szó­nokolt az akkori MSZMP egyik első számú vezetője, hogy értsük meg, milyen ne­héz a román elvtársak helyze­te, mert hiszen a két népet össze kell olvasztani. Kérem, nekem az a vélemé­nyem, hogy ez a szellemiség sajnos tovább él, mert ha vala­hol megszavazták az autonó­miát, akkor nem lábhoz tett fegyverekkel kell figyelni a történéseket, hanem ki kell menni nemzetközi fórumok elé. Majdnem gyilkolt a gyilkos galóca Nyíregyháza (KM - Cs. K.) — Hiábavalónak tűnik min­den figyelmeztetés, tájékozta­tás, felvilágosítás, ha sokan fe­lelőtlenül még a saját egészsé­gük megőrzéséért sem hajlan­dók tenni. Számtalanszor leír­tuk már: mielőtt a leszedett gombát bárki is elfogyasztaná, vizsgáltassa meg szakember­rel! Ha ezt tették volna a hétvé­gén heten, akkor most egyikük sem feküdne a Jósa András Megyei Kórházban súlyos be­tegen, életveszélyben. Dr. Pikó Károlytól, a sür­gősségi felvételi osztály veze­tő főorvosától tudtuk meg: múlt hét pénteken öt embert szállítottak a megyei kórházba — mint kiderült, színtiszta gyilkos galócát ettek. Ráadá­sul későn fordultak orvoshoz, mert panaszaik már 12-14 órá­val azelőtt jelentkeztek. A mű- vesekezelésnek, májvédő gyógyszereknek köszönhető­en négyük állapota kielégítő, de egyikük még mindig élet­veszélyben van. Vasárnap újabb két beteget i szállítottak (kétnapos megfi­gyelés után) Nyíregyházára a kisvárdai kórházból. Majdnem biztos, hogy ők is gyilkos ga­lócát fogyasztottak, csak — sajnos — az ételmaradékot ki­dobták. Mindkettejük állapota életveszélyes. Nem is egy tanulsága van az előbbi két esetnek. Az egyik: ha gombát szedünk, ne bíz­zunk se a magunk, se a társa­ságunkban lévők hozzáértésé­ben, forduljunk vizsgázott szakemberhez. Nem győzzük eleget hangsúlyozni: a gomba­vizsgálat ingyenes. Az első mérgezési tünetek után azon­nal forduljunk orvoshoz, és ne tüntessük el a gomba „nyoma­it” a szemétben, hisz ez saját érdekünk: minél hamarabb ki­derül, mi okozta a mérgezést, annál nagyobb az esély a gyó­gyulásra. Nagyon költséges egyébként a gombamérgezést szenvedett ember kezelése: egy beteg ellátása legalább na­pi hatvanezer forintba kerül. Nem érdemes tehát vagány- kodni: nagyon könnyen bele lehet halni a mérgezésbe. Kamerasuli táborozóknak Tiszadob (KM — K. J.) — A középiskolásoknak szer­vezett filmes tábor vasár­nap nyitotta meg a kapuit Tiszadobon. A július 16-ig tartó szakmai, alkotói együttlétnek az idén a kí­sérleti filmek világa, mű­helytitkai szolgálnak köz­ponti témául. A tábori na­pok menetrendje szerint a délelőttök a kamerasuli foglalkozásaival telnek, amikor a kiscsoportos film- készítés mesterfogásaival ismerkednek a diákok. Persze, jut bőven idő ní­vós mozidarabok megte­kintésére is a helyi film­színházban. A repertoárban helyet ka­pott Robert Altman Rövidre vágva című opusza; július 11-én vetítik le (20 órától) Gárdos Péter A brooklyni testvér című filmjét, de az említetteken kívül még szá­mos remekmű kerül vá­szonra. Több előadás is sejteti a táborszervezők igényesség­re törekvését. A Bevezetés a kísérleti filmek világába című, kétrészes eszmefutta­tást Antal István filmesztéta tartja (július 11-én és 12-én 14 órától); lesz szó az avantgárd videóról, mű­helybeszélgetés Gothár Pé­ter A részleg című alkotá­sáról, a felejthetetlen emlé­kű Bódy Gábor filmrende­zőről, akit szoktak aposzt­rofálni a mozgókép illuzio­nistájaként. Szombatra sztárvendéget várnak: a Live Show című film fősze­replőjével, Bede-Fazekas Szabolcs színművésszel ta­lálkozhatnak, beszélgethet­nek a diákok. Táborzárás: július 16-án — alternatív filmvetíltéssel, vetélkedő­vel, búcsúbulival.----------------------------------------------------------------------------1 Ilii •I á $ í d * I Ilii. JT" I $T# % I a? ~ Spanyolországba... ...utazott a nagykállói Kál­lai Kettős Néptáncegyüttes. A fiatal táncosok egy nem­zetközi folklórfesztiválon vesznek részt többek között mexikói, bolgár és koreai együttesek társaságában. (KM) A jogosítvány... ...megszerzéséhez szüksé­ges elsősegélynyújtás-vizs­gát a Magyar Vöröskereszt szervezi. Nyíregyházán, a Bethlen Gábor és Mező ut­ca sarkán lévő épületben szerdán és csütörtökön fo­lyik a vizsgáztatás. A me­gyében évente mintegy 6 ezer jelentkezőt vizsgáztat­nak le a Vöröskeresztnél. Közös... ...programot dolgozott ki és hajtott végre a Hortobágyi Nemzeti Parkkal a Nyírer­dő Rt. fehérgyarmati erdé­szete a hernyók kártételé­nek felszámolására. A heli­kopteres védekezés ered­ményesnek bizonyult, sike­rült megelőzni a súlyosabb károsodást. (KM) Újabb... ...száz önkormányzati tulaj­donban lévő bérlakást jelölt ki elidegenítésre a nyírbáto­ri képviselő-testület. A ki­jelölés az érintett lakások­ban lakók kérelme alapján történt. (KM) A napokban... ...rendezik meg Nagyha­lászban az immár hagyo­mányosnak tekinthető Ga­rabonciás Gyermek Alko­tótábort. Az idén a tábor vendégei elsősorban a fel­világosodás irodalmával, s ezen belül Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszé­lő költeményével ismer­kednek, ezzel kapcsolatos jelmezeket, díszleteket ké­szítenek. (KM) Nyíregyháza (KM) — Francia, német és magyar hallgatók résztvételével jú­lius 10-től egyhetes szőlé­szeti és borászati szeminá­riumnak ad otthont a GATE Nyíregyházi Mezőgazdasá­gi Főiskolai Kara. A nemzetközi szeminári­um vendégei az elmúlt év nyarán Franciaországban Bourgogne, ősszel pedig Námetországban Szász- Svájc szőlészetével és borá­szatával ismerkedtek meg. Ezúttal a magyarországi programot Tokaj-Hegyalja és az Egri borvidék törté­nelmének megismerése, va­lamint szőlőművelési és feldolgozási technológiák tanulmányozása teszi hasz­nossá. A szeminárium résztvevőit a Mezőgazdasá­gi Főiskola főigazgatóján kívül fogadja majd Nyír­egyháza és Tokaj polgár- mestere is. Új útszakasz épült Gyula (MTI) — Elkészült s hétfőn átadták a forgalom­nak a 44-es főút Békéscsa­ba és Gyula közti, a Veszei- csárdánál lévő átépített egy kilométeres szakaszát, amelyen a korábbi két sáv helyett négy sávon halad­hatnak a gépkocsik. Az egy év alatt kétszáz millió forint beruházásával készült út­hoz a korábban igen veszé­lyes vészéi kanyarban a Bé­késcsabán átfolyó Körös-ág és egy csatorna hídja, vala­mint egy gyalogos felüljáró is épült. Gyula és Békéscsa­ba között a tervek szerint az ezredfordulóra készül el a teljes négysávos út. Gyulán a második fél év­ben kezdődik meg a várost elkerülő — a gyulavári ha­tárállomáshoz vezető út építése. Az idén 100 millió, jövőre pedig mintegy 450 millió forintot költenek a nagy nemzetközi forgalmat fogadó 44-es főút városke­rülő szakaszának megépíté­sére, teljes költség több, mint egymilliárd forint. Borászok nemzetközi találkozója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom