Kelet-Magyarország, 1995. július (52. évfolyam, 153-178. szám)

1995-07-10 / 160. szám

12 Kelet-Magyarország KULTUIZA 1995. július 10., hétfő Oktatófilmek... ...videobemutatóját rende­zik meg július 10-én 11 órá­tól a nyíregyházi Univer­zum Üzletközpont 214-es helyiségében. (KM) A kísérleti... ...filmek világába kalauzol el Antal István filmesztéta előadása, mely a tiszadobi fdmes táborban hangzik el július 11-én 14 órától. A foglalkozást a helyi mozi­ban tartják. (KM) Hollabrunn... ...pedagógiai intézete meg­hívására húsz megyénkbeli földrajz szakos tanár indult Ausztriába július 10-én. Az MPI által szervezett tapasz­talatcsere-látogatás résztve­vői Stájerországban a ma­gashegységi glaciális régió morfológiáját és élővilágát tanulmányozzák. (KM) A Feszty-körkép... ...négy évig tartó restaurá­lás után elkészült. A monu­mentális alkotás szakmai átadása július 14-én délelőtt lesz az Opusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark­ban. A honfoglalás 1100 évfordulóján a Feszty-kör­kép ismét megtekinthető lesz. (MTI) Felújítják... ...az orosi könyvtárat. A re­konstrukciós munkálatok kezdetétől, július 15-től a szolgáltatás szünetel. Az ál­lomány kezelői kérik, hogy a jelzett határnapig a kiköl­csönzött könyveket az olva­sók szíveskedjenek vissza­vinni. (KM) A sajtófotós halála London (MTI) — Az ang­liai Oxtedben 82 éves korá­ban elhunyt Bert Hardy, a sajtófotózás úttörője, aki­nek az angol hétköznapokat bemutató felvételei és há­borús fotói bejárták az egész világot. Hardy, aki­nek nevét együtt emleget­ték az olyan nagyságokkal, mint a francia Henri Carti­er-Bresson, a Picture Post számára készített fotóival lett világszerte ismert. Leg­híresebb felvételei közé tar­tozik egy skót nyomorne­gyed gyermekeiről 1948- ban készített fotója. A második világháború idejéből származó sajtófo­tói közül kiemelkedik az angliai légicsata során 1940-ben készített sorozat, különösen a tűzoltók hősies erőfeszítéseinek és a légvé­delmi óvóhelyek minden­napi életének képi megörö­kítése. Bert Hardy lencsevégre kapta a koreai háború leg­fontosabb eseményeit, le­fényképezte London, Li­verpool és Glasgow hírhedt nyomornegyedeit. A Pictu­re Postban 1940-ben jelen­tek meg először fotói. Jagger — szólóban Kállai János Nyíregyháza (KM) — Hogy repül az idő! Ez a ret­tentően közhelyes igazság általános semmitmondásá- val is helytálló. És nincs ke­gyelem a rocksztárokra nézvést sem. Épp tíz éve, hogy a Rolling Stones frontembere, Mick Jagger önállósította magát akkor „megkövesültnek” vélt csa­patától, és szóló LP-t készí­tett. A negyedszázados együttműködés ismereté­ben 1985-ben ez a renegát- ság igazi szenzációszámba ment. Csábító volt a CBS ajánlata, a fölkínált pénz — Jagger nagyon szereti a mo- ney-t! —, de talán még vonzóbbak voltak számára a lemezfelvételhez felkínált partnerek, a rockmuzsika máig kiolthatatlan tüzű csil­lagai: Pete Townshend (The Who), Jeff Beck (The Yard- birds) és Herbie Hancock a modem jazz egyik koroná­zatlan királya. Az egész vállalkozást nagyon furcsá­nak és izgalmasnak találta az extremitásokat kedvelő Mick. A Stem című maga­zinnak így vallott erről: „Olyan volt, mint egy ka­land, úgy éreztem, mintha megcsalnám a feleségem. Pedig az együttes tagjaival szemben az az egyetlen kö­telezettségem, hogy jó le­mezt csináljak, hogy közös ügyünk ne szenvedjen kárt általa.” Nos, azóta egy évti­zedet morzsoltunk le a rock tornyosuló történetében. A Stones-tagok közül többen is belevágtak azóta a szó­ló-korongok összehozá­sába. Kinek így, kinek úgy sikere­dett. Mick Jagger leg- utóbbi (Wandering Spirit, 1993) magánalbu­ma nagyon. Bízvást mondhatjuk: legalább olyan átütő ereje van, mint az első­nek, mely­nek borítójá­ra a natúrban sem kifeje­zetten bájos fizimiskájú énekes kari­katúrája ke­rült. Az 1985-ös szólóalbum Mick Jagger szellemes portréjával KM-reprodukció Névjegy — zongoraversenyekkel Gereta Natália életében a művészet és az oktatás elválaszthatatlan fogalmak Gereta Natália — ellesett pillanat koncert közben A szerző felvétele Fehérgyarmat (M. K.) — Nemrég, amolyan nyárkö­szöntő koncerten tapsolhat­tak Gereta Natália zongora- művésznőnek a fehérgyar­mati Bárdos Lajos iskola au­lájában. A művésznő huszonöt évvel ezelőtt az ukrajnai Iva- no-Frankovszkban született. Édesapja ma is a település ze­neművészeti szakközépiskolá­jának hegedűtanára (17 éves húga is ebben a szakközépis­kolában tanul, hegedű tansza­kon). Gereta Natália ötéves kora óta zongorázik (édesanyja ma zongoratanárnő, de korábban a Szovjetunióban szólókoncer­teken mint előadóművész sze­repelt), s a későbbiekben is ilyen irányú tanulmányokat folytatott. Élső jelentősebb si­kerét 18 évesen aratta egy zon­goraversenyen. Sikeres érett­ségijét követően felvételt nyert a Lembérgi Zeneakadé­mia zongora tanszakára. A különdíjas Növendékként többször adott önállóan hangversenyt. 1992- ben a Liszenko Nemzetkö­zi Zongoraverseny különdíját kapta; Lyasenko Echo című művét játszotta. Ukrajna zenekedvelői hall­hatták, láthatták Prokofjev I. koncertjének interpretálása közbent, amit a lembergi fil­harmonikusokkal mutatott be. Utolsó éves diákként a Khmel­nickijben rendezett nemzetkö­zi kamaraversenyen 2. helye­zett lett. Az elmúlt évben fe­jezte be tanulmányait a zene- akadémián. Tiszte, kötelessége S mint a hangverseny prózai részében elhangzott, Magyar- országra jött dolgozni. Diplo­mája, hozzáértése, művészi teljesítményei alapján bizo­nyára hazánk bármelyik zene­iskolája, zenei szakközépisko­lája szívesen látná. Jóllehet, a munkahelye a fehérgyarmati Bárdos Lajos Ének-Zene Ta­gozatos Általános Iskola, a zongoraművésztanár számára megadni tehetsége, felkészült­sége felmutatásának lehetősé­gét nemcsak az iskola felada­ta, hanem Fehérgyarmat város tiszte, kötelessége is. Rádiófelvétel Sajnos (szerencsére) több kár­pátaljai, romániai értelmiségi, művész jár át „magyarba” dol­gozni. Az itt kapott fizetés, il­letve lehetőség több esetben az otthon lévők biztos támaszát jelenti. Gereta Natália Rahma- nyinov műveivel aratta eddigi nagy sikereit. E zenei nagyság mellett a világ más, kiváló kompozíciói is szerepelnek re- pertoráján. A fehérgyarmati hangversenyen Chopin több művét hallhatta a lelkes kö­zönség. A megye több városában ugyancsak sikerrel szerepelt. Első tanítványai most vizsgáz­tak, az eredmény itt sem ma­radt el. Natália életében a művészet és az oktatás elválaszthatatlan fogalmak. A tanítás mellett rengeteget gyakorol, új és új számokat tanul. Nem adta fel Bízik abban, hogy talán éppen a szatmári kisváros ének-zene tagozatos iskolája teremti meg a lehetőséget régi álma meg­valósítására. Ugyanis egyelőre még bízik abban, hogy művészként (is) szerezhet örömet a zongora- muzsika kedvelőinek. Au­gusztusban a Magyar Rádió (Bartók) készít vele felvételt, s talán a folytatás sem marad el! Marica grófnő szerte a világon Korhű környezetben, a gödöllői királyi kastély udvarán adják elő a művészek Washington (MTI) — Kál­mán Imre világhírű művének, a Marica grófnő-nek a bemu­tatásával nyitotta meg idei évadját a Santa Fé-i Opera­ház. Az egyesült államokbeli Új- Mexikó államban kiemelkedő kulturális és társadalmi ese­ménynek számító rendezvény- sorozat az Eldorado szállodá­ban megrendezett adomány- gyűjtő bállal vette kezdetét, amelyen — stílszerűen — ma­gyar fogásokat szolgáltak fel. A szervezők úgy számoltak, hogy mintegy félmillió dollá­ros bevételre tettek szert: az összeget az operaház javára fordítják. A rendezvények tiszteletbeli védnöki tisztét Bánlaki György, washingtoni magyar nagykövet vállalta magára. A bálon a helyi köz­életi személyiségek sorában megjelent Új-Mexikó állam kormányzója is. ♦♦♦ Gödöllő (MTI) — Nemzetkö­zi pályázaton több külföldi együttest megelőzve, nyugat­európai előadás-sorozatra kö­tött szerződést három operett színrevitelére a gödöllői szék­helyű Művészház Kft. A vál­lalkozás igazgatója, Hídvégi Miklós elmondta: egy osztrák üzletember összesen 160 elő­adást kötött le Lehár Ferenc: Cigányszerelem, Kálmán Im­re: Cirkuszhercegnő és Marica grófnő bemutatására osztrák, francia és holland városokban. Ezekben olyan sztárok lépnek fel, mint Fúr/ Katalin, Oszvald Marika, Jankovits József, Cse­re László és Kalmár Magda. A megállapodás szerint a 90 tagú magyar együttes — kö­zöttük a zenekar, a kórus, a tánckar — szállásáról, utazta­tásáról az osztrák partner gon­doskodik, az előadásokhoz a díszletet és ruhákat a kft. adja. Előadásonként 10 ezer márkát vehet át a Művészház Kft. A terv szerint a nyereség nagy részét a darabok CD-lemezre vitelére fordítják. Elsőként 1997 januárjában Hamburg­ban a Cigány szerelemmel mu­tatkoznak majd be. A Marica grófnőt egyébként július 23-án első alkalommal, korhű környezetben, a gödöl­lői királyi kastély udvarán ad­ják elő a művészek. Tompa Mihály jelenléte Szatmárban Avagy hol volt a Sűlyedés című költemény színhelye Mizser Lajos Nyíregyháza — A XIX. szá­zad jeles költője többször is megfordult megyénkben. Szatmárban többször is., hi­szen barátja, Kiss Áron többször meghívta — elvég­re református lelkészek vol­tak mind a ketten. A Népregék című ciklusban a magyar táj mondái többször megelevenednek. Szatmárban két Sűlyedés (Tompa írta így) is található. A Borovszky Sa­mu által szerkesztett és 1908- ban kiadott monográfia a vers színhelyét Penyigére teszi; az­óta széles körben elterjedt, hogy Tompa az ottani élmé­nyeit öntötte versbe. Az igaz, hogy Penyigén van egy ilyen nevű hely, mai ne­vén: Pisák süllyedés (helyi ej­téssel: sijjedés). Ám ha végig­olvassuk Pesty Frigyes 1864- es kéziratos Helységnévtárát, rájövünk, hogy hasonló mon­dával más süllyedés is volt e vidéken, mégpedig Szamosbe­csen. 1864. április 4-én ezt írja Winkler Mihály kerületi jegy­ző: „Ezt Tompa Mihály hibás bemondásból Simái sűlyedés czim alatt énekelte meg, mert ez a hely a SzBecsi határban van, a Simái határhoz közel.” Nos, Tompa címe egyszerűen csak Sűlyedés, s ez okozta már — még Tompa életében — a félreértéseket. Akkor most oszlassuk el őket a vers alap­ján! A vers így kezdődik: „Szat­márban, melyet a Szamosnak / Gyorsan futó hullámi mos­nak...” Penyigétől messze esik a Szamos. Továbbá: „Egy szűk határú falucskában” ját­szódik a történet. Penyige ha­tára csaknem háromszorosa a szamosbecsiének. A hamis es­kü következményeként „Meg­nyílt alatta a föld”, aztán „Fa­kadván büzhödt víz alant — Maradt a mély sűlyedés alant”. És Tompa a közelebbi helyet is megadja: „A part fe­lett közel”. Winkler Mihály nótárius uram leírása szerint: „...e helyen a víz soha nem szokott kiszáradni és sajátsá­gos, hogy hajdan domb volt, melynek be nem omlott része most is igen / emelkedett domb”. Kálnási Árpád két be­esés munkája, a Fehérgyarma­ti, illetve a Sebestyén Árpád­dal együtt írt Csengeri járás földrajzi nevei című könyve a mondát — helyszíni gyűjtés alapján — ugyan említi, de Tompára csak a Pesty-félé anyag szamosbecsi közlés alapján hivatkozik. Á hamis eskü ezen motívu­ma („Itt süllyedjek el, ha...”) mindkét község mondavilágá­ban előfordul — ezzel magya­rázva a talaj bemélyedését. Ám a költői ihletet adó „Süllyedés” a vers alapján is egyértelműen Szamosbecsre utal. És az sem valószínű, hogy költőnk a Porcsalmától jóval távolabb eső Penyigére látogatott volna. így tehát a vers színhelye Szamosbecs és nem Penyige. Az igazsághoz akkor is ragaszkodnunk kell, ha a költői szabadság esetleg mást is megenged. És remé­lem, ha Penyigére utazom, nem várnak fokossal. Kürtkurzus Békés (MTI) — A XIX. Békés-Tarhosi Zenei Na­pok keretében a múlt héten Békésen nemzetközi kürt­kurzus kezdődött; a hétna­pos képzés során a hetven résztvevő a városi művelő­dési központban jeles mű­vésztanárok irányításával mélyíti ismereteit. A kürt­kurzus alapfokú tagozatá­ban zeneiskolai növendé­kek, a középfokúban zene- művészeti szakközépisko­lák diákjai, a felsőfokúban pedig érettségi előtt álló és zeneakadémiára készülő muzsikusjelöltek, valamint főiskolások tanulnak. A bé­kési nemzetközi kürtös tá­bornak ezúttal szerb vendé­gei vannak, s a kurzus ve­zető tanára Tarjám Ferenc kürtművész. A kürtös továbbképzés hallgatói és tanárai július 7- én Gyulán, a Vár melletti Sörszínpadon adtak hang­versenyt a Várkertben sétá­lóknak. A kürtkurzus július 12-én, szerdán (este hét órakor) díszhangverseny­nyel búcsúzik. g| g 114 »ffe- jf

Next

/
Oldalképek
Tartalom