Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-07 / 132. szám
1995. június 7., szerda KULTÚRA Bartók-emlékév Budapest (MTI) — Bartók Béla halálának 50. évfordulója alkalmából rendezvénysorozatot indít a Mille- centenáriumi Kulturális Koordináció elnevezésű országos érdekképviseleti szervezet. Bartók zeneakadémiai éveiről rendeznek kiállítást a régi Zeneakadémián. A tárlat az ifjúkori éveket, az első nyilvános fellépéseket, tanári korszakát és pedagógiai publicisztikáját mutatja be. Az emlékkiállítás nyitónapján — május 27-én — koncertet is rendeztek, amelyen többek között Farkasréti Mária operaénekes, Szenthelyi Miklós hegedű- művész és Pozsgai Zoltán zongoraművész lépett fel. A művész utolsó magyar- országi lakhelyén, a nevét viselő emlékházban is lesz kiállítás, Bartók a képző- művészetben címmel. Olyan festmények, grafikák, fa- és bronzszobrok, domborművek, plakettek és fotók láthatók, amelyek Bartókot ábrázolják, vagy kapcsolódnak műveihez. A júniusban nyíló tárlaton mutatják be a Cantata Profana új CD-lemezét is. Az emlékház egyébként szeptember 25. és 30. között ünnepi hetet rendez. A koncerteken kamaraműveket játszanak. Bartók halálának napján, szeptember 26-án az Operaházban előadják a Kékszakállú herceg várát, a Csodálatos mandarint, és a Fából faragott királyfit. A művekhez kapcsolódó kiállítás a Márvány-kerengőben tekinthető majd meg. Kották, díszlet- és jelmeztervek, valamint Balázs Béla, Lengyel Menyhért és Bartók kapcsolatát bemutató dokumentumok lesznek láthatók. November 30-án Bartók és a dzsessz címmel nyílik tárlat a Kossuth- klubban. A Bartók-év alkalmából emlékbizottság alakult, amelynek elnöke Göncz Árpád. Egyik legnépszerűbb színészünk, Koltai Róbert is megtisztelte a kisvárdai színházfesztivál értékelő és díjkiosztó ünnepségét. Az „illetékes elvtárs" immár klasszikus figurájának megalkotója a közönségnek a Patika című tévésorozat két slágerével kedveskedett Balázs Attila felvétele LMS Rock... ...fesztivált rendeznek július 14-én és 15-én Szombathelyen, a Szabadidő Központban. Tágabb pátriánkat a debreceni Necropsia és a Tankcsapda képviseli az immár harmadszor lebonyolítandó Ludi Magni Sa- varia találkozón. A mintegy három tucatnyi rock-együttes műsorát mindkét napon délelőtt 10-től hajnali négyig élvezhetik az érdeklődők. (KM) A Szabolcsi... ...Koncert-Fúvószenekar és a Majorett Csoport lép fel Nyíregyházán, a sétálóutcái programok keretében június 9-én 17 órától. (KM) Évadzáró... ...koncertet ad a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar június 7-én 19 órától a nyíregyházi városi művelődési központban. Vezényel Martos László', zongorán közreműködik Karsai Márk. (KM) A Bandoska... ...ének- és néptáncegyüttes fennállása 45. évfordulóját ünnepli az idén. Rzeszów- ban (Lengyelország) ez alkalomból jubileumi műsort rendeznek június 17-én. Az eseményre meghívták a nyíregyházi Közművelődési Intézmények és Intézményvezetők Kulturális Kamarájának képviselőit is,. Az Equinox... ...jazzkvartett koncertjét hallgathatják meg az érdeklődők június 10-én 19 órától a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola hangversenytermében. A budapesti együttes tagjai: Héder Imre (szaxofon), Márkus Tibor (zongora), Benkő Róbert (bőgő), Kovács Zsolt (dob). (KM) Placido Domingo Madrid (MTI) — A madridi operettszínházban, a Zar- zuelában megemlékezést tartottak Placido Domingo tiszteletére, aki 25 évvel ezelőtt lépett fel először Madridban, éppen a Zarzuela színházban. A díszelőadás 4 órán át tartott, ez idő alatt a Domingót köszöntő színház hatalmas szalonná változott, ahol felvonult a 18 fiatal énekes. Az ünnepelt a színpad egy sarkában ült, kényelmes fotelben, és onnan hallgatta az előadást. A spanyol operaénekes-utánpótlásnak számító ifjú énekesek operaáriákat énekeltek a mester tiszteletére, többek közt Bellini, Donizetti, Verdi, Rossini, Puccini, Gounod és Bizet műveiből. A díszelőadás második részében zarzuelarészletek és áriák hangzottak el. Művészetisek évzárása Kollonay mint karmester is rendkívül határozott, jó elképzelésekkel rendelkezik A szakközépiskola szimfonikus zenekarának egyik koncertpillanata Harasztosi Pál archív felvétele Papp Istvánné Nyíregyháza — A nyíregyházi művészeti szakközépiskolások nemrég rendezték meg a tanévzáró hangversenyüket, melynek közreműködője volt László Bárki, a Bécsi Állami Operaház hegedűművésze. Nyitószámként Händel D-dűr szvitjét hallhattuk, mely része a Vízi zene húsz részből álló ciklusának. A legenda szerint György király három sétahajózására íródott a mű, egy F- dúr — d-moll ciklus, majd a D-dúr tétel és végül a G-dúr — g-moll. Händel a barokk zene két alapvető formatípusát, az olasz concertonak, ill. a francia szvit táncainak szerkezetét használja. A mű D-dúr tételeiben alkalmazza a legragyogóbb hangszerelést. A 18. századi kürtök és trombiták közötti óriási hangszín- különbséget Händel igen szemléletesen állítja elénk, melyet az ifjú muzsikusok rendkívül szépen oldottak meg. Fúvós szépségek Különösképpen kiemelve a fúvós szólamokat, azon belül is a trombitákat. Biztos játék, szép hang vqU a jellemzője. Hangzásában nagyon egységes, jól kidolgozott előadást hallottunk, melyet Kollonay Zoltán, a Művészeti Szakközépiskola tanára vezényelt, aki maga is igen sokszínű egyéniség. Nemrég nyert első díjat a Zenetanárok Országos Zongoraversenyén Szekszárdon, de mint karmester is rendkívül határozott, jó elképzelésekkel rendelkezik, tudja mit kér a gyerekektől és az meg is szólal. A Beethoven F-dúr románc a népszerű hegedűs repertoárhoz tartozik, amely (Op.50.) 1805-ben jelent meg Bécsben. Nem tipikusan beethoveni kompozíció, egyfajta olaszos dallamosságot kívánt a hegedűhangzással megvalósítani. Az F-dúr románcban az egyszerű rondóformát kisebb belső formai ötletekkel teszi egyedivé a zeneszerző. Szakavatottan Az első epizód hangnemileg nyugtalan, folyton moduláló, minden frázis más hangnemben zárul. A második epizód f- moll-ban indul és néhány ütemen belül Desz-dúrba kanyarodik (4 kvint különbség az alaphangnemhez képest). A rondótéma másodszori visszatérése után egy teijedelme- sebb, a vége felé fokozatosan elhalkuló Coda zárja le a művet. László Bárki a napokban tartott kurzust Nyíregyházán, így szinte ismerősként érkezett újra. Bár a zenekar igen hajlékonyán kísért, mégis Bárki művészúr játéka hangzásban kevésnek bizonyult. Befejezésül Sibélius Finlandia című szimfonikus költeménye csendült fel, mely valójában a két részből álló rapszódiák formai szerkezetéhez igazodik. A két formarész úgy követi egymást, mint Liszt Magyar rapszódiájának lassú és friss szakaszai, panasz és diadal hangját megszólaltató tételpárja. A zeneszerző célja a feszültség megteremtése, a drámai háttér kialakítása, hiszen a kis nemzetek sorsa, zaklatottsága — egész létük jogosultságát hivatott a világ előtt bizonyítani. Sibélius a múlt század utolsó évében tagja volt annak a politikai mozgalomnak, amely a finn nemzet önállóságáért szállt síkra, s a mű befejezésében a zene azt sugallja, hogy a szabadságért küzdő hős nép eposza győzelemmel ér véget. Ifjonti lendület Mindennek a mondanivalóját kifejezni nem volt könnyű feladat a Művészeti Szakiskolások számára, ám a korukat meghazudtoló átéléssel és fiatalságukhoz illő lendülettel adták a közönség tudatára, hogy érzik a zene mondanivalóját. Tanév vége lévén, bővelkedünk a hangversenyekben, mégis felüdülés és nagyszerű élmény volt az est, amely az intézetet is dicséri, valamint fiatal, tehetséges kamagyátt. A tizenkilencedik alkotótelep A megszületett produktumokban alig van nyoma a hely szellemének Koroknay Gyula Nyíregyháza — A vonat május 2-án indult és június 8-án érkezik. Ekkor lesz a sóstói művésztelep zárókiállításának a megnyitása. Ekkor tudjuk meg, milyen meglepetéseket szereznek nekünk a kedves vendégek. Azt, hogy kik érkeznek, mindig érdeklődést szokott kelteni. Az idén jöttek olyan művészek, akik mintha egy másik bolygóról érkeztek volna, a társaság fele ugyanis a szokás szerint külföldi. Jöttek ismert hazai művészek, s ketten a helybeliek közül ugyancsak lehetőséget kaptak az alkotásra, látókörük szélesítésére, s kapcsolatok teremtésére. A meghívottak Jerevánból, Örményországból két szobrász is jött. Davijan Garegin 1955-ben született az örmény fővárosban, 1978-ban diplomázott s ugyanabban az intézményben tanít, ahol maga is tanult. 1993-ban két festőművésszel vándorolt egy kiállítása Svájc nagyobb városaiban, 1994-ben a ravennai Dante biennálén I. díjat nyert. Dworski Jacek már volt a művésztelep vendége úgy 14 évvel ezelőtt. Lwówban 1937- ben született. Jelenleg Wro- clawban a művészeti szakközépiskolában tanít. Németországban is többször volt önálló kiállítása, ősszel Münchenben lesz a legközelebbi. Köztéri szobrai a Kárpátoktól a tengerig több helyen állnak. Kanter Michel New Yorkból jött, ott lakik tizenöt év óta; származását tekintve francia. Bordeauxban született 1940-ben. Az École des Bea- ux-Arstban szerzett diplomát 1965-ben — mint festő. Idővel áttért a szobrászatra. Köztéri alkotásai Metz-ben Besancon- ban, Párizsban, New Yorkban utcák, terek, épületek díszei. Vertanján Armén Jerevánban született 1955-ben, ott is él. A főiskolán — apja tanítványaként — végzett 1979- ben. Első önálló kiállítása szobrász létére grafikából és festményből állt össze a svájci Aarauban 1992-ben. A következő évben Los Angelesben volt egy sikeres grafikai kiállítása. Rá következően Raven- nában kapott díjat. Vlach Jiri a Kyjov melletti Zarosice faluban 1946-ban született; Prágában végzett 1972-ben az Iparművészeti Főiskola szobrászati szakán. Már járt a siklósi kerámia- szimpozionon. Uherské Hra- distében, ahol tanít, és melynek környékén több köztéri műve áll, művésztelepet vezet. Juhos László 1947-ben Szatmárnémetiben született. 1971-ben telepedett át, a főiskolát már itt fejezte be 1976- ban. Első önálló bemutatkozása 1977-ben Pakson volt. Köztéri dolgai Szekszárd környékén — itt lakik —, és a szlovéniai Lendván állnak. Az új idők jeleként magán művésztelepet is vezet. Kalmár János Budapesten 1952-ben született. Varsóban és Budapesten látogatta a főiskolát, 1978-ban végzett. Ez év nyarán volt először Sóstón, szép Krúdy-érmei akkor készültek s utána kapott megrendelést Fehérgyarmattól egy szökőkútra, ami az önkormányzat előtt félig kivitelezve ma is látható. Szorgalmas kiállító, a budapesti FIDEM-en díjat nyert. 1989 óta egyre gyakrabban állít ki Svájcban, Londonban. Meszes Tóth Gyula Budapesten született 1931-ben, ő képviseli az idősebb nemzedéket. A Képzőművészeti Főiskolán 1959-ben végzett Kisfa- ludi Stroblnál. 1963 óta önálló kiállító, de csoportkiállításokon is rendszeresen részt vesz. Legutóbb Sopronban kapott Ferenczy Béni-díjat. Hazaiak Végezetül pedig, de nem utolsóként két helyi művészünk a művészeti szakközépiskola, illetve a tanárképző főiskola tanárai. Mészáros Gábor 1958-ban született Békés városban. A szegedi szakközépiskola után az Iparművészeti Főiskolán Csekovszky Árpádnál diplomázott 1983-ban. Önálló kiállítással először Sátoraljaújhelyen jelentkezett 1990-ben, majd Csepel Árkád Galériában, Szegeden stb. Jelenleg Uj-Zélandon a Nemzetközi Kerámia Kiállítás egyik magyar résztvevője. 1987 óta él Nyíregyházán. Nagy Lajos Imre Gulácson született 1949-ben. A Zrínyi Ilona Gimnázium s a tanárképző elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán is oklevelet szerzett 1982-ben. Ekkor lett főiskolai tanár, 1992-től a tanszéket vezeti. 1974 óta szerepel kiállításokon, első önálló tárlata Szombathelyen volt 1981-ben, Nyíregyházán pedig 1984-ben érmeit mutatta be. Köztéri alkotásai közül Nyíregyházán a Sipkay-mell- szobor, a Bessenyei-dombor- mű, Munkács várában Zrínyi Ilona-emléktábla, Gulácson a hősi emlékmű talán a legfontosabbak. Nők nélkül Nagy általánosságban a művésztelep menetrendje egyenletesen zajlott. Ki megszállottan, ki lazábban dolgozott; ki zárkózott, ki barátkozó természetű. Először történt, hogy nem volt nő a művészek között; az apró momentumok közt az is megfigyelhető, hogy többen vissza-visszajámak, ami akár elismerésnek is vehető. A szokás szerint voltak kirándulások is. Egy alkalommal a klasszikusnak mondható Tákos-Csaroda-Nyírbátor útvonalon jártak. De a művekben ennek semmi nyoma nem maradt. Általában ez alkalommal ez a művésztelep akár a Holdon is dolgozhatott volna, annyira nincs semmi helyi vonatkozása. Egy kivétel, hogy e sorok írója felhívta a francia művész figyelmét Krúdyra s ő készített is egy portrét a nyíregyházi írónkról. Különben ő volt az egyedüli, kit érdekelt a múzeumfalu s az ottani kiállítás. (Az alkotói termés legjavát bemutató tárlat június 8- án 11 órakor nyílik meg a nyíregyházi Városi Galériában.)
