Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-08 / 133. szám

KULTÚRA 1995. június 8., csütörtök Gödöllői Nyár Gödöllő (MTI) — Minden eddiginél gazdagabb prog­ramot állítottak össze a szervezők a most harmadik alkalommal megrendezen­dő Gödöllői Nyár ’95 kul­turális eseménysorozatra. Az irodalmi, zenei és kép­zőművészeti programok ré­szint már helyrehozott Grassalkovich-kastélyban lesznek, amely mind több látogatót vonz. Június 9- étől református líceumi na­pokat rendeznek a műve­lődési központban. Ugyan­csak e napon nyílik Óceá­nia világa címmel egy kü­lönleges kiállítás a helyi múzeumban: Ignácz Fe­renc Ausztráliában élő vi­lágutazó új-zélandi, pápuái gyűjtőkörútjáról származó növény-, állatritkaságok, az ott élő népcsoportok tárgyi kultúrájának darabjai lát­hatók majd. A program sze­rint június 16-án Bari Ká­roly képzőművész, költő rajzaiból nyílik kiállítás, június 24-én pedig a ma­gyar szabadság napja ün­nepségét rendezik annak al­kalmából, hogy öt évvel ez­előtt vonultak ki hazánkból az utolsó szovjet csapatok. A nyári programok közül várhatóan a nagyobb érdek­lődés nyilvánul meg Kál­mán Imre Marica grófnő cí­mű operettje iránt, amelyet tavaly már bemutattak, most azonban új helyszí­nen, a kastély udvarán ren­dezik be a színpadot. Ösz- szesen négy előadást ter­veznek. A műsorkalauz szerint lesz még moldvai magya­rok népművészetéből kiál­lítás, családóvó nyári egye­tem, és a Merlin Színház Hobo Földes László-Lom- bardozzi Szégyen és gya­lázat című művét mutatják be. A budapesti Nemzeti Színház vendégjátékának tap­solhatott a közönség a közelmúltban befejeződött kisvárdai színházfesztivál záróestjén. A társulat Bródy Sándor A tanítónő című színművét mutatta be Fazekas Andrea (középen) főszereplésével Balázs Attila felvétele v "" >: " ..................< : 1111» 28 » Balettvizsgát... ...tartanak a mátészalkai művelődési központban június 11-én 18 órától. A bemutatón az intézet ba­lettcsoportjai adnak számot tánctudásukról. (KM) A Goldinka... ...musical és tánccsoport­jainak műsora látható a „Sétálóutcái programok” rendezvénysorozatának kö­vetkező, június 10-i 10 órá­tól kezdődő programjában. Ki (nem) mondta? Szállóige: Azt bünteti, kit szeret Mizser Lajos Az első pillantásra azt gon­dolhatjuk, hogy ez az idézet a Bibliából való. Első gya­núnk a Zsoltárokra, illető­leg Jób könyvére vonat­koznának, ezekben azon­ban nincs ilyesmi leírva. Másik két helyen van ha­sonló: Pál apostolnak zsi­dókhoz írt levelében („Mert az kit szeret az Úr, megdor­gálja...”) és János jelenései­ben („Az kiket én szeretek, megfeddem...”). Szó sincs büntetésről. Az ének, mely­ben ez a sor szerepel, a protestáns énekeskönyvek­ben a gályarabok énekeként van meg. 1885-ben jelen­tette meg először, majd 5 év múlva kötetben is Jeszen­szky Károly, mezőberényi evangélikus lelkész Régi hangok címmel a Térj ma­gadhoz, drága Sión kezdetű éneket. 1890-ben meg is zenésítették. Maga az ének * az ún. Tranosciusból való. Jeszenszky Károly abból fordította: „tresce, tho mi- luje”. Szó szerint is azt je­lenti: azt bünteti, akit sze­ret. Veitórisz József, aki a Tranosciust magyarra for­dította a 30-as években, így adja vissza: „Azért büntet, mert szeret”. Csakhogy akkorra Je­szenszky fordítása már or­szágszerte ismertté vált. Idézni kizárólag az ő for­dítását szoktuk. Az megint más kérdés, hogy Jeszen­szky a magyar gályarabok énekének tüntette fel, ma­gát nem fordítónak, hanem megtalálónak. Az egész, ének stílusa nem a XVII. századnak felel meg, ha­nem a múlt század ’90-es éveinek. Ez azonban a fordítás szállóigévé válásán mit sem változtat. Nyelvtanulás és játék A nyíregyházi ILS nyelviskola három hónapon át várja a tanulni vágyókat Nyelvóra az ILS-ben Harasztosi Pál (archív) felvétele Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Még néhány nap és felkerül az is­kolatáblákra a bűvös szó: VAKÁCIÓ. Megkezdődik a gyerekek számára a több­nyire megérdemelt, hosszú pihenés: kezdetét veszi a nyár. Van, aki otthon tölti a nyarat, akinek pedig lehetősége nyílik rá, nyaralni megy. Jó néhá- nyan viszont a nyár egy részét a manapság oly fontos idegen- nyelv-tudás gyarapítására szánják. Néhány nyelviskolá­ban annak néztünk utána: va­jon milyen lehetőségeket biz­tosítanak nyáron a nyelvtanu­lóknak. A nyíregyházi ILS nyelv­iskola júniusban, júliusban és augusztusban a nyelvtanulók rendelkezésére áll. Itt szinte mindenki talál magának meg­felelő nyári kurzust angol és német nyelvből. Akik inten­zívebben szeretnének tanulni, azokat az egyhetes, napi nyolc órás tanfolyam várja. Ez egyébként bentlakásos kurzus. Hosszabb ideig ülhetnek be a padokba, akik csak a napi négyórás iskolát választják, ők 2-3 hétig tanulhatnak. A négyhetes kurzus pedig má­sodnaponként négyórás. Nap­közit szerveznek az alsó- és felsőtagozatos általános isko­lásoknak, ahol 8-17 óra között lesznek foglalkozások. Vigasz a gyermekeknek, hogy dél­utáni órákban már nem tanulni kell, hanem játékra, csoportos foglalkozásokra is jut idő. Ter­mészetesen ebéd is jár a gye­rekeknek. Az ILS nyelvisko­lában a külföldre utazók gond­jain segítenek: hétvégi-esti utazásfelkészítő foglalkozá­sok indulnak. Akik pedig ko­molyabban szeretnének tanul­ni az angol vagy a német nyel­vet, azokat nyelvvizsgára is felkészítik. Rossz, de hasznos hír a gyengébb tanulóknak: számukra indul pótvizsgára felkészítő tanfolyam. Kellemes kikapcsolódással egybekötött nyári táborokat szervez a New York Nyelv­iskola Sóstón, a Megyei Ok­tatási Központban. Egy- vagy héthetes táborokba várják a gyerekeket sok-sok élményt és tanulást ígérve angol és német nyelven. A gyerekek a jó le­vegőn nemcsak tanulhatnak, hanem meg is erősödhetnek, hiszen a napi háromórás nyelvoktatás mellett nagyon sok program lesz. Minden nap úszásoktatás, kerékpártúrák, táncház, kirándulás szerepel a gazdag programban. A tábor lehet bentlakásos és hazajárós, tehát akár hasznos nyaralás­nak is felfogható. A tábornyi­tás június 12-én lesz, és a költ­ségei elfogadhatók. Intenzív, hatvanórás nyelv- tanfolyamokat szervez nyáron a TIT Nyelviskola Nyíregyhá­zán. Itt nemcsak német és an­gol nyelvet lehet tanulni, hanem olasz és orosz nyelv- tanulásra is lesz lehetőség. A kurzusok tíz napig tartanak, az órák naponta 6x45 percesek. Minden szintű tanulás lehet­séges: a kezdőtől a nyelvvizs­gákra készülőknek. A kisis­kolásokra is gondolnak; 10 na­pos játszóházi programokban angol- vagy németnyelv-ta- nulás lehetséges 30 órában. Mint kiderül: a Kelet-Magyar- ország előfizetőinek 8 száza­lék kedvezményt adnak. A Piccoli Archi zenekar jubileuma Babka József Nyíregyháza — Kettős ün­nepre gyűlt össze a nagyi számú közönség május 31-én a városi művelődési központ nagytermében. A Budapes­ten megrendezésre kerülő Európai Ifjúsági Zenei Fesz­tiválon fellépő lengyel, litván zenekarok a fesztivál előtt Nyíregyházán is vendégsze­repeitek a helyi Piccoli Archi zenekarral, egy minifeszti­vált adva. Ez a rendezvény volt egyben a Piccoli Archi zenekar tízéves jubileumi hangversenye is. A fellépő három vonós- zenekar egymástól életkorban eltérő három különböző típusú zenei intézményt képviselt. Elsőként a legfiatalabbak a Piccoli Archi gyermekze­nekara lépett fel. Az általános iskolás korú növendékekből álló együttes Purcell, Sugár, Zempléni, Decsényi műveit adta elő Tóth Nándor vezény­letével. Századunk három je­les magyar zeneszerzőjének műve igen közel állt a nö­vendékekhez. Kidolgozottan, színesen játszottak. Különö­sen nagy közönségsikert ara­tott Sugár hegedű és zenekarra írt concertinója az ígéretes tehetség Dávid Judit, tanára Dávida Jánosné előadásában, valamint a gyermekekhez oly közel álló Zempléni Zenés utazás Európában című műve Rendes Viktória és Békés Bar­bara hegedűszólójával. A lengyelországi Przemyslből jött vonzószenekar már kö­zépiskolás korú művészeti in­tézménybe járó növendékek­ből állt, akik Antoni Guron vezényletével lengyel zene­szerzők műveit adták elő. Technikailag magas színvon­alon álló, tömör hangzással szólaltatták meg Moniuszkó, Korlowicz és Filar műveit. A Filar-mű megdöbbentő mo­dernségével különös hatást tett a hallgatóságra, mely művet meg is ismételtek. Az est csúcspontját jelen­tette a Vilniusi Zeneakadémia kaunasi tagozatának vonós­zenekara. Az Eugenius Páulá- uszkasz vezényletével előadott művek művészi színvonala profi együttesekhez volt mér­hető. Minden zenei stílusban teljesen otthonosan mozogtak. A Mozart szimfónia első üte­mei már tökéletesen meg­győzték a közönséget fölényes tudásukról. Bartók műveit is olyan szinten, természetes­séggel és ízléssel játszották, mintha anyanyelvűk lenne a magyar zene. Ezek után Rossi­ni szonátájának virtuóz elő­adása ragadta magával a jelen­lévőket. Karmesterük Euge­nius Páuláuszkász elegáns, könnyed kevés mozgású ve­zénylete igen hatásosnak bi­zonyult, mint látvány is él­vezhető volt, hogy elképzelé­seit milyen tökéletesen követi zenekara. A litván együttes után kö­vetkezett Tóth Nándor ve­zényletével a Piccoli Archi zenekar. Albinoni híres nép­szerű adagiója Molnár Noémi és Tóthné Kulcsár Katalin szólójával most is megérde­melt sikert aratott. Zenei cse­megének v számított viszont Pichl nagybőgőversenyének két tétele Tóth Gergely elő­adásában. Játékát a minden zörejmentes szép, puha hang­zás és a karakterisztikus elő­adás jellemezte. Kadenciája emlékezetes maradt. Az estet személyes megjelenésével megtisztelte Szőnyi Erzsébet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora, zene­szerző, akinek Zenetörténeti séta című műve csendült fel a zenekar valamint Molnár Noé­mi és ifj. Tóth Nándor elő­adásában. A rövid, frappáns tételeket a zenekar tagjai nagy élvezettel tolmácsolták. A koncert befejezéseként Kocsár Pozsonyi táncok és Kákái Kis verbunkos zene című az össze­vont zenekar előadásában szó­laltak meg. Jó érzés volt látni és hallani a különböző korú és nem­zetiségű növendékek együttes, kiművelt játékát. A hallottak alapján vonóskultúránk jelen­legi helyzete és jövője meg­nyugtatónak látszik városunk­ban. Videolevelekben tárult fel a múlt Karádi Zsolt «*■*!*!*W*-.V,'AVAV«AV.V.V.'.V.WAV.V.W.V.V.V,Vy.VAV/.VW.V.V.ViV,V.VAV4V Felkavaró magyar filmet ve­tített a napokban a Duna Televízió. Sopsits Árpád Vi­deo blues című munkája felkavaró, ám hibáktól sem mentes alkotás. Zavarba ejtő, gondolkodásra kész­tető, jóllehet több ponton vi­tatható. Az elképzelés ígéretes: a videóról mint kommunikációs eszközről beszélni. A kidolgo­zás viszont túllép az alapötlet nyújtotta kereteken, s a ka­mera életpótlékként funkci­onál. Sőt, idővel nem pusztán az élet helyett készülnek a felvételek, hanem a kép maga lesz az élet. A fdm szerelmi három­szöget ábrázol; János és Gábor testvérek, s fiatalkorukban sül- ve-főve együtt vannak. Mind­ketten szerelmesek Juditba. Gábor egyszer csak (talán apai sugallatra) nyugatra távozik. János feleségül veszi Juditot, akinek nemsokára kisfia születik. Ezután hét esztendeig Gábor nem jelentkezik, majd egyszer csak küld magáról egy videókazettát, s vele egy ka­merát. Ekkor veszi kezdetét az élet és halál határán egyensú­lyozó történet. A két férfi múltja föltárul a „videólevelekben”, s miként az analitikus drámákban szo­kás, a hajdani konfliktusok át­sugároznak a jelenbe. A kü­lönböző felvételek során le­lepleződnek a régi indulatok, s exponálódik az igazi kérdés: kié a gyerek? Közben kiraj­zolódik a családregény néhány fejezete is. Meghal az édes­anya, Gábor pedig eléri, hogy — leforgatván egy ál-gyilkos- sági jelenetet — Judit kimen­jen hozzá. A nő aztán elhagy­ja, ám ekkor megérkezik János. Bátyja különleges esz­közt fabrikál: öccsének a szobába történő belépésekor eldörren az előre beállított fegyver, a halált pedig rögzíti a falba beépített kamera. Mita­gadás, morbid az alaphelyzet, s a belőle kibontakozó mese. Az önfilmezés ugyan más ren­dezőket is foglalkoztatott már: Alain Tanner például A fehér városban című filmjében olyan hőst teremt, aki super 8- as snittekkel üzen volt fe­leségének. Sopsits Árpádnál azonban többről van szó. Itt ugyanis egy ponton túl már alig szétszálazható, mi történik a fiimi „valóságban”, s mi a videón. A kamera fő­szereplővé válik. Igaz, a sztori a számos dramaturgiai megol­datlanság terhe alatt roskado­zik, mégis érdemes eltöpren­geni rajta. Két szempontból bizonyosan. Az egyik az, hogy az utóbbi évtizedben Jancsó Miklósnál gyakran jelenik meg a video a filmben (például a Szörnyek évadjában). Jancsó a képer­nyőt tér- és időszokszorzó elemként használja: a jelene­tek egymásba folynak és egymásból következnek. Sop­sits erre a technikára építi az egész produkciót. Nála azon­ban a videózás céllá, élette- remtővé súlyosul. A másik probléma Sopsits esetében az utalások világa: a „vagyok, mert arra gondolok, hogy nem akarok lenni” rejté­lyes mondata, s a József Atti- la-idézet filozofikus magasla­tokba hivatott emelni a látot­takat. S ha ehhez hozzá­vesszük, hogy Antonioni hő­sére emlékeztető módon János (Epres Attila) egyszer csak kézi nagyítóval böngészi a tévéernyőn kimerevített képet, akkor készen áll a modem Blow up, a Nagyítás új válto­zata. Sopsits Árpád filmje mégis izgalmas (bár eléggé kimó­dolt), mert arról szól, hogyan válik hatalommá a kép. A kép, amely századunk egyik legna­gyobb találmánya, életünk része, alakítója és értelme. A kép, amely az igazság hor­dozója, amellyel szemben védtelenek vagyunk. A Reflex... ...Modemtánc Stúdió évad­záró előadásait június 10-én 16 és 19 órától rendezik meg a nyíregyházi műve­lődési központban. (KM) Napközis... ...táborokat szervez a nyír­egyházi Váci Mihály Mű­velődési Központ június 19-től. A tábort heti tur­nusváltásban alsós és felsős általános iskolások vehetik igénybe. (KM)

Next

/
Oldalképek
Tartalom