Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-08 / 133. szám

1995. június 8., csütörtök ZÖLDÖVEZET Madaraink fészkeiési szokásai A szaporodás időszakában még a legmozgékonyabb fajok is helyhez kötöttek Az Igrice-mocsár is sok madárfajunknak nyújt otthont Balázs Attila felvétele Nyíregyháza (KM - O. K.) — A kora nyári időszakban madaraink többsége rendkí­vül mozgalmas életet él. Ál­talában ilyenkor kezdődik a fiókák röptetése, így ezek még meglehetősen gyámolta­lanok, sok veszély leselkedik rájuk. Sajnos, az emberek egy része sem kíméli őket, gyakran tönkreteszik, meg­dézsmálják a fészkeket. Ez részben azzal magyarázha­tó, hogy kevesen ismerik a madárfajokat, illetve fészke­iési szokásaikat. Madaraink között akadnak olyan fajok, melyek egész éle­tükben egy bizonyos területen belül maradnak, mások sok ezer kilométert tesznek meg minden évben a költő- és tele­lőhelyük között. Az úgyneve­zett állandó madarak, például a cinegék, verebek vagy ökör­szemek egyes példányai is kó­borolhatnak, s eközben vonu­lásnak is beillő távolságokat tesznek meg. Például az 1975 februárjában Tiszavasváriban, illetve Mezőkövesden jelölt széncinege 1975, illetve 1976 márciusában Lengyelország­ban, illetve Belorusszia terüle­tén került kézre. Formagazdagság Minden évben van azonban néhány olyan hónap, amikor még a legmozgékonyabb, kó­borlásra hajlamos fajok is helyhez kötöttek, ez pedig a szaporodás, fészkelés idősza­ka. Csodálatos, sőt megdöb­bentő az a változatosság és formagazdagság, mely mada­raink fészkelését, szaporodá­sát jellemzi. Induljunk el a magas fák ko­ronájától, ahol számos madár­faj fészkel rendszeresen. Nem­rég még gyakori látvány volt a legelőkön álló öreg fákon épült, rendszerint a csúcsban vagy ahhoz közel, a legma­gasabb ágakra támaszkodó gó­lyafészek. Itt építik hatalmas fészkeiket a rétisas- és parlagi­saspárok, s egészen fent, gyak­ran a fagyöngy ágai között rej­tőzik a kígyászölyv méretei­hez képest kicsiny fészke is. Valamivel lejjebb, de még mindig a koronában építkez­nek a héja- és egerészölyvpá­rok. Ezek a madarak, éppen úgy, mint nagyobb rokonaik, rendszerint évről évre ugyan­azt a fészket használják, sőt például az egerészölyveket na­gyon gyakran a tél derekán is a költőhely közelében találjuk. A fekete harkály az esetek többségében a szálas bükkfák sima törzsének felső harmadá­ba vájja jellegzetesen ovális nyílású odúját, ahonnan ki is repíti fiókáit. A rá következő évben azonban gyakran már egy szemfüles kékgalambpár foglalja el a kényelmes odút, és kezd fészkelni benne. A kékgalamb ugyanis odúban vagy a fák egyéb üregeiben költ. Legfontosabb szálláscsi- nálója az imént említett, ko­romfekete testéről és piros feje tetejéről könnyen felismerhető nagy harkályfaj, mely az utób­bi évtizedekben szerencsére terjeszkedni kezdett Magyar- országon. Ma már nemcsak a nagy bükkösökben él, hanem megjelent például a folyókat kísérő ártéri erdőkben, az al­földi nyárfásokban is. A középhegységi tölgyesek­ben és elegyes erdőkben min­denütt gyakori nagy fakopáncs szintén meglehetősen maga­san készíti 20-50 cm mélységű odúját. Az ácsmunka orosz­lánrészét rendszerint a hím végzi, párja inkább csak ellen­őrzi a munkát, be-bebujik a nyíláson, és a feleslegesnek ítélt szilánkokat szórja ki be­lőle. Fű, gyökér, sár A leggazdagabb madárlelőhe­lyek azokban az erdőkben vannak, ahol dús aljnövényze­tet is találunk, mint például a tölgyesekben és a folyóárte­rek ligeterdeiben. Szerencsére ezekből megyénkben még elég sok fennmaradt, viszony­lag érintetlen állapotban. A bokrokon és az alacsony fács- kák ágain fészkel egyebek mellett a barátka, az énekes- és a feketerigó. A barátka és a kerti poszáta az ártéri redők- ben gyakran a gazdag szeder aljnövényzetben építkezik. Az énekesmadarak fészkeit az őszi esők, a hó és a kora ta­vaszi nagy szelek rendszerint annyira megrongálják, hogy a következő szezonban már al­kalmatlanok a költésre. A vé­dett helyen, például egy ketté­ágazó fatörzs nyílásásban vagy alacsonyan fekvő, tág szájú üregben épült fészkeket egyes fajok újra elfoglalják. A feketerigó fészke növényi anyagokból, sárból áll, finom gyökerekkel kibélelve. Az énekesrigóé hasonló módon épül, de belsejét finoman kisá- rozza. Fészek nélkül A füzikék és a fülemülék a ta­lajon fészkelnek, de azért ritka kivételek előfordulnak. így például találtak már fitiszfüzi- ke-fészket bokor ágain két mé­ter magasan is. A fülemüle száraz erdei lombbal alapozott és növényi részekből, mo­hából álló fészkét csaknem mindig az avarba, a bokrok tö­vébe, néha a földön futó rep- kény indái közé rejti. Ahol csak fűszálak, száraz levelek vagy mohacsomók, esetleg pihetollak és finom gyökérdarabkák kellenek a fé­szekhez, ott nincs baj, ezekből az erdőben bőven akad. Sok­kal nehezebb helyzetben van­nak azonban olykor a fecskék, amikor sarat kellene gyűjteni- ük épülő otthonuk számára. Nem csoda, ha egy-egy alkal­mas helyet általában csapatos­tul lepnek el. Vannak olyan madarak, nem is kevesen, amelyek egy­általán nem építenek fészket, vagy megelégszenek azzal, hogy néhány szál gizgazt ösz- szehúznak, és arra rakják le to­jásaikat. A hazai bagolyfajok, a réti fülesbagoly kivételével, például soha nem építenek fészket, és tojásaikat a puszta aljzatra, padlásgerendák közé, faodú mélyére rakják. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a madarak elha­nyagolják fiókáik nevelését. Odaadóan táplálják, óvják, ta- nítgatják őket. Bárcsak mi, emberek is jobban vigyáznánk rájuk! A természetvédelem éve Európában Ásotthalom (Andrési Pálné) — Az első európai természet- védelmi évet éppen negyed- százada, 1970-ben szervezte meg az Európa Tanács. A programban csak a tagor­szágok vehettek részt. A leg­fontosabb cél védett terü­letek, illetve nemzetközi szin­tű természetvédelmi egyez­mények létrehozása volt. 1995-ben másodszor rendezik meg Európában a természet- védelem éve programot. Az eltelt negyedszázad során je­lentősen átalakult Európa, ami sajnálatos módon együttjárt a természeti környezet rohamos pusztulásával. Napjainkra be­bizonyosodott, hogy az egyes országok elszigetelt termé­szetvédelmi intézkedései, va­lamint a szigetszerűen elhe­lyezkedő védett területek ön­magukban nem képesek meg­őrizni a természeti értékeket. Ezért is választották az euró­pai kampány legfontosabb jel­mondatának a következőt: „Védelem a rezervátumok ha­tárain kívül.” A hasonló gon­dok és a közös megoldás szük­ségessége késztette arra az Eu­rópa Tanácsot, hogy 1995-öt a természetvédelem évének nyilvánítsa nemcsak a tagor­szágok között, hanem egész Európában. Mindezt bizonyos mértékig előkészítette az 1992-ben az ENSZ által Rio de Janeiroban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferencia, il­letve az itt elfogadott riói egyezmény megszületése. Ez a Földünk élővilágának sok­féleségének megőrzését hiva­tott elősegíteni. Bolygónkon Európa egy kicsiny, de sűrűn lakott földrész. Ebből adódóan problémái is sajátosak, hatvá­nyozottan fordulnak elő. Ép­pen ezért csak a legszorosabb nemzetközi együttműködés­sel, valamint az elfogadott el­vek, előírások legszigorúbb betartásával képzelhető el földrészünkön az élővilág fennmaradása hosszabb távon. Az egyes országok nemzeti programjai sokszínűek, mesz- szemenően figyelembe veszik az adott ország főbb termé­szetvédelmi problémáit. Hazánkban a természet érté­keinek megőrzéséhez a hivatá­sos természetvédelem önma­gában nem elég. Ezt a célt csak a legszélesebb társadalmi összefogással lehetséges elér­ni. Ráadásul az elpusztult tá­jak, a kipusztult növény- és ál­latfajok soha nem pótolhatóak. Példaként említhető a magyar mézpázsit, amely századunk elején nemcsak hazánkból, hanem az egész Földről ki­pusztult. Ugyanakkor hazánk­ban is bebizonyosodott, hogy a természet csak a védett terü­leteken őrizhető meg. Ezért nagyon fontos, hogy a védett területeken kívüli területek természetvédelmére is egyre nagyobb hangsúlyt kell he­lyezni. Ennek érdekében ha­zánkban is legfontosabb fela­dat, hogy a társadalom külön­böző rétegeivel ismertessék meg a természetvédelem lé­nyegét, legfontosabb célkitű­zéseit. így gondolni kell a kü­lönböző szintű döntéshozókra, a földhasználókra, a földterü­letek fogyasztóira (akik tevé­kenységükkel beépítik a földe­ket) és különös hangsúllyal a tanulóifjúság, a fiatalság min­den rétegére. Ez utóbbi réteget lehet leginkább megnyerni a természetvédelem ügyének. A természetvédelem éve kapcsán az Európa Tanács a következőket ajánlja: vala­mennyi vízi és szárazföldi élő­helyen jobb feltételeket kell teremteni az élővilág számára. Ehhez kell igazítani a föld- használatot. Mindezt támogas­sa a szemléletformálás minden fóruma. A természetvédelem éve hazai rendezvényeinek szervezője a Környezetvédel­mi és Területfejlesztési Mi­nisztérium Természetvédelmi Hivatala. A szervezéssel kap­csolatos teendőket a Magyar Madártani és Természetvédel­mi Egyesület látja el. Száműzni kell a rezervátumszemléletet Budapest (MTI) — A vadgaz­dálkodást és a természetvé­delmet egységes szemléletben kell kezelni a jövőben. Minde­nekelőtt az úgynevezett rezer­vátumszemléletet kell szám­űzni a természetvédelemmel foglalkozók gondolkodásából. A mezőgazdaság és ezen be­lül is a vadgazdálkodás csak akkor lehet eredményes, ha minden téren és következete­sen érvényesíti a természetvé­delmi szempontokat. Ez a Vadgazdálkodás és természet- védelem című konferencián hangzott el a Földművelésügyi Minisztériumban. Vajai László főosztályveze­tő szerint a vadgazdálkodást a birtokviszonyok változása mi­att új alapokra szükséges he­lyezni. Hazánk erdeinek egy- harmada már magánkézben van. A Magyarországon talál­ható 440 vadon élő állatfajból 34 védett. Ez utóbbi fajokat megfelelő védelemben kell ré­szesíteni, hogy kipusztulá­suk megakadályozható le­gyen. Abból a célból, hogy a deklarált természetvédelem ne csak a védett területeken érvé­nyesüljön, mielőbb meg kell alkotni az új vadászati tör­vényt. Kelet-Magyarofszág 7 Városi program Nyíregyháza (KM) — Nyíregyháza Megyei Jo­gú Város Közgyűlésének 1994-1998. évi programjá­ban kiemelt prioritása van a környezetvédelem fejlesz­tésének. A programban el­fogadott célok hatékony megvalósításának elősegí­tése érdekében a város pol­gármestere nemrég létre­hozta a Környezetvédelmi Tanácsadó Testületet. A testület három alapvető célt tűzött maga elé: egy rö­vid távú intézkedési terv, valamint egy hosszú tá­vú környezetvédelmi prog­ram kidolgozásást, illetve a pénzügyi, pályázati lehető­ségek feltárását. Bár a rész­letek kidolgozása még fo­lyamatban van, néhány konkrét feladat már az ed­digiek során is körvonala­zódott. Ilyen például a Buj- tos, a Sóstói erdő fejleszté­se, az illegális hulladék-le­rakóhelyek megszüntetése, az illegális fakivágás visz- szaszorítása, valamint a parlagfű elleni küzdelem. A tanácsadó testület, melynek tagjai társadalmi munkában látják el feladatukat, kéthe­tente ülésezik. Zöldikék Kísérleti... ...jelleggel a Tetra Pak Hungária megkezdi a Haj- dú-Bihar megyei iskolatej- programhoz kapcsolódva az összegyűjtött Suli-Milli dobozok újrahasznosítását. Az újrafeldolgozást a Du- napack csepeli gyárában végzik. Mintegy félmillió Suli-Milli doboz össze­gyűjtésére számít a cég. (MTI) Mesztegnyő,... ...az alig több mint 1500 lakosú somogyi település szeretne biofaluvá válni. Ehhez a svéd testvértarto­mánytól, Wastemorrlandtól remélnek támogatást oly módon, hogy javaslataikat figyelembe véve a falu pá­lyázatot nyújt be a svéd kormányhoz. A település egy természetvédelmi terü­leten fekszik. (MTI) Szlovákiával... ...közös monitoring-rend­szer működtetését tervezi hazánk a Dunakiliti fenék­gát környezeti hatásainak megfigyelésére. Az erre vo­natkozó felhatalmazást már az ez év április 19-én meg­kötött magyar-szlovák kor­mányközi szerződés meg­adta a két félnek. A rend­szer kiépítése két hónapon belül befejeződhet. (MTI) Drákói... ...forgalomkorlátozó intéz­kedésekben egyeztek meg a szmogos nyári napokra 10, az ellenzéki Szociáldemok­rata Párt irányítása alatt ál­ló tartomány, valamint Ba­den-Württemberg környe­zetvédelmi miniszterei Kas- selben a Környezetvédelmi Világnapon. Ä bonni kor­mány által javasolt 270 mikrogramm/köbméteres küszöbértékkel szemben ezek a tartományok már ak­kor betiltják a nem katalizá­toros autók használatát, ha a levegő ózonkoncentráció­ja átlépi a köbméterenkénti 240 mikrogrammot. (MTI) Kijavították... ...a szahalini földrengés kö­vetkeztében megsérült olaj­vezetéket. A több mint 1500 emberéletet követelő földmozgás mintegy 20 he­lyen károsította az olajcsö­vet. Illetékesek állítása sze­rint a vezetéket a sérülés pillanataiban elzárták, így a szabadba került olajmeny- nyiség csekélynek mondha­tó. (MTI) Biovendégfogadás Kővágóörs (MTI) — A Káli medence összehangolt fejlesztésére szövetkező hét község polgármesterei Kő- vágóörsön ismertették a re­ményeik szerint az idegen- forgalomra is kiható mező- gazdasági elképzeléseiket az országgyűlési képvise­lőkkel, környezetvédelmi, természetvédelmi szakem­berekkel. A tervben szere­pel például, hogy a Bala­tonhoz közeli, de nagyrészt csendes, természeti érté­kekben gazdag tájon a volt szövetkezetek kiürült állat­tartó telepeit régi magyar fajtákkal, így cigája és rac­ka juhval, szürkemarhával és bivallyal népesítik be. A biogazdálkodás mód­szerét akarják meghonosí­tani a szőlészetben, a bor­termelésben, a zöldség- és gyümölcstermesztésben, amihez szakértői segítséget ajánlott fel a Földművelés- ügyi Minisztérium. Nem­csók János, a Balaton kine­vezés előtt álló kormány- biztosa elismeréssel szólt a tervekről, megjegyezve: in­dokoltnak tartaná ha a kü­lönleges mezőgazdasági termékek értékesítésére kü­lön hálózatot alakítanának ki a vidéken. Erdei tábor Bátorban Nyírbátor (KM - O. K.) — Június második felében a nyírbátori erdészethez tar­tozó fényi erdőben nemzet­közi ifjúsági környezetvé­delmi tábor nyílik. Negy­ven fiatal tölt itt el két hetet, hogy ismerkedjék a tájjal, és különböző vetélkedőkön adjon számot arról, meny­nyire ismeri a természetet, mit tud tenni megóvása ér­dekében. A fényi erdő a bátorligeti ősláptól alig két kilométer­re terül el, és közel 300 hektár természetvédelmi te­rületet is magába foglal. Az erdő állományalkotó ősho­nos faja a kocsányos tölgy. Jellemző fái még a mezei szil, a vadkörte és a vadal­ma. Az idelátogató fiatalok bizonyára szívesen gyö­nyörködnek majd a zöldvi­rágú habszegfűben, a hegyi sásban, a turbánliliomban, a békakontyban, a ligeti sző­lőben. De megejtő az erdő állatvilága is. A nemzetközi ifjúsági tábort Plavecz Já­nos, a vadásszövetség elnö­ke szervezi, házigazdája pedig Erdélyi István, a Nyírerdő Rt. Nyírbátori Er­dészetének kerületvezető vadásza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom