Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-03 / 130. szám

MAGÁNVÉLEMÉNY Kínos AKTUÁLIS INTERJÚNK Varázserő a vendégszeretet A falusi szálláshelyek csillag helyett napraforgót kaphatnak a jövőben Olvasom szerdai lapunkban: száz embert kell elen­gedni a tanár­képzőről, mert 66 millióval rö- videbb lesz a költségvetésük. Egy másik lap­ban, bogy Ku­nos Péter, az Ag­robank leváltott vezérigazgatója 16 milliós végkielégítésre számít. Egy mi­napi nyilatkozat szerint a megye ön- kormányzatainak kétmilliárd forint­tal rendbe lehetne tenni a szénáját, s közben százmilliárdos nagyságrendű számok jutnak eszembe, amelyeket a bankok kaptak konszolidáció címén. Enyhén szólva: kínos helyzet. Azzal kezdődött, hogy megingott az Ingatlanbank, folytatódott az Ybl, majd az Általános Vállalkozói Bank­kal, aztán jött a gávavencsellői és a gyomaendrődi takarékszövetkezet, végül robbant az Agrobank-ügy, amelyben a nyomozó hatóság szerint 1993-ban és 1994-ben fiktív tőkeeme­lést hajtottak végre: nem nyereségből vagy külső forrásból emelték fel a tár­saság alaptőkéjét, hanem több száz millió forintot átutaltak az elnök, Kovács Mihály érdekeltségébe tartozó vállalkozásoknak, majd azokat több vállalkozáson keresztülfuttatva vissza­utaltatták az Agrobankba. A pénzin­tézet csak azoknak adott a privatizá­cióhoz hosszú futamidejű, alacsony kamatozású E-hitelt, aki a kivásárolt állami vállalat tulajdonának egy előre meghatározott hányadát a bank által kijelölt cégeknek adta át, amelyek véletlenül Kovács Mihály érdekelt­ségébe tartoztak. Kunos Péter nyilatkozta: teljesen hi­bás az a beállítás, hogy az Agrobank jutott így kedvezményesen tulajdon­hoz. Pont fordítva történt: az Agro­bank konstrukció juttatta tulajdon­hoz a hazai vállalkozókat. Pénzügyi körökben sem egyértelmű e ténykedés megítélése. Neves pénzü­gyi szakemberünk, Bácskai Tamás mondta: a pénzintézetek közvetítők, s nem lehetnek sem jobbak, sem rosz- szabbak ügyfeleiknél. A hitelnyújtás megfelelősége a keletkezéskori körül­mények között bírálható el. És ki lát­hatta előre a keleti piac összeomlását, az új csődtörvényt és a számviteli tör­vény erőltetett ütemű bevezetését, amelyek miatt a gazdaság veszteségei igen nagy mértékben a bankok köny­velésében jelent meg. Tény, hogy a letartóztatás, a nyilvá­nosság épp elég ahhoz, hogy megren­dítse, aláássa a pénzintézetekbe vetett bizalmat. De az is, hogy évek teltek el az első botrány óta, s egyetlen jog­erős bírósági ítélet nem született, amelyből az ember tudhatná: bűn-e ami a trezorok körül történik? Vagy a nyomozóhatóság nem ismeri a pénzügyi jogszabályokat, s így végső soron az a pancser, aki a lehetőséget nem használja ki? Balogh József M. Magyar László <''' w ' * Wmmt, / Nemsokára itt a nyár, megkezdődik az ide­genforgalmi szezon. Hazai és külföldi turis­ták ezrei kelnek majd útra, hogy felkeres­sék megyénk vadregényes tájait, megismer­kedjenek a történelmi, irodalmi, néprajzi értékekkel. Az elmúlt években az idegenfor­galom területén egy „régi-új” kifejezéssel ismerkedhettünk meg, a falusi turizmus fo­galmával. E kirándulási forma jelenéről és jövőjéről beszélgettem dr. Hanusz Ár­páddal, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola docensével, aki egyben a Falusi Turizmus Országos Szö­vetségének az alelnöke. n Tulajdonképpen milyen az igazi falusi turizmus? Hogyan ír­ták le abban a bizonyos nagy könyvben? — A falusi turizmus célja, hogy a kirándulók közvetlen kö­zelről megismerkedhessenek a falusi hagyományokkal, a falusi életmóddal, éljék bele magukat a vidéki emberek helyzetébe. Minden olyant megnézzenek, megtapasztaljanak, amire a vá­rosokban nincsen lehetőségük. Ez azonban Magyarországon nemigen jellemző. Az igazság az, nem is erre vágyik a városi em­ber: azért megy falura, mert ki akar kapcsolódni. Ugyanakkor itt szólnom kell egy új fogalom­ról, a kényszerturizmusról. A gazdasági nehézségek miatt a magyar családok nagy része nem képes külföldön nyaralni, a turizmusban is az olcsóbbat, illetve a legolcsóbbat keresi. Egy falusi házban egy fő 300-600 forin­tért aludhat tiszta, kulturált környezetben. Egy másik szempontot tekintve hadd utal­jak arra, a kirándulók vágynak a szeretet- re, a társas kapcsolatra, gondoljunk csak az egykori SZOT-üdülők ismerkedési est­jeire. A falusi turizmussal azok foglalkoz­nak, akik szeretik a vendégeket, s ez a személyes kapcsolat nagyon vonzó, mint azt jelzik a visszatérő vendégek is. □ Napjainkban mi jellemzi megyénkben a falusi turizmust? — Ami sokáig a hátrány volt, az most előnnyé változott. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kevesebb műtrágya jutott a föl­dekre, nincsenek nagy ipartelepek, szinte háborítatlan a természeti környezet, ez mindenképp vonzerő lehet. A történelmi *« 11 ................... Az új idegenforgalmi törvény előírja majd, hogy minden falusi vendégfogadó lakást minősítsenek, yy emlékhelyeink olyanok, amelyeket minden magyar embernek fel kellene keresni, hadd említsem most csak Szatmárcsekét és Ti- szacsécsét. A Tisza nemcsak fürdőzésre, ví­zi túrázásra is alkalmas. Ki kell azonban hangsúlyoznom, hogy nem lehet az egész megyében fejleszteni a falusi turizmust, ha­nem csak ott, ahol arra alkalmas területet találunk. Hiába van valahol jó szállás, ha a falu képe nem megfelelő, a vendég nem megy oda. A határmenti településeken a megnövekedett forgalom nem lett igazán vonzerő, inkább visszahúzó tényező. Mi olyan turizmust képzelünk el, ahol a ven­dégfogadó szállást, ha lehet étkezést is nyújt, s a faluban van olyan vállalkozó, aki a programról gondoskodik. Törekedni kel­lene a régi mesterségek felújítására, s ar­ra, hogy a szatmári termékek — aszalt szil­va, dió, lekvár, méz — a turisták számára helyben értékesíthetőek legyenek. Van né­hány olyan szövetségi tagunk, akik a szál­lásadás mellett szervezéssel is foglalkoznak (Tiszalök, Tiszadob, Szatmárcseke, Tiva­dar). Az lenne a jó, ha minél többen len­nének ilyenek. □ Az elinduláskor a lakások átalakítá­sára bizonyos mértékben szükség van, hi­szen ma már igényesek mind a hazai és mind a külföldi turisták. Ám mindehhez pénzre van szükség... — Korábban 100 ezer forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az állampolgá­Dr. Hanusz Árpád Harasztosi Pál felvétele rok az Országos Idegenforgalmi Hivataltól. Tavaly a megyei idegenforgalmi bizottság 26 pályázónak adott anyagi segítséget, ám ez a támogatás nemigazán jár eredménnyel. Hiába kap egy ember pénzt új heverőre, fürdőszoba kialakítására, ha a környezet nem szép, nem lesz vendég. Ezért szorgal­mazzuk azt, ne egyének, hanem önkor­mányzatok kapjanak falusi turizmusra tá­mogatást. □ Gondolom, a fogadók, a szálláshelyek színvonala jócskán különbözik egymástól. Lehet-e ezt valahol jelezni a kirándulóknak? — Most még dolgoznak a szakemberek az új idegenforgalmi törvényen, amely azt is előírja majd, hogy minden falusi vendég- fogadó lakást minősíteni kell. A szállodai csillagok helyett a vidéki szálláshelyek 1-5 napraforgót kaphatnak majd. Minden me­gyei szervezetnek feladata a minősítés, hi­szen csak így tudunk egységesen megjelenni a nemzetközi piacon. A külföldi turista tudja majd, nyugodtan jöhet Tiszadobra, Tiszalökre, mert ugyanazt a minőséget kapja, mint Németországban, Ausztriában, Angliában. Szövetségünk természetesen ta­nácsokat is ad az érdeklődőknek a jobb minősítés elérése érdekében, illetve szak­mai tanácskozásokat is szervezünk. Olyan­kor megtekintünk egy-egy élenjáró házat kást már előre lefoglaltak. Tavaly is elkel­tek Szatmárcseke, Tivadar, valamint a Ti­sza menti települések szállásai. A turisták­nak két típusa van. Az egyik előre megter­vezi az utat, leköti a szállást, a másik az ad hoc turista, aki ott száll meg, ahol rá­sötétedik, s bekopogtat a Zimmer frei feli­ratú ajtón. Szeretnénk elérni, hogy a Zim­mer frei táblák helyett az országos szövet­ség emblémája díszelegjen a kapukon, s ez egyben garanciát is jelentene a kirándu­lóknak. □ Mennyire lehet ebből megélni? — Kiegészítő keresetnek nagyon jó. Érdemes ezzel foglalkoznia an­nak, aki rendes háztartást vezet, gazdálkodik, hiszen így a termé­keit is értékesíteni tudja. Sokára lesz olyan a falusi turizmus me­gyénkben, hogy nagy tömegnek megélhetést biztosítson. Cl Megyénkben sok munka- nélküli keresi a megélhetési le­hetőségeket. Segítik ők a falusi turizmus térhódítását? — Nincs ilyen jellegű kimuta­tásom. Említettem, hogy ez fő­leg kiegészítő keresetet jelent, de ettől függetlenül lehet olyan, akinek ez az egyedüli pénzforrá­sa. Talán már az is előny, ha az emberek nem állnak sorba se­gélyért az önkormányzatoknál. Akik falusi turizmussal foglal­koznak, 300 ezer forintig adó- kedvezményben részesülnek, s az egyszerű pénztárkönyv-veze­tést kell ismerniük. Nem kell hozzá vállalkozói engedély, ám be kell jelenteniük a polgármesteri hivata­loknál. □ Az említett 56 szállásadónak mi min­denre kell még törekednie a színvonalasabb szolgáltatás érdekében? — Egyrészt a programszervezésre kell na­gyobb hangsúlyt fektetniük, másrészt a ma­gasabb osztálybasorolásra kell töreked­niük. Ezzel kapcsolatban ügyelni kell a hi­giénikus és esztétikus lakásra, a kínálatra, a településre és annak környékére. A me­gyében leginkább a következő hat terület vár fejlesztésre: a szatmári-síkság, a Tisza- hát, a szabolcsveresmarti víztározó kör­nyéke, Tiszalök-Tiszadob, Szabolcs község és a Rétköz, valamint Nagyecsed térsége. ti ............................................................... A megyében is felnőnek majd a vállalkozók a nemzetközi turizmus feladataihoz. __yy Felmérés szerint jó a kihasználtság, a nyári hónapokra több lakást már előre lefoglaltak, yy is. Legutóbb Szabolcs községben a Csoma- házat néztük meg, amely berendezésével a nyugati igényeket is kielégíti. □ Vannak-e adatok arról, mennyire ki­használtak a falusi vendégszobák? — A közelmúltban kérdőíves módszer­rel felmértem a megyében mind az 56 szál­lást adó tagunkat. Úgy látom, egész jó a kihasználtság, a nyári hónapokra több la­C5 Van-e olyan terület, amely eddig fe­hér folt volt a falusi turizmus számára? — A bokortanyákat kellene bekapcsol­ni a vendégvárásba. Itt főleg a hobbituriz­mus, a lovaglás jöhet szóba. Nagy előny, hogy Nyíregyháza környéke könnyen elér­hető vidéknek számít, azonban gondoskod­ni kell a jó és tartalmas programról is. □ Lehet-e azt remélni, hogy a falusi tu­rizmus a megyében valóban olyan lesz, mint amilyennek a szakemberek megálmodják? — Az idegenforgalom fejlesztése terüle­tén még nagyon sok tennivaló van. Sze­mély szerint én bízom abban, ha kialakul a megyében a belföldi turizmus, akkor fel­nőnek majd a vállalkozók a nemzetközi tu­rizmus feladataihoz is. Ha a szállásadók megtanulnak egy-egy idegen nyelvet a kap­csolatteremtés szintjén, az ország keleti ré­sze is lesz olyan felkapott, mint a nyugati terület. Bízom a szabolcsi nép vendégsze­retetében, amely messze túlmutat a dunán­túli ember kedvességén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom