Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-27 / 149. szám
KULTÚRA 1995. június 27., kedd Ásványnapok előtt Nyíregyháza (KM — B. I.) — Bár a szeptember még messze van, de a szabolcsi ásványgyűjtők már javában készülnek a Nyíregyházán megrendezendő Nemzetközi Ásványnapokra. A nyári hónapok alatt ugyanis gyarapodhat a gyűjtemény: sok gyűjtő keresi fel ilyenkor a zempléni vagy erdélyi lelőhelyeket. A nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központ és a Koch Sándor Ásványgyűjtő Kör már tíz éve rendez megyénkben ásványbörzéket, amelyeket a külföldi gyűjtők is számon tartanak. A tanárképző főiskola kerengőjében rendezett börzék az évek során egyre népszerűbbekké váltak, legutóbb már 2500-an keresték fel. Az idén még látványosabb lesz a szeptember 2. és 4. között tartandó kiállítás: ugyanis a Beregszászi Geológiai Intézet gazdag anyagának a legszebb és legértékesebb darabjaiból is rendeznek kiállítást. Szerveznek ásványcsiszolási bemutatót, aranymosást és mód lesz ásványmeghatározásra is. Bányavirágok, kőzetek gyűjtői figyelem: érdemes nyáron bővíteni a készletet; cserére is lesz lehetőség. Szép hagyomány, hogy a tanévzárás idején Fehér- gyarmaton rajzversenyt rendeznek. Az idén a Szabó Lőrinc iskola adott otthont a kis- és nagydiákok alkotásainak. A legjobbakat könyvvel is jutalmazták Molnár Károly felvétele Színházi... ...előadás lesz a kisvárdai művészetek házában július 27-én. Ionesco A kopasz énekesnő című darabját a Kolozsvári Magyar Színház mutatja be második alkalommal. Az előadás 20.30 kor kezdődik. (KM) EZ + AZ címmel... ...műsoros estet rendeznek a nyíregyházi művelődési központban június 30-án 19 órától. A műsorban neves művészek működnek közre. (KM) A Texas... ...Country együttes lép fel legközelebb, június 30-án 17 órától a nyíregyházi „Sétálóutcái programok” keretében. (KM) Iskolaavatásra... ...készülnek Nyírbélteken. A héttantemes iskola épületének július 31-ig kell elkészülni, és az intézményt augusztus 20-án szeretnék felavatni. (KM) Szécsényben... ...telepednek le a kla- risszák. Az apácák az egyik szécsényi iskola régi épületét vásárolták meg, amely egyébként hajdan a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmasok rendházaként szolgált. Szent Klára nővérei az egykori Magyarországon a legtanultabb, legműveltebb nők közé tartoztak. Szécsényben a lelki gondozás és a családsegítés területén vállalnak majd szolgálatot. (MTI) Magyarosan Balzackal, Shakespeare-ről Minya Károly Sok idegen eredetű tulajdonnév végén van úgynevezett néma betű. Mivel ezeknek nincs hangértékük, kötőjellel kapcsoljuk hozzájuk a toldalékot. Elsősorban közismert német, angol, francia nevek esetében találkozunk szembe ezzel a helyesírási problémával. Például: Shakespeare-ről, Fourier-val, Rousseau-val, Voltaire-é. Ilyenkor azért van szükség a kötőjelezésre, hogy figyelmeztessük az olvasót a helyes ejtésre. Ezt erősítjük meg azzal is, amikor a toldalék egy betűje az ejtésnek megfelelően megváltozott módon kapcsolódik a névhez: Shakespeareről, Moliere-rel, Descartes- tal. A leggyakoribb hiba az szokott lenni, hogy az ilyen típusú, néma t-re végződő nevek után nem teszik ki a tárgyragot, pedig ez nem „ráduplázás”. Például: Di- derot-t és Maupassant-t tanultam tegnap. A színházban megnéztük a Godot-t. Hurrá, Peugeot-t vagy Re- nault-t veszünk! Gyakran hallgatták Bizet-t. Szeretem Manet-t. Nem tekintendő viszont néma hangnak az a mássalhangzó, amelyet közismerten másként ejtünk, mint ahogy írunk. így ezeket közvetlenül, egybeírva tol- dalékoljuk: Janus Pannoni- usszal, Ovidiusszal, Balzackal, Bachhal, Lotzcal, Greenwichcsel. S végezetül: természetesen kis kezdőbetűre váltanak mindezek a tulajdonnevek is az i és az s képzővel. Például: bordeaux-i, voltaire-es, chambridge-i. Ahol élniük rendeltetett Kalandos utakon jutnak el sokszor a Duna Tv szerkesztőségébe az anyagok Molnár Károly Fehérgyarmat — Nem kerülhet sor televíziós rendezvényre Tanos Miklós nélkül. Az ország közel negyed százada ismeri, hiszen két évtizedet dolgozott a Magyar Televízió munkatársaként. Őt szólaltattuk meg. — A televízió megítélésénél a hírstúdiót tartom nagyon fontosnak. Amikor egy évvel ezelőtt találkoztunk Fehérgyarmaton, még alig pár hetes működésre tekintettek vissza a régiók. Korában 35 percben az utóbbi időben 45 percben jelentkezünk. A tudósítók stúdiója nyitott a határon túli és a hazai helyi televíziók híradásaira. Tavaly nyáron Fehérgyarmaton 17 forgatócsoporttal találkozhattam, akik a Felvidékről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Újvidékről érkeztek. A mostani helyzet, ha lehet még nehezebb, mint a tavalyi, kevesebben is voltak. O Ismerősként köszönthette a forgatócsoportokat? — Én nagyon sokáig Székelyudvarhelyen éltem. A Panorámával, s majd a Duna Tv szerkesztőjeként bejártam a környező országok magyarlakta területeit. Megismertem őket, amint hazai környezetben dolgoznak. Mindig is arra ösztönöztem őket: ott maradjanak, ahol rendeltetett élniük. Magyarnak maradni Mi azt igyekszünk láttatni, hogy Beregszászon, Székelyudvarhelyen vagy éppen Zen- tán hogyan tudnak magyarok maradni. Nem az kell, hogy eljöjjenek onnan, hanem hogy ott bizonyítsanak. Én Magyar- országon kezdtem el televízióval foglalkozni, de a környező országok magyarlakta területeitől nem tudtam elszakadni. O Milyen volt ez az egy év? — Kezdetben olyan anyagokat kaptunk Erdélyből, a Vajdaságból, a Felvidékről, Horvátországból, de a tengeren túlról is, melyek akkor még nem voltak „megfertőzve”. Bájosak, eredetiek voltak. A fejlődés rossz irányba indult. Óhatatlanul hasonlítani igyekeztek a nagy televíziók módszereihez. Átvették a reflexeket, s elvesztették eredetiségüket. Ez egyaránt érthető a szerkesztési módra, de a fényképezésre is. Pedig nem feltétlenül a szép kép, a szerkesztett operatőri megoldás hat, hanem az, amiről a történet szól. Eredetiség Az eredetiség újból fontos tényező. Én nem bánnám, ha visszafejlődnének a kiinduló állapothoz. O Ez azt jelenti, hogy nem feleltek meg a vidéki stúdiók az elvárásoknak? — Szó sincs erről. Mi eleve azt gondoltuk, ez a kezdet. Természetesen a technika egy sor dologban elmarad a Magyar Televízióétól. A Duna Tv ilyen jellegű hiányát szívvel, lélekkel, lendülettel próbáljuk pótolni. O Közvetve magam is tanúja voltam, amikor László Béla operatőr Kárpátaljáról a reptérre vitte egyenesen az anyagot, hogy nemzeti ünnepünk beregszászi, illetve ungvári eseményei időben érkezzenek. Ez jellemző másokra is? — Nagyon kalandos utakon jutnak el sokszor a Duna Tv szerkesztőségébe az anyagok. Fehérgyarmaton több esetben szó esett az itteni repülőtérről. Ha ez működne, bizonyára jelenthetne könnyebbséget, s még több nem budapesti televízió anyaga kerülhetne képernyőre. S ha arra gondolok, hogy nem is olyan régen az Ablak kapcsolt néha-néha egy vidéki stúdiót, s volt két körzeti televízió, a híradóban a vidék kapott három percet, Budapest tizenkét percet, a többi külpolitika volt. A Duna Tv nem elsősorban Magyarországra szól, mi a határon túlia- kat szeretnénk közelhozni egymáshoz. Ismerjék meg egymást. Szót érteni A régióknak legyen egy képzeletbeli repülőtér, ahová le- szállnak a környező országok riporterei, alkotói, s szót értenek egymással. Ezért mi sokkal több lehetőséget adtunk a kistelevízióknak. Most is láttuk, hogy nem minden a szenzációs technika, nagyon sokat jelent a hozzáértés, a szándék, az önkontroll. Persze az is fontos lenne, hogy magyarok, románok, szlovákok, szerbek és mások leüljenek egy asztalhoz, jelképesen és valójában. A Duna Tv Tudósítók Stúdiója díját 1995. június 10-én Tanos Miklós szerkesztő a Marosvásárhelyi Videó Klip Stúdió munkatársainak adta át az Öltözködés című filmért a fehérgyarmati fesztiválon. Hetvenéves Kovács András filmrendező A dokumentumfilmes rendező elkötelezettsége • Nálunk nem divat az ilyesmi Budapest (MTI) — Hetven éves Kovács András filmrendező, a mai magyar filmművészet egyik meghatározó személyisége. Egyike azoknak a művészeknek, akiknek legtöbb művében fölismerhető egy alapgondolat, hősei sorsát vissza-visszatérően meghatározva. Ez Kovács Andrásnál a cselekvő ember döntésképtelensége, ennek következtében a cselekvés hiánya, vagy a tett rossz időzítése. Erről (is) szól két korai, a közönség és az ítészek szemében egyaránt kiemelkedőnek tartott munkája, a Nehéz emberek (1964) és a Hideg napok (1966). Ám, hogy művészi szemlélete mit sem változott az évek során, arra a televízióban éppen néhány hete műsorra tűzött, 1993-ban rendezett filmje, az Álommenedzser (1993) a bizonyíték, amely a lehetőségek konjunktúra-lovagjairól és a cselekvést mástól várók dilemmáiról ad pontos képet. Keveseknek adatik meg, hogy több mint fél évszázad elmúltával megmutassák a világnak gyermekkoruk meghatározó helyszíneit, iskolájukat. Kovács András jóvoltából nemrégiben láthattuk a televízióban a kidéi iskolájáról forgatott dokumentumfilmjét. Most, hogy a mozikat többnyire az akciófilmek kedvelői látogatják, igencsak nehéz a hazai publikum kedvére való magyar filmet készíteni. Er ről Kovács András így vélekedik: — Szinte lehetetlen a magyar játékfilm jelenléte. Formálissá vált. Pedig egy civilizált európai országhoz hozzátartozik, hogy legyen filmgyártása. Mint ahogyan az opera, a zenekarok, múzeumok is, noha azok sem rentábilisak. Egyébként ezzel a gonddal minden nemzeti filmgyártás küzd. Ennek az okai részben kulturálisak. Olyan mérhetetlen az igény a tévére, videóra, mozira, hogy ezt jórészt a „selejt” tölti ki. Ez visszahat a nézőre, s egyre igénytelenebbé teszi. A színvonalas műveknek nem jut hely a kínálatban. Tehát ha nincs jó, nem is lehet választani. A megoldás a színvonalas kínálat fenntartása. Nem lehet a piaci szemléletet előtérbe helyezni: ha nem kell, ne is gyártsunk? Mondok egy szélsőséges példát. Van Gogh életében nem adott el egyetlen képet sem. Ma pedig oda zarándokolnak a képeihez a világ minden részéből, hogy láthassák... Olyan csatornákat kell működtetni — speciális mozik —, ahol az igazi filmek megjelenhetnek. S főleg a tévében kell biztosítani ezt a kínálatot. És fontos lenne az igény ébresztése. Nálunk nem divat az ilyesmi. Pedig az információs film nem is drága. A hazai mozizásban a kulturális probléma súlyosabb mint a gazdasági. Néhány reflexió a Re-flex műsoráról Nyíregyháza (D. Z.) — Városunkban a négy évvel ezelőtt megalakult Re-flex Modemtánc Stúdió a hagyományoknak megfelelően évadzáró műsorát tartotta a városi művelődési központban. A csaknem vetélytársak nélkül működő csoport saját műfajában egyre emelkedő tendenciát mutat. A műsor kimagasló száma „Az első randevú”, melynek koreográfusa Földi Béla. A mű előrevetíti a csoport célkitűzéseit, hiszen a kiváló zene mellett színpadi törvényszerűségek figyelembevételével együtt jól megkomponált történetet mutatott be. Az előadás másik két száma — mellyel továbbjutottak az •Amatőr Táncegyüttesek Országos Fesztivál Gálaműsorára — a „Kitörés” és az „Övéi közt idegen”. Amatőr csoport lévén a csoport vezetője és annak koreográfiái nagyban meghatározzák a csoport karakterét. A Rácz Erika által készített koreográfiák elsődleges inspirálói elsősorban a zeneanyagok lehetnek, hiszen a számok címe és az eltáncolt koreográfiák nem mindig esnek egybe. A karakterből adódóan egyfajta stíluskorlátokat is észrevehettünk. Csak abban bízhatunk, hogy az egyre tökéletesebben dolgozó csoport — anyagi helyzetének függvényében — külső szakemberekkel is fog dolgozni; ezáltal színesebbé és érdekesebbé válik repertoárjuk, műsoruk. A fiatalság körében egyre jobban terjedő új művészeti forma biztosíték arra — mint azt az utánpótláscsoportok is bizonyították az előadáson —, hogy a művészeti ágnak egyre nagyobb létjogosultsága van. Gyakran utazgatnak mostanában megyénkben élő művészek, kórusok és más együttesek, hogy képviseljék külföldön kulturális életünket. A múltkorában Tóth Sándor Munkácsy-díjas művész járt Amerikában, Toledo városban. Útja során készítette a mellékelt alkotását is, amelynek egyik oldalán Toledo címere, a másikon pedig a város polgár- mestere látható. Ez a bronzból készült munka is ott lesz majd azon a tárlaton, amely hamarosan Toledoban nyílik Tóth Sándor alkotásaiból Elek Emil felvétele
