Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-27 / 149. szám
1995. június 27., kedd A HIT VI LAG A A hit és a haza bajnoka volt Szent László védelmezte az ország békéjét és erősítette egységét Nyíregyháza (KM) — Szent László a Debrecen-Nyíregy- házi egyházmegye védőszentje. Halálának 900. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevelet adott ki, ezt ismertetjük. Szent István örökségéről, a magyar államiságról, amit alapított és a keresztény egyházról, amit szervezett, már halálát követően úgy beszéltek, hogy valóban veszni indult. A XI. század végén szükség volna olyan uralkodóra, aki egyszerre válhatott a hit és a haza bajnokává, s újra egybefogta, megerősítette mindazt, amit az első király alkotott. Szent László halálának ki- lencszázados évfordulóján a Magyar Katolikus Egyház — miközben felidézi a szent király történelmi alakját, tetteit és munkásságát — kötelességének érzi, hogy a múltat a jelennel összevetve és számba véve, tekintetével a jövőt kutassa. A fegyverforgatásban fiatalon híressé vált László kiváló képességeivel kiérdemelte királlyá választását. A harcot és küzdelmet — amely egész életét végigkísérte — nem önmagáért kedvelte, a hatalmat nem öncélúan gyakorolta, hanem a leginkább neki köszönhetően nemzetté vált magyar nép szolgálatában. A válságból éppen ezáltal, az önös célok távoltartása révén tudta kivezetni a rábízott országot. Alakjának felidézése számunkra nemcsak történelmi emlékezés, hanem eleven példaképre tekintés, hiszen hazánk és nemzetünk is válságos időket él át. Az ország kormányzásának mindennapi gondjai figyelmét nem fordították el attól a távlattól, amely hitéből táplálkozott és döntései helyességét biztosította. László ugyanis a keresztény hitre térített magyarokat abban segítette, hogy benső meggyőződés révén legyenek a Jézus Krisztus adta értékek hordozói, a földi hazában Isten Országának polgárai. Szent László tudatosan vállalt kereszténysége jövőképet hordozott. Ez a jövőkép nemcsak az örökkévalóságra irányult, hanem a nemzet számára is történelmi távlatot biztosított, lehetővé téve a konkrét célkitűzéseket. Ez, a keresztény évezredünk első századának végén meglévő jövőkép arra irányítja figyelmünket, hogy a magyar nemzet az évezred utolsó százada végén semmiképp sem nélkülözheti a jövőképet. Az egyház, maradandó hivatásához hűségesen, e nélkülözhetetlen jövőkép kialakításához a mai magyar társadalom számára fölajánlja a két évezred próbáit kiállt keresztény értékrendet. A keresztény ember számára Jézus Krisztus az idő és a történelem ura. Őrá tekintünk és a harmadik évezred küszöbén is tőle reméljük jövőbeli boldogulásunkat. Az egyház legfőbb pásztora, II. János Pál pápa erre irányítja minden Krisztus-hívő figyelmét nemrég kiadott apostoli levelében: „A civilizáció válságára a szeretet civilizációjával kell válaszolni, mely a béke, a szolidaritás, az igazságosság és a szabadság egyetemes értékeire alapul, s ezek az értékek Krisztusban érik el teljességüket.” (Tertio Millenio Adveni- ente, 52.) A krisztusi értékeket hordozó jövőkép meghatározta Szent László valamennyi tettét. A nemzet jogos érdekeit ő úgy védelmezte, hogy országa békéjét és egységét erősítette. Ez nem szembenállást jelentett más népekkel, hanem azoknak az egészséges kapcsolatoknak a továbbépítését vagy megteremtését, amelyek valóban Európa részévé tették Magyarországot. László legendái szépen megrajzolják sokoldalú kapcsolatait a németekkel, a szlávokkal, a bizánciakkal és a latinokkal. Külkapcsolatai mellett ügyelni kellett a barbár, romboló erők távoltartására vagy megfékezésére. Éppen ezért választhatta őt a mai magyar határőrség legfőbb mennyei pártfogójának. A középkori keresztény királyok erényeit Szent István méltó utódaként ő maga is hordozta, miközben gondja volt arra, hogy kereszténységünk megalapozóit, Istvánt, Imrét, Gellértet, meg a zoborhegyi remetéket, Andrást és Benedeket a Péter-utód pápaáldásával szenteknek kijáró tiszteletben részesítse. Ezzel a tettével országának a keresztény Európa előtt komoly tekintélyt biztosított. A keleti egyháznak pedig leánya, Piroska, a kegyes császárné személyében szentet ajándékozott. Mindezt példás alázattal és szerénységgel tette, amint a montecassinói apáthoz írt levele tanúsítja. Szent László a jövőképet csak példaképekkel együtt tudta megfogalmazni és kortársainak továbbadni. A jövőképet —: amelyre oly nagy szükségünk van — most sem lehetséges példaképek nélkül felrajzolni. Ezért egyházunk és nemzetünk ebben az évben hálát ad Istennek, hogy megannyi szent példaképpel ajándékozta meg a magyar nemzetet. Kérjük tehát sziklahitű Lászlót, a szent lovagkirályt, eszközölje ki a gondviselő Istennél, hogy a jövő felé bátran és bizalommal tekintsünk. Az őáltala is buzgón tisztelt Boldogasszony Anyánk pártfogása és a magyar szentek közbenjárása révén nyerjünk Istentől oltalmat és segítséget. Őseink buzgóságával köszöntsük a szentet: „Ave, égi király híve, királyoknak gyöngye, éke, László, mennynek sorsosa! Ég királyát hűn követted, országunkat védelmezzed, légy hazádnak bajnoka!” A legfontosabb parancsolat Dankó Mihály Újfehértó (KM) — Harmincnégy éve lépte át először Lip- ták Pál Újfehértó határát. Huszonöt évig volt református segédlelkész Koncz Zoltán lelkipásztor, festőművész mellett. Majd az ő nyugdíjbavonulását követően a gyülekezet egyhangúlag vezető lelkipásztornak választotta meg. A huszonöt év alatt mehetett volna más, jobb helyekre, de ő kitartott a település és a gyülekezet mellett. — Egy szombati napon érkeztem meg 1961-ben, s kiderült, már hétfőn temetni kell. Ez volt életem első temetése. Nagyon megviselt, s azóta is vallom, egy-egy koporsónál megállni a legnehezebb szolgálat. Eddig már több mint 1200 embert kísértem végső útjára, ha belegondolok, egy egész kis falu. Nem kevés azok száma sem, akiket megkereszteltem vagy megeskettem. Persze az emberek lelkének ápolásához meg kell teremteni a megfelelő körülményeket. Nem mindegy, hol, milyen épületben hajtja le imára a fejét valaki. Az újfehértói református templom 241 éves. Érdekesség, hogy az akkori hatóságok kikötötték, a főtérre nem épülhet a templom, a torony nem nézhet az utcára. Ma — mint a város egyetlen műemléke —, modem, szépen felújított, s ebben nagy szerepe van Lipták Pálnak. — Sokan emlékeznek még rá, amikor felelőtlen suhancok felgyújtották a toronysisakot — s előkerülnek a régi képek, melyen kormos, fekete falak meredeznek az ég felé. — Elődömmel együtt szorgoskodtunk a torony felépítésén. Az akkor megrepedt másfél tonAmatőr felvétel Beemelés előtt az újraöntött harang nás harangot Őrbottyánban újraöntettük. s öt évi várakozás után felszentelve visszakerült az eredeti helyére. Már az én lelkipásztorságom alatt renováltuk a templomot kívül-be- lül, mintegy ötmillió forintért. Modernizáltuk a világítást, s a padok visszanyerték eredeti kék színüket. Elkészült az egykor László András földbirtokostól vásárolt parókia felújítása is. Emellett a város végén van még egy szép kis imaházunk is. Jó szívvel adakozott a gyülekezet, de „gazdálkodnunk” is kellett, eladtuk például a régi, beépítetlen temetőnk egy részét házhelynek. Jó a kapcsolatunk a helyi és a megyei önkormányzattal is, ők 150-150 ezer forinttal támogatták az építkezéseket. Persze nem elég, ha rendben van az Isten háza, az embereknek kell megtölteni. Azoknak, akik eljönnek, hogy gyakorolják vallásukat, megnyugvást találjanak és lelki békét. — Az ige hatására elmondhatjuk, településünkön „élő” az egyházi élet — folytatja szerényen, de némi büszkeséggel hangjában. — Az a közel 5 ezer református szereti a templomot, az istentiszteleteket. Magát az egyházközséget egy 3,2 tagú presbitérium élén a világi gondnoktársammal együtt irányítom. A 270 gyermek hitoktatását három világi hitoktató segíti. Működik Ifjúsági gyülekezet, énekkar, rendszeresen tartunk bibliaórákat, sokat járok betegeket és családokat látogatni. Sajnos, nagy gond, hogy egyedül vagyok, korábban két, sőt, három lelkész is szolgálta a híveket. A szertartásokon túl meg kell birkózni a jelentős adminisztrációval is. Jó a kapcsolatunk a többi felekezettel is, például minden januárban ökumenikus imahetet tartunk. Hogy valaki sikert ér el hivatásában, munkájában, az életben, komoly, nyugodt családi háttér nélkül nem létezik. A témára terelve a szót egy kicsit elmosolyodik: — Mikor idekerültem, már az első alkalommal észrevettem a feleségemet a templomban az istentiszteleten. Érdeklődtem, hogy hívják. Elmondták: Istenes Erzsébet, és egy ősi református család gyermeke. Ha a neve Istenes, az Isten is nekem teremtette gondoltam. Mikor ezt elmeséltem egy kedvés, vallásos, idősebb néninek. „Nagytiszteletű úr, be tetszik vallani, hogy a templomban egy lányt nézett?” — rőkönyödött meg. Igen, szabad egy lányt figyelnünk, ha azt utólag feleségül vesszük — mondtam neki. Azóta három gyermekünk született, két fiú és egy lány, már a „kisebbik”, harmadikos gimnazista fiam kántorkodik mellettem a templomban. Feleségem ma fogorvosi asszisztens. — Ha megkérdezik mi a hitvallásom, azt válaszolom, a tízparancsolatnál jobbat még nem találtak ki. Amelynek összefoglalása: „Szeresd az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, teljes telkedből és minden erődből.” Ez a legfontosabb parancsolat, a második pedig hasonlatos ehhez: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!” Sajnos, ezeket nem mindig tudjuk betartani. A görögországi Patrasz bazilikájában őrzik a vértanúhalált halt Szent András koponyáját Balogh Géza felvétele Lánytalálkozó Nyíregyháza (KM) — Csíksomlyóra, a székely lányok találkozójára invitálják a vallásos embereket július 2-án. 1931. július 2-án szervezték meg először Csíksomlyón a székely lányok találkozóját. Akkor 1600-an vettek részt a találkozón, imádkoztak, gyóntak, áldoztak, énekeltek, táncoltak, s fogadalmat tettek, hogy hitükhöz, szokásaikhoz, erkölcseikhez, népi viseletükhöz ragaszkodni fognak. E nemes hagyományt a székely nép megőrizte, így az idén is megtartják a találkozót. Szabadtéri szentmise, a csoportok bemutatkozása, ének-zene, tánc szerepel a találkozó programjában. Az ünnep alkalmából háromnapos utat szerveznek Székelyföldre. A résztvevők a találkozón kívül ellátogatnak Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, a Gyilkos tóhoz és a Békás-szorosba is. Búcsúnaptár Nyíregyháza (KM) — Bár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vallásos emberek a máriapócsi búcsúkra járnak, sok településről indítanak autóbuszokat a mária- besenyői búcsúkra is. Július 2-án lesz a Sarlós Boldogasszony napi nagybúcsú. Máriapócson legközelebb július 23-án lesz az Illés próféta búcsúja (az Exarchátus zarándoklata). Július 30-a a szatmáriak fogadalmi búcsújának napja a pó- csi kegytemplomban. Röviden Kassán... ...lesz a pápa július 2-án. Ekkor avat szentté három kassai vértanút. A szlovákiai város közelsége miatt várható, hogy sok megyénkben is elutazik a pápai szertartásra. (KM) Püspöki... ...szentmise keretében kerül sor július 16-án Nyíregyházán a társszékesegyházban a kamilliánus szerzetesrend befogadására. Sok vendég érkezik erre az alkalomra Nyíregyházára, éppen ezért arra kérik a családokat* hogy aki tud, családok befogadásával, személyes segítség felajánlásával, vagy pénzadománnyal segítsen. Ez utóbbi az adóból leírható. (KM) Ifjúsági... ...tábor lesz Kállósemjén- ben két héten át. A lányok részére július 9-től 15-ig, a fiúknak 16-tól 22-ig szervez a nyíregyházi római katolikus plébánia ifjúsági tábort. A részvételi díj 3000 forint. A családosok tábora augusztus 13. és 19. között lesz a szlovákiai Rozsnyón. (KM) Szent László... ...király ünnepén ma Angelo Acherbi pápai nuncius mond misét a debreceni Szent Anna Székesegyházban. Vele misézik Bosák Nándor püspök, és a Debre- cen-Nyíregyházi egyházmegye egész papsága. A szertartás 11 órakor kezdődik. (KM) Lelkigyakorlat... ...lesz Esztergomban július 24. és 31. között. Elsősorban olyan lányok jelentkezését várják az esztergomi Boldog Özséb engesztelő nővérei, akik érzik Isten hívását, de még nem döntötték el, hogy melyik közösségbe hívja őket az Úr. A csendben, a magányban és bepillantva a nővérek életének néhány mozzanatába, tisztázhatják hivatásukat. Jelentkezni július 4-ig lehet. (KM)-L
