Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-26 / 148. szám
1995. június 26., hétfő 12 Kelet-Magyarország KULTÚRA Csöndes Kállai János Nyíregyháza (KM) — Kicsikét messziről kezdve a dolgot, kimondom: ha Scat- man John ötvenhárom évesen betörhetett a popvilágba, akkor ez miért ne lenne szabad két megyénkbeli, a tinikort alighanem már jócskán túllépett úriembernek. Merthogy egy, a napokban megjelent hangkazetta borítójáról ők néznek ránk: a zeneszerző Papp István és a dalszövegek (versek) szülőatyja Vajdics Mihály. Kettejük közül jómagam csak a komponistáról tudok egy keveset, történetesen azt, hogy a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolában oktat, gitár szakon. Csöndes hitemben címmel látott tehát napvilágot a szerény küllemű kazetta, A oldalán négy, a B oldalán három kellemes-finoman összehozott dallal (valószínűleg pontosabb lenne, ha megzenésített verseket írnék). Bevezetőmben a slágersztár Scatmant említettem, pedig a hazai szerzőpáros kompozícióinak aligha van valami közük az ő nótáihoz. Sokkal több ro- , konságot mutatnak a szerzemények pl. Dinnyés József, Bródy János vagy mondjuk a 100 Folk Celsigitársző us egyik-másik számával. A dalokban a gitárjáték — jobbára spanyolos-latinos, klasszikus hangzás — a domináns, jóllehet a kíséretben fel-felbukkan a dob (Tógyi Attila), a bőgő (Blakó Lívia), a cselló (Puskás Barbara, a szájharmonika (Béke Csaba) közreműködésének köszönhetően. Hárman pedig énekelnek: maga a vezetőgitáros, a széphangú Bárkányi Mónika és Kovács József. A sound-ot (az összhangzást) a líraiság, a visszafogottság, a kellemes (bár nem túlbonyolítottan technikás) gitárjáték jellemzi. A szövegekről (a versekről) most ne essék szó részletesebben, mert ehhez több támpontra lenne szükség. A „feldolgozott” témák nem lépik át a szokványszintet: a szerelem, az első találkozástól az első együttlétig, a holdfényes esték nosztalgiája, a családhoz, az ősökhöz kötődés, a hit keresése és megtalálása, a világ változásai. Summázatként csupán annyit: jó hallgatni ezt a fajta muzsikát, melyben egy lassan-lassan mégiscsak kialakuló városi-vidéki új „főik” zenekultúra erőteljes csíráit fedezhetjük fel. (A felvételek a Mandala Zene- Házban készültek. Hangmester: Baranya Tamás.) Munkálkodnak a második alkalommal egybehívott Nemzetközi Képzőművészeti Tábor résztvevői Vaján Harasztosi Pál felvétele Óriási sikerrel... ...mutatkozott be a Metropolitan (New York) operaházban a szentpétervári Ki- rov-balett. A Michel Fokine koreográfiájában előadott Seherezádé (Rimszkij-Kor- szakov) és a Tűzmadár (Sztravinszkij) vastapsot kapott a hálás közönségtől. A Beszélni... ...nehéz! körvezetők országos anyanyelvi tábora megkezdte egyhetes munkáját Nyíregyházán. (KM) Igazgatóhelyettesek... ...országos konferenciája kezdődik június 28-án Nyíregyházán. A tanácskozás helyszíne a Zrínyi Ilona Gimnázium. Az ünnepélyes megnyitót 10 órakor tartják. (KM) Hejcén... ...képzőművészeti tábor kezdte meg a munkáját a múlt hét végén. A négy, különböző tematikájú formációban dolgozó csoportok július utolsó napjaiban közös kiállításon mutatják be művészi termésük legjavát. (KM) Have-Rock... ...fesztivált rendeznek július 8-án 17 órától Nyíregyházán, a Városi Művelődési Központ előtti téren. (KM) Egyiptomi grafika Győr (MTI) — Megnyílt Farouk Shehata egyiptomi grafikusművész kiállítása Győrött, a Városi Művészeti Múzeumban. Az alkotó, az alexandriai művészeti egyetem professzora, 1994 őszéig a bécsi egyiptomi nagykövetségen a kulturális attasé tisztét töltötte be. Győr művészeti életével már hosszabb ideje kapcsolata van, küldött anyagot a legutóbbi győri grafikai bi- ennáléra, s az egyiptomi modem művészeti kiállításon is felvonultatta rézkarcait a Rába-parti város legnagyobb kiállítótermében. A török nemcsak áfium A magyar-török kulturális kapcsolatok 1945-től 1948-ig • Hagyományaink N. Szabó József Nyíregyháza — A II. világháború utáni nemzetközi helyzetben, a magyar kül- és kultúrpolitikai koncepció kialakításakor Törökország nem játszott centrális szerepet, ennek ellenére mégis jelentősek voltak a török-magyar kulturális kapcsolatok. A széles körű együttműködés oka, hogy a két ország viszonyát semmiféle probléma nem terhelte. Magyarország és Törökország között a történelmi közelmúltban nem voltak konfliktusok, sőt az I. világháborúban szövetségesek voltak. AII. világháborúban Törökország mint semleges ország szintén nem került összeütközésbe Magyarországgal. A háborús események alatt nem hogy rossz viszony keletkezett volna a két nép között, hanem Törökország volt a színhelye annak a kiugrást előkészítő próbálkozásnak, amely a Kállai-kormány idején, Szent- Györgyi Albert közreműködésével folyt a nyugati hatalmakkal. A magyar-török viszonyban a II. világháború után sem volt negatív elem, az együttműködés kizárólag pozitív hagyományra épített. A török társadalomban a magyarságra, mint rokon népre tekintettek. A magyar tudományos életben is. többen voltak olyanok, akik a magyar nép török eredetét hangsúlyozták. A török uralom 150 évét a törökök úgy értékelték, hogy pozitív hatással volt a két rokon nép kapcsolatára. Emigránsaink A hódoltság megszűnését követő időszak megítélése mind a magyarság, mind a török számára egyértelműen pozitív volt. A kuruc emigráció, a II. Rákóczi Ferenccel a török földre érkezett üldözöttek a Török mecset minaretekkel történelmi múlt közös emlékei lettek. Az 1848^19-es forradalom és szabadságharc bukása után is sokan találtak menedéket Törökországban. Kossuth Lajos első emigrációs otthona szintén török földön volt. A közös történelmi múlt kedvezett a szellemi kölcsönhatásnak. Az együttélés kulturális következménye volt, hogy a török nyomdászat megalapítója a magyar származású Ibrahim Müterferrika volt. A történelmi múlt miatt mindkét országban érdekeltek voltak a közös kutatásban. A magyar kutatók számára nélkülözhetetlenek voltak a török levéltárak és a török múlt emlékei. A KM-reprodukció török tudósok számára viszont a Magyarországon található források voltak pótolhatatlanok. AII. világháború utáni jó viszony, a magyar-török kapcsolatok kiszélesítéséhez nagyban hozzájárult az Ankarai Magyar Intézet, illetve annak vezetője Halasi Kun Tibor professzor. Mint igazgató Halasi Kun 1943-tól igen széles körű tudományos és kultúrdip- lomáciai tevékenységet fejtett ki a két nép kapcsolatának fejlesztésében. Irodalomfordítók A Hungarológia Intézet kiemelt feladatának tartotta a magyar irodalom törökországi megismertetését. A cél megvalósítása érdekében az intézet egy 10 tagból álló fordítógárdát szervezett és hozzálátott a „Klasszikus magyar szépirodalmi művek” és a „Modem magyar szépirodalmi művek” fordításához. Mindkét sorozatban 36 művet szándékoztak megjelentetni. A magyar-török kapcsolatok szempontjából nagy tudománypolitikai jelentősége volt annak, hogy a Hungarológiai Intézet megindította tudományos kiadványsorozatát. . Az intézet öt év alatt hét önálló munkát és fordítást jelentetett meg. Az elsősorban a magyarországi turkológiát reprezentáló? kiadványok mellett az Ankarai Magyar Intézet a Török Történelmi Társulattal együtt elhatározta, hogy Monumenta Tur- co Hungarica címen megindítja a magyar vonatkozású török adóösszeírások kiadványsorozatát. Folyóirat A Hungarológiai Intézet sokoldalú tudományos tevékenységének része volt, hogy az Ankarai Egyetem Török Nyelv és Irodalom Intézetével karöltve elhatározta, hogy 1947-es évtől kezdődőleg a hungarológia és az ural-altáji nyelvészet és a török filológia önálló művelésével foglalkozó török nyelvű tudományos folyóiratot indít. A folyóirat nevét a magyar-török szellemi együttműködés egyik legjelesebb képviselőjéről, a török nyomdászat magyar származású megalapítójáról nevezték el. A hidegháború kevésbé fo- lyásolta be a kapcsolatokat. Nem véletlen, hogy a jó viszonyt, a kialakult együttműködést a világ kettészakadása után, az eltérő érdekszférákba kerülő Magyarország és Törökország szellemi emberei továbbra is fenn kívánták tartani. Megfestette a Carmina Burana dallamait Jánkmajtis (M. K.) — Sajátos meghívót juttatott el a Szamos Közéleti Kulturális Egyesület támogatásával Reskó György rajztanár a szatmári térség iránt érdeklődőknek. A nyíregyházi tanárképzőn végzett pedagógus furcsa „vállalkozásba” kezdett évekkel ezelőtt. Orf Carmina Bura- na-ját hallgatva támadt gondolatait fogalmazta meg a képzőművészet nyelvén. A május végi fehérgyarmati kiállítást Szilágyi Sándor festőművész nyitotta meg. „Gyere el, ha munkára tudod fogni a szürkeállományod. Gyere el, ha érdekelnek az izgalmas alkotások. Gyere el, ha érteni tudod a komolyabb zenét.” A főiskolán, művészettörténetben az absztrakt irányzatban ismerkedtek hasonló megoldásokkal. Mint az alkotó felidézte, a muzsika „tételei” ihlették egy-egy képét. Mindegyik kép más és más hangulatot áraszt. A laikus ezt a „felhordott” festékhegyekből, s más természetes tárgyakból, — amit szintén a vászonra helyezett az alkotó — látja. Szabad, ösztönös alkotások, melyek megértéséhez sokat segít a zene, az elmélyülés, a fantázia elengedése. Ez a „masszahegy”, ami a vásznon van, bizonyára másmás gondolatot ébreszt az egyes nézőben. Ezt a megnyi- latkozók is kifejezték. Az viszont tény, hogy a képzőmű- vészetbeni jártasság segíthet az eligazodásban. A képek alatt versek, melyek az Ó, For- tuna-tól az Itt a boldog órá-ig hozzájárulnak a művek jobb megértéséhez elvivő sikeres felfedezésekig. A fehérgyarmati kisdiák, a mai jánkmajtisi pedagógus, a festőállvány mellett naponta Ó, Fortuna... képnézőben, órákat eltöltő alkotó nem pihen. Új és új elképzelések megvalósításán töri a fejét. Ehhez egy-egy kiállítás újabb önbizalmat ad. A fiatal tanárember első önálló kiállítását a fehérgyarmati városi galériában tartotta. zenét hallgatva A szerző felvétele Júniusban a csengeri hely- történeti múzeumban ismerkedhettek a művészetkedvelő nézők a Carmina Burana- val. A zenével, mely Orf jóvoltából egész nap segítette a kiállítás képeinek megismerését. Oktatási Bukarest (MTI) — A Cronica Romana című lapban megjelent interjújában Liviu Maior román oktatási miniszter kijelentette: nem érti a tanügyi törvény szenátusi változatának elfogadása után kirobbant hisztériát. A miniszter szerint a törvény képviselőházi váltótörvény zata meghaladja az európai normákat, a szenátusban az RMDSZ elhamarkodottan vonult ki a vitáról, és ezzel hagyta, hogy ezt a fontos kérdést csak a román fél oldja meg. Mint ismeretes, az RMDSZ szenátorai azután hagyták el az üléstermet, hogy minden „normák módosító javaslatukat, melyekért hónapokon át küzdöttek, visszautasították, leszavazták. A miniszter szerint a többség által a szenátusban elfogadott szöveg felette áll a nemzetközi normáknak, és semmit nem szüntet meg, ami létezik. Az RMDSZ vezetői és a romániai felett"... magyar pedagógusszövetség több nyilatkozatban mutattak rá, hogy a törvénytervezet számos ponton korlátozásokat tartalmaz a kisebbségek nyelvén folyó oktatást illetően. Hasonló nyilatkozatokat tettek más kisebbségek képviselői is.
