Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-22 / 145. szám
1995. június 22., csütörtök _ KULTÚRA A Tarpai Népdalkor Kállai János Tarpa (KM) — Mint arról már több alkalommal beszámoltunk olvasóinknak, Tarpán nemrég lezajlott a Népzenei Együttesek és Szólisták XXI. Megyei Fesztiválja. Az igen népes mezőnyben tíz népdalkor, hét cite- razenekar, négy népzenei együttes és tizenegy szólista lépett színpadra. Az idei esztendő az ún. minősítés éve volt ismét; kérni lehetett ugyanis a KÓTÁ-n keresztül az arany, ezüst és bronz fokozatok zsűri általi odaítélését. A tarpaiak mint vendéglátók és rendezők derekasan kitettek magukért, s nem kevesebb, mint öt csoportjukat szerepeltették. A hagyományőrzés, a népi kultúra értékeinek továbbadása a településen nemzedékről nemzedékre száll. A felnőttek népdalköre most ünnepelhette meg alapítása negyedszázados évfordulóját. Ezért is örültek különösképpen a megszerzett arany minősítésnek. A szólisták közül a következők emelkedtek ki: Tóth Istvánné (Nagyhalász), Kovács Lajos (Fábi- ánháza), Kulcsár Imréné (Tiszalök), Bogáti Kálmánná (Kömörő), Kaponyás Józsefné (Nagyhalász), Rácz Istvánné (Mándok) — valamennyien énekesek; Makó Péter (Nyíregyháza) — citerás. A Majtényi-síkon Az a kérdés: Kis- vagy Nagy- síkon Mizser Lajos Nyíregyháza — Az első pillantásra úgy tűnik, hogy ez a szállóige a kuruc költészet utóéletéből való. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a benne előforduló szavak a kuruc korban is éltek. Gyanakodhatunk Thaly Kálmán szerzőségére is, mivel ő is számos kuruc dalt írt. A címünkül írt idézet egy vers első sora, a szállóige-gyűjteményekben nem szerepel. Kár! Jelentése: tragikus körülmények között végérvényesen eldőlt minden. Gunyorosabb értelemben: fuccs. Nos, a verset Novák Sándor pataki tanár írta, zenéjét kollégája, Báró János szerezte. A millenniumtól a II. világháború végéig igen népszerű dal volt. Kiderítettük, hogy ki volt a szállóige szerzője. Akkor meg mi a baj? Az, hogy itt súlyos történelmi tévedés van: 1711-ben Rákóczi hadai nem a Nagy-, hanem a Kismajtényi-síkságon tették le a fegyvert. Mindezt csak azért említem, mert a KM június 15-i számban is Nagymajtény szerepel — nyilván a dal hatására. Szatmár megye 1864-es leírásában ez szerepel Kismajtény és Doma- hida alatt: „Rákóczy bokor: hol a magyar Történelemben annyira nevezetes Szathmári békesség folytán Il-k Rákóczy Ferencz Ku- rutzai Fegyveröket letették”. A történelmi szakiroda- lom is egyértelműen a Kismajtény és Domahida közötti területre hivatkozik, így tehát a vers határozta meg a köztudatban a fegyverletétel színhelyét. Diplomakiosztó... ...ünnepséget tart a nyíregyházi Egészségügyi Főiskola június 24-én, szombaton Budapesten a MOM Művelődési Központban. (KM) a debreceni Orvostudományi Egyetemen június 25- én 10 órától. (KM) Kassára... ...utazik a Szabolcs Tánc- együttes június 22-én. A táncosok egy fesztiválon vesznek részt. (KM) Szent László... ...király halálának 900. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést tartanak Moderntánc... ...tábort indít a mátészalkai művelődési központ Tibor- szálláson július 1-jétől. A táborba a tánc- és a mozgás kedvelőit várják. (KM) Helytörténeti... ...múzeumot szeretnének létrehozni Kemecsén. A múzeumban a Rétköz jellemző használati tárgyait is szeretnék bemutatni. (KM) A nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskola a nemrég befejeződött tanév mintegy jelképes lezárásaként gálaestet adott a Móricz Zsigmond Színházban. A hagyományos nagyrendezvény megmozgatott csaknem mindenkit az iskola diákjai és tanárai közül. A sok izgalmas produkciót felvonultatott esten színpadra lépett kétszázötven szereplő. Amatőr felvétel A zenei fesztivál városa A nyitó hangversenyt július 15-én a nyírbátori református templomban tartják Bodnár István Nyírbátor (KM) — Jubileumához érkezik jövőre a nyírbátori zenei napok rendezvénysorozata; az idén hu- szonkilencedik alkalommal rendezik meg a zenei fesztivált. Nyírbátor méltán hívta fel magára a figyelmet, a városban és a környékén rendezett koncertek művészi színvonala mindig is elismerést szerzett. A fesztivál idején tartott zenei tábor pedig komoly műhelymunkát eredményez. Mint Szabolcsi Miklós, a fesztivál titkára elmondta: az idén is tucatnyi nyilvános rendezvény várja a zenerajongókat — az emelkedő infláció és a pénzügyi megszorítások ellenére. A zenei táborba 150 fiatal zenész jelentkezett, hogy nemzetközileg elismert mesteKoncert a műemlék templomban Szekeres Tibor archív felvétele rek irányításával, a közös zenélés örömével készüljenek a koncertekre. A nyitó hangversenyt július 15-én most is a nyírbátori református templomban tartják, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a debreceni Kodály Kórus, valamint Daróczi Tamás énekművész közreműködésével. A művészek Kodály Psalmus Hungaricus című művét, Mahler Adagietto című részletét és Orbán György Missa Quarta című művét szólaltatják meg. A minoritatemplom lesz a színhelye július 19-én Kovács Dénes és Szenthelyi Judit szonátaestjének. Ugyancsak ebben a szép barokk templomban július 22-én lesz program, a műsorban Bach, Weiner, Mozart és Mendelssohn művei hangzanak el. A július 30-i zárókoncereten pedig a Fesztiválzáró Nagy zenekar koncertjében gyönyörködhet a közönség. A fesztiválnak köszönhetően az idén is több településen várja majd hangverseny a zene barátait. Július 17-én anyírmi- hálydi, július 21-én a nagykál- lói, július 23-án a hodászi református templom, július 23- án a nyírbélteki görög katolikus és július 29-én a vállaji római katolikus templom ad otthont a rendezvényeknek. A zenei napok történetében először, a határon túl Nagykárolyban is lesz egy hangverseny július 28-án. Nem akart a tévé elnöke lenni Molnár Károly Fehérgyarmat — Bizony sok idő eltelt azóta, hogy az első Riporter kerestetik-en feltűnt egy kedves, szerény, már akkor nagy műveltségű riporterjelölt, Horváth János. Nemrég a II. Szatmár-Beregi Televíziós Alkotói Fesztivál zsűrielnökeként ő és társai döntöttek a versenyfilmekről. Olyan kategóriákban versenyezhettek a határon túli és hazai tévések, amely nem igazán szokásos fesztiválokon. Ez a hír jellegű műsor, maximum négy perc terjedelemben. Fél óra anyagot vehettek fel, egy, a rendezők adta kazettára. A helyszínen választottak témát, s itt vágták, a megadott időben. Három óra vágásideje volt minden alkotó közösségnek. A zsűri nem tudta, kinek a filmjét látja, magáról a munkáról, az alkotásról ítélkezett. ÍJ Egy évvel ezelőtt is zsűritag volt, a Magyar Televízió főmunkatársaként. S most? — Televíziós újságíró vagyok. Tavaly azt mondhattam, hogy az Öt kicsi indián című műsorral jelentkezhettem utoljára. Arra vonatkozóan, hogy mi a dolgom, mikor menjek be, mit csináljak, senki nem mondott egy szót sem. En igyekeztem magamnak munkát talál- , ni. Elkezdtem ' a' kábeltévékkel, helyi televíziókkal foglalkozni. Segítem a jövő újságíróinak képzését. Több , nyelven beszélek. Angol nyelvtu- ^ dásomat í fordításra | használom, illetve cikkeket is írok. a a fesztiválon is volt előadása. Helyi televíziós műsorok tervezése címmel. Nem kellene nagyobb formációban gondolkodnia? — Tavaly ilyenkor kapott szárnyra a hír, hogy én leszek a Magyar Televízió elnöke. Horváth János A szerző felvétele Beszéltek velem. Nem vállaltam. Talán azért, mert nem bízom eléggé önmagámban. Nem tisztázottak eléggé a körülmények. A közelmúltban többször képernyőre kerültem aktuális műsorokban, illetve az Aranyág mű- sorvezetőjeként. Emellett figyeltem a vidéki televíziók stúdióinak munkáját, módszereit. — Nekem már egy komoly listám van azokról a tehetséges vidékiekről, akikre lehet számítani. O Ön, aki otthon van a helyi tv-k mindennapjaiban, milyen sajátosságokat tapasztal? — Magyarország legtöbb helyén az önkormányzatok a helyi televíziók gazdái. Részben vagy egészben birtokosai. Ez tehát azt jelenti, hogy a televíziósok alkalmazottai annak az önkormányzatnak, melyről sokszor véleményt kell mondaniuk... Ez a helyi televíziók találkozója is volt. A határ mindkét oldalán nehéz helyzetben vannak ezek a kis közösségek. Elsősorban azért, mert a pénz fogyóban van. S amikor csökken a pénz, nőnek a feladatok. S amikor arról volt szó, hogy miért a hír kategória a verseny műfaja, a válasz így hangzott: mert ez a terület, amelyen a helyi televíziósoknak talán a legtöbb tennivalójuk van. Nem nagy filmeket, nem show-műsorokat kell készíteni. Itt, a határ közelében, a fel- bolydult világban merőben más problémák vannak. A tv nagyban hozzájárulhat a határok átjárhatóságának megvalósításához, a falak lebontásához. A Magyar Tv és a Duna Tv mellett a helyi televíziók segítenek abban, hogy mások is láthassák az itt készült alkotásokat. Én pedig továbbra is járom a kábeltévéket, hogy segítsek a műsorszerkesztésnél; erről könyvet is írtam. Mindenhol, ahol tudok. Teszem a dolgom, ahol szükség van rám. Hitler ellopta Chaplin bajuszát Karádi Zsolt Nyíregyháza — Alapmű. Megkerülhetetlen mindazok számára, akik érdeklődnek a filmművészet, a filmelmélet, s a kritika iránt. Letehetet- lenül érdekes, lebilincselő olvasmány, tudósra jellemzően precíz és művészien érzékeny. André Bazin könyvéről van szó, amelynek címe Mi a film? De kicsoda volt Bazin. Nos, a francia, sőt az európai művészet ragyogó tollú teoretikusa, az éles szemű bíráló, a tárgyát rajongva szerető gondolkodó viszonylag fiatalon, alig negyvenévesen hunyt el 1958-ban. Irodalomtanári diplomával a zsebében lett a mozgókép szerelmese és megszállottja. 1950-1958 között a Le Párisién Liberé, á L’Écran Francais, az Esprit és a France Observa- teur hasábjain jelentette meg írásait. Doniol Valcrose-zal közösen alapította az azóta világhírű szaklapot, a Cahiers du Cinémát, amely a nouvelle vague, az új hullám legrangosabb orgánumává vált. (E csakhamar legendássá lett folyóirat lapjain jelentkezett az akkor ifjú kritikusnemzedék, amelynek tagjai később jelentős rendezői életművet mondhattak magukénak. Közülük kiemelhető Francois Truffaut, Jean-Luc Godard és Claude Chabrol.) Bazin, a nouvelle vague szellemi atyja Robert Bresson szerint páratlan kritikusa volt a filmszakmának. Munkásságáról nemcsak honfitársai nyilatkoztak elismerően, hanem például Federico Fellini is. — Bazintől óriási segítséget kaptam a munkámhoz — mondta az olasz mester —, mindahhoz, amit csinálhattam, mindahhoz, amit megismerhettem magamból: ez a nagyon magabiztos, nagyon széles látókörű ember valami különleges képességgel rendelkezett ahhoz, hogy teljesen azonosuljon mindazzal, ami lelkesíti, de oly módon, hogy bennünket, alkotókat se fosz- szon meg szellemi önállóságunktól, sőt még mielőttünk is élesebb fénybe vonta tulajdon személyiségünket. Az Osiris Kiadó által az idei könyvhétre időzített kötet André Bazin válogatott munkáit tartalmazza: az érdeklődő olvasó a közölt szövegekből képet kaphat az esztéta sokoldalú tevékenységéről. A kiadvány közli Bazinnek a filmnyelvről, a montázsról, a fényképről szóló kitűnő eszmefuttatásait: ő volt az, aki az elsők között hangsúlyozta a mozgókép nyelvszerűségét. A fénykép ontológiája (1945) című tanulmányában, André Mal- raux-val vitázva, aki szerint „Egyébként pedig a film: ipar.”, Bazin leszögezi: „Egyébként pedig a fdmet nyelvnek kell tekintenünk.” Esszéinek szakembert és laikust egyaránt magával ragadó könnyed eleganciája gazdag ismereteket, elmélyült filozófiai műveltséget takar. írjon bármiről vagy bárkiről, a tárgya iránti rokonszenv nem ho- mályosítja el ítélőképességét. Akár a színház és a film vagy a festészet és a film, akár a neo- realizmus esztétikájáról értekezik is, prózája hatásosan ötvözi a felkészült fdozófus és a ragyogó stiliszta erényeit. A gyűjtemény tartalmazza Bazin néhány remek pályaképvázlatát: Jean Renoir, Őrsön Welles, William Wyler, Vittorio de Sica mellett terjedelmes fejezet foglalkozik Charlie Chaplin művészetével. E nagyfokú beleérző képességgel megkomponált portrékat szervesen egészítik ki az elemzések: a Monsieur Verdoux, a Rivaldafény, az Egy király New Yorkban, a Biciklitolvajok, a Cabiria éjszakái világának értelmezési kísérletei. Bazin szellemes okfejtést közöl arról, hogy Hitler ellopta Chaplin bajuszát, illetve egy másik írásban logikusan bizonyítja, miképpen válik Sztálin az új Mózessé a negyvenes évek szovjet filmjeiben.
