Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-22 / 145. szám
1995. június 22., csütörtök ÉLETÜNK ŐSZÉN Keiet-Magyafoiszág 7 Nyugdíjban és otthonban Munka a szociális otthonban Szűcs Róbert felvétele Kovács Éva Hodász (KM) — Jót tett a kert fáinak, bokrainak a sok eső. Szinte csillognak a levelek, a rózsák színei egymással versenyeznek. A hodászi szociális otthon az egykori állami gazdaság területén, hatalmas park közepén fekszik, a környezete gyönyörű. Helyzete azonban manapság már közel sem az, hiszen a gazdasági nehézségekkel az itt élőknek és vezetőknek is szembe kell nézniük. Átvilágítás közben — A legjobbkor jött, épp most mentek el a amegyei közgyűlés szociális bizottságának tagjai — fogad Bíró István, az intézet igazgatója, akitől azt is megtudom, a bizottság végigjárja valamennyi megyei intézményt, ily módon térképezve fel azoknak gondjait, kutatva lehetőségeit. — Kipanaszkodtam magam — folytatja az igazgató —, hiszen ma már egy szeget, egyetlen kiló festéket is képtelenek vagyunk megvásárolni. Évek óta hátrányos a helyzetünk, s ez a hátrány a normatív szabályozásnak köszönhetően folyamatosan öröklődik. 1989-es dokumentumok igazolják, a finanszírozás szempontjából már akkor két táborra szakadtak a megye szociális otthonai, s talán mondanom sem kell, mi a sor végén tanyázunk. Ha csak azt kaptuk volna meg, amit a sor elején lévő megyeiek, már nem lennének ilyen súlyos gondjaink... Igaz, Bíró István csak a tényeket sorolja, mint mondja, a világért sem akar panaszkodni. Minden megyei segítségnek örülni tud, különösen annak a tizenhárommillió forintnak, melyből végre korszerű konyhát építhettek az otthon lakóinak. Az áthúzódó beruházás eredményeként modem, háromszáz adagos gázüzemű konyha, háromszáz személyes ebédlő áll rövidesen rendelkezésre, s pályáztak a Népjóléti Minisztériumnál is. Ha elfogadják érveiket, rendbehozhatnák a kastély- épületet, s visszakaphatnák azt a tíz helyet, amelyet épp az anyagiak hiánya miatt kellett megszüntetniük, s amelyre bizony nagy szükségük lenne. Az intézmény vezetői és dolgozói addig sem várnak a sültgalambra. Dolgoznak, vállakoznak, megragadnak minden lehetőséget, amiből pénzt csinálhatnak. Az itt lakóknak járó juttatások és térítési díjak mellé vállalkozásból igyekeznek újabb forintokat szerezni, az igazgató szerint egy, másfél milliót képesek így „megkeresni”. Ez az összeg ebédeladásból, a tehergépkocsi bérbe adásából származik, de pénzt hoz az is, ami miatt igazából fáj az igazgató szíve: ínséges napok idején a parkbéli, vágásra érett fákat is kénytelenek voltak áruba bocsátani. — Kétmillióval tartozunk a különféle szállítóknak, szolgáltatóknak — derül ki a továbbiakban szavaiból —, s mihelyst tudjuk, törlesztjük az adósságunkat. Szerencsénkre a hitelezőink megértik a helyzetet, tudják, ha tehetjük, tisztázzuk a számlát. Megoldást jelentene, ha egyszeri rendezésre kapnánk segítséget, akkor végre tiszta lapot nyithatnánk... Speciális gondok A hodászi szociális otthonnak kétszázhúsz lakója van, s Mátészalka, Fehérgyarmat és Kis- várda körzete mellett valójában az egész megye a felvevőterülete. Kétszázhúsz lakójukból közel hatvan rendszeresen alkoholt fogyaszt, a súlyos alkoholbetegek aránya tíz-tizenöt százalék. Ezért is fontos, speciális feladatuk a pszichiátriai és a súlyos alkoholbetegek gondozása és gyógyítása, bár mint az igazgató szavaiból kiderül, rajtuk kívül álló okokból, ebben azért még jócskán akad javítani való. Megpróbálják minél derűsebbé tenni az itt élők napjait, s ehhez számos hodászi találmány nyújt segítséget. Közel öt holdon konyhakertészetet tartanak fenn, többeknek ad munkát a kábelmentés, melynek során a használt huzalokból gyűjtik ki a rezet. Aki ezekben részt vállal, havonta négy-nyolc ezer forinttal egészítheti ki jövedelmét. Híresek a Hodászról útjára indított megyei sportnapok, amelyeken az egészségesek mellett a mozgáskorlátozottak és a betegek is aktívan részt vesznek. A szeretet segíthet Nagy figyelemmel és szeretettel törődnek a beteg emberekkel is. Az otthon új orvosa, dr. Huszti Sándor valamint dr. Horváth Endre és dr. Sztojka Erzsébet mellett ebben nagy szerepük van az önkénteseknek is. Polgár Tamás, Káko- nyiné Murányi Erzsébet és dr. Ferenci János és a Nyíregyenes Klub eredményes, sikeres munkát végeznek e téren, s öntevékenyen vállalnak ma is számos feladatot. Saját soraikból állítottak ki polgári őrséget és kapuügyeletet, de közel kétszázezer forint értékben végeztek munkát a konyhaépítés idején. A hodászi otthon lakói sok segítséget kapnak Takács Tamás apagyi tisztelestől is, aki holland kapcsolatai révén az eddigi számtalan ruhasegély után most éppen egy mosogatógépet szerzett nekik az új konyhába. Sok idő telt el azóta, hogy a Tamaitanyán az egykori állami gazdaság, a majorság megszűnt, s szociális otthonnak adott helyett. Bíró István mégsem számolja az eltelt éveket. Amióta dolgozik, mindig a rászorulókkal, az öregekkel, az elesettekkel foglalkozott, felesége a győrteleki szociális otthonban ugyancsak ezzel keresi kenyerét. Természetükből, felfogásukból adódik, hogy ha pénzt nem is, szerete- tet és törődést mindig tudtak nyújtani a feléjük fordulóknak... Az öreg iparos működő satuja Mesteremberek találkozója Nyíregyházán • Dédunokák a szakma továbbvivői A találkozó résztvevőinek egy csoportja A szerző felvétele Nábrádi Lajos Nyíregyháza (KM) — Az egyik nyíregyházi épület zugában áll egy 90 éves, német gyártmányú satupad. Olyan jó, hogy még nem kezdte ki az idő vasfoga. Egy másik épület udvarán fellelhető a kútgyű- rűk, az itatóvályúk sablonja. Az ibrányi kis házban az öreg mester százéves órája még mindig pontosan mutatja a múló időt. A régi mesterek közül sokan élnek még, s a régi szerszámokat, munkaeszközöket jó páran még nem dobták sutba. Ez derült ki a minap Nyíregyházán a nyugdíjas iparosok, mesteremberek találkozóján. A találkozót a Nyíregyházi Ipari és Szolgáltató Ipartestület szervezte. Gyekis Árpád, a testület elnöke (alig középkorú) elbeszélgetett az idős emberekkel, a beszélgetés oldotta az öregek magányát, egybehangzóan állították, hogy jó volt újra látni egymást. Jó hírt is mondott az elnök: az idei nyár végén létrehozzák az Iparos Klubot. Jó ízű beszélgetések, anekdotázások, műsoros estek színtere lehet majd a klub a szakmák művelőinek és persze a nyugdíjasoknak is. A fehér hajú, évtizedeken át kétkezi munkát végző emberek a találkozón történelmet idéztek, képzeletük szárnyán visszarepültek ifjabb korukba. Néhányan alig szóltak, csak visszarévedtek. Többen így kezdték a beszélgetést: „Emlékszel, amikor a háború után...?” Vagy: ,Amikor én a napi tízórás kétkezi, szakmunkám ellenére is osztályidegennek számítottam...” Szárnyaltak a mondatok, emelkedett a hangulat. Beszédes kedvében volt Rácz Illés varrógépműszerész. S néha nem csak magyarul, németül is beszélt. Mert hogy ő a háború előtt, illetve alatt Münchenben tanulta a szakmát és kint is élt öt álló esztendeig. Javította a híres, szép mívű Singer gépeket is. A háború után Nyíregyházán egy szövetkezet varrodájában vigyázott a gépek műszaki színvonalára. Van az idős mesternek egy 50 éves, príma menetvágója. Az még semmi, azzal is eldicsekedett, hogy a 90 éves satupad még működőképes, talán azért is, mert precíz német emberek készítették. Bajdik Kálmán iparengedélye kútgyűrűk, betonvályúk készítésére szólt. Az öreg mester arcán kisimultak a ráncok, amikor arra emlékezett, hogy a régi szép időkben messze földről is jöttek hozzá a vevők, hiszen az ásott kút és a betonvályú volt a divat. Fizely József vízvezetékszerelő az elmúlt évtizedekben hívásra házhoz ment. Csoda-e, hogy Nyíregyházán 410 utcát ismer? Néha a taxisofőrök is tőle kérdezik, hogy hol van ez, vagy az az utca. Az idős mester tagja a Városvédők Egyesületének. Helyismeretének, honszeretetének az egyesület is hasznát veszi. Jó volt látni, hogy a résztvevők egyik nő tagja, az egykor irodán dolgozó Erdélyi Gyuláné elővette az unokái és a dédunokái fényképét és jogos büszkeséggel mutogatta ezeket a képeket. Néhányan arra gondoltunk: ezek az unokák és dédunokák viszik majd tovább a szakmákat... A négy százalék Nyíregyháza (KM) — A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nemrég megtartott közgyűlésén úgy döntöttek: a parlamentnek azt javasolják, hogy az idén szeptemberben négy százalékkal emelkedjenek a nyugdíjak. Döntöttek a nyugdíjrendszer átalakításáról is, amire azért van szükség, mert különben pár év múlva megoldhatatlanná válna, hogy a járulékból befolyó összeget szétosszák a mindenkori nyugdíjasok között. Az önkormányzat ezért háromelemes nyugdíjrendszert javasol bevezetni. Biztosítási törvény Nyíregyháza (KM) — A kormány elfogadta és az országgyűléshez benyújtja a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslatot. Indokoltnak tartja, hogy a jogszabály a devizatörvénnyel egyidejűleg, várhatóan a jövő év január 1-jé- vel lépjen hatályba. Ez azért szükséges, mert maga a jogszabály több helyütt visszautal a devizatörvényre, például több olyan fogalmat is használ, amelyeket utóbbi törvény fog meghonosítani. A biztosítási tevékenységről, az ezzel foglalkozó intézetekről jelenleg több jogforrás is rendelkezik, így például a szerződésekre a polgári törvénykönyv előírásait alkalmazzák, egyes szervezeti szabályokat pedig az állami pénzügyekről szóló 1979-es törvény, illetve az annak végrehajtásáról rendelkező alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmaznak. Hiányzik azonban egy olyan átfogó törvényi szintű szabályozás, amely mindenre kiterjedően meghatározza a szektor működését. Ilyen szinten erről a területről 70 évvel ezelőtt rendelkeztek utoljára, így a törvényjavaslat több évtizedes hiányt pótol. A szektor megkülönböztetett szerepe azzal magyarázható, s az önálló törvényi szabályozást az teszi különösen indokolttá, hogy a biztosító más gazdálkodó szervezetektől eltérően nemcsak sőt elsősorban a saját tőkéjét kockáztatja, hanem az ügyfelei által rábízott megtakarításokat is. A biztosítók működését a fejlett piacgazdaságok is szigorú szabályokhoz kötik. A beterjesztett törvény- tervezet igazodik az általánosan elfogadott nemzetközi normákhoz, figyelembe veszi az európai jogharmonizáció követelményeit. Ugyanakkor tekintettel van a hazai biztosításügy helyzetére, adottságaira. Jelenleg 14 biztosító részvény- társaság, 19 biztosító egyesület és 21 jogi személyiséggel rendelkező független ügynökség végez biztosítási, biztosításközvetítői tevékenységet. A törvény hatályba lépése után nem alapítható olyan biztosító, amelyik élet- és nem életbiztosításokat egyaránt végez. Jelenleg így működik a hazai biztosítók többsége, de a törvény számukra is határidőt szab e két biztosítási ág elkülönítésére. A jelenlegi szabályozáshoz képest jelentős változás, hogy kötelező érvényű biztosítást csak törvény írhat elő. Ez maga után vonja a jelenlegi biztosítási kötelezettségek áttekintését, a fenntartás indokoltsága esetén törvényi szintű újraszabályozását, illetve a bizonyos területeken esetleg szükségessé váló új kötelezettségek előírását. A törvénytervezet az induláshoz szükséges tőke összegét differenciáltan állapítja meg. Nagyságát attól teszi függővé, hogy a biztosító intézet milyen szervezeti formában működik, milyen típusú tevékenységet végez, illetve milyen nagyságrendet ér el a díjbevétele. A jelenlegihez képest alacsonyabb szinten írja elő azt az induló tőkét, amely egy részvény- társaság esetében a biztosítási tevékenység megkezdéséhez szükséges. Ez elősegítheti újabb biztosító intézetek alapítását, a verseny fokozódását. Kedvező változásokat hozhat az is, hogy az állampolgárok önszerveződéssel létrehozhatnak olyan egyesületeket, szakosított egyesületeket, amelyekben saját tagjaik részére nyújtanak biztosítási szolgáltatást. A tervezetet szakmailag véleményezte a Biztosítók Szövetsége, s azzal egyetértett. A törvény a megfelelő jogi háttér biztosításával várhatóan lendületet ad a biztosítási piac további kiépüléséhez, a biztosítás nemzetgazdasági szerepének megerősödéséhez. Törvénymódosítás kell Nyíregyháza (KM) — A hadirokkantak érdekeit képviselő szervezet mindent elkövet a hadigondozási törvény egy összegű térítésről szóló paragrafusának megváltoztatására — derült ki egy tanácskozáson a napokban. Az egy összegű térítés igényjogosultságának megállapításáról végzett felmérésből az is kiderül: erre csak az érdekeltek 25 %-ánál került sor. Az illetékesek véleménye szerint ez alkotmányellenes, mert megkülönböztet azonos sorsú embereket. Vajnay István, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének elnöke a szervezet minapi küldött- közgyűlésén elmondta azt is, a törvénymódosítás érdekében tárgyalásokat folytatnak a kormányzati szervekkel. A közgyűlésen elhangzott: a HONSZ öt évvel ezelőtt alakult újjá, azzal a célkitűzéssel, hogy hazánkban rendezzék a hadigondozottak helyzetét. Jelenleg 136 szervezetük alakult meg: minden budapesti kerületben és 114 városban, illetve nagyobb településen.
