Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-15 / 139. szám
1995. június 15., csütörtök KULTÚRA Várszínházi esték Kisvárda (KM — B. I.) — Szép szokás szerint, a Határon Túli Magyar Színházak fesztiválzárása után nyáron is várják a színház barátait Kisvárdán. Ha az időjárás is kegyeibe fogadja a szervezőket, ezúttal nem a művészetek házában, hanem a történelmi háttérül szolgáló várban játsszák majd a darabokat. A Kész kabaré című produkció után legközelebb Ionesco Kopasz énekesnő című világhírű darabja kerül majd színre június 24-én és 25-én a Kolozsvári Magyar Színház előadásában. Érdekes produkciót láthat a nagyérdemű július 21-23. között, amikor Békés Pál New Buda című színjátékát mutatja be a fesztiválon résztvevő színházakból válogatott társulat. Augusztus 12-13. között rendezik meg a rock gyermekei találkozót, amelyre amatőr rockegyüttesek hivatalosak, majd augusztus 20-án a Jézus című musikelt a Dokto-Rock Amatőr társulat j/iszi színre. A Nyírségi Ősz idejére is terveznek bemutatót, találkozót Kisvárdán. Mi is az a szerepjáték? Nyíregyháza (KM) — A szerepjáték egy rendkívül szórakoztató játékforma, amit Amerikában találtak ki valamikor a hatvanas évek végén. Megalkotójaként Gary Gygax nevét szokták emlegetni. A szerepjátékőrület Amerikából indult ki, ahol a játék a kezdeti időkben elsősorban az egyetemisták hobbija volt. A hetvenes évek elején jelentek meg először nyomtatásban egységes szabály- gyűjtemények; azóta a szerepjáték az egész világon elterjedt. A játékban 2-7 játékos és egy mesélő vesz részt. Ez utóbbit játékmesterként vagy kalandmesterként is ismerik. A játék a mesélő és a játékosok közötti párbeszédből áll. Minden játékos egy karaktert irányít, aki tulajdonképpen a játékos személyiségének a kivetülése egy tökéletesen megalkotott képzeletvilágba. Ez a fantáziavilág olyan részletesen van megalkotva, amilyen a valóság. A különbség csupán annyi, hogy míg a valóságban nincsenek varázslók, boszorkányok, sárkányok és egyéb, változatos külsejű szörnyetegek, addig fantáziabirodalomban mindennaposnak számítanak. A mesélő folyamatosan informálja a játékosokat a velük történtekről, mit látnak, kikkel találkoznak, s a játékosok a kapott értesülések alapján cselekednek. Pontosabban a karakterek cselekednek a játékosok által elmondottak alapján. Magyarországon először 1985-86. tájékán tűnt fel a szerepjáték. Nyíregyházán 1987 óta létezik szerepjátékklub a városi művelődési központban. A klub annak a Metamorf sci-fi klubnak a jogutódja, amelyik 1982 óta működött. Jelenleg AD&D klub néven közismert. Állandó tagsága 60- 70 fő között mozog. Most ismét Nyíregyházán — a Váci Mihály Művelődési Központban — rendezik meg az Országos Szerepjáték Találkozót június 16-18 között. Évadnyitó... ...előadás lesz a nyíregyházi szabadtéri színpadon június 16-án, 21 órától. A Kész kabaré című műsorban neves fővárosi művészek lépnek fel. (KM) Ez + az... ...címmel műsoros estet tartanak a nyíregyházi művelődési központban június 30-án. (KM) Az István... ...a király című rockopera először szerepel a Margitszigeti szabadtéri színpad műsorán, Koltay Gábor rendezésében. A rockoperát tizenhat alkalommal játsz- szák a szigeten: június 24étől 30-áig, valamint július 1-jén, 2-án, 27-én, 28-án, 29-én, 30-án, illetőleg augusztus 17. és 20. között. (MTI) A nyíregyházi... ...Móra Ferenc Általános Iskola amatőr csoportja mutatkozik be Nyíregyházán a Kossuth téren a „Sétálóutcái programok” keretében június 17-én 10 órától. (KM) Bábkészítö... ...tanfolyamot indítanak óvodapedagógusok és bábcsoportok részére a nyíregyházi Kölyökvárban, amelyre június 30-ig lehet jelentkezni. (KM) Nyári előadások Budapest (MTI) — A József Attila Színház műsorán egyaránt helyet kaptak hazai és külföldi szerzők művei, valamint hat új produkcióval bővítette is repertoárját az angyalföldi együttes az 1994/95-ös évadban. Az évadzáró eseményen nyújtották át a József Attila-emlékgyűrűt. Az elismerést Hegyi Barbarának ítélte a társulat. A műszaki dolgozók alapította Arany Talpasfúró-díjat a színművészek közül Hegyi Barbara színművész, illetve Szabó Imre díszítőmunkás vehette át a házi ünnepségen. Angyalföldön nyáron is lesznek kőszínházi előadások. Az érdeklődők Nagy Tibor — Bradányi Iván — Pozsgai Zsolt A kölyök című zenés játékát tekinthetik meg a légkondicionált színházteremben. A darab első előadása június 30-án lesz a József Attila Színházban. Egy örömökre született ember A színpadralépés előtti pillanatban ott rejlik a játék esendősége, kiszolgáltatottsága Pregitzer Fruzsina Balázs Attila felvétele Matyasovszki József Nyíregyháza — Pregitzer Fruzsinával beszélgetni szellemi kaland, sodró lendületű, szédítő utazás. Száguldunk az eszmék szárnyain: szó esik zenéről, irodalomról, mindenféle művészetről, de az élet számtalan hétköznapi dolgairól is. Az ember elfeledkezik az időről, s a távolságok is egyszeriben érvényüket vesztik gondolatainak iramában. Körülötte, vele mindig történik valami. S nem elég, hogy elkápráztat, néha meg is döbbent. Meséli például, hogy Győrből jövet, egy előzés során nem akarták elengedni, alig tudott visszasorolni a szembejövő elől. A minap pedig csaknem rádőlt egy defekttől egyensúlyát vesztett autóbusz. Mindezek után pedig megalázó módon, nyomdafestéket nem tűrő hangnemben még go- rombáskodtak is vele az utcán. De a következő pillanatban már arról beszél, hogy szerinte ez a betegesen mennyiségi szemléletű jelenkor végül mégis kitermeli majd a maga minőségét. Bíztat: semmi sem reménytelen, a nehézségek le- küzdhetők, csak megfelelően kell gazdálkodni az d e g i -1 e 1 k i energiákkal, s egy kicsit csillogóbbá kell tenni a közérzetet. Nos ő kétségtelenül képes erre, s nem csupán a színészetével. Hiszen már attól, hogy beszélgettünk, az én kissé viseltes, manapság gyakran két vállra fektetett közérzetemnek egész pofás fénye lett. Ö Eddigi életed során végül mindig ilyen frappánsan megoldódtak a dolgok, s ki tudták menekülni életveszélyes helyzetekből? — Én sem vagyok más, mint a többi ember, engem is ugyanúgy és válogatás nélkül elér jó és rossz. A különbség csak abban van, hogy ki milyen érzékenységgel dolgozza fel ezeket. Én rendkívül fogékony vagyok — nálunk ez foglalkozási ártalom —jóra és rosszra, de mindent elkövetek, hogy ne vegyék el az élethez való kedvemet. Egyébként pedig hiszek rajtam kívülálló, gondviselő erőben, s ettől valahogy mindig megérzem amikor lépnem kell. Az életem egyik legmeghatározóbb fordulója is hasonlóan alakult. 1990 tavaszán mélyponton voltam. Úgy éreztem, nem boldogulok a szakmával, s az is megfordult a fejemben: más munkaterületet keresek magamnak. A barátaim nyitották fel a szememet, hogy nemcsak Budapesten lehet érvényesülni. S akkor jött Schlangen András, aki Nyíregyházára hívott. Ettől a gondolattól többen rosszul lettek: ki fog téged Nyíregyházán megnézni, kérdezték. Fogalmam sem volt, hová jövök, de március 9-én mégis felmondtam Csiszár Imrének. Ma már hálás vagyok Istennek, hogy így történt. Nyíregyházán szinte anyaölszerű puhaságban és védettségben érzem magam. O S azóta is nagyszerű feladatokkal bíznak meg, bár az elmúlt évadban kevés új darabban láttunk. — Verebes István törekvése, hogy a mennyiségnek most már át kell mennie nálam minőségbe. S az ő ízlése, kontrollja számomra nagyon fontos, teljesen rábízom a szakmai megítélésemet. Művészi pályám egyik fontos állomásához jutottam, amikor rám osztotta a Három nővér Olgáját, ami az én alkatomtól egy teljesen eltérő szerep. Eleinte voltak gondjaim, nem hittem el: ha csak jelen vagyok a színpadon, attól az még hangsúlyos lehet. Féltem, hogy egy visszafogott játékból nem derül ki a szándék: Olga belső drámája. Aztán ahogy folytak a próbák, elkezdtem hasonulni, s a figura a privát személyiségemre is fegyelmezőleg hatott. O Egyébként szoktál izgulni? — Mindig. Egyszer egy filmforgatáson láttam Dajka Margitot zokogni az izgalomtól, s én, a kis tejfelesszájú főiskolás, hisztériának tartottam az egészet. Ma már elhiszem, hogy minden színpadralépés előtti pillanatban ott rejlik a játék esendősége, kiszolgáltatottsága, s ma már tudom, mit érzett Dajka Margit. OS te mi miatt izgulsz? — Leginkább attól félek, hogy azoknak, akik gondolnak rám, szurkolnak, imádkoznak értem, akiknek annyi energiájuk van bennem, nem váltom valóra a vágyait, s csalódást okozok. Premieren soha nem a kritikus érdekel, hanem az enyéim. De sajnos nem emlékszem, hogy valaha is halálbiztos lettem volna magamban. O A könnyűzenénél többre becsülöd a komolyzenét, önálló műsoraid között pedig hallottunk tőled veres összeállítást. Nem veszélyes a mai pragmatikus világban efféle lelki életet élni? — Hiszek benne, hogy nem veszélyes. Egy színésznek egyébként sem csak az a feladata, hogy megtanulja a szöveget, hanem hogy ez a hit, az igényesség mániája soha ne apadjon. A komolyzenéhez, a vershez másféle koncentráció szükséges, csöndet, s időt kell teremteni. De mindig lesz helye, temploma a csöndnek, s mindig lesznek, akik megteremtik hozzá az időt. A versnek mellőzése, elutasítása is legfeljebb csak korszakos, de soha nem végérvényes. O Mégis, te miből meríted a reményt? — Miből?.. Például abból, hogy meg vagyunk váltva. Értelmetlen nem örülni annak, amit Isten ajándékul adott nekünk. De az örömhöz néha annyi is elég, hogy egyszerűen csak megpróbáljuk üdébben szemlélni a világot. Fórum, ahol a többiekkel találkozhatunk Bodnár István Kisvárda (KM) — A színészek mellett sok színházi szakember is ellátogatott a múlt héten Kisvárdára. Közöttük volt Demeter András, a temesvári Csiky Gergely Színház fiatal igazgatója is. A 26 éves, fiatal színházi szakember már négy fesztiválon vett részt, az elsőn még főiskolásként. Most arról kérdeztük, milyennek találja, az erdélyi színjátszás helyzetét. Legelőször is arra kértük, hogy mutassa be a színházát — A temesvári színház a hat erdélyi társulat egyike. Minden szempontból önálló színház, akárcsak a kolozsvári. A társulatot kilenc színésszel vettem át, most 21-en vagyunk. Az anyagi helyzetünk lehetne jobb is, de nem panaszkodunk, mert állami támogatást kapunk. A romániai színjátszás eléggé kedvezőtlen változtatások előtt áll, hasonló gazdasági romlás van Romániában is, mint Magyarországon. A színházi nézők száma, mint Kelet-Közép-Európában mindenütt csökken. Kivételt képeznek azok a régiók, ahol kinevelt, értő nézői vannak a színháznak. Ez Temesváron azért nem könnyű, mert mi ugyan három megye színháza vagyunk, de Temesváron csak szórvány magyarság van: 450 ezres városban csak 30 ezer a magyar ajkúak száma. Ezért sok olyan előadás kell produkálnunk, amelyekkel tájolhatunk. A szállítás viszont költséges. O Pedig a magyar nyelvű színház megmaradása, a magyar nyelv létfontosságú ügy Erdélyben... — Sajnos, én nem tudok ilyen nagy szavakat elmondani, nem érzem igaznak őket. Lehet, hogy néhány évvel ezelőtt mást jelentett, de most olyan időket élünk, hogy nem jelent semmit. A korábbi fenntartó erő megszűnt. A színházak elkövették azt a hibát, hogy játszottak ugyan a nézőknek, jöttek, mentek az emberek, de nem építették ki a nézőközönségüket. Ezt tartom most az egyik legfontosabb feladatunknak. O Mit jelent Önöknek ez a kisvárdai feszti vál ? — Negyedik alkalommal vagyok Kisvárdán. Ez jó lehetőség a találkozásra, színházi problémák megbeszéléseire. Egyre érdekesebb, hogy a magyar színházi szakma egy része nem figyel ide, a másik része azonban eljár Kisvárdára, és megnézi, mi is történik itt. Ez mindenképpen külső szemet biztosít számunkra. Itt van az a fórum, ahol találkozhatunk a többi határontúli társulattal. Igaz, hogy néha ellátogatunk egymás színházaiba, de a beszélgetés, tájelőadások esetén elmarad. Nem is beszélve arról, hogy a kisvárdai fesztiválon nemcsak erdélyi színházakkal cserélhetünk véleményt. — Itt van az a fórum, ahol találkozhatunk a többi határom túli színházzal, megismerkedhetünk egymással. Ez a továbblépés lehetőségét hordozza magában. Kicsengetés a magyar televízió műsorában Kállai János Nyíregyháza (KM) — Mintegy két hete a Tv 1-es „X idő” című műsorában kapott helyet a színházi szerkesztőség negyvenöt perce. A Vastaps-ban az elkövetkező nyári hetek színházi és tv-színházi bemutatói közül irányította rá a figyelmet Vitray Tamás néhány igazi csemegére. Megtudhattuk — azóta már a rádiós-tévés újságok programjában is olvashatjuk —: június 17-én 21 óra 40-től a Tv2-n a Kicsengetés című darabot láthatják az érdeklődők. A Simon Grav-darab azáltal válik számunkra különösképpen és ismételten érdekessé, mert a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy Kamara Színpada és az MTV koprodukciójaként kerül a képernyőre mint 139 perces időtartamú tévéjáték. A St. John stációi alcímzetű színmű rendezője Verebes István, a szereplői pedig társulatunk jelesei: Gazsó György, Gábos Katalin, Felhőfi Kis László, Szigeti András, Bede Fazekas Szabolcs, Kerekes László, Pregitzer Fruzsina. Akik annak idején nem látták őket a mindmáig egyik legsikeresebb összjátékukban, most ne hagyják ki a televízió felkínálta lehetőséget. Az ajánlásból talán ennyi elég is lenne, de idekívánkozik még valami. Történetesen az a metódus, műsorvezetői rutin és hatalmas hozzáértés, ahogyan Vitray a potenciális néző elé „letette” magát a „játékot” és a benne részt vevőket. Tapintattal utalva a vidéki társulat tagjai közül azokra, akiket az országos, teátrumi közvélemény (netán még a szakmát is említhetnénk) alig vagy egyáltalán nem ismer. Nos, a riporter a legkézenfekvőbb bemutatással oldotta meg a dolgot: a hét színész — miután egy-egy társa nevét kihúzta a kalapból — mikro- portrét rajzolt a kollégáról. Szenzációsan érdekes jellemvázlatok bomlottak ki szem- villanás alatt. És még valami kiderült! Az, hogy a nyíregyházi társulat a saját értékrendjében, közösséggé kovácsoló- dása folyamatában igen fontos stációnak érzi még ma is a Kicsengetés-t.
