Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-13 / 137. szám

1995. június 13., kedd KISKERT Gyümölcstermesztésünk holnapja A térség gyümölcskertészetének megújításáról tanácskoztak Újfehértón Az elektrosztatikus permetezőgépet elhagyó cseppek „megkeresik" a fák leveleit A szerző felvétele Újfehértó (KM - GB) — Az egész napos „Integrált Gyü­mölcstermesztés” program alkalmával a hónap elején három megyéből Újfehértó- ra zarándokló legalább 300 szakemberek és gazda szá­mára minden bizonnyal nyilvánvalóvá lett, hogy az Almatermesztők Szövetségé­nek is hajlékot adó Újfehér- tói Kutató Állomás mára ki­nőtte a „szakmai műhely” méretet és fokozatosan a kelet-magyarországi gyü­mölcstermesztő táj szellemi központjává válik. A régió gyümölcstermeszté­sének előnyeit, hátrányait és kitörési pontjait szedte számba nyitó előadásában Buzássy La­jos az FM Mezőgazdasági Fő­osztályának vezetője. Az elő­nyök közül alapvető a termesz­tési hagyomány, a már meg­szerzett szakértelem, a nem épp kiváló, de azért jónak mondható környezeti adottsá­gok, amelyek közepette még eredményesen lehet gyü­mölcstermesztést folytatni. Közgazdasági szemszögből előny — bár az itt élők szá­mára legalább annyira hátrány — a föld alacsony értéke, az olcsó munkaerő. Ä hátrányok legmarkánsabbjai a lassú tőke- megtérülés (bár intenzív tele­pítésnél már nem kell hozzá 4 év), a finanszírozási gondok, a még mindig rendezetlen tulaj­donviszonyok és közgazdasá­gi háttér. Ä termő ültetvények állapota nem kielégítő és a faj­taszerkezet is kívánni valókat hagy maga után. Kitörési pontok Összevetve mindent, több a hátrány mint az előny, véle­kedett a főosztályvezető. Ezért aztán nem túlzás kijelenteni: fenyegetett helyzetben van az ágazta. Veszteséges a terme­lés, ami a hazai gyümölcster­mesztés folyamatos szűkülését eredményezi. Eközben persze a belpiacokon is élesedik a verseny, amit nehéz állnia a magyar termesztőknek az agyontámogatott nyugati gyü­mölcsökkel szemben. Ebben a helyzetben mik le­hetnek a kitörési pontoki Pél­dául az integrált gyümölcster­mesztés, aminek meg vannak térségünkben a szellemi bázi­sai. Azután a minőségi terme­lés, ami nélkül sem a piacra ju­tást, sem a piacon maradást nem lehet garantálni. Figye­lembe kell venni, hogy a kör­nyezetvédelmi szempontok mind meghatározóbbak a piac ítéletében, ahogy a csomago­lás, az áru kikészítése is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Sar­kalatos pont a gyümölcs hűtött tárolása. Az áru hűtése, kiké­szítéssel együtt legalább olyan fontos kérdés legyen a terme­lők számára, mint maga tele­pítés! Gazdaságossági szem­pontok mondatják ki, hogy ki­zárólag léalmát termelni nem jelent biztos jövőt a régió la­kóinak. A gépesítés kialakí­tásánál érdemes odafigyelni a már itthon is gyökeret vertgaz- daságosan működő gépkörök­re! A térségfejlesztés új mód­szereiről beszélt Miklóssy Endre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­um főosztályvezetője; rávilá­gítva, hogy ez alatt Eszakke- let-Magyarországon az átlagot meghaladó munkanélküliség és az elmaradottság meg­szüntetésére irányuló korrek­ciókat kell érteni. A területfej­lesztés ebben a régióban is csak az itt lakó emberek aktív közreműködésével lehet ered­ményes. Ezért megváltoztatva a támogatási pályázatok fővá­rosi elbírálásának korábbi gyakorlatát, a PHARE pén­zekből kialakított új intéz­ményrendszer Kistérségi Fej­lesztési Társulásai maguk dol­goznak ki helyi fejlesztési programokat. Felkészülni... A legfontosabb feladatául tag­jai piacrajutásának elősegíté­sét megjelölő Szabocs-Szat- már-Bereg Megyei Agrárka­mara elnöke Lakatos András a régió mezőgazdaságának fej­lesztéséről elmondta, hogy az csak a területfejlesztési politi­kával együtt valósulhat meg. A készülő térségfejlesztési törvény esélyt adhat az eddi­ginél kreatívabb gondolkodás szülte helyi programoknak. Miután az országnak alapvető érdeke az agrárexport, euro- konform szerkezet kialakí­tásával is fel kell készülnünk az 5-7 éven belüli EU-csatla­kozásra, amikorra kellő meny- nyiségben rendelkeznünk kell majd minőségi árualapokkal. Minél előbb fontos lenne az ezt elősegítő támogatási rend­szert kialakítanunk. Érvénye­sítenünk kell a komparatív előnyeinket, meg kell ragad­nunk a nem hagyományos le­hetőségeket is, mint az új nö­vényi, gyümölcstermékek, kultúrák. A támogatási rend­szerünkben az exporttámoga­tások rovására inkább a ver­senyképes termőalapok létre­hozására kellene koncentrálni. Hrotkó Károly a Kertészeti Egyetem tanára a megfelelő ültetvények létesítésének fais­kolai szaporítóanyag feltéte­leiről szólva hangsúlyozta: nem mondhatunk le a megfe­lelő minősítésen átesett ülteté­si anyag használatáról, mert nem mindegy, milyen az alany és mennyi idő alatt fordul ter­mőre az új ültetvényünk! A minőség záloga a klónszelek- tált törzsültetvényekből szár­mazó szaporító anyag, amely vírusmentességének köszön­hetően kiegyenlítettebb állo­mányt ad és 30 százalékkal is nagyobb termőképességű le­het a fertőzöttnél. Miután a termőültetvényeinkhez hason­lóan leépülő félben leledzenek a törzsültetvényeink is, idő­szerű lenne ezek fenntartására összefogni a kezelőiknek, a fa­iskolásoknak és a gyümölcs- termesztőknek. Minőséget, hütve Ezt követően a hűtőház-átala- kítások, -felújítások és az új hűtőtárolók létesítéséről szólt a tervezésben, kivitelezésben jártas szakember, Soós Elek. Mint mondta, sok a kihasz­nálatlan hűtőtároló térségünk­ben, pedig az almatermesztés jövedelmezőségét a minőségi tárolás határozza meg. Gyors döntés esetén azonban még az idei szüretig elkészíthető egy- egy hűtőház felújítása. Új hű­tőtároló létesítésére lehetőség­ként 25 vagonos farmertárolót ajánlott, melynek 5-6 milliós fajlagos beruházási költsége csökkenthető, ha többen „cso­korban” hoznak létre ilyet. — Idén olyan volt az időjá­rás, hogy akár hivatkozási alap is lehet a jelentkező problé­mákra — mondta a növényvé­delem ez évi sajátosságairól szólva Sallai Pál az integrált növényvédelmi kísérleteket Újfehértón (is) folytató me­gyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás igaz­gatója. Sokfelé erős a liszthar- matfertőzés, de hát a metszés, a fák kondíciója, s a növény­védő szer felhasználás olyan, amilyen. A varasodás tünetei virágzás után „hirtelen” jelent­keztek a leveleken. A gyümöl­csön szerencsére ritkábban fordul elő fertőzés. Persze ott, ahol az április elején uralkodó hideg időben is permeteztek, s a fára jutott a szer — mert a traktor be tudott menni a so­rokba, mert jó volt a permete­zőgép, s mert nem nappal, a fütyülő szélben végezték a munkát — ott most sincs prob­léma a „fuzikkal”. Szakértelem az áru mellé Dióhéjban A kisvárdai... ...tájkutatás és termelésfej­lesztés célkitűzéseiről tar­tanak bemutatót június 15- én 10 órától a Teichmann- telepen, ahol előadások hangzanak el a burgonya-, a gyümölcstermesztésről, akácerdő-telepítésről is. Júliusi ültetésre... ...a Falcato paradicsom-, a hegyes erős Óriás FI, a fe­hér DRS 562 paprika-, va­lamint az Atlanta és TW 438 kígyóuborka fajtáit ajánlja a kecskeméti leány- vállalattal is rendelkező, idén 50 éves holland De Ruiter Seeds vetőmagcég. Megjelent... ...a megyei Agrárkamara kiadásában az Agrárvállal­kozói Füzetek I. kötete, amely a mezőgazdasági vállalkozások tervezésé­hez nyújt részletekbe menő segítséget. (KM) Mátészalka (KM) — A leg- nagyobbakon kívül nem sok olyan műtrágya-, növényvé­dőszer-, és vetőmagforgalma­zó dolgozik a megyében, ahol az áru mellé minden igényt kielégítő, ha kell mérnöki szintű szaktanácsot is kap a vevő. Márpedig a négyéves múlttal rendelkező, tavaly óta Mátészalkán a "hajdani vető­mag vállalat telepén működő BIO GARTEN kereskedelmi társaság ilyen. — Amikor 1991-ben fele­ségemmel együtt, aki éppúgy növényvédelmi szakmérnök, mint én, Nagydoboson mega­lakítottuk a céget — meséli Gergely László cégvezető — éppen az a cél vezérelt, s az adott reményt arra, hogy állni fogjuk a versenyt a piacon, hogy a hagyományos vető­magboltok mellett egy telje­sebb szolgáltatást nyújtó me­zőgazdasági árudát alakítsunk ki. Mára ez annyira sikerült, hogy további két felkészült szakember — a tapasztalt szakmérnök Kuzsel Antal és vegyipari technikus Szalacsi Dezső — lett a munkatársunk, akik a vevők minden kérdé­sére választ tudnak adni. Hogy ez mennyire így van, arról ottjártunkkor magunk is meggyőződhettünk. A Szál­káról és a környékről is érkező kistermelők kérdezhették a Bio Garten munkatársakat uborkájukban, gyümölcsfái­kon, burgonya és ki tudja mi­lyen zöldségnövényeiken elő­forduló különféle problémák megoldásáról, hasznos tanács nélkül senki nem távozott a kért vagy ajánlott növényvé­dő szerével, lombtrágyájával. Az eladók külön kérés nélkül is felhívták a figyelmet a föl- tétlen betartandó, legfonto­sabb előírásokra. — A három mérnökből álló gárdánk 20 évnél hosszabb termelési gyakorlattal a háta mögött, magabiztosan dolgo­zik a szaktanácsadási terepen is — folytatja a cégvezető — hiszen a praxist a láptól a homokig a legszéleskörűbb gazdálkodási tapasztalatok során szereztük meg. Csak biztos eredetű, minőségi áru­val foglalkozunk, mert nekünk fontos a vevők bizalma. Kö­zöttük a kiskerttulajdonosok­tól a téeszutódokig sokféle akad, s nem csak a környékről kerülnek ki. Több tízmilliós forgalmunk egy jelentős részét távoli megyékkel bonyolítjuk. Fontosnak tartjuk a gazdálko­dók szakmai továbbképzését, mert ezen a téren óriási hiá­nyosságok vannak. A dilettáns termelők miatt pusztul a kör­nyezetünk, szennyeződnek er- deink, folyóink, aminek a ma­gunk módján mi is igyekszünk gátat vetni. A cég fejlődését mutatja, hogy a központi telep mellett eddig már kilenc lerakata is létesült a környékbeli telepü­léseken magánvállalkozókkal kötött bizományosi szerződés alapján. Most a Csaholytól Gyügyéig és Meggyestől Csen- gerújfaluig terjedő hálózat bő­vítéséről gondolkodik a Bio Garten az Ecsedi-láp valamint az ukrán határ térségében. Csípett paradicsom Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) — Júniusban már iga­zán szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak a virá­gos díszkertek, s az időjárás is kegyeibe fogadta a nö­vényeket az időnként meg- megeredő, majd lélegzetvé­telnyi szünetet tartó esői­vel. Eddig nem kellett túl sokat öntözni a gyepet sem, viszont az esőmentes na­pokon ajánlatos időt szakí­tani a nyírásra, hetente leg­alább egyszer. A levágott fű alkalmas komposztálásra is, de fák és cserjék alá te­rítve is hasznosítható. A gyep üde zöld színnel és dús növekedéssel hálálja meg az évközben (esőzés vagy locsolás előtt) kijutta­tott műtrágyázást. Hazánkban a házak mel­letti kertek egyik legked­vesebb virága a rózsa, mely egymás után hozza szebb­nél szebb virágait. Az el- virágzott részeket érdemes lemetszeni két-három leve­les szárrésszel együtt. Ez megakadályozza a termés­képzést, s így a rózsatő sem gyengül annyira. A gomba­betegségek (leginkább rozsda, lisztharmat) tüne­teinek (sárgás, feketés fol­tok illetve lisztes bevonat a leveleken) és a levéltetű megjelenésekor azonnal védekezni kell a szakbol­tokban ajánlott legújabb szerekkel. Az egynyári virágok kiültetése sem ké­sett túl sokat, még garantál­tan élvezni fogják a ker- tészkedők az eredményt. A sövényekre ilyenkor már ráfér egy kis alakító, sűrű- sítő metszés, ennek elmu­lasztása, a türelmetlenül gyors felengedés felkopa­szodáshoz vezethet. Talán nem árt felhívni a figyelmet a talajlazításra (főleg a nagy esőzések után), a gyo­mok kiszedésére (még maghozásuk előtt!), s a száraz napokon frissítő ön­tözésre. A zöldségeskertekből már javában szedhető a re­tek, a saláta, s felszabadult részekre másodvetemény- ként ültethető karalábé, ké­sői káposzták, de a család folyamatos és friss zöldség ellátására két-három heten­te érdemes ismételten kiül­tetni a salátákat. Az erőtel­jesebben növekvő paradi­csom- és paprikatövek el- fekvése karózással könnyen megelőzhető. A paradi­csom hónaljhajtásait ki kell csípni, a feketefóliás taka­rás vagy a mulcsozás (pél­dául a fűnyiradék elterítése) itt is kitűnően véd a gyo­mok és a kiszáradás ellen. Nem marslakók lézerpisztollyal csupán a Permiker cég permetezőmesterei jártak „bevetésen", a virág­porának inváziójával egészségünkre támadó parlag­fű ellen. A teljes győzelem érdekében kapával, kaszá­val kövessük minél többen a példájukat Harasztosi Pál felvétele Növényorvoslás Nyíregyháza (KM) — E pillanatban a levéltetű az egyes számú közellenség, szinte minden kultúrában tömegével fordul elő. Az ellene való védekezésnél — amelyre a szabad forgalmú piretroid hatóanyagú szerek nedvesítővei kiegészítve, vagy a Il-es kategóriájú Unifosz tökélesen megfelel — a várakozási idő betar­tására hívják fel a szakem­berek a figyelmet, elsősor­ban az érőfélben lévő cse­resznyénél. Hasonló lelkiis­meretességgel járjunk el az itt-ott rothadni kezdő sza­mócánál, amit inkább egy­általán ne permetezzünk gombaölő szerrel, Az esők miatt egyébként egyre-másra jelennek meg mákban, borsóban, hagy­mában, uborkában pero- noszpórafélék, illetve fő­ként a korai burgonyákban a fitoftóra tünetei. Védeke­zésre a réz, rézpótló vagy a felszívódó (Ridomil, Cur- sate, Sandofan) szerek megfelelőek. Ha leszedtük a köszmétét érdemes a kis fácskákat permetezéssel megóvni a levélbetegségektől, liszt­harmattól, levéltetűtől. Málnában, de uborkában is ajánlatos odafigyelni — és természetesen ha találunk példányokat piretroiddal el is intézni — a mezei polos­kára, amelynek szúrása ny­omán tönkremegy a termés. A málnavessző-foltosság elleni védelemnél most már ne használjuk a hosszú vá­rakozási idejű gombaölő szereket. A hajtásnövekedés leáll, a levelek töpörödöttek ma­radnak azokban a szőlők­ben, ahol nem védekeztek a levélatka ellen. Azoknak, akik ezt most pótolják, megteszi az Omite, a Mitac, vagy bármely más atkaölő szer. Mostanában sok a han­gya a kiskertek ágyásaiban. Velük szemben éppúgy megfelelő a piretroidos per­metezés, mint a hársfákon is gyakori, a levelek felszí­nén „pálcikákat” növesztő károsító, a szil gubacstetű ellen. A fiatalabb dísz-, és gyümölcsfák gyökerét átrá­gó cserebogárpajorokat, amelyek a gyomtalanítás után váltanak át kedvenc fáinkra, kitányérozás után egy rovalölőszeres beön- tözéssel intézhetjük el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom