Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-12 / 136. szám

12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1995. június 12., hétfő Beszélni nehéz! Kállai János Nyíregyháza (KM) — A „Beszélni nehéz!” körveze­tők országos anyanyelvi táborát az idén — június 26-tól július 2-ig — Nyír­egyházán rendezik meg. A rangos esemény nyitó ünnepségét a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban tartják hét­főn 10 órától, majd a kez­dőnap délutánján —15 órá­tól — a Bolyai János Kollé­giumban előadásokkal folytatódik a program. A szövegtan és a mondattan szakmai titkaiba kalauzol el Dr. Deme László, nyugal­mazott egyetemi tanár, Dr. Szabó Ferenc főiskolai ad­junktus pedig a szövegtípu­sok szerkezeti és stílusbeli különbözőségeiről fog szólni. A táborozás második napján—június 27-én — a délelőtti együttlét helyszíne a Krúdy Gyula Gimnázium lesz. Az előadások felölelik a szövegakusztika, a diák­nyelv sajátosságainak kér­déseit, sor kerül más, a ma­gyar nyelv életével, törté­netével összefüggő bemu­tatókra is. A Bolyai Kollé­gium a délutáni események házigazdája. Itt a (szak)körvezetés gyakorlati tudnivalói csak­úgy terítékre kerülnek, mint a különböző vers- és mon­datelemzési technikák. De. anélkül, hogy a tel­jes menetrendet ismertet­nénk, szükséges elmonda­ni: a táborozóknak szervez­tek könnyebb, kikapcsoló­dásra lehetőséget adó elfog­laltságokat is. A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kör­út június 28-án zajlik majd le, a tiszaberceli Bessenyei- túra pedig július 1-jén. Ami a jövőt illeti: június 30-án 20 órától fogalmaz­zák meg a tábor résztvevői a Hogyan tovább? koncep­cióját, mindazt, ami a nyelvművelés feladatrend­szerének része lehet az el­következendő időkben. Az M. A. áttörése Nyíregyháza (KM — K. J.) — Vészesen (s egyben növekvő izgalmakkal) kö­zeledik a dátum: június 18. Este fél nyolckor aztán in­dulhat a Red-Nex-verkli! A Bujtosi Szabadidő­csarnok pénztárában ki-ki megválthatja a bilétáját; még van remény, hogy jut neki belépő. A szervezők viszont igen fontos tudni­valóra hívják fel az érdek­lődők figyelmét: a toplisták sztárjainak show-jára a csarnok úgynevezett „ál­landó belépői” nem lesznek érvényesek. Jeggyel, és csakis azzal lehet behatolni a BUSZACSA nézőterére. Megtudtuk: a kapunyitás várhatóan egy órával előzi meg majd a nagy buli kez­detét. Azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatni: a „rednexesek” előtt még lesznek mások is, akik szó­rakoztatják a nagyérdeműt. Az előzenekar ugyanis szintén csillag-csapat: a Magic Affair. Az M. A. két embert takar: a multitalen­tum A. K. S. W. /. F. T. (Asiatic knowledge swing­ing with incredible force) alias Burnell K. Herring jr. Rappert (24) és Franca Morganot (26). Franca szicíliai szárma­zású, szülei a hatvanas években telepedtek át Né­metországba. Swift Chica­go gettó negyedében nőtt fel. Francát egy német stú­dióban ismerte meg az Omen III című LP sikerei kezdetén. A Give Me All Your Love slágerük megje­lenésének idején már mint sztár duó utazták végig Eu­rópát, s így Magyarország­ra is eljutottak. Az Omen III., The Story Continues... című Magic Affair album az idei év egyik legnagyobb meglepetése. A Red-Nex lesz a BUSZACSA-show szenzációja Archív felvétel Népi kézműves... ...táborba várják a gyereke­ket június 19-től 23-ig a nyíregyházi Népművésze­ti Stúdióban. A foglalkozá­sokon a fazekassággal, a gyöngyfűzéssel és a játék- készítéssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Jelent­kezni lehet a 310-893-mas telefonszámon, illetve a vá­rosi művelődési központ­ban. (KM) A Sóstói... ...Múzeumfaluban június 17-én 10 órától Ez nem (?!) boszorkányság címmel egésznapos rendezvényt tartanak az egészséges élet­mód, a jövőkutatás tárgy­körében. (KM) World Music... ...Fesztivált rendeztek a hét végén Budapesten. Fellé­pett — többek között — a török és német előadókból verbuválódott Baba Jam együttes; a hazai színeket az Ando Drom és a Dresh Quartet képviselte. (MTI) Gyermek... ...önkormányzatot válasz­tottak a Csongrád megyei Kübekházán. A fiatalok a megbízólevelet június 16- án veszik át a honatyáktól. (MTI) Amit a „monitor" mutat Napjainkban vizsgálódások, mérések nélkül gyakorta minősítik az iskolákat A kontraszelekció elsősorban őket sújtja: a gyerekeket és a pedagógusokat Harasztosi Pál archív felvétele Kuknyó János Nyíregyháza — A közel­múltban a megye 24 iskolá­jának 54 osztályában az MPI az Országos Közoktatási In­tézet megbízásából úgyne­vezett monitorvizsgálatokat tartott. Az itt kiosztott tesztsorokat a Nemzetközi Oktatási Haté­konyságvizsgáló Társaság ál­lította össze, s a föld számta­lan országában több korosz­tályt érintve, azonos korú diá­kokkal oldották meg őket. A diákmunkák hazai és nemzet­közi feldolgozása után áll össze az az összehasonlító adatsor, pedagógiai kép, me­lyet a köztudatban az IEA név­vel jelölnek. E négyévenként megismétlődő, összehasonlító vizsgálat szerint a magyar is­kola, a magyar tanulók tudása — újkeletű elégedetlenkedé­sünk ellenére — nemzetközi összehasonlításban a jobbak között számontartott. Visszhangtalanul Mondanom sem kell, hogy ez az esemény minden erőlködé­sünk ellenére meglehetősen anonim marad. Kár érte, mivel napjainkban széltében-hosszá- ban — különösebb vizsgáló­dások, mérések nélkül — gya­korta minősíti ki-ki a saját iskoláját. Pillanatnyi politikai céloknak megfelelően mond általában elmarasztaló ítéletet az iskola szakmai teljesítmé­nyeiről. A megszorító intézke­dések hatására, illetve annak elfogadását és végrehajtását megelőzően már-már divatos­sá válnak az olyan megnyilat­kozások, hogy az iskolarend­szer teljesítménye, hatékony­sága elmarad a költségvetési ráfordításoktól. Az iskola megdrágult, sőt pazarló. Persze, kár volna tagadni, hogy minden ilyen nagy in­tézményrendszert érintő meg­állapításnak van racionális magja. Csak a túlzó és általá­nosító kategorikussága miatt az érintettek számára nehezen kezelhető. Mert más az iskolát mint egy térben szétszórt és vertikális is erősen tagolt Bodnár István Fehérgyarmat (KM) — Ün­nepélyes gálaműsorral és díjkiosztással befejeződött Fehérgyarmaton a II. Szat- már-Beregi Televíziós Fesz­tivál, amelyen az idén is sok műhely képviseltette magát. Tóth Károllyal, Magyar Tele­vízió debreceni stúdiójának megbízott vezetőjével, a fesz­tivál egyik „kitalálójával” be­szélgettünk a találkozó körül­ményeiről. — Néhány kollégámmal két évvel ezelőtt arról beszélget­tünk, miért csak Keszthelyen vagy másutt van fesztivál, és miért ne lehetne az ország e csücskében is. Értékbemutatás Fehérgyarmat három vidék — Kárpátalja, a Partium és Szlo­vákia — találkozási pontja. Bár ez a rész messze van min­dentől, jóllehet sok érték talál­ható errefelé: emberben, hu­mánumban, műkincsben, tör­ténelemben, természeti érté­kekben. Ezt miért ne lehetne megmutatni? Friss szem, más­képp lát. Ezért is fontos, hogy intézményrendszert minősí­teni, mint az iskola belső tar­talmi struktúráját és teljesít­ményét megítélni. Az előzőek ugyanis közgazdasági eszkö­zökkel, statisztikai mutatókkal és tapasztalati elemekkel meg­lehetősen egzaktan megköze- líthetőek, az utóbbiról mérték­adó és mindenki számára elfo­gadható információt elsősor­ban pedagógiai mérésekkel és elemzésekkel lehet prezentál­ni. Csakhogy napjainkban az ilyen típusú vizsgálódások, az intézményirányító rendszerek a pedagógiai szolgáltatás le­épülése, illetve kiépületlensé- ge következtében intézménye­inkben meglehetősen vissza­fogottak. A tanító, tanári munka jó vagy rossz minősítésére így maradnak a közvetett informá­ciók pl. a kísérleti vizsgák, érettségik, versenyek eredmé­nyei, a továbbtanulási mutatók és a közvetlen formális és in­formális tapasztalatok. Ezek fontos elemek, s jelentős érvek és értékek. Vitatott kérdések Csakhogy többségük minden elemében vitatható, mert emö- gött sincs semmi átlagolt, összehasonlítható, sztenderdi­ne hozott filmek vegyenek részt a fesztiválon, hanem, most és itt készüljenek el a művek. O Mindez hasznára válhat az itt élőknek is... — Természetesen. E filmek azoknak is érdekesek lehet­nek, akik itt élnek. Tükröt tar­tanak elé, és felfigyel olyan ér­tékekre is, ami mellett egyéb­ként elmegy, amelyeket meg­szokott. Másrészt az alkotók híradást vihetnek, visznek in­nen. O A találkozón sok előadás hangzott el a helyi televízió­zásról is. — A helyi és a határon túli magyar televízióknak is olyan fórumot kívántunk teremteni, ahol találkozhatnak, közös gondjaikat, bajaikat meg tud­ják beszélni. Műsorról, technikáról vált­hatnak szót. Tájékozódhatnak arról is, hogy máshol a világ­ban milyen a helyi televízió­zás. Együtt a szakma Nagyon komoly szakmai fórum ez a helyi kollégáknak. Ráadásul nagyon érdekes, és értékes alkotások is születtek itt. zált értékrend. így az iskolák közötti tényleges települési, szociális-kulturális különbsé­geket nem érzékelteti. S min­den vita kiinduló alapja pedig az, hogy az iskola milyen kö­rülmények között éri el azt, amit elért. Mindezek hiányában nehéz ma megmondani, hogy peda­gógiai és tantárgyi teljesítmé­nyek alapján melyek a jó és a rossz iskolák. Ha pedig mégis megkísérli valaki a rangso­rolást, az érintettek ösztönösen teszik fel a kérdést, hogy „jó­jó, de honnan tudja”? Ilyenkor mondják aztán, hogy miután hozzáértő szakember évek óta nem tette be a lábát az iskolá­ba, akkor honnan meri venni bárki is a bátorságot minősí­teni pl. a matematika, angol vagy a rajz stb. órákon folyó munkát. Akár induktív, akár deduk­tív úton jutunk is el az általá­nosításhoz, a rész ismerete nélkül a következtetés nem fe­lelhet meg a logika szabályai­nak. Ily módon annak igazságtar­talma függetlenül attól meg­kérdőjelezhető, hogy egy mi­nisztériumi főosztályvezető, egy falusi polgármester, vagy csak egy érintett kliens szájá­ból hangzik el. közelében O Milyennek látja a jelenle­gi a helyi televíziózás helyze­tét? — Sajnálatos módon nehéz anyagi hátérrel működnek. Az önkormányzatok pénze kevés, nem elég arra, hogy fenntartók legyenek. Feljövőben Valamiféle megoldást kell ta­lálni, hiszen a technikai mo­dernizálás, a személyi infra- stuktúra kiépítése pénzbe ke­rül. De azt is látni kell, hogy azért lassan felnőnek a helyi televíziók. O Ön a Magyar Televízió debreceni stúdiójának megbí­zott vezetője. Milyennek látja a regionális stúdiók műsorát, amelyben vidékről valóban annyi minden elhangzik? — Azt hiszem, hogy szol­gáltatásunk megmarad. Sem­mi sem indokolná, hogy a négy regionális szerkesztősé­get lesöpörjék az asztalról. A médiatörvénynek a ter­vezetét olvastam, abban gya­korlatilag nincs olyan megfo­galmazás, hogy a körzeti stúdiókra nincs szükség. Sőt! A megfogalmazás azt is előre­vetítheti, hogy napi két órára emelkedhet a műsor ideje. Ha pedig az iskola (iskola- rendszer) szakmai teljesítmé­nyének egészéről nincs meg­bízható képünk, akkor az ott dolgozó pedagógusok egyéni munkája „hivatali” értékrend­je sem lehet mentes a fenti ba­joktól. Vagyis a jó és a kevés­bé jó pedagógus elfogadása, elfogadtatása csaknem ugyan­olyan érv nélkül eszköztelen, mint az iskoláé. Ezen még az sem segít, hogy minden műkö­dő intézményben többé-kevés- bé kialakul egy belső, az egyé­ni teljesítményeket is rangso­rolni képes értékrend. Hatalmi nyomás A baj azonban ott kezdődik, hogy a felerősödött külső ha­talmi nyomásokkal szemben ezt — a mind jobban kiszol­gáltatott iskola — egyre erély- telenebbül tudja védeni. Azaz félő, hogy most a várható el­bocsátások nyomán egyes in­tézményekben nem szelek­ciós, hanem kontraszelekciós hatások erősödnek fel. Márpe­dig ha iskolai szinten a finan­ciális célokat szolgáló költ­ségkímélő létszámcsökkenté­sek kontraszelekcióval kap­csolódnak össze, akkor pesti­esen szólva: lőttek az iskola- fejlesztésekre épülő moderni­zációnak. Nyelvtelen Brüsszel (MII) — A britek, a franciák és az írek a „legnyelvtudatlanabbak” az Európai Unión belül — derül ki az EU politikusok és alkalmazottak adatait tartalmazó, most megjelent kiadványból. A The Euro­pean Companion még nem veszt figyelembe az idén csatlakozott országokat. A brit és a francia alkal­mazottaknak csak mintegy 27 százaléka beszél egy nyelvnél többet, az íreknek pedig csupán 24 százaléka tud magából kipréselni az angolon kívül mást is. Az ellenpélda a nemzet­közi Luxemburg: a luxem- burgiak 83 százaléka be­szél több nyelven, őket a hollandok követik 68, majd a belgák. 67 száza­lékkal. A brüsszeli Bizottság el­nöke, Jacques Sanier a lu­xemburgin kívül franciául, németül és angolul is be­szél;'/':/- A kiadvány kitér a politi­kusok és alkalmazottak kö­zött a nők arányára. E téren némi javulás észlelhető. Fesztivál három határ

Next

/
Oldalképek
Tartalom