Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-12 / 136. szám
12 Kelet-Magyarország KULTÚRA 1995. június 12., hétfő Beszélni nehéz! Kállai János Nyíregyháza (KM) — A „Beszélni nehéz!” körvezetők országos anyanyelvi táborát az idén — június 26-tól július 2-ig — Nyíregyházán rendezik meg. A rangos esemény nyitó ünnepségét a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban tartják hétfőn 10 órától, majd a kezdőnap délutánján —15 órától — a Bolyai János Kollégiumban előadásokkal folytatódik a program. A szövegtan és a mondattan szakmai titkaiba kalauzol el Dr. Deme László, nyugalmazott egyetemi tanár, Dr. Szabó Ferenc főiskolai adjunktus pedig a szövegtípusok szerkezeti és stílusbeli különbözőségeiről fog szólni. A táborozás második napján—június 27-én — a délelőtti együttlét helyszíne a Krúdy Gyula Gimnázium lesz. Az előadások felölelik a szövegakusztika, a diáknyelv sajátosságainak kérdéseit, sor kerül más, a magyar nyelv életével, történetével összefüggő bemutatókra is. A Bolyai Kollégium a délutáni események házigazdája. Itt a (szak)körvezetés gyakorlati tudnivalói csakúgy terítékre kerülnek, mint a különböző vers- és mondatelemzési technikák. De. anélkül, hogy a teljes menetrendet ismertetnénk, szükséges elmondani: a táborozóknak szerveztek könnyebb, kikapcsolódásra lehetőséget adó elfoglaltságokat is. A Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei körút június 28-án zajlik majd le, a tiszaberceli Bessenyei- túra pedig július 1-jén. Ami a jövőt illeti: június 30-án 20 órától fogalmazzák meg a tábor résztvevői a Hogyan tovább? koncepcióját, mindazt, ami a nyelvművelés feladatrendszerének része lehet az elkövetkezendő időkben. Az M. A. áttörése Nyíregyháza (KM — K. J.) — Vészesen (s egyben növekvő izgalmakkal) közeledik a dátum: június 18. Este fél nyolckor aztán indulhat a Red-Nex-verkli! A Bujtosi Szabadidőcsarnok pénztárában ki-ki megválthatja a bilétáját; még van remény, hogy jut neki belépő. A szervezők viszont igen fontos tudnivalóra hívják fel az érdeklődők figyelmét: a toplisták sztárjainak show-jára a csarnok úgynevezett „állandó belépői” nem lesznek érvényesek. Jeggyel, és csakis azzal lehet behatolni a BUSZACSA nézőterére. Megtudtuk: a kapunyitás várhatóan egy órával előzi meg majd a nagy buli kezdetét. Azt hiszem, nem kell különösebben bizonygatni: a „rednexesek” előtt még lesznek mások is, akik szórakoztatják a nagyérdeműt. Az előzenekar ugyanis szintén csillag-csapat: a Magic Affair. Az M. A. két embert takar: a multitalentum A. K. S. W. /. F. T. (Asiatic knowledge swinging with incredible force) alias Burnell K. Herring jr. Rappert (24) és Franca Morganot (26). Franca szicíliai származású, szülei a hatvanas években telepedtek át Németországba. Swift Chicago gettó negyedében nőtt fel. Francát egy német stúdióban ismerte meg az Omen III című LP sikerei kezdetén. A Give Me All Your Love slágerük megjelenésének idején már mint sztár duó utazták végig Európát, s így Magyarországra is eljutottak. Az Omen III., The Story Continues... című Magic Affair album az idei év egyik legnagyobb meglepetése. A Red-Nex lesz a BUSZACSA-show szenzációja Archív felvétel Népi kézműves... ...táborba várják a gyerekeket június 19-től 23-ig a nyíregyházi Népművészeti Stúdióban. A foglalkozásokon a fazekassággal, a gyöngyfűzéssel és a játék- készítéssel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Jelentkezni lehet a 310-893-mas telefonszámon, illetve a városi művelődési központban. (KM) A Sóstói... ...Múzeumfaluban június 17-én 10 órától Ez nem (?!) boszorkányság címmel egésznapos rendezvényt tartanak az egészséges életmód, a jövőkutatás tárgykörében. (KM) World Music... ...Fesztivált rendeztek a hét végén Budapesten. Fellépett — többek között — a török és német előadókból verbuválódott Baba Jam együttes; a hazai színeket az Ando Drom és a Dresh Quartet képviselte. (MTI) Gyermek... ...önkormányzatot választottak a Csongrád megyei Kübekházán. A fiatalok a megbízólevelet június 16- án veszik át a honatyáktól. (MTI) Amit a „monitor" mutat Napjainkban vizsgálódások, mérések nélkül gyakorta minősítik az iskolákat A kontraszelekció elsősorban őket sújtja: a gyerekeket és a pedagógusokat Harasztosi Pál archív felvétele Kuknyó János Nyíregyháza — A közelmúltban a megye 24 iskolájának 54 osztályában az MPI az Országos Közoktatási Intézet megbízásából úgynevezett monitorvizsgálatokat tartott. Az itt kiosztott tesztsorokat a Nemzetközi Oktatási Hatékonyságvizsgáló Társaság állította össze, s a föld számtalan országában több korosztályt érintve, azonos korú diákokkal oldották meg őket. A diákmunkák hazai és nemzetközi feldolgozása után áll össze az az összehasonlító adatsor, pedagógiai kép, melyet a köztudatban az IEA névvel jelölnek. E négyévenként megismétlődő, összehasonlító vizsgálat szerint a magyar iskola, a magyar tanulók tudása — újkeletű elégedetlenkedésünk ellenére — nemzetközi összehasonlításban a jobbak között számontartott. Visszhangtalanul Mondanom sem kell, hogy ez az esemény minden erőlködésünk ellenére meglehetősen anonim marad. Kár érte, mivel napjainkban széltében-hosszá- ban — különösebb vizsgálódások, mérések nélkül — gyakorta minősíti ki-ki a saját iskoláját. Pillanatnyi politikai céloknak megfelelően mond általában elmarasztaló ítéletet az iskola szakmai teljesítményeiről. A megszorító intézkedések hatására, illetve annak elfogadását és végrehajtását megelőzően már-már divatossá válnak az olyan megnyilatkozások, hogy az iskolarendszer teljesítménye, hatékonysága elmarad a költségvetési ráfordításoktól. Az iskola megdrágult, sőt pazarló. Persze, kár volna tagadni, hogy minden ilyen nagy intézményrendszert érintő megállapításnak van racionális magja. Csak a túlzó és általánosító kategorikussága miatt az érintettek számára nehezen kezelhető. Mert más az iskolát mint egy térben szétszórt és vertikális is erősen tagolt Bodnár István Fehérgyarmat (KM) — Ünnepélyes gálaműsorral és díjkiosztással befejeződött Fehérgyarmaton a II. Szat- már-Beregi Televíziós Fesztivál, amelyen az idén is sok műhely képviseltette magát. Tóth Károllyal, Magyar Televízió debreceni stúdiójának megbízott vezetőjével, a fesztivál egyik „kitalálójával” beszélgettünk a találkozó körülményeiről. — Néhány kollégámmal két évvel ezelőtt arról beszélgettünk, miért csak Keszthelyen vagy másutt van fesztivál, és miért ne lehetne az ország e csücskében is. Értékbemutatás Fehérgyarmat három vidék — Kárpátalja, a Partium és Szlovákia — találkozási pontja. Bár ez a rész messze van mindentől, jóllehet sok érték található errefelé: emberben, humánumban, műkincsben, történelemben, természeti értékekben. Ezt miért ne lehetne megmutatni? Friss szem, másképp lát. Ezért is fontos, hogy intézményrendszert minősíteni, mint az iskola belső tartalmi struktúráját és teljesítményét megítélni. Az előzőek ugyanis közgazdasági eszközökkel, statisztikai mutatókkal és tapasztalati elemekkel meglehetősen egzaktan megköze- líthetőek, az utóbbiról mértékadó és mindenki számára elfogadható információt elsősorban pedagógiai mérésekkel és elemzésekkel lehet prezentálni. Csakhogy napjainkban az ilyen típusú vizsgálódások, az intézményirányító rendszerek a pedagógiai szolgáltatás leépülése, illetve kiépületlensé- ge következtében intézményeinkben meglehetősen visszafogottak. A tanító, tanári munka jó vagy rossz minősítésére így maradnak a közvetett információk pl. a kísérleti vizsgák, érettségik, versenyek eredményei, a továbbtanulási mutatók és a közvetlen formális és informális tapasztalatok. Ezek fontos elemek, s jelentős érvek és értékek. Vitatott kérdések Csakhogy többségük minden elemében vitatható, mert emö- gött sincs semmi átlagolt, összehasonlítható, sztenderdine hozott filmek vegyenek részt a fesztiválon, hanem, most és itt készüljenek el a művek. O Mindez hasznára válhat az itt élőknek is... — Természetesen. E filmek azoknak is érdekesek lehetnek, akik itt élnek. Tükröt tartanak elé, és felfigyel olyan értékekre is, ami mellett egyébként elmegy, amelyeket megszokott. Másrészt az alkotók híradást vihetnek, visznek innen. O A találkozón sok előadás hangzott el a helyi televíziózásról is. — A helyi és a határon túli magyar televízióknak is olyan fórumot kívántunk teremteni, ahol találkozhatnak, közös gondjaikat, bajaikat meg tudják beszélni. Műsorról, technikáról válthatnak szót. Tájékozódhatnak arról is, hogy máshol a világban milyen a helyi televíziózás. Együtt a szakma Nagyon komoly szakmai fórum ez a helyi kollégáknak. Ráadásul nagyon érdekes, és értékes alkotások is születtek itt. zált értékrend. így az iskolák közötti tényleges települési, szociális-kulturális különbségeket nem érzékelteti. S minden vita kiinduló alapja pedig az, hogy az iskola milyen körülmények között éri el azt, amit elért. Mindezek hiányában nehéz ma megmondani, hogy pedagógiai és tantárgyi teljesítmények alapján melyek a jó és a rossz iskolák. Ha pedig mégis megkísérli valaki a rangsorolást, az érintettek ösztönösen teszik fel a kérdést, hogy „jójó, de honnan tudja”? Ilyenkor mondják aztán, hogy miután hozzáértő szakember évek óta nem tette be a lábát az iskolába, akkor honnan meri venni bárki is a bátorságot minősíteni pl. a matematika, angol vagy a rajz stb. órákon folyó munkát. Akár induktív, akár deduktív úton jutunk is el az általánosításhoz, a rész ismerete nélkül a következtetés nem felelhet meg a logika szabályainak. Ily módon annak igazságtartalma függetlenül attól megkérdőjelezhető, hogy egy minisztériumi főosztályvezető, egy falusi polgármester, vagy csak egy érintett kliens szájából hangzik el. közelében O Milyennek látja a jelenlegi a helyi televíziózás helyzetét? — Sajnálatos módon nehéz anyagi hátérrel működnek. Az önkormányzatok pénze kevés, nem elég arra, hogy fenntartók legyenek. Feljövőben Valamiféle megoldást kell találni, hiszen a technikai modernizálás, a személyi infra- stuktúra kiépítése pénzbe kerül. De azt is látni kell, hogy azért lassan felnőnek a helyi televíziók. O Ön a Magyar Televízió debreceni stúdiójának megbízott vezetője. Milyennek látja a regionális stúdiók műsorát, amelyben vidékről valóban annyi minden elhangzik? — Azt hiszem, hogy szolgáltatásunk megmarad. Semmi sem indokolná, hogy a négy regionális szerkesztőséget lesöpörjék az asztalról. A médiatörvénynek a tervezetét olvastam, abban gyakorlatilag nincs olyan megfogalmazás, hogy a körzeti stúdiókra nincs szükség. Sőt! A megfogalmazás azt is előrevetítheti, hogy napi két órára emelkedhet a műsor ideje. Ha pedig az iskola (iskola- rendszer) szakmai teljesítményének egészéről nincs megbízható képünk, akkor az ott dolgozó pedagógusok egyéni munkája „hivatali” értékrendje sem lehet mentes a fenti bajoktól. Vagyis a jó és a kevésbé jó pedagógus elfogadása, elfogadtatása csaknem ugyanolyan érv nélkül eszköztelen, mint az iskoláé. Ezen még az sem segít, hogy minden működő intézményben többé-kevés- bé kialakul egy belső, az egyéni teljesítményeket is rangsorolni képes értékrend. Hatalmi nyomás A baj azonban ott kezdődik, hogy a felerősödött külső hatalmi nyomásokkal szemben ezt — a mind jobban kiszolgáltatott iskola — egyre erély- telenebbül tudja védeni. Azaz félő, hogy most a várható elbocsátások nyomán egyes intézményekben nem szelekciós, hanem kontraszelekciós hatások erősödnek fel. Márpedig ha iskolai szinten a financiális célokat szolgáló költségkímélő létszámcsökkentések kontraszelekcióval kapcsolódnak össze, akkor pestiesen szólva: lőttek az iskola- fejlesztésekre épülő modernizációnak. Nyelvtelen Brüsszel (MII) — A britek, a franciák és az írek a „legnyelvtudatlanabbak” az Európai Unión belül — derül ki az EU politikusok és alkalmazottak adatait tartalmazó, most megjelent kiadványból. A The European Companion még nem veszt figyelembe az idén csatlakozott országokat. A brit és a francia alkalmazottaknak csak mintegy 27 százaléka beszél egy nyelvnél többet, az íreknek pedig csupán 24 százaléka tud magából kipréselni az angolon kívül mást is. Az ellenpélda a nemzetközi Luxemburg: a luxem- burgiak 83 százaléka beszél több nyelven, őket a hollandok követik 68, majd a belgák. 67 százalékkal. A brüsszeli Bizottság elnöke, Jacques Sanier a luxemburgin kívül franciául, németül és angolul is beszél;'/':/- A kiadvány kitér a politikusok és alkalmazottak között a nők arányára. E téren némi javulás észlelhető. Fesztivál három határ