Kelet-Magyarország, 1995. június (52. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-01 / 128. szám

KULTÚRA 1995. június 1., csütörtök Fesztivál Cannes-ban Párizs (MTI) — Emir Kus- turica jugoszláv rendező filmje, az Underground című alkotás kapta az idei, sorrendben 48. cannes-i filmfesztivál fődíját, az Arany Pálmát. Kusturica eddigi filmes pályafutása során másodszor kapta meg ezt az igazán magas elis­merést (először 1985-ben. a Papa üzleti útra ment című művéért részesült ebben a kitüntetésben), s filmje — amely filozofikus mese Ju­goszlávia elmúlt ötven évé­ről — már eleve a sereg­szemle egyik legfőbb esé­lyesének számított. A díjat egyébként egy másik világ­híresség, az amerikai Sha­ron Stone adta át a megha­tott rendezőnek. A legjobb férfi és női alakítás díjait brit filmek­ben játszó brit színészek kapták: a férfiaknál Jonat­han Pryce, a Carrington cí­mű alkotásban mutatott alakításáért, a nőknél pedig Helen Mirren, a La Folie du Roi George című műben játszott szerepéért. A Car­rington egyébként megkap­ta a zsűri különdíját is: ez­zel a brit filmművészet va­lósággal tarolt a mostani cannes-i filmfesztiválon. A legjobb rendezésért járó el­ismerést a francia Mathieu Kassovitznak ítélte oda a zsűri La Haine című alkotá­sáért, a legjobb elsőfilmes rendező díját pedig egy iráni rendező, Dzsafar Pa- hani kapta Badkonak-E Szefid című — egy kislány és a nagyváros találkozásá­ról szóló —, s nem a hivata­los versenyprogramban, ha­nem a rendezői sorozatban vetített művéért. Egyiptomba készülnek Nyíregyháza (KM) — Útja előtt azonban Uccu babám fordult egyet... címmel mu­tatja be kétrészes önálló estjét a Nyírség táncegyüt­tes a Móricz Zsigmond Színházban június 3-án szombaton 19 órakor. A gálaműsorban közre­működik a Babszem és a Margaréta gyermektánc ­csoport. Aranysarkantyús és Arangyöngyös táncosok, gyermekszólisták, valamint a Csürdöngölő zenekar. A nagyszabású est tulajdon­képpen az elmúlt hónapok feszített ütemű munkájának betetőzése. Június végén és július elején újabb műsorok kö­vetkeznek, aztán felkészü­lés az Ifjúsági Európa Baj­nokság megnyitójára, mű­sor a megnyitón, másnap pedig elutazás a szegedi Nemzetközi Néptáncfesz­tiválra, ahol a Dóm téren két alkalommal is színpadra lép az együttes. Ezután intenzív edzőtá­bor következik, majd mű­sorok az augusztus 20-i ün­nepségeken, végül a nyári program zárásaként au­gusztus 21-én Egyiptomba indul a csoport. A Magyar Művelődési Intézet felkéré­sére a VI. Izmailiai Folklór­fesztiválon Magyarország képviseletében a Nyírség táncegyüttes vehet részt. 1988 után másodszor utaz­hatnak Egyiptomba, hiszen az akkori Ki mit tud? győ­zelem fődíja szintén egy egyiptomi utazás volt. Az akkori társulatból hat tán­cosnak adódik lehetőség, hogy újra eljuthasson a Ní­lus partjára, ezúttal egy fesztiválra. nyíregyházi városi művelő­Edith és Marlene... ...című zenés darabját mu­tatja be a szatmárnémeti Északi Színház társulata a nyíregyházi Móricz Zsig­mond Színházban június 2- án 19 órától. (KM) Jubilál... ...a 30 éves vásárosnaményi Liszt Ferenc Pedagógus­kórus. Június 2-án este hét órától a vásárosnaményi művelődési központban tartandó koncertre hivatalo­sak az egykori kórustagok is. (KM) Évadzáró... ...koncertet tart a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar a dési központ hangverseny­termében június 7-én 19 órától. (KM) Napközi... ...tábort szervez júliusban és augusztusban a nyíregy­házi Vasutas Művelődési Ház az alsó tagozatos, 5-6. osztályba lépő gyerekek­nek. A nyári táborban né­met és angol nyelv tanulá­sára is nyílik lehetőség. (KM) Táncdalénekes... ...tehetségkutató versenyt rendeznek a nyíregyházi művelődési központban jú­nius 4-én 14 órától. (KM) Természetbúvár Nyíregyháza (KM) — Sok olvasnivalót kínál a Termé­szetbúvár legújabb száma. Jeges vizek különös lakóit, az Antarktisz parányi élő­lényeit ismerhetjük meg egy színes fotókkal gazda­gon illusztrált cikkből. Ter­mészetképeket vonultat fel a magazin a Csodálatos ter­mészet című pályázat leg­jobb alkotásaiból. A méhek tánca elkápráztatja minden kor emberét és minden kor­osztály képviselőjét. A megvalósulás útján levő Körös-Maros Nemzeti Park természeti értékeivel is­merteti meg olvasóit a ha­zai tájakat bemutató rovat. A Tűzistennő szigete Af­rika keleti oldalán emelke­dik az Indiai óceán mély­kék víztükre fölé. Szabó Ju­dit szegedi egyetemi hall­gató kézenfogva vezeti cik­ke olvasóját e paradicsomi világban. Az előbbitől me­rőben eltérő tájon, a nyu­gat-kanadai partvidék ősva- donában egy csaknem há­borítatlan esőerdőben ban­dukolhatunk gondolatban... Pedagógusok haszonnal forgathatják a környezeti nevelés rovatban megjelent cikkeket. A hagyományos virágkalendárium a száraz tölgyesek ritka növényeivel ismertet meg. Akik nem jöttek a fesztiválra Megpróbálnak összefogással a semmiből színházat csinálni a bácskaiak A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata Az Árnyék című színmüvet mutatta be. Ök, szerencsére, el tudtak jönni a fesztiválra Nagy Tamás felvétele Bodnár István Kisvárda (KM) — Lassan a végéhez közeledik Kisvár­dán a Határon Túli Magyar Színházak hetedik fesztivál­ja, amely az idén is népes szí­nészsereget vonzott Felső- Szabolcs központ jába. Erdélytől New-York-ig 12 színtársulat mutatja be ezek­ben a napokban a műsorát, ad számot felkészültségéről, a színházukban folyó művészi munkáról. Hiányoznak vi­szont a délvidékiek, az újvidé­ki és a szabadkai társulat. Ge­rold László újvidéki színikri­tikust, a zsűri tagját kérdeztük, hogy mi történt? Van-e még egyáltalán színházi élet a sokat sanyargatott Vajdaságban? Éhe a szónak — A nehéz helyzet ellenére még mindig van; igaz, csak az egyik színházban. A szabadkai színháznak még tíz évvel ez­előtt volt egy szerb-horváth és egy magyar társulata. Ez utób­bi nagyon nagy létszámmal népszínházi, vidéki profillal is dolgozott. Évente tíz bemu­tatóval jelentkezett, végigjárta nemcsak a Vajdaság, hanem Baranya és Szlovénia magyar lakta területeit. Évi 300 fellépésből kétszáz­zal vidéken örvendeztette meg a színházak barátait, a magyar szót váró nézőket. Aztán jött egy új „színházi szakember” Belgrádból, aki világszínházat akart csinálni, és az évek során tönkretette mind a két társula­tot. a szerbet és a magyart is. Most nincs is társulat, de próbálkoznak a színházi élet talpra állításával. A bácskaiak összefogásával megpróbálnak a semmiből színházat csinál­ni.. Q Az újvidékiek viszont né­hány évvel ezelőtt még részt vettek a fesztiválon... — Újvidéken több mint húsz éve van állandó színház, amely folyamatosan működik. Nagy érvágások U Ami nagy csoda, de bi­zonyára nem sérülés nélkül élte meg ezeket a háborús, semmit sem kímélő éveket... — A háború egyetlen szín­háznak sem tett jót. Az újvidé­ki társulatból is a férfi színé­szek egy része — akiket fe­nyegetett a veszély, hogy ka­tonának viszik őket — elment, elmenekült. Anyagilag pedig végtelenül póruljárt a színház, az infláció hatalmas nálunk, nincs lehetőség az előadások megtartására. Másrészt a ma­gyarság is fogyatkozott, a kö­zönség egyrésze is eltávozott. A háborútól, a gazdasági ve­szélytől mindenki félt. Az ott történtek nagy érvágásnak bi­zonyultak az újvidéki magyar­ság szempontjából. U A színház mégsem zárt be? — Újvidéken a megnehezült körülmények ellenére folya­matosan tartanak előadásokat. Nemrégiben egy Arthur Mi- ller-darabot vittek színre, az­tán a Kaktusz virágát láthatta a közönség, és most kezdték a próbáit egy Sp/ró-darabnak. Szóval a körülmények ellené­re él a színház. Igaz, a társulat 13-14 színészből áll, és ven­dégrendezőkkel dolgozik. Anyagi gondok □ Nagyon vártuk Önöket, lett is volna mit bemutatni. Miért nem jöttek végül? — Egyeztetési problémáink voltak, de a távolmaradás oka inkább, az anyagi gondok. A színháznak nincs pénze uta­zásra, drága benzinre és a töb­bi költség, a kilépési illeték megfizetésére. A részvétel megoldhatatlannak tűnt. A tár­sulat tagjai pedig nem tudják megfizetni a költségeket. Ta­lán nem lesz így mindig. Igaz mesék a számítógépekről Nyíregyháza (KM — B. 1.) — Az ősi Kínában a titkosírást és annak megfejtését művészet­nek tekintették. Itt az alkalom, hogy bebizonyítsd, milyen művésze vagy Te a titkosírás­nak. Készíts titkosírást, és programozd be. A fenti feladatot azok az ál­talános iskolások kapták, akik részt vettet a nyíregyházi 19. Számú Általános Iskolában a múlt hét végén rendezett Word ’95 Országos Számítástechni­kai Versenyen. A verseny egyik szervezője volt Schnei­der Ferenc számítástechnikai szakértő, akinek 11 tanköny­vét használják az általános is­kolákban. U Mennyire használatosak a számítógépek iskoláinkban? — kérdeztük tőle. — Több mint 1300 általános iskolában van számítógép, és valamilyen formában használ­ják is őket. Mintegy 150 tago­zatos intézményben egészen komoly szerepet tölt be a taní­tásban. Sajnos a számítógé­pekkel való oktatásnak nincs történelmi múltja, tradíciója, sok helyen még az útkeresés folyik. ü Sok mindent tudunk már a számítógépekről. Ön hogyan látja előnyeit a pedagógiá­ban? — A gépekkel nagyon dif­ferenciált oktatást lehet meg­valósítani. Ugyanazon a he­lyen és órában kiválóan hasz­nálhatják a jó képességű gye­rekek, de a gyengébb képessé­gűek is találnak maguknak megfelelő programot. Már az általános iskolák első, máso­dik osztályában is alkalma­sak a tanításra. A gépek na­gyon hasznos „pedagógusok”. Nincs idegrendszerük, a türel­mük viszont végtelen, és nem borulnak ki, mondjuk a tized­szer is rosszul adott válaszra. □ A baj csak az, hogy a gépek drágák, sok iskola és talán a társadalmunk számára is megfizethetetlen széles körű alkalmazásuk. — Igaz, hogy drágák, de csak egyszer kell megvásárol­ni. Mivel használata nélkülözi a papírt, egész erdőket lehet megmenteni általuk. Aztán mostanában a könyv, a füzet ára is drága, egy iskolásnak évente legalább 4-5000 forin­tot kell ráfordítania. Mindez egy 30-40 forintos lemezzel pótolható. Meggyőződésem, hogy néhány évtized múlva a gyerekek degeszre tömött iskolatáska helyett egy zsebre dugható note book-kal járnak majd suliba. A Word "95 Országos Szá­mítástechnikai Versenyen, mintegy százötven kisdiák vett részt. Megtörtént a díjkiosztás. A számítógépes meseíró pályá­zaton megyénkből Belinszki Gabriella (Nyíregyháza), Horváth Edina, Torna Anita, Augusztin Csilla, Gracka Sán­dor, Zombor Edith Valerie (Búj) és Gégény János (Nyír­telek) kapott értékes ajándé­kot. A számítástechnika-verse­nyen a harmadikos Horner Szilvia (Orosháza), a negyedi­kes Fekete Dávid (Moson­magyaróvár), Kiss Viktor és a sarkadi Kovács Gábor lett az első. Megyénk versenyzői kö­zül Tornán Árpád (Gávaven- csellő) és Munkácsi Máté (Búj) egyaránt második helyet ért el. Igyekszik túlélni a túlélhetetlent Gothárt nem értették meg • A Riviéra messze van... • Öcsi végleg egyedül marad Karádi Zsolt Nyíregyháza —- Már megint valami olyan történt a magyar művészetben, amiről sokáig fogunk beszélni. Ami meg­kerülhetetlen lesz. Ami ismét bizonyítja, hogy a kultúra be­fejezésének idején születhet­nek remekművek. Cannes-ban azonban nem értették Gothár Pétert. A Ri­viéra túl messze van Közép- Kelet-Európától. A fesztivál előestéjén a televízióban is be­mutatott, az 1994-ben Bodor Adám novellájából forgatott opusz, A részleg mást mond nekünk és mást mond a nyu­gati nézőknek. A tudósítások­ból kiderült, hogy a vetítést követő sajtótájékoztatón a fel­szólalók elsősorban Kafka ha­tását emlegették. Gothár válaszában arról be­szélt, hogy őt elsősorban az egész térségre jellemző hatal­mi viszonyok „embemyomo- rító hatása” érdekelte, s az, ho­gyan képes valaki mindezek ellenére megőrizni belső el­lenállását. A rendező tizenkét évig várt arra, hogy megcsinálhassa A részleget. Ez a bő évtized némileg módosítja a hatást, de katarzisát nem hitelteleníti. Tény, hogy a nyolcvanas év­tized elején robbanó erejű lett volna az, ami manapság már inkább esztétikumként vizsgá­landó. A történet zavarba ejtő és felzaklató. Annyiban Kafkai, amennyiben Közép-Kelet-Eu- rópa az. Amennyiben a totali­tarizmus az. És amennyiben mindenfajta diktatúra az. Hősét. Weisz Gizellát olyan vidékre helyezik át, ahol —- felettesei szerint — majd meg­valósíthatja elképzeléseit. Eh­hez képest az alkotás Gizellá­nak a helyszínre történő kétna­pos utazásáról szól. Az út a koszlott, lepusztult városból a háborítatlan természetbe ível: mindegyik helyszín túlmutat önmagán, s jelképpé lesz. Weisz Gizella küldetése titokzatos, miként maga a fela­dat, amire vállalkozott. Min­den rejtélyes, illogikus, kaoti­kus. Átláthatatlan. Gothár ügyel arra, hogy sem a tér, sem az idő rie legyen konk­retizálható. A „valahol Euró­pában” szituációt néhány jel­zés erősíti; az azonosítható­ságnál ellenben jelentősebb számára a példázatjelleg. Az egymásnak ellentmondó kije­lentések, a tömörítések és ki­hagyások enigmatikussá te­szik a históriát. Á „magát azért küldték ide. hogy gondolkoz­zék rajta, miért is küldték ide” helyzetében Weisz Gizella egyet tehet: igyekszik túlélni a túlélhetetlent. Vivi Drágán Vasile zömmel sötét tónusú premier plán­jainak, lerohadt városképeinek és szikrázóan szép hegyi fel­vételeinek atmoszférája. A részleg kiemelkedő értékei. Ugyancsak kitűnő a főszerep­lő Nagy Mari. A részleg ábrázolásmódja nem egyedüli, hiszen némi ro­konságot mutat az Álombri­gád, és a Sátántangó világával. Gothár már a Megáll az idő­ben megmutatta, hogy képes elvontabb gondolatok elemzé­sét fordulatos eseménysorba ágyazni. A részleg cselekmé­nye nem sok, ami azonban lát­szik, alkalmas arra, hogy egy­fajta ellenutópiává váljon. Ab­szurd ellenutópiává, amelyben jelentésüket vesztik a szavak és senki nem azonos önmagá­val. Ahol nem szabad tüzet rakni, mert elmenekülnek a menyétek, s akkor Öcsi (vagy Petya) végleg egyedül marad. | T2 KdeNMagyarörszágl

Next

/
Oldalképek
Tartalom