Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-06 / 106. szám

17 1995- MÁJUS 6., SZOMBAT Napkelet • A KM hét végi melléklete Kajakkal a világ végén Mit fog ez a két őrült itt csinálni? • Merész vállalkozás Tűzföldön adott volna hajót, de erre az időpontra nem tudtak szállítani. A vászonkajak már az első nap kilyukadt. A szegénynegyed­ben laktunk, ahol minden szemetet a vízbe dobálnak, így történhetett meg, hogy vala­mi fém felsértette a kajakunkat. Elindul­tunk a többszörösen engedélyezett útvo­nalon, ám mégis utánunk jöttek, ugyanis egy santiagói admirális nem járult hozzá az utunkhoz. Konkrétan meghatározták, merre mehetünk. Őrsy Péter a chilei túrán Amatőr felvétel Korányi Zsuzsa SíwwfiKv’’ WíS« / v s <f wvjíMWmm í- j3m3 /v fít/'rt f /•. » Tűzföld... sokan még képzeletben sem tud­ják elhelyezni a földgömbön, Őrsy Péter pedig kajakkal járta be Dél-Amerika leg­délibb szigeteit, fjordjait. Péter a Bessenyei György Tanárképző Főiskola fizika-testne­velés szakán szerzett diplomát, több sport­ággal is megpróbálkozott. Olyanokkal, mint például a sziklamászás, kerékpározás, triatlon, evezés. □ Hogyan jut valakinek eszébe, hogy a Tűzföldön kajakozzon? — Olaszországban síok­tatói tanfolyamon vettem részt, ahol megismerked­tem Végvári Tamással, aki már régóta foglalkozott azzal a gondolattal, hogy kajakkal ismeri meg a Tűzföldet. Rábeszélt en­gem is, tartsak velük. Ak­kor még úgy volt, többfős csoport vág neki a túrá­nak, ám végül ketten ma­radtunk. Amszterdamon át repültünk Santiagoba, Chile fővárosába. Két na­pot töltöttünk Santiago- ban, majd onnan Punta- Arenas-ba mentünk. (Ez a település körülbelül a déli szélesség 53. fokán fek­szik.) A csomagjaink kés­tek tíz napot, így kényszerpihenőt tartot­tunk. Felkerestünk Patagóniában egy nem­zeti parkot. Úgy hirdették, hogy „Torres del Paine Nemzeti Park a világ végén”. A gleccserek és vízesések között a láma egyik fajtájával a guanakóval is megismerked- hettük. Szinte az egész vidék egy nagy nemzeti park lehetne: utak nincsenek, még a turistautak is hiányoznak és szinte egész Patagónia lakatlan. □ Tűzföld katonai terület, hogyan kap­tatok mégis engedélyeket a túrához? — Ez egy másik történet. Jóindulatúak a chileiek, de minden megmozdulásunkhoz rengeteg papírmunka kellett. Hosszas utá­najárás után megkaptuk az engedélyeket a haditengerészettől, a katonaságtól, a rend­őrségtől és az argentin konzulátustól is, így a Magellán-szoros nyugati partján hajóba szálltunk. Egy kétszemélyes vászonkajakkal tettük meg az utat. Terveink szerint egy német cég a legújabb túramodelljei közül □ Merre vezetett így az utatok? — A Magellán-szorosban tettünk meg három nap alatt 80 km-t. A kontinens leg­délebbi részén felvett bennünket egy tengerjáró hajó, ők szállítottak minket a fjordok között. Amikor kitettek bennün­ket a szigeteken, a legénység csak nézett: mit fog ez a két őrült itt csinálni? Jófor­mán a sátornak sem volt helye az apály­területen, hiszen kétméteres sáv után kez­dődött a dzsungel, és függőleges falak kö­vetkeztek. Az állandó csapadék miatt még a sziklákon is dús növényzet burjánzott. Egy helyen kikötöttünk, ahol keskeny volt a dzsungel és át tudtunk vágni rajta. Fel­mentünk a 800-1000 méteres hegygerinc­re. Gyönyörű kilátás tárult elénk, lábunk előtt a Darwin-csúcs hevert, gleccsereket és azokról leszakadt jégdarabokat láttunk. A hatalmas függő gleccser a víz színéig ér, öt percenként pedig hatalmas robajjal sza­kadnak le róla a jégdarabok. A színek is rabul ejtettek, a gleccser mélykékje és az erdő mélyzöldje mellett a papagájok pom­páztak élénk ruhájukban. A vidék növény- és állatvilága is egyedi. Darwin is járt ezen az emberiség által érintetlenül hagyott vi­déken. Visszatérve a túránkhoz, a Beagle- csatornán eveztünk tovább, Puerto Willi- amsig, túránk végpontjáig. Ez a Föld leg­délibb települése, igaz itt is csak katonák és azok kiszolgáló személyzete lakik. Ka­tonai hajóval mentünk vissza Punta Are- nasba. □ Milyen az időjárás a Tűzföldön? — Szerencsés időpontot választottunk, január 9-én érkeztünk meg Santiagoba és március 8-án jöttünk haza Magyarország­ra. Az óceáni éghajlatú Tűzföldön kedvező idő fogadott, 0 Celsius alá nem süllyedt a hőmérséklet. Azonban a nagy szél miatt sokkal hidegebbnek éreztük a levegőt. A vízhőmérséklet 8 fok volt. □ Kajakkal a Tűzföldön — merész vál­lalkozás. Előfordult-e valami veszélyes helyzet a túra során? — Mi nem eveztünk a nyílt óceánon. A Horn-fok körül sokkal vadabb az óceán. Amerre mi jártunk, ott a hullámok nem voltak annyira veszélyesek, ám a zátonyok mellett visszaütöttek. Egy hord bejáratánál kinyúlt a zátonysor, mintha huílámtörő lenne. Apálykor láttuk a zátonyokat, ám dagálynál épphogycsak látszottak. Beakadt a kormánylapátunk a vízinövényzetbe, nem lehetett irányítani a hajónkat, a nagy szél pedig sodort a zátony felé. Nehéz percek voltak, ám szerencsére minden nehézség nélkül túljutottunk rajta. Sokkal nagyobb gondot okozott, hogy a második nap a dagály elvitte a lapátunkat. Előző nap jött a vihar, rohantunk a csomagokkal és nem tettük kellően biztonságos helyre az evezőket, így a tartalék kajaklapáttal kel­lett tovább eveznünk. Csak egy tartalék lapátunk volt, de azt ketté lehetett csavarni, így azzal lapátoltunk, mintha kenuba ül­nénk. Húsz napon át így tettünk meg körül­belül 500 km-t. A civilizációnak nyoma sem volt körülöttünk. □ Mit ettetek, ittatok két hónapon át? — Forrásokból nyertük a vizet, ha egy kicsit állott volt, felforraltuk. A Nestlé ter­mékfejlesztője kimondottan a számunkra készített szárított zöldségeket, húsgombó­cot, speciális ételeket. Ezekkel javítottuk fel a szárított levesporokat. Reggelire álta­lában tejberizs volt a menü, mazsolával, dióval, csokoládéval ízesítve. Napközben sűrített tejet és csokoládét ettünk. Csendesül a Süvöltő folyóirat Nagyon komoly ismertségről adhat számot a TK-n készülő folyóirat Gyüre Agnes Észrevetted már, hogy a természetvédők nagyrészt fiatalok? — kérdezte egy nap ge­nerációs oldalunk szerkesztőnője. Persze joggal. Érdekes, hogy az ember körülbelül tizen­hat éves korától huszonegynéhány éves ko­ráig úgy érzi: az egész univerzumhoz köze van, s a globális problémák megoldása el­sősorban őrá vár. A korosztály legtöbb képviselőjében azonban nem párosul a vi­lágmegváltó indulat a szakismeretek szor­galmas összegyűjtésével. Ezért számít kivételnek a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Környezet- tudományi Tanszékén szerkesztett folyói­rat, a Süvöltő, melyről az egyik szerkesztő, Privigyei Csaba adott információt: A lapot a főiskolán működő Zöld Kör adja ki, amely tulajdonképpen a megyei E- misszió Természetvédelmi Egyesület Okta­tási Csoportja. Főként biológia szakos hall­gatók írják — sajnos, igen kevesen. Az eddigi főszerkesztő, Insticei Zoltán éppen a munkatársak hiányára hivatkozva mon­dott le a közelmúltban. Pedig amúgy is épp elég gond adódik ab­ból, hogy egyre szűkülnek az anyagi forrá­saink. A lap a harmadik évfolyamában jár, az ötödik számnál tartunk. Az előző tanul­mányi félévekben két számot adtunk ki, a mostaniban csak egyet tudtunk. Annak is le kellett csökkenteni a példányszámát Szűcs Róbert felvétele a Süvöltőből 3000-ről 2000-re. Eddig ingyenesen küld­tünk egy-egy példányt a megye általános iskoláinak, terjesztették a lapot az ország hét megyéjében és Budapesten is. Egyéni előfizetőink is vannak, akik postaköltség ellenében juthattak hozzá a kiadványunk­hoz. A következő számot már kénytele­nek leszünk körülbelül húsz forintért kínál­ni, mert amíg tavaly támogatott bennün­ket a TITÁSZ Rt., a Regionális Környezet- védelmi Központ, a Pro Renovanda Cul­tura Hungáriáé és az Öko Társ Alapítvány, addig idén csak a legutóbbi juttatott pénzt nekünk, azt is a Zöld Kör működtetésére. Ebből „szakítjuk ki” a lap költségeit. Kár lenne, ha a lap meghalna. Egy tavaly készített, és idén publikált jelentésből értesültünk arról, hogy a Körlánc elneve­zésű, amerikai-magyar környezetvédelmi nevelési project felmérésén igen pozitív eredményeket értünk el. A véletlenszerűen kiválasztott iskolák közül szép számban válaszoltak a Süvöltő nevével, amikor meg­kérdezték, milyen forrásból szerzik be az iskolában a környezetvédelemmel kapcso­latos tudásukat. Éppen ezért vágtunk neki annak idején: szemléletet akartunk formálni. S most, ami­kor igazolódni látszik a munkánk, jó mé­lyen benne vagyunk a csávában. Az ország­ban máshol is léteznek hasonló lapok. Például a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület lapja, a Nyakas, a váci Göncöl Szövetség Öko-Csúzlija vagy a Budapesti Műszaki Egyetem Zöld Körének kiadvá­nya, a Kék Bolygó. Tehát valószínűleg ma­radna képviselője, sajtója a mi általunk val­lott szemléletnek. Mégis fontos lenne, hogy egyre több if­júhoz jusson el az üzenetünk. S gyerme­keink — mondjuk — ne csak a balkáni gerlét ismerjék majd, hanem tisztában le­gyenek azzal is, melyik madár a hegyi bille­gető, a szürke küllő vagy a tüzesfejű király­ka. Ezért, aki támogatni tudná lapunkat, kérjük tegye meg! RITMUS Slágerlista Hazaiak 1. Republic: A 67-es úton (5.) 2. Bródy-Pierrot: Mindannyian má­sok vagyunk (1.) 3. Ámokfutók: Bad Man (2.) 4. Charlie: Nézz az ég felé (3.) 5. Dáma: Szállj velem (4.) 6. D. Nagy és a Frakció: Csak egy idegen (7.) 7. Soho Party: Etz, petz, kimehetz (8.) 8. Alvajárók: Induljon a tánc (9.) 9. Dés László: Vigyázz rám (10.) 10. Tátrai Band: Utazás az ismeret­lenbe (6.) Külföldiek 1. Rednex: Cotton Eye Joe (1.) • 2. Rednex: Old pop in an Oak (2.) 3. Mo-Do: Eins, zwei, Polizei (3.) 4. Bon Jovi: Always (4.) 5. D. J. Bobo: Let the Dream come true (5.) 6. D. J. Bobo: Everybody (7.) 7. The Cranberries: Zombie (8.) 8. East 17: Let It Rain (9.) 9. John Scatman: Scatman (10.) 10. Madonna: Take a Bow (6.) Magnókazettát nyert Tóth Bettina Ti- szavasvári, Dávid Ernő és Gábor Tu- nyogmatolcs, Tóth Gábor Nyíregyhá­za. A Rocky Üzlethálózat (Nyíregyhá­za, Zrínyi I. u. 3-5. sz., Búza tér) ajándékát, a Beatles együttes kazettá­ját Simon Attila vajai olvasónk nyer­te. Továbbra is várjuk tippjeiteket há­rom-három hazai, illetve külföldi dal­ra. A beküldési határidő: május 13. A slágerlista vasárnap délelőtt a nyír­egyházi rádióban hallható. KONCERT A Marlboro Music Rock in tehet­ségkutató verseny középdöntőjének a nyíregyházi Open Doors zenei klub ad otthont május 6-án 21.30 órától. Három együttes méri össze tudását és ügyességét: a Testi Egyenleg (Bu­dapest), Machbeth (Szolnok), Trident (Debrecen) GONDOLKODÓ A múlt heti rejtvény megfejtéséért könyvjutalmat nyert Gergely Enikő Szamosszeg és Béres Edit Nyíregyhá­za. A mai feladványunkat ismét a Tap­si rejtvénymagazintól kaptuk. A sakk- táblarészíet egy közmondást rejt el. A csillaggal megjelölt mezőtől kiindul­va a huszár sakkfigura lépéseivel a szótagokat összerakva megkapjátok a keresett mondatot. A megfejtést levelezőlapon küldjé­tek be a szerkesztőségbe!

Next

/
Oldalképek
Tartalom