Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-06 / 106. szám

1995. május 6., szombat A BŰN NYOMÁBAN Bűnüldözés — lépéshátrányban? Interjú dr. Györgyi Kálmánnal, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészével Maris János Budapest (MTI-Press) — Az Országgyűlésben folyik a szakmai vita a büntetőeljá­rás módosításáról. A közvé­lemény lassúnak és liberális­nak ítéli a bűnüldöző szer­vek — közöttük az ügyészség — tevékenységét. Egyetért-e ezzel a sommás véleménnyel dr. Györgyi Kálmán, a leg­főbb ügyész? — Kétségtelenül vannak elhú­zódó, évekig tartó büntetőeljá­rások. El kell fogadni azt a kri­tikát, amely ezt még az ügyek kisebb hányadában sem tartja kielégítőnek, mert akiket ezek a késedelmes eljárások — el­sősorban terheltként vagy sér­tettként — érintenek, a kése­delemmel nagyobb joghát­rányt szenvedhetnek, mint amilyen hátrány éri őket — ha a terheltről van szó — a bün­tetőeljárás eredményével. A sértettek esetében pedig a ké­sedelem nagymértékben csök­kenti az elérni kívánt elégtétel értékét. Ám figyelembe kell venni azt is, hogy a büntető ügyekben eljáró hatóságok te­vékenységének az ügyekben tapasztalható időtartamát szá­mos tényező határozza meg. A legjelentősebb az elvégzendő munka mennyisége, amit dön­tően az előforduló bűncselek­mények száma és jellege hatá­roz meg. Az elmúlt években ismertté vált bűncselekmé­nyek számát figyelembe véve reálisan évenként mintegy 400 ezer bűncselekménnyel kell számolni. Ezt a számot és azt a körülményt figyelembe véve, hogy a büntető ügyekben eljá­ró hatóságok mindegyike nagyjából a korábbi feltételek között végzi tevékenységét, az eljárások időtartama még mindig elfogadható — állítja a legfőbb ügyész. Havi 8 ezer ügy Ami a büntetőeljárás rendjé­ben az ügyészség tevékenysé­gét illeti, az a nyomozás és bírósági eljárás közötti egyik szakasz. A nyomozó hatóság a nyomozás befejezése után — ha azt maga nem szünteti meg — annak iratait vádemelési ja­vaslattal az ügyésznek küldi meg. A törvény az ügyészt ar­ra kötelezi, hogy 15 napon belül a nyomozás iratait vizs­gálja meg és ha erre törvényes alapot lát, emeljen vádat, ha pedig erre nincs lehetőség, a törvényben felsorolt más in­tézkedést tegye meg. — Az előbb említett 15 na­pos határidő túllépésére csak az ügy rendkívüli bonyolultsá­ga esetén van lehetőség — hangsúlyozza dr. Györgyi Kálmán. — Az elmúlt évben a Sokkoló (MTI-Panoráma) — A te­levíziós hírműsorokban vagy a Reality TV-ben lá­tott, erőszakot ábrázoló ké­pek elbizonytalanítják, ta­nácstalanná teszik a gyere­keket. Ez derült ki abból a tanulmányból, amelyet a müncheni Ifjúsági Film- Televízió Intézet készített a hamburgi Új Médiák In­tézete (HAM) konferenciá­jára. „A hírek túlságosan bonyolultak, érthetetlenek a gyerekek számára, az összefüggés nélkül egy­mást követő sokkoló képek megterhelik képzelőerejü­ket” — olvasható egyebek között a tanulmányban. nyomozó hatóságoktól mint­egy 95 ezer befejezett nyomo­zás iratai érkeztek az ügyész­ségre, ami havi átlagban nagy­jából 8 ezer ügyet jelent. Eb­ből az év végén 1329 ügy maradt elintézetlenül, ami ön­magában is azt mutatja, hogy a büntetőeljárás ügyészségi sza­kaszában az ügyek elintézése úgyszólván naprakész. Külö­nösen így van ez, ha azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a bo­nyolult ügyek száma viszony­lag magas. A tárgyilagos megítéléshez hozzátartozik, hogy a büntető- eljárás nyomozási szakaszá­ban fel kell deríteni a bűncse­lekményt és annak elkövető­jét, be kell szerezni és biztosí­tani kell az előbbiekre vonat­kozó bizonyítékokat, a bírósá­gi eljárásban pedig az ügyek túlnyomó többségében tárgya­lást kell tartani, aminek befe­jezését számos tényező — kö­zöttük a tárgyalásra idézettek távolmaradása, ismeretlen he­lyen tartózkodása és azok fel­kutatása — hátráltatja, míg az ügyésznek a vádemelés kérdé­sében való állásfoglalását ilyen tényezők csak ritkán akadályozzák. Ami a büntetőjogi szabá­lyokra vonatkozó reformtö­rekvéseket illeti, az eljárások gyorsaságát elsősorban a bün­tetőeljárás rendjére vonatkozó szabályok határozzák meg, de befolyásolja azt a büntető tör­vénykönyv változó szabályo­zása is. □ Hogyan változik a bün­tetőeljárás a közeljövőben? — A büntetőeljárás átfogó reformja távolabbi cél, annak Rácz Péter Washington (MTI) — Kínai ellenzéki vezetők állítása sze­rint a pekingi hatóságok ki­terjedt kereskedelmet foly­tatnak emberi szervekkel. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában rendezett meg­hallgatáson elmondták, hogy a börtönökben esedékes kivég­zéseket a felmerült igények­hez igazítják, és a testrészeket nem egyszer gazdag külföldi páciensek kapják. A bizottság előtt csütörtö­kön megjelent ellenzékiek egyike, Pej Csi Gao korábban egyelőre csak a koncepciói is­mertek. Ezért a részletes sza­bályozásra vonatkozó elkép­zelésekről még nem beszélhe­tünk. A közelebbi, az eljárás egyszerűsítését célzó tervek közül a legjelentősebbek egyi­ke a vétségi eljárásnak a bíró­sági eljárásban való kiszélesí­tése, amely sok tekintetben egyszerűsíti a bírósági eljárást. A bűncselekmények szélesebb körére és felfüggesztett sza­badságvesztés esetén is meg­engedné — természetesen megfelelő garanciák mellett — hogy a bíróság tárgyalás tartása nélkül intézze el az ilyen ügyészi indítvánnyal hozzá érkező ügyet. Joggal remélhető, hogy ez az egysze­rűsített eljárás jelentős mér­tékben mentesíti a bíróságokat a tárgyalási tehertől. Az ügyészek szerepe Az elmúlt két év során ismé­telten sor került a büntető tör­vénykönyv módosítására is. Ezek a módosítások a közrend elleni, de még inkább a gaz­dasági bűncselekmények kö­rében nagyszámú új — a mai körülményekhez igazodó — bűncselekményeket állapítot­tak meg. Ezeknek az új törvé­nyi tényállásoknak az alkal­mazása, azok gyakorlattá téte­le jelentős többletfeladattal jár. □ A fentiek figyelembevé­telével, hogyan alakul az ügyészség jövőbeni szerepe? — Bizonyosra vehető, hogy az ügyészségnek a büntetőel­járásban elfoglalt helye, abban meglévő feladata a jövőben sem változik, függetlenül at­a kínai közbiztonsági alakula­toknál szolgált, jelenleg Lon­donban él; Harry Wu politikai fogoly volt Kínában. Közlésük szerint a pekingi kormány harmincezer dollá­rért értékesíti az egyes emberi testrészeket. Elmondták, hogy a kivégzésre várókat vagy fő­be lövik, ha a veséjükre vagy a szívükre van szükség, vagy a szívükre céloznak, ha a szaru­hártyájukat akarják eladni. Be­számoltak egy olyan esetről, amikor egy élő fogolynak ope­rálták ki mindkét veséjét, hogy egy gazdag thaiföldi üzletem­berbe ültesse át őket. Pej Csi Gao közölte, hogy a közbiztonsági alakulat tágjá­tól, hogy a most előkészítés alatt lévő Alkotmány az ügyészség alkotmányos hely­zetét hogyan határozza majd meg. Ehhez képest a büntető jogalkalmazás körében to­vábbra is feladata lesz a nyo­mozások törvényességi felü­gyelete, ennek körében azok­nak a jogoknak a gyakorlása és kötelezettségeknek a telje­sítése, amelyeket a törvénynek ma is megállapítanak, továbbá a vádemelés és vádképviselet, s meghatározott körben a nyo­mozás — tájékoztat a legfőbb ügyész. Átfogó reform A büntetőeljárás készülő átfo­gó reformja azonban átfogal­mazza az ügyész szerepét is. Ennek lényege az, hogy az ügyész nagyobb szerepet kap mind az ügyek tárgyalás nél­küli elintézésében, mind pedig a bírósági tárgyalás során. De ez még távoli jövő. □ Milyen konkrét feladatai vannak az ügyészségnek a bű­nözés visszaszorításában és miként tudja a jelenlegi felté­telek mellett megoldani eze­ket? — Az ügyészség feladatait a rá vonatkozó törvény és a bün­tető eljárási törvénynek az ügyészre vonatkozó rendelke­zései határozzák meg. Az ügyészségnek nem feladata a bűncselekmények felderítése. Az ehhez szükséges eszközök­kel nem is rendelkezik. Fela­data viszont a nyomozások törvényességének felügyelete, amely sokrétű és szerteágazó részjogosítványok összessége. Ezek közül kiemelem annak biztosítását, hogy alaptalanul senki ellen ne folytassanak büntetőeljárást, illetve a törvé­nyes feltételek mellett folyta­tott büntetőeljárásra — külö­nösen az állampolgári jogok korlátozására és a cselek­ményre, valamint az elkövető­re vonatkozó bizonyításra — az erre vonatkozó eljárási sza­bályok betartásával kerüljön sor, továbbá biztosítsa a bi­zonyítás olyan teljességét, amely a nyomozás eredmé­nyeként megalapozott döntést tesz lehetővé. Az ügyész tehát azzal tud közreműködni a bűnözés visz- szaszorításában, hogy az előbb említett körbe eső feladatait maradéktalanul teljesíti, a bűncselekmény és az elkövető bizonyítottsága esetén vádat emel és igényli a bíróságtól a törvénynek megfelelő felelős- ségrevonást, a bírósági eljárás­ban pedig indítványaival és jogorvoslati jogosultságának gyakorlásával befolyásolja a bíróságoknak mind az egyes ügyekben hozott ítéleteit, mind pedig általánosságban az ítélkezési gyakorlatot. ként számtalan kivégzésnél volt jelen. Tudomása volt arról is, hogy húsz-harminc kivég­zésre váró rabot tartanak állan­dó „készenlétben”, hogy szük­ség esetén kéznél legyenek, ha igény merülne fel valamilyen belső szerv iránt. Az emberi testrészekkel folytatott titkos kereskedelmet a Kína által élvezett legna­gyobb kedvezményes státus kongresszusi ellenzői tűzték napirendre. Jesse Helms, a külügyi bi­zottság elnöke jelezte, hogy a leleplező beszámolók kihatás­sal lesznek a normális keres­kedelmi gyakorlatot szavatoló státus megújítására. Dr. Györgyi Kálmán Elek Emil felvétele Kínai eseményekről Amerikában Kereskedelem emberi szervekkel • Ellenzékiek véleménye A korrupció ellen Minden társadalom veszélyeztetett (MTI-Külgazdasági Pa­noráma) — Korrupció = Monopólium + Szabad Döntés - Elszámoltatha­tóság. Ezzel a formulával igyekezett az ENSZ a kai­rói bűnmegelőzési konfe­rencián jelezni, hogy a tisztségviselők egy adott tevékenység feletti ellen­őrzésük és döntési sza­badságuk fokának megfe­lelően milyen mértékben tudnak hasznot húzni a korrupcióból, melyet csü­törtökön és pénteken vi­tattak meg a tanácskozá­son. A világszervezet szerint a korrupcióval szembeni nemzetközi együttműködés végső eszköze a számadási kötelezettség. A fejlettség fokától füg­gően valamennyi társada­lom ki van téve a korrupci­ónak, amellyel — mint az egyik küldött fogalmazott — igen nehéz szembeszáll­ni, hiszen sem annak, aki a pénzt adja, illetve aki kapja, nem érdeke, hogy a meg­vesztegetés kiderüljön, és a kár az állami szférában je­lentkezik. Az ENSZ egyik tanulmá­nya szerint a fegyverkezés és a távközlés az a két fő terület, ahol gyakran meg­jelenik a korrupció. A csú­szópénzek összegét igen nehéz meghatározni, de egy kormánytól független szer­vezet (Transparency Inter­national) tanulmánya sze­rint 1988 és 1992 között a világ tíz legnagyobb fegy­verexportőre évente 30 mil­liárd dollárnyi hadieszközt adott el, s ennek az összeg­nek a 15 százaléka (4,5 mil­liárd dollár) jutott a vásárló országok politikai és kato­nai döntéshozóinak. A juta­lék országoktól és a szerző­dés nagyságától függően változhat, de az ENSZ sze­rint adott esetben egy ma­gas beosztású tisztségviselő ötezer dollárt vághat zseb­re, addig egy vezérigazgató ötvenezret, egy miniszter pedig félmilliót. A jutalék fizetése számos üzletágban megszokott már, például gátak, hidak, utak, repülőterek vagy kór­házak építésekor, ahol ren­geteg tanácsadót alkalmaz­nak. A konferencia egyik résztvevője ugyanakkor ar­ra is rámutatott, hogy a kí­nálati piac révén kialakult mai könyörtelen verseny­ben sokan elfogadottnak te­kintik a jutalékrendszert, melyet nem sorolnak a kor­rupció kategóriájába. Az ENSZ ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy egyes fegyvereladási szer­ződések esetén vajon nem a jutalék révén jött-e létre az üzlet. Tavaly egy afrikai or­szág például 150 millió dol­lár értékű radarállomást akart vásárolni, miközben az összeg éves exportbevé­teleinek 40 százalékát tette ki. A Trasparency Internati­onal szerint igen valószí­nűtlen, hogy a vásárlá­si szándék a prioritások tárgyilagos vizsgálatának eredményeként született meg. Nyilvánvaló, hogy egyes rossz vásárlás jóhi­szemű hibás döntésből ered. Az ENSZ szerint azonban a korrupciót jelen­leg sokkal nyíltabban keze­lik, mint öt évvel ezelőtt, s ezért egyre kevésbé való­színűbb, hogy a nevetséges döntéseket ne vizsgálnák meg, akár megvesztegetés révén jöttek létre, akár nem. A korrupció megelőzésé­hez és ellenőrzéséhez meg­felelő közigazgatási és bün­tetőjogi törvények szük­ségesek, melyeket minden országnak a saját igényeire kell szabnia. A kormányok azonban — mutat rá az ENSZ—számos nehézség­gel állnak szemben, például az érdekek ütközésével, a visszaélések elhallgatásá­val és a politikai ragaszko­dással, melyek gyakran erősebbnek bizonyulnak az igazságszolgáltatásnál. HIRDETÉS MEGBÍZHATÓSÁG ■ SZAKÉRTELEM A Metalloglobus Rt. Színesfémhulladék-kereskedelmi üzletága azonnali készpénzfizetéssel, reális áron vásárol színesfémhulladékot és elfekvő készleteket. A szállítás költségeit megtérítjük, igény esetén az áru elszállítását is vállaljuk. Átvevő telepeink; Budapest, X., Sírkert u. 2-4. telefon: 260-4635 Tarnaszentniklús, Kömlői út 52-60. telefon: 06/36-469-002 Szekszúrd, Palánki út 11. telefon: 06/74-316-538 Kelet-Magyarország 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom