Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-30 / 126. szám
1995. május 30., kedd A HIT VILÁGA Egymás terhét hordozzátok Minden jó szándékú embernek össze kell fognia az előbbre jutás érdekében — Észre kell vennünk a környezetünkben mindazokat az. embereket, csoportokat, akik és amelyek különösen súlyos gondot cipelnek. Egyre nyilvánvalóbb mindenki előtt, hogy a fiatalok az iskola védett falai közül kikerülve esetleg a gondoskodó családot nélkülözve bűn lémáinak megoldásából is kijut. Ossze- egyeztethe- tő-e a vallás alapvető hivatásával ez a fajta szerep- vállalás? — Gyors __ közvetlenül érzékelhető Tóth Kornélia Csenger (KM) — A polgár- mesterek és lelkipásztorok első szervezett találkozóját 1991-ben rendezték meg Fehérgyarmaton, s ez év május 4-5-én Csengerben folytatták az ott megkezdett gondolatsort. A református egyház vezetői mellett eljöttek az állami, társadalmi élet irányítói is a rendezvényre. Balogh Tihamén. a szatmári református egyházmegye esperesét kérdeztük a lelkipásztoroknak a közéletben betöltött szerepéről. □ Hogyan értékeli a református egyház a rendszerválto- zással kapott sokkal szélesebb nyilvánosságot? — Korábban csak az Állami Egyházügyi Hivatalon keresztül tarthattunk kapcsolatot bármely intézménnyel, céggel, úgymond világi cenzúra érvényesült a munkánkban. Néhány éve már önállóan építhetjük együttműködésünket bárkivel, bármely intézménnyel. Régi óhajunk oldódott meg, hiszen ezelőtt sem a saját érdekünkben szerettünk volna szorosabb kapcsolatot, hanem látva a rengeteg bajjal küszködő társadalmat, a halmozódó problémák megoldásában láttuk a magunk teendőit. Mára pedig elértük, hogy szinte minden fontos közéleti kérdésben kapunk feladatot. A társadalom különböző rétegeivel folytatható párbeszédet mi nagyra értékeljük. □ A hitélet, a gyülekezeti munka irányítása mellett milyen szerep hárul a lelkipásztorokra? Balogh Tihamér útjára tévedhetnek. Úgy véljük. a lelki értékek felmutatása, az értelmes célokért munkálkodó közösségbe való bevonásuk megmentheti őket a későbbi konfliktusoktól. Hat éve működnek a Mécses klubok és ezek kínálnak értelmes elfoglaltságot, valamint hasznos életcél megmutatásával emberi, esztétikai értékeket a helyüket kereső fiataloknak. Meggyőződéssel valljuk, hogy a szülők is örülnek ennek a tevékenységünknek, s tágabb értelemben a szülőföld, a haza is gazdagodik, ha a törvényeket, a rendet tisztelő állampolgárai lesznek. □ Azt hallottuk az előadásokon, hogy a lelkipásztoroknak a közélet, a gazdaság, a gaztozást reméltünk. Ám a szatmári térség sorsa mai napig sincs megnyugtatóan tisztázva. A mezőgazdaság, az állattartás mély hulláma, a gyümölcs- és zöldség értékesítés kiszolgáltatott helyzete elkeseríti az itt élő szorgalmas népet. Ebben a helyzetben minden jó szándékú embernek össze kell fognia az előbbre jutás érdekében, függetlenül attól. milyen hivatást gyakorol. □ A pap a vidéki értelmiség meghatározójának számított évszázadokon keresztül. A változások ellenére gondokat említett... — A lelkész még mindig nem társa a pedagógusnak, az orvos ritka esetben keresi és igényli a szellemi közösséget az előzőkkel, az agrárértelmiség pedig magára maradt. Ez utóbbi helyét keresi, s bár legtöbbje munkát talált, de szervezetileg nem tartozik sehova. A közhivatalok alkalmazottai, vezetői belemerülnek a települések működtetésének törvényességi útvesztőibe. A vidéki értelmiség nem, vagy nagyon hiányosan tölti be társadalomformáló szerepét. Túlpolitizált, ezáltal ellenfél és nem vitapartner. Hiányzanak az egykor jól működő falusi szervezetek (gazdakör, leánykor. gazdasszonykör), ezért újra kell teremteni ezeket a civil közösségi szervezeteket, amelyekben a település sajátos arculata szerint a saját jövőjükről, megélhetésükről, kultúrájukról, érdekképviseletük létrehozásáról tárgyalhatnak és kezdeményezhetnek az ott élő emberek. □ Mit tehetnek közösen a települések fejlesztéséért? — Az önkormányzat éppen úgy, mint az egyházközség testületé akkor működik jól, ha önzetlenül és szeretettel munkálkodik a közösségért, mely megválasztotta. Felelősségünk és feladatunk nem kevesebb, mint menteni a családot — a legkisebb és legszorosabb közösséget —, menteni a lelkeket ebben a szétzilálódott társadalmi helyzetben. Farkastörvények törnek uralomra és ennek ellenére és ezzel szemben a szeretet törvényére kell tanítani gyermekeinket. Arra a szeretetre, amely észreveszi az éhezőt, magányost, elesettet, magára maradottat, a szeretetre vágyót, hogy betöltsük Krisztus törvényét: „mely így szól hozzánk: egymás terhét hordozzátok.” Az összefogás ma sürgetőbb Baja Ferenc előadását tartja, mellette Kocsis Elemér református püspök A szerző felvétele Csenger (KM - T. K.) — A magyarországi szatmári református egyházmegye és a romániai szatmári református egyházmegye lelkipásztorai találkoztak május 4-5- én Csengerben. Pár éve Fehérgyarmaton szervezték az első ilyen találkozót, s akkor rájöttek a résztvevők: a lelkipásztorok és az önkormányzati vezetők számos kérdésben működhetnek együtt. A közös gondolkodásra és cselekvésre keresték a lehetőséget a csengeri találkozón. Nemcsak a református egyház vezetői és a gyülekezetek lelkipásztorai szerint volt fontos a kétnapos rendezvény, hanem előadást tartott dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter is. Hídszerepről beszélt, hiszen a romániai szatmári egyházmegye lelkipásztorai sokat tehetnek a magyarság ügyéért, az anyanyelv ápolásáért. Kereskedelmi, földrajzi, történelmi perspektívából világította meg az itt élő nép gondjait, országosan ismert hátrányait. A helyi kezdeményezések szerepe elengedhetetlen, s ha ezek valós értékeken nyugszanak, sikerül kitömi a modem végvár szerepéből. Támaszkodni szükséges az idegenforgalomban, a mezőgazdaságban meglévő erőforrásrendszerre, hiszen azzal mindenki tisztában van, hogy nagyipar és felhőkarcoló nem illik a régió történelméhez. A most készülő területfejlesztési törvényben a megyék és benne a térségek dönthetnek a fejlődés útjáról, s ehhez rendelik majd hozzá a jogi és a pénzügyi forrásokat. Baja Ferenc hiszi, hogy a magyar társadalom élni tud a lehetőségekkel. A kistérségek fejlesztése érdekében megyei fejlesztési tanácsokat állítanak fel. Csak konkrét programra adnak pénzt, amely megbízhatóan körvonalazza, hogy a köz forintjait eredményesen hasznosítják egy fontos cél érdekében. A gazdasági vérkeringés még a fejekben működik, ideje, hogy ezt a gyakorlatban is realizáljuk, hiszen az előrelépésnek a szellemi igények pallérozása mellett ez az egyik kulcskérdése. Apáti György, Csenger polgármestere arról beszélt: ma a régiók, a kistérségek, de maguk a települések is számos együttműködési formát hoztak létre a közös cél érdekében munkálkodóknak. A polgár- mester szerint is az lenne jó a városnak, ha párba állunk, egymás gondolatait meghallgatjuk, és az innen elszármazottakkal közösen munkálkodunk a célok megvalósításán. Bölcskei Gusztáv teológus professzor szerint soha nem volt sürgetőbb a települések irányítóinak és a hitélet pásztorainak összefogása, mint éppen manapság. Az egymásra utaltságban egyre több faluban és városban születnek a közös célok megoldására hasznos tevékenységi formák. Ebből az összehangolt munkából részt kérnek és vállalnak a lelkészek is. Balogh Tihamér, a szatmári egyházmegye esperese a túlpolitizált és megosztott vidéki értelmiség helyzete után az itt élő nép anyagi, megélhetési gondjairól szólt. Elemezte a fiatalok, az etnikai kisebbség helyzetét és felvázolta: új értékrendet kell kialakítani nemcsak a települések közéletében, hanem szellemi, lelki téren is, s akkor hamarabb érhetjük el céljainkat. Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke a modem építőművészet katedrálisainak nevezte az utóbbi években emelt csengeri középületeket, s ebben magasra értékelte Makovecz Imre és tervezőcsoportja munkáját. Utalt arra is, hogy a város nyitottsága is kellett ahhoz, hogy teret adjon ezeknek a szemet gyönyörködtető létesítményeknek. Újra felépülhet a lelkek katedrálisa, hiszen olyan alapok állnak rendelkezésünkre, mint Ady, Móricz, Károly Gáspár öröksége. Dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke a gazdasági értelemben több részre szakadó ország gondjait sorolta, majd hozzátette: az itt élő polgármestereknek sokkal többet kell dolgozni a kevésbé látványos eredményekért is. A megyében a 185 ezer foglalkoztatottra 50 ezernél több munkanélküli jut, az ország minden tizedik munkanélkülije a mi megyénk polgára. Kétségbeejtő adat, hogy tavaly például a nemzeti tőkének mindössze az 1,4 százaléka érkezett a megyénkbe. Bűn az, ha valaki ilyen körülmények közepette is igényes? — tette fel a kérdést. A megyei közgyűlés megkülönböztetett figyelmet igyekszik fordítani a szatmári térségre, éppen azért, mert látja, hogy az itt élő emberek gondolkodása, lelkesedése, jobbra, szebbre törekvése megérdemli a lehetőségek mellett adható magasabb támogatást. Megállapította: az egyházak nélkül ma nem lehet eredményes településpolitikát folytatni. Megmaradás a tét Csenger (KM) — Sipos Miklós, a romániai szatmári református egyházmegye esperese lelkésztársai nevében is nagyra értékelte ezt a találkozót. — Nekünk folyamatos megerősítésre van szükségünk, hogy eszünkkel tudjuk, szívünkben érezzük és cselekedeteinkben kinyilvánítsuk: a reformátusságra Romániában sokkalta nagyobb szerep hárul, mint azt az anyaországban gondolják. A templom, a gyülekezet ugyanis a legtisztábban őrizheti meg a magyarság együvé tartozásának eszméjét. Sehol másutt nincs ilyen mértékben alkalmunk az anyanyelvűnk megőrzésére, mint éppen a vallás, az egyház keretei között. Nagy reményeket fűzünk a 200 személyes kollégium létesítéséhez, amelynek tervét Makovecz Imre csoportja készíti el. A kultúra és a hit szerves egységet alkot. Nem véletlen, hogy számunkra a hit a végső menedék. Mindany- nyian tudjuk és látjuk, hogy drasztikusan csökken azon iskolák száma, ahol magyarul is tanulhatnak a gyerekek. — Két vonalon is harcolni kényszerülünk, egyrészt a felekezeti oktatásért, másrészt az anyanyelvért. A református egyház anyagi helyzetét jellemzi, hogy pincében, fáskamrában tanítunk, s igencsak bajba kerülnénk, ha hirtelen visszakapnánk az egykor elvett intézményeinket, képtelenek lennénk megbirkózni az újraindítás, a fenntartás feladataival. A szomszédos szatmári egyházmegye lelkipásztorai nemcsak az összetartozás, a sorsközösség vállalása miatt érezték igen hasznosnak ezt a kétnapos programot, hanem a hitélet gyakorlásához, a református egyház mindennapi munkájának szervezéséhez is hallottak megszívlelhető tanácsokat. Záró istentisztelet tartottak az általános iskola aulájában, ahol több mint ezren vettek részt a szertartáson Röviden Tőkés László... ...püspök tartotta volna a záró istentiszteletet a tervek szerint, ám amerikai útja és az otthoni választási előkészületek miatt nem tudott részt venni a csengeri találkozón. (KM) Negyedszázada... ...szolgál Zsarolyánban Kónya József, aki most örömmel számolt be arról, hogy a 470 lakosú településről a tizenegyedik fiatal tanul a debreceni református gimnáziumban. (KM) Szentély jellegű... ...az oktatás a hazai felső- oktatási intézményekben — Borbély József csenger- simai tiszteletes ezt emelte ki a közelmúltban hazánkban vizsgálódó brit kutatók megállapításai közül. Ezzel és a fiatalok jövőképének hiányával szorosan összefügg, hogy egyetemi diplomával a zsebben babysitterként dolgoznak nyugaton jó néhányan. (KM) A hazai... ...szatmári református egyházmegye 71 gyülekezetét számlál. Balogh Tihamér esperes 1988 óta irányítja az egyházmegyét. Az ő kezdeményezésére szervezték meg Fehérgyarmaton 1991-ben az első lelkész-polgármester találkozót. Á csengeri összejövetellel most folytatták és kifejezték a résztvevők: máskor is érdemes hasonlót programjukba iktatni. (KM) Madarassy György... ...festőművész tárlatát nyitották meg a református találkozón. A tájképeket, portrékat és biblia témákat feldolgozó művész Nagybányáról települt át 1988- ban, és még személyesen láthatta alkotni a nagybányai festőiskola harmadik generációjának tagjait. Dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Egyházkerület püspöke és dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke az egyház és a megyei önkormányzat együttműködéséről váltott szót Tóth Kornélia felvételei
