Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-04 / 104. szám
1995. május 4., csütörtök A FŐSZERKESZTŐ POSTÁJA Kelei-Magyarország 7 Sír a nyír Kertváros, {..egyező utca, május elseje... Süt a nap, akár minden szép is lehetne. De kinyitom az ablakom és a szívem összefa- csarodik. Hat éve nevelt, szeretett, gondozott kis nyírfánkat, valaki az éjszaka alattomosan, késsel meggyilkolta. Le sem tudom írni, milyen szomorúságot okozott nekem. Nem hiszem, hogy a kislánynak, aki kapta, jelentett-e csak töredékében annyi örömöt, mint amennyi könnyet, fájdalmat nekem. A szokás miatt elég lett volna egy ág is. Azt szívesen odaadtuk volna, a fa is, én is. De így meghalt az egész. A szép fehér törzs, a sok kis levél, a nyári árnyék, a lombsusogis, a madárpíhenő, az őszi avarzörgés... Valahol sír a nyírfám... A többiekre vigyázzatok! Ti is, kik szeretve- féltve nevelitek, s ti Is, kik örömöt-fájdalmat akartok szerezni vele! Nagvné UUrieh Katalin Nyíregyháza, Legyező u. 21/1. Gyufa Ha visszaemlékezünk, régebben a gyufa többféle is volt. Emlékezem a doboz is nagyobb volt, hosszabb szárral. De tele voltak a dobozok. Felül volt egy felirat: Óvjuk a gyerekek elől. Most van a Korona gyufa. Megfelelő szép, az irigység sem találna benne hibát. Tudni lehet, hogy a felső része melyik, pi- ros-fehér-zöld. Gondolom, hogy csak magyar gyártmányú. A méreggel lévő két oldal is kiváló. Száltartalom átlag 42. Képzeljék az egyik dobozban 44 szál a másikba 41, a harmadikban 42 szál volt. Ez már Magyarországon rekord. Ez létezik nálunk? Igen, elgondolkodtam, hogy mégis pazarlunk, mert a dobozok még könnyen elbírnák plusz 16 szál gyufa tárolását: így 60 szál beleférne és még zörögne akkor is. Három doboz gyufánál egy doboz gyufa plusz. Én csak azt a szép színes dobozokat sajnálom, hogy nincsenek kihasználva. Birgány Gyula Nyíregyháza Majális A képviselő-testület zenés ébresztője keltette Ópályi lakosságát május elsején. Fél 9-kor májusfaállítással vette kezdetét a Keleti Sport és Természetbarát Egyesület által rendezett majális. Tizenegy csapat részvételével kispályás labdarúgótorna zajlott az Ópályi Majális Kupáért, amit a mátészalkai Tejipar csapata vihetett haza. Rönkdobásban Szegedi István lett a bajnok, a 100 méteres és a közös futásban a nők között mindkét számban Erdélyi Annamária győzött. A férfi 100 méteres futásban Tóth Zoltán, a közös futásban Szen- der Sándor végeztek az első helyen. Erdélyi Miklós Ópályi Bessenyei György hamvai Ötvenöt évvel ezelőtt, 1940. május 4-én helyezték el a nyíregyházi Északi temetőben Bessenyei György hamvait, amelyet két nappal korábban Pusztakovácsiban hántolták ki és onnan szállítottak Nyíregyházára. A kihantolásnál jelen volt dr. Belohorszky Ferenc, a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör főtitkára, aki magával vitte a Kossuth Gimnázium Bessenyei Önképző Körének akkori titkárát Szohor Miklóst. A megye legjelentősebb kulturális intézménye a Szabolcs vármegyei Bessenyei Kör 1898-ban alakult. Szorgalmazta a megye addig legjelentősebb írója szobrának felállítását Nyíregyházán. 1899. május 9-én állították fel a megyeháza előtti téren Kallós Ede Bessenyei-szobrát, amely teret róla is neveztek el. 1928- ban ezen a téren helyezték el Kisfaludy Strobl Zsigmond hősi emlékművét. Emiatt Bessenyei szobrát a Széchenyi utca Dessewffy téri szakaszára helyezték át és a tér eddigi nevét Bessenyei nevével cserélték ki. Belohorszky Ferenc a húszas évek második felében a budapesti bölcsészettudományi kar magyar-német szakos hallgatója volt. Szakdolgozatát Bessenyeiről írta. Császár professzor ezt doktori disszertációnak is elfogadta. Egykori osztályfőnököm ezért mondogatta volt nekem: „Előbb lettem doktor, mint tanár.” 1930- ban került a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba tanárnak, ahol azonnal bekapcsolódott az iskola Bessenyei önképzőkörének munkájába. Az önképzőköri tagok segítségével összegyűjtötte és kiadta 1931-ben Bessenyei kisebb költeményeit. Még élete utolsó éveiben is boldogan mutatta meg, hogy a legújabb Bessenyei-értékeléseknél is megemlítik, idézik egykori Bessenyei-kutatásait. Dr. Belohorszky Ferenc nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is, főleg a Bessenyei Körben igen aktívan tevékenykedett. Volt a kör szervező titkára, az irodalmi szakosztály vezetője, majd a kör főtitkára és egyben a Szabolcsi Szemle társszerkesztője. Se szeri, se száma előadásainak, cikkeinek, amelyek jelentős része Bessenyeivel foglalkozott. A Bessenyei Kör már régen szorgalmazta Bessenyei hamvainak Nyíregyházára szállítását. A létrehozott exhumá- lási bizottság tagja volt Belohorszky Ferenc is. Ő is elutazott Bakonszegre az exhumálás előkészítésére, amely 1940. május 2-án történt meg Pusztakovácsiban. Ezután Nyíregyházára szállították Bessenyei hamvait és az Északi Temető főkapujánál helyezték el újra szabolcsi földbe, 1940. május 4-én. Ezen az alkalmon magam is jelen voltam, és mint élő tanú jelentkezem. Mi, akkor alsós gimnazisták nem az önképzőkörbe, hanem a szavalókörbe jártunk, melynek akkor kiváló tanár vezetője dr. Sziklay László volt. Ő is rendkívül széles kulturális tevékenységet folytatott Nyíregyházán. Többek között tagja volt a Bessenyei hamvai exhu- málási bizottságnak. Amikor felsősök lettünk, mi lettünk az önképzőkör vezetői. Érettségitalálkozónkat mindig az Északi temető kapujánál kezdtük, Bessenyei sírjánál gyülekeztünk. Mindig velünk volt dr. Belohorszky Ferenc is. A múlt évben az ötvenéves érettségitalálkozót már nélküle kezdtük meg, mert 1991-ben meghalt. Bessenyeitől alig száz méterre nyugszik, aki életében legfőképpen Bessenyeivel foglalkozott, aki jelen volt Pusztakovácsiban a kihantolásnál. Vele volt Szohor Miklós is, aki akkor 17 éves hetedikes gimnazista volt. Gyanítom, hogy ma már csak ő az egyetlen élő szemtanúja Bessenyei hamvai kihantolásának. Ő hitelt érdemlően tudna beszélni a kihantolásról. Felbecsülhetetlen forrásanyaghoz lehetne jutni tőle. Erre jó alkalomnak kínálkozik a személyes találkozás az 1996-ra tervezett Kossuth Diákok Világtalálkozóján. Dr. Reményi Mihály Nyíregyháza Végleg hazatért a martír Kanyó Bertalan a szatmári Fülpös községben (1955-től: Ököritófülpös) született, 1903. március 1-jén paraszti családból. Fiatalabb évtizedeiben harcos kommunista volt, s 1932-ben Debrecenben 8 hónapi börtönre ítélték az Inter- nacionálé éneklése miatt. Ma is Kocsordon élő özvegye szerint: „emberbaráti jellemű, segítőkész, a durvaságot, megalázást, az önkényt nem bíró, a szabadságért harcolni kész ember volt.” így adódott aztán, hogy a „felszabadulás” utáni években látva az ideológiai és valóság ellentmondásait, tapasztalva a parasztságon elkövetett önkényeskedést, fokozatosan kiábrándult a pártból. Annyira, hogy az 1948-as választási kudarc után MDP tagkönyvét az ózdi kaszinó épületében megtartott párttaggyűlésen nyilvánosan a kandallóba dobta, elégette. Segédmunkásként továbbra is dolgozott a Kohászati Művekben, azonban az 1949. évi „ózdi megmozdulás” után (erről a feleségének sem sokat beszélt) 14 hónapra az ÁVH budapesti börtönébe került 5 társával együtt. Ezen időszak alatt semmit sem tudtak róla a hozzátartozói. Szabadulásakor a szokásos 104 kg helyett 47 kg volt a testsúlya. Nem tudunk jelenleg semmi különösebbet Kanyó Bertalan „1956-os tettéről” azonkívül, hogy sokan jártak a lakására, ő is sokszor volt távol és várta a forradalmat. Az csak magától értetődő, hogy a megtorláskor az elsők között, már 1956. november 22-én letartóztatták, s 1957. április 27-én a miskolci börtönben kivégezték. Megrendítő még átolvasni is, hogy ugyancsak a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság az özvegy kérelmére 1990. november 9-én a következőKanyó Bertalan két igazolta: „Kanyó Bertalant — aki Fülpösön, 1903. március 1-jén született, anyja neve: Vass Emilia — a Miskolci Megyei Bíróság 1957. február 27. napján... szervezkedés miatt halálra ítélte. Ezt az elítélést az 1989. évi XXXVI. törvény 1. paragrafusában írt rendelkezés folytán semmisnek kell tekinteni. Fogvatar- tásban töltött idő: 1956. év november 22. napjától 1957. év április hó 27. napjáig. A halálos ítéletet 1957. év április hó 27. napján végrehajtották.” Ismeretes a budapesti 56-os Intézet III. Évkönyvéből (1994. évi), hogy az 1956-os megtorlás bírósági aktáiból nem elsősorban az derül ki, hogy az elítélt mit csinált, hanem, hogy miért vonták felelősségre. Az ítélkezésben akkor súlyosbító tényezőnek minősült: 1. a baloldali (kommunista) elkötelezettségű családból származás 2. osztályának tudatos elárulója és 3. az osz- tályidegenség. A szerencsétlen Kanyó Bertalan mind a három szempontnak megfelelt. Átnézve a 30 oldalas ítéletét kiderül, hogy Kanyó Bertalant szándékos emberöléssel és szervezkedéssel vádolták. Tény, hogy Ózdon 1956. október 29-én (hétfőn) népítélet áldozata lett: Horning Ferenc megyei ügyészségi nyomozó, Horváth József áv. hadnagy és Cs. Nagy Zsigmond rendőr százados. Az is tény, hogy Kanyó Bertalan jelen volt Homing Ferenc bántalmazásának helyszínén. Tagadta viszont, hogy az ütlegelésben részt vett volna, s visszavonta Archív felvétel a rendőrségen verés által „nyert” vallomását. Ehhez bátorság kellett. Nem kis munkájába került a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Temetkezési Vállalatnak és a Miskolci Büntetés-végrehajtási Intézetnek, amíg 1991. május 22-én közölhették a jeltelen elhantolás helyét: Miskolci Régi Köztemető (1977-ben lezárták) III. parcella, 5. sor, 7. sír. A fülpösi Kanyó Bertalan és a kocsordi Vas Róza 1956. augusztus 11-én Ózdon kötött házasságot. Csupán 2 1/2 hónapig élhettek együtt boldogan, a fiuk 1957. február 24-i megszületésekor kezdődött a férj pere. A kivégzésről a feleség csak 1 hónapi késéssel szerezhetett tudomást! Az özvegy ismételt érdeklődésére állampolgári engedetlenségnek minősítették, s mivel nem tett eleget a rendőrségi felkérésnek: férjezett nevét nem volt hajlandó megváltoztatni, egyszerűen Tökölre internálták 1959. dec. 1-1960. február 3-a között. Kanyó Bertalanná most Ko- csordra hazahozatta és végre eltemettette szeretett férjét. Fazekas Árpád A szerkesztőség fenntartja magának azt a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve közölje. A főszerkesztő postája az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet, Világokat varázsolok Áprilisban friss, fiatal hó- napédesülő illatok, zöld lángba boruló bokrok köszöntik a korai útrakelőt. 22-én, György-nap viliáján a nap már meleg arannyal öntözi a szabolcsi-rétközi tájat. Különös, játszi örömét leli a szép, szőkülő természetben, s mint hajdan Bessenyei, ő is elgyönyörködik a Bércéinél ballagó Tisza tavaszi színein, ízein no és az ide érkező lányok csintalan mosolyán s a fiúk komolykodó kedvén. Itt vagyunk hát a daliás költő, a felvilágosodás úttörőjének szülőfalujában. A házigazda, a Bessenyei György Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola képviselői igazi vendéglátó és fogadó hangulatban, baráti kézszorítással oldják föl a kezdeti elfogultságot. Ízelítőül az irodalmi színpaduk fölidézi a testőrköltő, a bihari remete alakját. Megkoszorúzzuk parki szobrát, majd a szülőház emléktábláját. Pappné dr. Nagy Éva tanárnő és Horváth József tanárköltő verssel tiszteleg, hogy Bessenyei embersége, magyarsága segítsen bennünket hitünk hamvadtán. Aztán be- tessékelődünk a fehér fényű Bessenyei-ház ízléssel berendezett nagytermébe, s ott, ahol mámorító igent mond egymásnak vőlegény és menyasszony, kezdődhet a verseny. Előbb a kötelező vers (Bessenyei György magához) hangzik el, s amíg a tisztelt zsűri a nagyszünetben mérlegel, ingyen megtekinthetjük a szülőházi emlékkiállítást. Sértődés ne essék, tekintetes úr, ez a mai kompánia most alig mereng a tárlókon, inkább a hátát sütteti a nappal, s izgatottan tárgyalja a filozófiai költemény rejtélyeit, hogy s mint sikerült az elmondása. A szabadon választott versek világában megszülésül a kép, meg-megérinti szívünket egy-egy rég hallott remekmű, egy-egy strófa, talán csak fél sor, ahogy hozzánk kérezkedik, s velünk marad. Vácit mondanak többen, lobogó hittel ebben a kétségeskedő korban. Lám mégis csak él ifjú szívekben. Ülök a nézőtéren, belül egy bűvkörön, s nem szabadulhatok: katarzis élmény tart fogva. Megrendít Márai Sándor Halotti beszéd-e, megnémít Illyés Egy mondat a zsarnokságról című rapszódiája, szókimondásra kötelezze Babits Húsvét előttje, megigéz Kormos István tiszta teremtő művészete, a Nakonxipánban hull a hó. Mostantól elhiszem, a költő a semmiből világokat varázsol, ha egymásra talál vers és versmondó. Pilinszkyvel vallom, költemény az, amiben Virág a virág... Tél a tél. Versmondó az, aki költőjével együtt megindít, hogy hármasban küzdjük ki a megérdemelt harmóniát. Ezt ma itt a legkövetkezetesebben és a legszebben Jakab Eszter, a kisvárdai Szent László Egyházi Középiskola növendéke valósította meg a Kormos költeménnyel. Második helyezést ért el Tóth kriszti- na, a kisvárdai Bessenyei György gimnázium tanulója Váci Szeressetek c. alkotásával. A harmadik helyezett pedig Vincze Viktória a nyíregyházi Vásárhelyi Pál szakközépiskolából Babits békeversével. Övék hát a zsűri elismerése és a közönségé, de a többi tizenöt versenyző is szemrevaló könyvet vehet át. Hiszen szinte előadói nívójú volt a Bessenyei versmondó verseny. Bakajsza András Fényeslitke Milliomosok lesznek Bármely vállalkozás beindításához az elhatározás mellett persze némi kezdő tőkére és néhány alapvető vállalkozással kapcsolatos tudnivaló ismeretére is szükség van. A sikeres vállalkozóvá nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. Ezt támasztja alá a Nyíregyházi Vállalkozókért Vállalkozásélénkítő Alapítvány gyerekeknek szóló programja is. A Milliomos akarok lenni program Kanadából származik, és azt Magyarország vehette át elsőként — tájékoztatott Köteles Gyula, az alapítvány munkatársa. Hazánkban a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Baross Gábor Vállalkozási Alapítványa indította el, melyet az elmúlt évben Budapesten sikerrel alkalmaztak. Ez évben már a vidéki gyerekek is vállalkozhatnak, így Székesfehérvár és Szeged mellett Nyíregyházán is. A program a 10—18 éves korosztály számára teszi lehetővé a legfontosabb vállalkozással kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok megszerzését játékos formában, ugyanakkor komoly munkával a nyári szünidőben működtetett önálló saját vállalkozás megvalósításával. A fiatalok saját vállalkozási ötletükkel pályázhatnak, és még pénzt sem kell befektetniük. A vállalkozásukhoz ugyanis vissza nem térítendő forgótőkét kapnak, fejenként maximum tízezer forint ösz- szegben, folytatta a programért felelős szakember. A programot az alapítványon kívül különböző vállalkozások, bankok és a mentorok finanszírozzák. Ez az egész nyári szünidőben zajlik, így nem zavarja a gyerekeket az iskolai tanulmányokban. Szeptemberben már lezárjuk a vállalkozásokat, és értékeljük azokat. Mivel a vállalkozással kapcsolatos ismeretekre oktatjuk a fiatalokat, így adóbevallást is kell készíteniük, és a tevékenységük idejére a Társadalombiztosítási Igazgatóság felé is kötelezettségük lesz. Természetesen ez csak papíron történik meg, de fontos, mint leendő vállalkozók, hogy ezekről se feledkezzenek meg. A programra vállalkozói ötlettel, elgondolással és szülői támogató szándék- nyilatkozattal lehet jelentkezni. A szülői hozzájárulást a vállalkozás végzéséhez és nem a vállalkozás anyagi támogatásához kérjük. A programot nyilvánosan meghirdetjük, a részletekről ez ügyben csütörtökön a városházán sajtótájékoztatót tartunk. Éliás Tünde Nyíregyháza
