Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-25 / 122. szám
1995. május 25., csütörtök . HÁTTÉR Kelet-Magyarország 3 A tőkénél nincs garancia Százmilliós befektetést tervez ebben az évben a Regionális Fejlesztési Kft. Minden vállalkozáshoz szükség van pénzre Elek Emil illusztrációja Nyíregyháza (KM - M. Cs.) — Hetvenöt üzleti ajánlatot kapott a több mint egy éve alakult Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Kft., amelyből a társaság három vállalkozásba fektetett kockázati tőkét. Minderről a társaság közgyűlése után adott tájékoztatót Csoknyai László ügyvezető igazgató, akit a kockázati tőkekihelyezésekről kérdeztük. □ Mennyire ismerik a vállalkozók a kockázati tőke fogalmát, és mennyire fogadják el az ilyen jellegű tőkebefektetéseket? — Eleinte azok a vállalkozók, akik felkerestek bennünket, kimondottan hitelben gondolkoztak, egyfajta banki szerepet szántak nekünk. Mi egy más alternatívát kínálunk nekik, a kockázati tőke egy társtulajdonosi funkciót jelent. A társaságunk nem fix, előre bekalkulálható kamatot kér, mint egy bank, s nem törlesztésként kérjük vissza a kihelyezett összeget, hanem azt várjuk el, hogy társtulajdonosként fogadjanak el bennünket. Ami feljogosít bennünket arra, hogy megkapjunk minden információt a társaságról, például az üzletpolitika alakulásáról, az ügyvezető személyének kérdéséről, nagyobb üzletek megkötéséről, ami velejárója az üzleti életnek. Azért kockázati tőke ez, mert nem kérünk és nem is kaphatunk százszázalékos garanciát arra, hogy ebből a vállalkozásból mi harminc, vagy esetleg öt százalék osztalékot kapunk. Ahhoz, hogy kockázati tőkét fektessünk egy társaságba, alapos elemző munka szükséges, amelybe a termelés, a piac, a finanszírozás, az emberi értékek is szerepelnek. Már az első lépcsőben kiszűrjük azokat a vállalkozásokat, amelyek komolytalanok és megvalósíthatatlan üzleti tervvel jönnek hozzánk, illetve finanszírozhatatlanok. □ Több mint egyéves működésük alatt 75 ajánlatot kaptak, ebből hármat fogadtak el. Ön szerint nem kedvezőtlen ez az arány? — Ez az arány megegyezik a külföldről kapott adatokkal. A kockázati tőkebefektetést az Egyesült Államokban találták ki, a 70-es évektől éli virágkorát, Európában csak a 80-as évektől terjedt el. A világ más részein is a benyújtott javaslatok kb. tíz százalékát finanszírozzák kockázati tőkével. Sokszor az aláíráskor lépnek visz- sza a partnerek, pedig előtte már az üzleti tervben, a finanszírozásban is megegyeztek. A vállalkozók számára egyelőre túlzásnak tűnik az, hogy társaságunk tulajdonosként akar belépni a közös cégbe, lényeges kérdésekbe bele akar szólni, és osztalék felvételére jogosult. A mostani arány nem azt jelenti, hogy hetvenkettőt elutasítottunk, és hárommal megkötöttük a szerződést, hanem azt, hogy egy kis részénél egyértelműen el kellett utasítani a befektetési ajánlatokat, de a többiből biztosan adódhat kettő-három, amelyekkel eredményes lesz a tárgyalás. □ Ha a régió helyzetét nézzük, akkor sokan legszívesebben egy hónap alatt szétosztanák az alaptőkéjükben lévő 550 millió forint készpénzt. Önök is érzik ezt az ösztönzést? — Ez egy olyan műfaj, ahol az ember nem beszélhet se sietségről, sem lassúságról. Szinte megjósolhatatlan, hogy a hozzánk beérkező ajánlatokból a következő három hónapban ötöt, vagy tízet fogadunk el. Tehát az, hogy a hetvenöt ajánlatból eddig hármat elfogadtunk, az nem jelenti azt, hogy a következő hetvenötből is ugyanez lesz az arány. Nem is csak a projektek száma számít, hanem a befektetett tőke nagysága is. Nem tartom rossznak ezt az eredményt, hiszen a kockázati tőkebefektetésnek nincsenek nagy hagyományai Magyarországon. Bár valóban sokan vannak, akik szeretnék, hogy minél hamarabb helyezzük el a régióba az 550 millió forintot, de azt már nem gondolják végik, hogy számunkra lényeges kérdés a tőkeutánpótlás. Igaz viszont, hogy addig nem mondhatjuk azt, hogy emeljük a tőkét, amíg nem használtuk fel a készpénzünket, viszont ha felhasználjuk a tőkénket és nem kapunk tőkeutánpótlást, akkor gyakorlatilag négy-öt évig nem tudunk újabb befektetésekbe tőkét kihelyezni. □ A másik 550 milliós részt milyen vagyontárgyak alkotják és ezekkel hogy gazdálkodnak? — A nyugati kockázati tőkebefektetők számára elképzelhetetlen, hogy a készpénz mellett egy hasonló nagyságú portfolióval rendelkezzenek, amely vagyonvesztésének megakadályozása is a mi feladatunk. Az egy évvel ezelőtt alakult társaságunk egy eléggé lepusztult székházat kapott, amit ötvenmilliós költséggel újítottunk fel. A portfoliónkhoz hozzátartozik például üdülőtelek, szántóföld, cukorgyári részvény, NYÍRBAU Kft. tulajdonrésze. Nyugaton tisztán készpénzzel működnek a kockázati tőkebefektető cégek. □ Milyen befektetési lehetőségek szerepelnek az idei üzleti tervükben? — Üzleti tervünkben idén százmilliós nagyságrendben szeretnénk befektetni a régióba, a vállalkozási parkot is be szeretnénk indítani, illetve a tulajdonosi körünkbe tartozó önkormányzatok részére befektetési és vagyonkezelési tanácsadást, szolgáltatást nyújtanánk, amelyhez kevés ön- kormányzatnak van megfelelő szakértői gárdája. Immunhiány Szőke Judit n már biz Isten nem J-y tudom, hallván a sok J—J állítási-tagadást, el- lene-mellejte szópárbajt, hogy mi jó ennek az országnak, s mi árt neki. Abban azonban biztos vagyok, hogy rossz, ha két dolog tekintetében nincsen a hatalom a helyzet magaslatán: a kommunikációban és az érdek- védelemben. Az előbbi teljesen intuitíven, minden előrelátás nélkül, sőt követően zajlik, ami baj, ugyanis a különben is meglévő rendetlenséget ez még csak tetézi. A legjobban azonban a társadalmi-gazdasági megállapodás hiányzik a szívemnek és az eszemnek. Ilyen horderejű gazdaságpénzügy és szociálpolitikai változtatásokat meglépni a politikai illemszabályok semmibevételével veszélyes próbálkozás! Ahogy telik az idő a választások óta, úgy csökken annak a jól bevált igazságnak az ereje, hogy tudniillik: azért kell megállapodni, mert az jó, mert az hasznos, hiszen mindent, még a keserveset is sokkal könnyebb általa a közvéleménnyel elfogadtatni. Az érdekvédelem történetesen olyan szerepet játszik a társadalomban, mint az immunrendszer az élő szervezetben. Ha valami baj van, azonnal reagál. Ez már többször megtörtént. Ribil- lió, tüntetéshangulat, tömeges tiltakozó hangok küldik a jeleket. De nincs, ami felfogja. A TGM, a társadalmi, gazdasági megállapodás sajnos, halva született. Pedig több párt választási programjában kitüntetett helyen szerepelt, s joggal. Mert több olyan nagyon fontos, főleg * munkavállalókat, a vállalkozásokat, a szociális biztonságot érintő kérdés adódott, mely szétfeszítvén az ÉT kereteit, felhívhatta volna magára a kiemelt figyelmet. Jóllehet az érdekegyeztetés időigényes, macerás, hosszan kanyarog a kormány előtt a kényszerpálya, meg ott az a sok okvetetlen- kedő s könnyen előfordulhat ilyenkor a kivonulás egyet nem értés is, de talán legalább próbát kellett volna tenni. Az immunrendszer ugyanis védettséget ad, a TGM meg társadalmi támogatottságot. Egyik sincs meg ma. Örült vezető Ferter János rajza Teljesítmény Balogh József •y-k ökrös Lajost húsz- ezer, volt bankját U egymillió forintra büntették — olvashattuk tegnap a hírt —, mert elhallgatták azt a 12 milliárd tőkejuttatást, amit a bank kapott. Ilyen „szigorú” büntetések láttán mindjárt érthetőbb egy négynapos hír is: a bankkonszolidációt követően javult a bankrendszer összesített adózott eredménye. Míg a Magyarországon működő bankok, pénzintézetek — a takarékszövetkezetek nélkül — 1993- ban összesen 161,1 milliárd forintnyi mérleg szerinti veszteséget értek el, a múlt évben a pénzintézetek ösz- szességében nyereségessé váltak, s az eredmény 22,2 milliárd forintot tett ki. Aki ez utóbbit is olvasta, gondolom fellélegzett: Istenem, milyen jó eredmény: volt 161 milliárd veszteségük, kaptak 300 milliárd segítséget és lett belőle 22 milliárd nyereség. Nem semmi. Persze nyilvánvalóan jobban kellene a bankok működési rendjét ismerni ahhoz, hogy az ember egy hírből megfelelő következtetéseket vonjon le, de gondolom legalább annyi a hasonlóság egy bank és más gazdálkodó szervezet között, hogy ha egyik helyen eladhatót termelnek, a másikon olyan helyre adják a hitelt, ahonnan visszakapják, akkor mindkettő nyereséges, ellenkező esetben jön a veszteség. A különbség viszont már ennél jóval lényegesebb: ha az üzemben jön a veszteség, akkor felszámolják azt, ha a bankban jön a veszteség, akkor kipótolják azt. Illetve van még más különbség is, de erről ritkábban esik szó. Az üzemben— ha van megrendelés — dolgoznak, a bankban — ha igény mutatkozik a pénzükre — nem is annyira biztos. Az UNIDO misszió jelentésében olvasható — amely megyénk regionális ipatfej- lesztési programját tartalmazza —, hogy a legtöbb cégnek komoly és mielőbbi segítségre van szüksége, de sem hitel, sem kockázati tőke nem áll rendelkezésre, mert a bankrendszer kockázatkerülő. S ha közzé is teszik, amit ezért kapnak, még 20 ezres büntetés sem jár érte. Kommentár |f ' . ■ f itíf _ liEtsIfui rill Seta a színház körül
