Kelet-Magyarország, 1995. május (52. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-23 / 120. szám
1995. május 23., kedd KULTÚRA Áradó emlékek-m—j Iső saját ballagás, kap-e a gyerek az iskoláig Mikor is volt? Milyen jában? Talán igen. A haj- J—J volt? Biztosan olyan, dani gyerekben visszaidé- mint a maiaké. Várakozás- ződik az eget kémlelő, vára- teli, izgalmas. És ez a mos- kozásteli nap. tani: az utolsó — az utolsó Mi lesz azután? A jóutáni. Méltó befejezés egy szándékú szavak vajon mitanár életében az lehet, ha a lyen talajra hullottak? Lettsaját osztályával ballaghat e, lesz-e belőle éltető, életet el. meghatározó vetés, aratás? Ballagás—amikor köny- Az ember addig él, amíg nyes szemmel nézi a mindig emlékeznek rá. A tanárra, ismétlődő varázslatot, ha szülő is, ez többszörösen ugyanolyan fiatalok men- igaz. Búcsúzunk és elmének a sorban, szemükben a * gyünk, a mi időnk lejárt... A csodavárás csillogása, pálya végén álló pedagógus Összevillanó tekintetek, így búcsúzik el a megis- emlékek, rosszak-jók idé- mételhetetlen, csodálatos ződnekfel egy-egy pillanat- pályától, ra. A mai arcokban fellelni önmagunkat? És ami köz- (Péli Toóth Sándomé, a ben volt, annyi év, annyi nyíregyházi Kölcsey gim- ballagás. Mit őriz a diák, a názium idén nyugdíjba vo- tanár ezekből az évekből? nuló tanára e gondolatokkal Meghatározó élményt „ballagott”.) Kölykök „bandája" Molnár Károly Mátészalka — Még egy éve sincs, hogy a mátészalkai Kölyök Band muzsikájával megismerkedhetett a nagyközönség. A helyi, városjubileumi ünnepséget követő nagy eseményen, a Nyírségi Ősz zárókoncertjén már ezrek tapsoltak az öttagú (együtt alig ötven évesek) szatmári gárdának, akik a sztárvendéget, Somló Tamást kísérték. Több meghívás jelezte a szakma elismerését. Szerepeltek a Magyar Televízió Három kívánság című műsorában — együtt muzsikálva Fodor Gábor miniszterrel — is. Rendszeres meghívottjai a budapesti ifjúsági rendezvényeknek. Ferencvárosban május közepén egy szabadtéri koncertet adtak. Az időjárás beleszólt az előadásba. Mivel a szervezésben a XI. kerületi rendőrkapitányság is közreműködött, így ha az esőt nem is tudták elállítani, de percek alatt „védőernyőt” húztak a technika, illetve a gyerekek fölé. A több mint egyórás műsor után is alig akarták leengedni a gyerekeket a színpadról. Egyébként hasonlóan nagy közönségsikert arattak a Pop-Rock Fesztivál első elődöntője válogatóján, s Fehérgyarmaton a városnapon is. A szülők komoly áldozatot hoznak a működtetés érdekében, s nem zárkózott el Mátészalka város sem a támogatás elől. Szabó Attila személyében pedig szakmai segítség is akadt. Évadzáró... ...gálaestet rendeznek a Móricz Zsigmond Színházban május 24-én 20 órától. A műsor címe: Már és még. A gálaesten a nyíregyházi társulat színészein kívül neves fővárosi művészek is fellépnek. Az est házigazdája: Verebes István. (KM) Gyermeknap... ...várja a legkisebbeket a Városi Stadionban május 28-án. Az egész napos műsorban közreműködik: Eszményi Viktória, Heilig Gábor, Szandi és a Pa-Dö-Dö együttes. (KM) Előadás... ...várja a gyerekeket a mátészalkai művelődési központban május 23-án. A Hupikék törpikéket a B agaméri társulat mutatja be két előadásban. (KM) A falumúzeum... ...építkezéseinek terveiről, az elért eredményekről tartanak előadást a sóstói falumúzeumban május 29- én 15 órától. (KM) A Scooter... ...angol együttes lép fel a sóstói ifjúsági park Energy diszkójában péntenken 20 órától. (KM) Kisvárdán, a római katolikus templomban adott nagysikerű, jubileumi hangversenyt a tűzoltóság központi zenekara Pajzs Gábor karmester (tűzoltó alezredes} vezényletével Vincze Péter felvétele A Piccoli Arc hi sikere Minifesztivál várja a zene barátait a művelődési központban május 31-én Bodnár István Nyíregyháza (KM) — Kiemelkedő sikert aratott a közelmúltban a nyíregyházi Piccoli Archi zenakara Belgiumban. A fiatal zenészek — mintegy négyezer résztvevő közül — az első helyet szerezték meg a vonós zenekarok csoportjában. Tóth Nándort, az együttes vezetőjét kértük meg, számoljon be a sikeres szereplésükről. — Cum laude minősítést és az európai verseny első díját szereztük meg. A zenekarnak talán ez volt a legnagyobb sikere. Európa szinte minden országából vettek részt ezen a versenyen, amelyet egyébként Neerpelfben rendeztek meg. Közös koncert Utunk során hat fellépésünk volt; Genk városában például a helyi zenekarral adtunk közös koncertet. A gyerekeknek sok élményben volt részük, végigutaztuk Európát, és sok mindent megnéztünk. Időközben megérkezett a zsűri hivatalos szakvéleménye is, amelyben a Piccoli Archi versenyprodukciójáről többek között ezt írták: „Gárdonyi Három kis rapszódiájának tolmácsolásában nagyon jó átmenetek voltak a zenekar egyes önálló szólamai A díjkiosztás pillanata között. Gratulálunk a csellóknak és a nagybőgőnek, melyek harmóniája kitűnő volt.” Bartók Román népi táncainak megszólaltatását pedig a szépen kimunkált előadásért és a szólóhegedű teljesítményéért dicsérték. Reménységek A zenekar ifjú tagjai időközben már kipihenték az út fáradalmait, és mostanában több alkalommal Nyíregyházán is hallhatjuk őket. Már a múlt héten megkezdődött a Gyermekek Tavaszi Hangversenyei sorozat, amelynek két koncertjét ezen a héten rendezik meg. A Kürt u 11. szám alatti zeneiskolai teremben május 23- án és 24-én az „A” tagozatos növendékek vizsgahangversenyeit rendezik meg. Mindkét koncert 17 órakor kezdődik. Május 25-én szintén 17 órától lesz az ötödik hangverseny: a Vonós reménységek ünnepe, azaz a „B” tagozatos növendékek vizsgahangversenye. Közreműködik a Piccoli Archi Kiszenekar is. Minifesztivál várja a zene Amatőr felvétel barátait a nyíregyházi művelődési központban május 31-én, amelynek a díszvendége Sző- nyi Érzsébet, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzora. Jubileum A fesztivált abból az alkalomból rendezik, hogy tízéves a Piccoli Archi zenekar. Az esten az ifjú zenészek kortárs szerzőket is megszólaltatnak. A fesztiválon részt vesz Prze- mysl város alap- és középfokú zeneiskolájának a vonószene- kara is. Értékközvetítők tapasztalatcseréje Az országból több mint húsz ÉKP-s iskola vonult fel a seregszemlén Nyíregyháza (KM — P. Cs.) — A közelmúltban rendezték meg első alkalommal Ebesen az értékközvetítő és képességfejlesztő iskolák kulturális seregszemléjét. Ennek a programnak a szomszédos Hajdú-Bihar megye az igazi központja. Nálunk csak Tiszavasváriban, Mátészalkán és a nyíregyházi Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolában tanítanak e program szerint. Ez utóbbi intézmény igazgatóját, Kovács Lászlót kérdeztük meg az ebesi tapasztalatairól. — Iskolánkat a néptánccsoport képviselte. Bár vannak más szakköreink is, de első alkalommal szerettük volna egy kicsit a terepet is felmérni. Ki milyen szinten áll saját területén. Ennek a programnak az a lényege, hogy minden gyerek maga fedezze fel: mihez ért, mihez van kedve és tehetsége. Reméljük, majdan (jelenleg az ÉKP-s osztályunk hatodikos) a pályaválasztásban is ez a tény terelgeti a diákokat. S valaki nem azért választja a műszerész szakmát, mert oda biztos a felvételije, hanem mert valóban kedvet érez a pálya iránt. Az országból több mint húsz ÉKP-s iskola vonult fel. Tulajdonképpen nem történt semmi más, mint megtekintettük a többiek produkcióját, s aztán hazajöttünk. A helynek volt egy kis varázsa, hiszen a művelődési központban — ott is a színpad mögött — alakítottak ki egy kisebb területet a vendéglátók. Amit nagyon hiányoltam: az értékelés volt. Bár meglehetősen eltérő volt a produkciók színvonala, így szinte biztos, hogy valamennyi résztvevő be tudta sorolni magát. Ettől függetlenül jó lett volna, ha néhány szakember mondja el a véleményét a bemutatott műsorokról. Iskolánk néptáncegyüttese a Nyírség utánpótlása. Már ez is jelzi, hogy a gyerekek a legjobb képzésben részesülnek. Nos, Ebesen voltak olyan csapatok, akik már a népviseletre sem ügyeltek. Ami külön öröm volt számomra, hogy a hazafelé, a buszon a gyerekek népdalokat énekeltek. Mikor bevezettük a néptáncoktatást, a szülők jöttek „tüntetni”, hogy tulajdonképpen a gyerekek személyiségjogait sértjük meg. A három esztendő alatt nagyon sokat változott a helyzet. A szülők- a diákok szívesen töltik szabad idejüket a próbákon. Remélem, jövőre már a tánc kategóriában nemcsak a néptáncosaink hanem szeptembertől induló modemtánc csoportunk is szerepel majd. Emberi Karádi Zsolt Nyíregyháza — „Világpremier!” — harangozta be a sajtó a minap a ‘francia-magyar koprodukcióban készült Állatkerti mesék című film televíziós vetítését. Merthogy hazánkban először fordult elő, hogy egy új művet előbb mutatnak be a tévében, mint a mozikban. A reklám hatásának engedve odatelepedtem a képernyő elé. Mitagadás, élt bennem némi előítélet a rendezővel, Philippe de Brocaval szemben. A most hatvankét esztendős Broca nevét nálunk nagyrészt szórakoztató műfajú alkotásai jelzik. Igaz, hogy ő is a nou- velle vague, azaz az „új hullám” irányzatától indult, ám hamarosan a könnyedebb témák felé fordult. Legemlékezetesebb munkái között tartjuk számon a Belmondoval az embertelensegben forgatott Cartouche-t (1961) és az úgyszintén vele készített vígjátékot, A riói kalandot (1963)., Az Állatkerti mesék stáblistája tanulságos; az eredeti cím, a Jardin des plantes azt jelenti: füvészkert. Szó sincs tehát mesékről. (A magyar címváltozat egyébként óhatatlanul Szabó István opuszát, a Budapesti meséket juttatja eszünkbe, a történet pedig az Apát idézi...). Az operatőr Kende János, a színészek között feltűnik Dunai Tamás, Iglódi István, Kulka János. Broca — új hullámos gesztussal — saját forgatókönyvét vette alapul, s rendezett belőle Magyarországon egy Párizsban játszódó históriát. A film sztorija 1944-ben, az ellenállás idején történik. Hőse Bonnard professzor és unokája, Philippine. Amikor Bonnard fiát, az ínséges időkben sonkákkal kereskedő, s a németekkel kollaboráló Armandot a nácik agyonlövik, az öreg magához veszi a kislányt. Nem meri neki bevallani apja halálát, ezért különféle legendákat kanyarít számára a hős apáról. A gyermek egyszer csak rájön az igazságra, s akkortól kezdve már nincs visszaút: Fernand Bonnard, a nagyapa, a füvészkert (állatkert) igazgatója maga válik Armand kapitánnyá, aki dinamittal valóban levegőbe röpít egy vonat- szerelvényt. A történet humoros véget ér: az ellenség szállodája elleni merénylet közben, a Párizs alatti csatornákban bujkálva Philippine félrevezeti Femandt, s a hotel helyett a leányka egykori iskoláját küldik levegőbe. Végül — már a felszabadulás után — posztumusz kitüntetést nyújtanak át De Gaulle tábornok nevében a hős Armand kapitánynak,- azaz kislányának, Philipinenek. Philipe de Broca megmutatta, hogy képes az érdekfeszítő, kalandos mozit vegyíteni az árnyalt ábrázolással. Mert az Állatkerti mesék legfőbb értéke a gyöngéd líraiság, az érzelmes, de nem érzelgős jellemzés. A mű valóság és irrealitás határán lebeg: fő cselekmény- szálát a gyermeki tudat rajzából bontja ki. S miközben Philipene érdekében nagyapja héroszként élteti tovább valójában gyáván meghalt fiát, önmaga lesz hőssé. Hőssé, aki esendő, aki sír, ha gyermekére gondol, aki fél a haláltól, s aki dinamitrudakkal szaladgál, ám lelke mélyén igazi humanista. Ezt a szimpatikus férfit Claude Rich teremti meg: alakítása csupa finom rezdülés. El tudja hitetni kisunokájával, hogy annak apja „ott van a sások fészke felett, a Notre Dame tornyában”. A megjósolható siker másik záloga az a szemléletmód, amely nem a hagyományos ellenállási filmeké, hanem amely képes láttatni az emberit az embertelenségben. ............... mmmnmn n ■ u i .u ) n hl i.h * lÉÉ Éji
